Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-25 / 143. szám

M7NANTÜLI NAPT Ő 19« JÚNIUS TA "grscnyeznek a baranyai falvak, hogy ki rendest a legszebb péter-páli aratóünnepet Döntő véíto^á&ok n kollektív szerződéseknél Szerte a megyében a falvak parasztsága eddig new látott, lelke' ' déssp! kés ni Ifi <tik az új kenyér napjának megünneplésére. Nagy Örömöt jele» az idén Péter Pál napja, mert a felszabadulás óta ez az első esztendő, amikor az aszály megkímélte mezőgazdaságunkat maga sarcától. Különösen az újgazdák készülődnek, mert ebben z esztendőben már legtöbbjük lelekkönyvezett földjén kezdi meg az aratást. ár ünnepélyek megi ndezése körül valóságos verseny alakult ki egyes községek között Ki rendez majd szebb felvonulásokat? a faluja tükrözi majd jobban vissza az ünnepélyes hangúin lot? Az ünnepségeket mindenütt a demokratikus pártok, társadalmi ervezete-k, a parasztság érdekvédelmi szervezetei: Ufosz, Fékoüz özösen rendezik és szónokaik méltatják a nap jelentőségét. Az új cnyér ünnepségébe belekapcsolódnak a pécsi üzemek dolgozói, akik ének- és zenekaraikkal és falujáró knltúrcsoportjaikkal vesznek részi baranyai parasztság felejthető!lennek Ígérkező péter-páti ünnep ségeit v ;ir Az alábbiakban járások szerint ózdijuk a koalíciós pártok ki- . -IciJt szónokainak névsorát. A ülések minden községijén 11 óra kar kezdődnek. PÉCSI JÁRÁS: Mersekalja: Tóth Árpád, Hell József, Hídvégi Tivadar. Abaligel: Fagy Ferencné, Sáfrány János. Görcaőny: Mezei András, Kis­o!b .r. Ecertg: Fekccs Imre, Ostyáuszkv J. Nagykozár: Horváth Gynláné, Kiri ez Mihály. Hird: Hor- ;ith I ászló, Jéki János. Hásságy: Kovács János. Hetvárdgyula: üranez Pák Ritecz Margit. Po- Jnv: Tynrik Brankó, Ihász Jó­séi. i Keszü: Jutási Dezső, Keresz- -s J. Hcsárd: Murai Jánoané, 'i'óth Sándor. SZENTI.ÖRINCI JÁRJ Szentiőrinc: Hámori Károly, Ker- í ész Endre. Szabadszcnlkirály: Hinigartner I... Kazár Andor. ' agybicsérd: Tóth István. S.Z"- lcnczi Mihály Királyegyháza: Fo-| dór Géza, Bene Mária. Rózsafa:! kiss Károly, Cz.ijos Béla. Dénes-’ l.ázu: Dolacsek Vera, Kóra János, j Vyugatszentcrzsébel: Jámbor Ká­roly, Nagy Vince. Bükkösd: Olbey f ajos, Tóth János, Magyarmecske: Keserű János, Kussinszky Kornél. sányoszró: Bedö Pálué, Kovács Sándor. Sellye: Mészáros Dezsőné, Samu László. Zaláta: Balázs Ador An, Nagy Lajos. Ibafa: Király József, Szűcs György. Nagypctcrd: Horváth János. Kisvörös Aranka HEGYHÁTI JÁRÁS: Sásd: Deák Lívia, Tantos János. Magyarszék: Rapp János. Egy- háza'kozár: Koppánv Jenő. Gál Géza. Szászvár: Aszmann Jenő, 1 sri Ferenc. Magyarhertelend: Ki-1 rály Lajos. Tőrök Jenő. Retve-I liely: Lantos Tibor, Lcmlc Géza j Bakóca: Huszár István, Kutnyán- szky József. Knposszekcsó: Slier József, Zentai. Vásrosdombó: Me- z“’ Béla. Somogyi István. Tormás: Oemyánszky G., Szőke János. Mekényes: Répási Sándorné, Zseni LM Gödre: Papp Imre, Maurer György. Mágnes: Hneker János, illés János. Magyaregrcgy: Csillag István. Balogh Mór. Szálainak« Anihlanszky Ferenc. Tófű: Takács László, Amblanszky Ferencné. Bi­kái: Dómján Antal, Gál Géza. „ viLT ÁNYI JÁRÁS: Villány: Vörös László, Dcbre- czoni László, Hjpetre: Horváth Já- noilié. Hetcsi György. Magyarbóly. Tóth Ferenc, Deák Ferenc. Ncmet- palkonya: Szűcs József. Vókánv: dr. Simor Pál. Lippó: Söllei Ist­ván, Cégény József. Kiskassa: Egri Károly. MOHÁCSI JÁRÁS: Mohács: Ácséi György, Újvári Pál. Ozdvári Gy., Vértes G. Lény­csók: Sárái András. Püspökroárok: Gyanta ti Antal. Himesháza: Föld­vári János Herccgszabar: Föld­vári János. Szűr: Farkas Ferenc, liörcsönydoboka: Feftér T.