Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-26 / 144. szám
amelyen a német kérdés a béke és a demohráeia érdekeinek megfelelően ÚVégeiért a keletearópaS .íllamok lifiíiisj* ' minis7terelnek Kagvjeíentőségő tanácsk«*«»*» S \ jl A TASS hfrsro'gálati Iroda )<*!eiVti, hogy a Szovjetunió, Albánia, jBulgárki, Csehszlovákia, Jugoszlávia, \eitgjreíomág, Magyarország és 2 Roniénlí külügyminisztereinek értekezlete június ifi én befejezte műn- I kaját. jj A varsói KBiiic'j’rnsniseteri fe. Ike/lelrS kiadott nyilatkozat beve«:- í főben megáiéi' ja. hogy az Egy?- (suit Államok, Nagybri lantija 6« íFranciaország álfái a • német kit. Micsben ^ártott iondon; konfe.en.ti« fi befejez Néró! kiadó* • nyRatfcv>z3*. azt | bizonyít ja. Hágv | a londoni tanácskozás megszegése | a potsdami határozatiak. | Nem lehet szó nélkül elmenni amel- ’’eít z tény rr.eKelí sem. hogy a tjá. írom hatalom külön érfekezlett'Ve Brreghivta e Bench):: államokat: Bel. Bghimot, HoSandsSt, Luxemburgot is, | ugyanakkor, g nem vettek részt azon ■ Német- | országgá! határos olyan «'tárnok, | mint Lengyelo'.rág,, Cseh*zl<>-á_ | ki« és más kőzve'ien il Érdékéit | országok. I A : ondon: t»nás<icor-.i» célja a pbs- § danái értekezleten létrehozót’, ktl. Iügyrmniszierek tanácsának, és a négy hatalom álla’ Németországban felállított ellenőrző szervezetnek a felszámolása vaít. Ez megsértése a négy hatalom között .a német kérdésben történt korábbi megállapodásoknak és felborítja a potsdami egyezményt. amely Németország (kmjjitarizáfásáról szó! és arra irányul, bogy ne engedje meg a jövőben a német támadás megismétlődé sét. Mindez va:«mennyi euróMi állam érdekeit érinti, arnehy szilárd ce tartó«; béke létrehozására törekszik. Mint ismeretes, a'jaltai és po!«_ damf egyezmény céléul tűzte ki Németország hadiiparának leszerelését ‘és annak megakadályozá. sát, hogy Németországot újjáépítsék, mint tárnádé nagyhalai, rnat és ilyen módon Németországot átalakítsák beleszerető és demokra. Minis állammá. Estetett a két egyez, rrtéoy kötelezi Németországot, hogy jóvá téteti fizessen és ezzel legat'bb rísaietesen megtérítse a nemet té. mádéitól Jzeflveóetf országoknak nkozt« károkat. A londoni értekezleten hozott határozatok más célokat követnek’ és nem arra irányulnak, hegy meggátolják az új német tárna, dás lehetőségét, Iranern arra, hogy; Németország nyugati részéi és mindenekelőtt a nthrvidéki nehéz, ipart, a nétncl háborús potenciált helyreállítsák, hogy azt az Egyesült AHamok és Aligha katonai és hadászati céljaira felhasznál, hassák. ’íJsro keíl « .,nyn«rnft katonai | vaso’ta. F.z gazdasági vonatkozás, (ben ia falat eme! Németország nyugati és többi része között és s'«k újabb nehézséget gördít \’émet<.r_ szág gazdasági bajainak megszüe tetéso és nemzet gazdaságának újjáépítése elé. — A nyugati övezetek pénzügyi reformjának az a célja. A londoni erteKezter riatarozaiai | egyúttal megmutatják, tjií a valóit5 ( értékűé a „nyugati katonai szövetség", nek. A londoni értekezlet árra törekedett, hogy c tervek bázisává Né., met or szág nyugati övezetét tegyék, e!szakítva ezeket az övezeteket Né. ma tor szág többi résedtől. A határozatok Nérne'or«'zág Kettészakadásé, nak és fe'darabolásának betetözé. sére Íré" vulral. Az USA, Anglia, és Franciaország közölt egyezség jött létre Németország politikai és gazda. 