ászló. Somberek: Marsi József, Kiss Gás­pár öár: Varga Aladár. Duna- zekezö: dr. Gyetvni J., Hetei Ottó. Kölked: Zóm! Imre. Udvar: Oláh Janos, Izabellafőld: Pintér Mihály. A Ihert puszta: Seress János. Ba­barc: Lukács József. Hcrcegtöttiős: Tuma Károly, Bernáf Antal. Né- mctbóly: dr. GArdos I., Ózdvári György. Nagynyárád: Novics János. PfiCSVÁRADI JÁRÁS: Pécsvárad: Központi előadó: Dombi Kisfali József. Káloly: Szerdahelyi F., Mészáros Sándor. Szederkény: Pécsi József, Lénárt Miklós Szilágy: B. Nagy Gusztáv. Lovászheténv: Koller János, Ke­lemen István. Frdösmecske: Gróf József, Horváth Gyula. Zengő vár­konv: Bíró János, Erdei Lajos. Nagypall: Simó József, Egerszegi Lajos.Máriakéménd: Makrai László. Fazekashoda: Pctrás László. Szel­lő: ifj. Bíró József, Bózsa József. Berkesd: Seregély Aladár. Pereked: Komáromi Tivadar. Eilend: Mi­hály Károly. Monyeród: Bánhidi főjegyző. Geresd: Német tanító, Grfinhut Alfréd. Pusztakisfalu: 'P. Szabó István. Püspökszent erzsébeti Vertényi Vilmos, Szomolánvi András. Palotabozsok: Lakatos Jó­zsef, Csiszár János. Püspöknádasd: Szabó Erik, Villányi István. Vé ménd: Báli Józ.sef, Dani Sándor.) Hosszúhetény: dr. Wolf Ferenc, Juhász István. SIKLÓSI JÁRÁS: Siklós: Horváth Gyula. Czövekí Jenő. • Vajszló: C.z.elt József. Szalaií János. Drávacsepely: Bemátb Ti í bor. Btró Salidor. Nagvhnrsány :| Hallos K. József, Miskolczi Irnrc.s Beremcnd: Horváth János. Lászlói István. Kémes: Cser Gyula. Ku-J sinszky Kornél. Hegyszentmárlon E Gellér Brúnó. Alsószcntmár1on:| Karagics Fduárd. döntést tartalmaz, amelyek ma­gukban foglalják az elínnlt év döntő politikai és gazdasági vál­tozásait. Mindenki emlékezik még arra a huzavonára, ami 1947 szep­temberében a kollektív szerződé­sek megkötése körül történt, A GyOSz uraival hosszú időn ke­resztöl nem sikerült megegyezni az új bérek tekintetében. A gyár­tulajdonosok érdekképviseleti szer­vezete szándékosan hurta-halaoz- totta az új kollektiv szerződés megkötését és közben a felelőssé­get a szakszervezet vezetőire pró­bálta áthárítani. Mi volt akkor az általános hely. zet? A választások előkészülete alatt és utána a jobboldali szociál­demokraták egyre vakmerőbb mesterkedései miatt a baloldal, a kommunisták el voltak foglalva a politikai kérdések megoldásával Kevesebb időt tudtak szentelni a gazdasági kérdésekre, a tőkések pedig komoly támadást'szerveztek meg ezen a vonalon. Mindenki emlékezhet arra, hogyan emelked­tek az árak máról-holnapra az egész országban. A feketézők is előroerészkedlek rejtekelkből, hogy csatlakozzanak a reakció támadá. sához.. A GyOSz természeténél fog­va, élenjárt ebben az aknamunká­ban, Ennek volt egyik következ­ménye, hogy minden tehetőt meg­tettek a kollektív szerződés meg­kötésének elhalasztására. Mi volt a céljuk? Az, hogy az üzemekben a munkások körében elégedetlen­séget keltsenek és bizonytalansá­got, másrészt, hogy a szaktanács által benyújtott feltételekből mi­méi többet ekszabotáljaoak. Azóta nagyot fordult a világ Magynrországon. Mint a szakta­nács nyilatkozata mondja: lrA ma­gyar gazdasági életben időközben bekövetkezett gyökeres átalakulás­sal nemcsak a GyOSz, de egész sor más munkáltató! érdekképvise­let te eltűnt a porondról, s meg­szűnt szerződő partner lenni." A Magyar Dplgozók Parties a ma gyúr nemxetet jelenti? — mMRditta Marosán Gtförsv tfcmfcárfo'üygltes M skoSc n felállítása, amellyel a munkásság képviselete, a Szak' szervezeti Tanács megköti az új koBektív szerződéseket. Mit jelent ez a változás? Art, hogy ezentúl az tizeinek dolgozói kollektív szer­ződésük megkötésekor nem a tő­késekkel állnak szemben, akik a minél nagyobb haszon elve alap­ján igyekeznek a munkabéreket lecsökkent ont, hanem az útiammal a saját államukkal kötnek szerző­dést. Ezeket a szerződéseket ezen­túl a gazdasági helyzet határozza meg és semmiféle tőkés