1 sági kettéosztásáról és feldarabo. . láváról és arról hoojy a nyugati övez?-ékben olyan külön kormányt hozzanak tétre, amelynek feladató, hogy étien, í á.iioak a német nép Németország egységére és democratizátósára vo. naíkozó jogos követeléseinek. Kgyttéifd’s i««“#»#Mjvyi pffnrmra ran Most a londoni éflekenVt beleje- *ése után az USA, Anglia jhs Fran ciaország nyugati övezetének kül lön pénzügyi reformját is megvalósító'ta annak ellenére, hogy kézzel, fogbatóan szükség van egy egységes pénz. ügyi reiormra egész Németország számára a Szovjetunió, az USA. Anglia és Franciaország megegyezése alapján, mint ahogy a szovje' kormány ja. A londoni értekezleten Néonetor, szág nyugati övezetesnek állnnti ícJ építéséről hozott döntéseket demo, kräciaeßenes széliem hatja át. Azzá | az'ürüggyel, hogy ne engedjék mej egy centralizált birodalom vissza, á-lftását, a londoni értekedet meg kísérli, hogy visszavesse Némelor izágot és a német népre föde’álii állami rendszert kényszerít son. Ez a* angol.frsncla-amerlkai tér' Németország feldarabolásánál célját követi, ami Néjnetorszáj egységének eszméjét a neme soviniszták és revanslszták kézé be adja, akik Németországnak mint militarista és más népek fe lett uralkodó államnak visszaél litására törekszenek és lehetÖv teszi új Bismarckok, sőt új Hit Ierek felbukkanását. Ez a körülmény arra kényszeríti békés zero tő népeket, hogy fok z zák az új háborúra uszítok eSer harcban hozott intézkedéseiket, i r.émet^ revizionís'a eiemek hadjárat különösen az odorai és a nyugat ' ncss-eá német Jón gyet határok elles . irányul ame'yek sérthetetlen Má i tok, a béke határai. I A három nagyhatalom iondoi ' értekezletének döntéaai Nyugat jéme+ország gazdasági érdekeit ilireryteUk az Egyesült Akarna'* és Anglia célkitűzéseinek és Nytigat-V. netországot az úgynevezett Ma - * Jia’i-farv enirápsi végrehajtásénak Bjjgvénycvé teszik. Ehelyett a né. net népnek szóié «körű lehrt őségét cell nyújtani békés iparának, mező. Zazdaságájretc, közlekedésének és cülkereisíiedelméneik hekyreá.ti‘ásá;» is fejlesztésére, mert enéllcűl Nőne törsz ág nem létezhet fe nem eljcs/fheti a hómé* támadástól szén. redett államokkal szemben fennálló ióvítéteÜ kötelezettségeit. A nyugatnémet övezetek gazda, sági élet értek bekapcsolása a „Marsball-tervbe" art jelenti, hogy Németországnak ez a le- rtU arte részeiévé válik Fu-öná. nak a Marshall-terv folytán létrejött kéf táborra oszlásának, amelyben az egyik oldalon a MashalMervei elfogadó és ez.,el az Egyesült Államok eOenőrzése alá rendeli államok, másik oldalon a Szovjetúnló és a népi tlemokralikns államok állanak, amelyek nem fogadják el a bel- jgyeikbe való idegen beavat, kozáat. 1 ^énnc<«p»a:á|jf feldarntiiolá«áiiali i«r»3r* hogy hasznot Wzioíltson a nagy,, tőkéseknek és mándenekeiőH az k. nak a néniét monopolistáknak, akiknek szoros kapcsolataik vannak amzerikai.arigQl kapítaSsla monopó. flimokka. Ez a munkanélküliség növekedésével es Nyugat-Névaei- ország dolgozói anyagi helyzetének: rosszabbodásával fenyeget és újabb nelvézségekel tárroset r más ál'fi., mokka! vaió gazdasági lapcso’Vo» saempontjauol. Á Németország ietoszíís-ára és feldarabolására irányuló Duii'ika t-égretejtása .megakadSiyozza a Németország, gat való hétce megkötéséi, endy néikúl nem tehet befejezni az elhúzódó háborús áSapot és meg- szállási rendszert Európában. Asz aneolsrituok •ItjKÍályogxák a bí-ke mc«;ltíltí*sé< A? I.IÖA, An.yfla és FrtrKbur. szág kormányai nem akarják meg- i engedni a Németországgal való béke gyos megkőfésél és arra törekszenek, hogy Néma*., ország nyugati övezeteire rákér.y- szoritséik a maguk „megszáFásl »ta. tutumát”, hogy igy önkényesen meghosszabbítsák Né. ; metország megszállását. Ez a politika, ami a német lakosság i leigázásához ás az európai béke* I rendezés elhúzódásához vezet. ös.t_ szeegyeztetheíetlen azokkal a fee. adatokkal, amelyeknek céSja, hogy Németországot békeszerető és de- moknatikus áJammá alakítsák. Ugyancsak összeférhetetlen a ne_ peknek azokkal a törekvéseikkel, hogy Európában a lehető leggy or _ sabban derpokretikus békét hozzanak létre. 100 esz endö óta, két ember■Hőn át épe ti» ’egnagyobb kincse, egyomán ya és reményekéjxt a lágyért nép 1848. «zabadsághar- ál. (iossuth, Petőfi Tóncaics etn- Áké.. Apáink térdükön ringatva aondták és ad iák át nei;űnk ezt szén örökséget «azzal a hizta ássa!, hogy feltámad, visszajön nég egyszer 48 nagy forradalma akkor valóra váltunk mindent, mit 48 nem tudót: beteljesíteni. Izer holdas grófok, bankárok városok Mindrceniy-fé'e főpa- <ak. elsikkasztva, vagy éppen neggyalázva a? minden szén: ha. yományát Habsburgoknak, Hit. éréknek árulták, adták el az or- zágot. Es amíg ö!< folytatlak a 8 eiStíi jobbigynyi)z«í elődeik ’ép ipró uralmát, addig az egész “»nyomott magyar »ép minden étege. párnáztok munkások, kás- 'mberek és haladó értelmiségiek; aázozreí, milliói egyetlen nagy ’.adtereglcén: tartottak ki álmcd- ak ii reménykedtak AH hagyo- nányaiban. Mint az eljövendő úi »agyar szabedséoharc. leendő íagy néphadserege — min; Kos- cifh, Ps ófi, Bem apó néphndse- egónek az örököse — állt készen magyar nép, az új magyar s.za- radságh arcra. Ez a 100 esztendő nemcsak 48 it ápolta, és készült apóról fiúra mnaz raegvalósFástira, hanem eb. seb az új szabadságharcra 'való -.és?üir>dfeban benne volt a raa- 7yar nép ezer esz’endös szabadig Törekvése. Benne volt Dózsa obbágyainak, Rákóczi kurucainak orradn bú is a magyar nép be! ,ó fetozabadulásáért, Magyarország üggetlenséqéér’ és minden nőmet Tabsburg. idegen imperialista elnyomás örökre való lerázásáért. A magyar nép elnyomott millió sgv évszázadon <tí a szabadság ísreosok Hatalmas szövetségét radseregét alkották, az eljövendő végleges szabadságért, a felszabadítandó dolgozó nemze; és Ma gyár ország függetlenségéért. íme most ez a hadsereg, ez a nemze dék, kisemmizett parasztok, tőké sek és fasisztáik által elnyomót munkások, megalázóit szolgaság bac ártott értelmiségek százezre a* uj Ko9su(hókkal, Petőfikkel é: Táncsicsokkal s' azoknak új sza nadság pártjaival az élen megva lósítonik 48 és minden 'magya szabadságharc álmát, célját: szó. bad at: a magyar nép, Függetler tett Magyarország ée méltó :agjr végre a szabad népek világ*ábo rának, élükön a Szovjetunióvá A népé lett a föld, a qyár, a bá nya. A magyar nép jólétét építi emeli most már a népi damo krácifi. Az. ország, függetlenségé őrzi, védi 48 örököse, az új ma gyár Függetlenségi Front. Nem