érdek eb. be nem szólhat bele. A dolgozók különböző Juttatásai egyedül csak az szakja meg, hogy nauyen a ter­meié* és a Javakból mennyit tu­dunk adni a munkásoknak. Jelentős változást hoz majd az Ipari kollektív szerződés megkö­tése is, amelyet először a vasipari dolgozókkal Írnak alá. Az elmúlt évek során bebtronyosodott, fiogv a kollektív szerződések megköté­sének régi módja elavult. A Re retszerződéseken belül egy-egy üzemben dolgozók fizetése között nagyobb eltérések is mutatkoztak. Az Ipari szerződés tehát „kiküszö­bölheti az egye* üzemeken belül a különféle szakmákhoz tartozó dolgozók béregyenletlenségeit és megteremtheti az összhangé; az iparban.” Az állami munkáltatói szervvel kötendő új kollektív szerződé* és oz iparra való szót tagolás merőben j új helyzetet teremt a gazdasági í élet terén. Tizek a változások szűk. ségsrerü következményoi az él- ! múlt Idők nagyjelentőségű potifl. kai és gazdasági fordulatainak. Bennük tömörül az a tény Hogy már a nép! demokrácia fiiján já­runk és a főkésrondszext java­részében eltüntettük. Az új kollek­tív szerződések megkötésénél már teljesen a népi demokrácia elvei valósulnak meg. Katkó István A Magyar Dolgozók Parija mi«, kőid nagygyülésóii Marosán György főtitkárhelyettes a két munkáspárt egyesülési kongresszusának jelentő­ségéről szólva megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja meg­teremtésével az európai munkás, mozgalom élére kerültünk és utat • mutattunk ezzel a többi országok, nak is. A magyar dolgozó nép eddigi munkásságának eredményeként ma Európa egyik legjobban fejlődő or­szága vagyunk. Ezt az tette lehe­tővé, bogy a do,gőzó parasztság, munkásság és haladó értelmiség vetle kezébe az. ország irányítását. A különböző rémhírekkel foglal, kozva kifejtette, hogy a kisiparos és a / kiskereskedő munkájára szükségé van az or. szágnak. Az iskolák államosításénak tényét méltatva hangsúlyozta, hogy Mmd- szenty azt árpolitikát szeretné rá­kényszeríteni a magyar népre, mely egyenesen katasztrófába visz. Min. den erővel felvesszük a harcot ezzel a törekvéssé! szemben. Széles látókörű, képzett ifjúságra van szükségünk, mert maholnap SWSBS'SWBjamHBMSBBI Sztrájkok, összeíűzések Olaszországban! . s feiksÉtomi miatt Nápolyban SOW munkanélküli tüntetése közben összetűzésre ke­rült a sor a rendőrséggel. Az ó*r- trettizáxnek Hl sehesültje unn, kft- ■ illák S<5 rendőr. Az olasz élelmiszeripari szak- ,tervezet 120.000 tagja szombaton sztrájkot hirdetett tiltakozásul a kormány élelmezési politikája el­len. Délolnszortzágban 10.000 mező- gazdasági munkás sztrájkol. Az olasz gyáripari munkások július 2-án az egész országra ki­Györgyöt, az öreg pász­tort mindenki ismeri Görög országban. Róla szólt a Sza­bad Görög Rádió legutóbbi krónikája. /944 decemberében. mikor az angol—amerikaiaJ: foglalták el a németek helyét Görögországban, elfogták az öreget. ,4 csendőr rúgta, öklével verte, és egyszerre az öreg megszólalt: „Várj, mind­járt leveszem az ingemet. Igg jobb eredményt érhetsz el, mert bi­zony a nyolcvan éves bőr a leg­alkalmasabb a cser zésre. A csendőr elszégyélte magát is nem ütlegelte tovább. Az öreget azután a szigetekre vitték szám­űzetésre. Itt szomorúságát ver­sekbe öntötte és együtt énekelte száműzött társaival. Az egyiket el­juttatta a kommunista párt köz­ponti lapjához, a Tdzoszpasztisi- hoz: „Öreg pásztor voltam, bárányaim és kecskéim voltuk, de a fasizmus szétkergette őket a szélrózsa minden irányában Három fiam partizán, GYÖRGY, CMS ötefy két fiam börtönben és száműzetésben a két lányom, a népi demokráciáért." 