várhatott nagyobb hivatá a magyar népre, a dolgozó nem se,re. 48 és ezeróv szabadaóghar cának megvalósítójára, menthotn ápolja, építse, fényesen és diadn’ másán tartsa s adja tovább ez.t kivivőt: szabadságot, el jövend nerozedékeiafok. Erre alakuljon most egyetlen ú nagy hadsereggé az egész fe szabadult dolgozó nomze , építs« a jó éa dús életet a népi demo krácie útján. Tetmeljen «oka: é jót ónniagának a metón a gyér : ban, a bányában. Tanuljon egyse. [ gép. demkratikus szellemben o nép a tulajdonába ju ott iskolákban, hogy egyre magasabb kultúr- színvonalon fokozhassa tovább a jólétet és m©gvédheí*e függeUen- ségét mindenkivé! «zernben. Erie terem*se meg az. új értelmű, új formájú magyar Függeélenségi Frontot. Ez a célkitűzése a vasárnap Pé. ese t ts megalakuló Magyar Sza bads.ícharcos Szövetségnek, amely Kossuth, Petófi, Táncsics s egyben Dózsa, Rákóczi új hadseregé; toborozza. A hívó szőre legy'en tagja a dolgozó magyar nemzet minden szabaósigszorető tagja ennek a hadseregnek. Legyenek ott elsősorban a felszabadulás; harc partizánjai, a legjobbak, a legbátrabbak, akik az elmúl: világháború folyamán fegyverrel a kezükben küzdöttek népünk szabadságáért, hazánk függetlenségéért, ma p«dig az első vonalban dolgoznak országunk újjáépítésén és készek most is fegyvert fogni ha-únk védelmére, legyenek oil a magyar szabadság új hősei r; a munka, az «ipitás hőséi, a bányákban, gyárakban, földökén: hivatalokban és ■ iskolákban, legyenek o.l a szakszervezetek minden nagy ősi szervezet ’ags-igánal, éz rei és tízezrei és legyenek ot« legelsősorban az ifjúsági szervezetek Kossuth, Petőfi, Táncsics ifjúsági nek utóda: és örökösei Mi ehe méltóbb u magyar szabadságharcok századik évfor- 1 dulójáho7, minthogy megteromt- sük és lerakjuk mos a Magya: Szabadságharcos Szövetség alap jait eljövendő évekre, évtizedekre sót új százesz.endőkre? Zászlójr ennek a szövetségnek Kosáuth Petőfi de egyben a népi demokrácia, a magyar Függetlenség Front zászlója is. finnek legyen haraimas támogatója, hadserege a Magyar Szabadságharcos Szövet 9ég. Programja: a magyar nép demokrácia ovabbi'ejlesztése, nem zeti függetlenségiink megszilárdi rése, a magyar nép új hazájának szerelete, hazafias hagyományai nak ápolása. Zászlaja alá Mv a szöve.sét mindenkit, aki munkájává] a leq eredményesebben közre akar mtí ködní hazánk felvirágoztatásán Hív mindenkit, aki nem akarja hogy mégegyszer idegen iruperia lista hatalmak igájába verjék né piinket és hazánkat. Aki beké: jétetet, maga* népkullírát akar Aki »z* akarja, hogy a Duna Tisza magyar .földje a dolgozói , boldog és szabad országa legyen Aki munkás, parasa; és értelmisét 1 egyesült erejével akar jtt boldoc szabad és független Magyarorszá got felépí em. s A szövetség célja tagjainak sza badságcszményeit ébrentartan, testét edzeni, sorainkban a nép kulúrát terjeszteni, alkalmas*«- tenni az egész nemre el azok: a feladntokra, amelyeket a nép á demokrácia megszilárdítása, ’o vábbfejlesztése és védelme min . den igaz -és szabad magyarió megkövetel. Ebben a szellembe e sorakozzék Pécsett és Baranyába- ic mindenki a vasárnap ná'nnk i « megalakuló Szabndsigh«i-cns Szó • vétség zá«zlaja alá. fi Magyar Szabadságfearc&s Szövetség pécsi zászSábentása Irtai DR GYEI VAI JÁJXOS