1947 augusztusában ért véget az öreg pásztor száműzetése és ak­kor büszkén, emelt fővel vissza­tért falujába. De, Agoriani falu fasisztái úgy éhezték, kötelességük megtörni az öreg büszkeségét. Meg­várták, bogg az öreg háza elé ér­jen és ekkor hozzá kezdtek, hogy felgyújtsák a szegényes házat. — Miért vártatok mind mosta­náig házam felgyujtásávalf — kérdezte tőlük. Hogy őszinte le­gyek, eszembe se jutott, hogy áll még a házam. Rágyújtott csibttk- jára és hátat fordított az égő ház­nak. Elindult a hegyek közé, hogy megkeresse fiait. Elérkezett az anderteszrk közé, akik közt nem találta saját fiait, Így nztán mind­egyiket fiának fogadta. A legtöbb partizán föl ismerte az öreget, mert az üldöztetés első napjától kezdve tejet ét krngeret vitt a rejtekhelyükre. Egy napon az öreg arról érte­sül, hogy Alexandras: nevű fia elesett az arachonini ütközetben. A partizánok éppe^,., „földet, eget“ döngető táncot jártak falusi hang­szerek kísérete mellett. Az öreg a vigadókhoz ment, megállította a táncot és a zenét, majd igy szólt: „Hős barátaim, ide figyeljetek. Ebben a pillanatban hallottam meg, hogy fiam, Atexandrosz el­esett a népi demokráciáért. En­gedjétek, hogy én vezessem a tán­cot legkedvesebb fiam tiszteletére." Odamjujtotta zsebkendőjét a mellette állá partizánnak — a gö­rög népi táncoknál általában nem egymás kezét fogják — elindította a körtáncot és énekelni tgezdett. Hent sirató éneket, hanem szen­vedélyes büszke dalt: „En szép hegyem, Voluchi, mikor olvad le rólad a hó, mikor bújik ki a fűszál és válik láthatóvá az út, melyen át az anderteszok és a fiam Alcrrmdrost rácsaphat a fekett fasisztákra." lerjedő félnapos sztrájkot tartanak, hogy megtörjék a gyáripari szö­vetségnek a munkabérek rende­zése és a családi pótlékok eme­lése ügyében tanmitott eddigi magatartását. A trieszti antifasiszták meggyil­kolásának negyedik évfordulója alkalmából Triesztben több mint 20.000 személy részvételével nagy­gyűlés volt, amelynek szónokai elítélték az angol-amerikai meg­szálló hatóságok politikáját. A nagy£3'űlés''n elfogadott határozati javaslat tiltakozik az ellen, hogy megtiltották Triesztben a szlovén nyelv használatát a bíróság előtt. Iskolai! beiratások Azok a dolgozó férfiak és nők. kik önhibájukon kfviil nem sze­rezhettek középiskolái végzettsé­get, vagy tanulmányaikat be nem fcjezhetlék, beiratkozhatnak a dol­gozók polgári ill, általános isko­lájába a szeptember hó S-én kez­dődő tanévre. Az iskola látoga­tása teljesen dfjtalan. A tanítás az esti órákban folyik. Hat hónap alatt egy-egy osztály végezhető el. A beiratkozáshoz szükséges az utolsó iskolai bizonyftvány, a szül. anyakönyvi kivonal, munkaadói é* politikai megbízhatóságot igazoló bizonyítvány. Bővebb felvilágosí­tást az intézet vezetője ad. Beirat­kozás szombat-vasárnap kivételé­vel naponta 18 h-kor a községi polgárt fiúaikolában, Hunyadi-u. 17. a*. annak tel! átvennie az országi irányítását. A szellemi felemelkedés egyik leg J fontosabb feladatunk. Mi a magyar» nemzet színe javát tömöritjük tábo-| runkba és érezze kitüntetésnek/ mindenki azt,* hogy tagja lehet en-j- nek a pártnak A Magyar Dolgozók Párt ja_ döntői módon a magyar nemzetei jelenti.) Ifz Brsiápos Svaroiefeáél keretében a Magyar Nők Demo kratikus Szövetségének pécsi cso­portja délutánonként változatos műsorral kedveskedett a gjerme keknek. Szerdán délután a pécsi izraelita iskola növendékei nagv sikerre) adták elő Poldini: Hamu pipőke című gyermekoperáját. A MNDSz Mór utcai helyisége zsúfo lésig meglelt gyermekekkel é.< szülőkkel. Az előadás gyönyörű megrendezéséért és betanításáért Lóránt Márton főkántort és Péter Ernő igazgatót Illeti elismerés. Pénteken délután 5 órai kezdet- I tel a MNDSz Mór-útcai helyiségé- I ben napközi otthonok műsora kö\ vetkezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents