Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-23 / 141. szám

1948 TONTUS 23----------------------­DU NÁNTÚLI NAPLÓ 5 1» indokolatlanul másán szorzőszám leszállításával sürgősen K................ 1................ ........ 11 1 ■ .......................... ■■'■■■....................................... i olc sóbbá kell tenni az építkezést Hozzászólások Gerő Ernő elvtárs nagy fontosságú bejelentéséhez „Külön ki kell emelnünk a racionalizálással kapcsolatban az pítőipaiban uralkodó tarthatatlan helyzetet. Semmi sem indokolja, iogy az építőiparban háborúelőttiliez viszonyítva 10—11-es szorzó, tárnokkal dolgozzunk, amikor az iparban általában 4 és 5 a szór- ószám. Nagy építő vállalatok államosítása után haladéktalanul rá áll térnünk az építőipari szorzószám lényeges leszállítására és sör­ösen olcsóbbá kell tenni az építkezéseket." [Gerő Ernő kongresz- zu6i beszédéből.) Beszél a munkanélküli építőmlutkns _ Előredől a falmeUettj lócán ül- e, körülötte a munkanélküli épi- ök, férfiak és nők vegyesen. Hor- áíh Józsefnek hívják, már hosz- tú hónapok óta nem vöt kezé- en a köműveskalapács. — Igaza van Gerő elvtársnak ■ mondja —. Olcsóbbá kell tenni * építkezést, hogy megindulhas- <>n a munka. A kisemberek ezrei pi'tkeznének és magának a város­iak és az államnak is számos épft- <ezni valója volna. Csak örömmel lehet üdvözölni azt a gondolatot, hogy a szorzó, számok csökkentésével próbál­ják megoldani az építőipar sú­lyos problémáit. fi kőművesek, segédmunkások, kik a legnagyobb szezon idejé- >en is tétlenségre vagyunk kár- loztatva, érezzük csak igazán ép­ítek a gondolatnak a jelentőségét. Mi a helyzet Pz építőanyag korú ? 1 Az építkezéshez, mint köztudo Rású, számos anyagra van szűk- tág. A legfontosabb alapnyers- hiyagok a tégla, cserép, kő, mész *s a cement. Ezenkívül az épület­it és a különböző épüle'tvasak, tsiztalosáruk, vasalási anyagok, ivegmunkák és bádogosmunkák. Nézzük meg, hogyan viszonyla­tiak a legfontosabb alapanyagok * háború előttihez. A cement ára a legmagasabb az 1938-ashoz viszonyítva. táboré elölt négy és fél pengőbe 'érült egy mázsa, ma 50 forintra llg. A mész is 4 pengőbe került, le ma 20 forint egy mázsa. Tég- « 1000 darabját 42 pengőért vá­dolhatták 1938-ban, most 190 fo- tjstért. A cserép ára hihetetlenül Htielkedett: 1000 darab 50 pengő >oh, most 300 forintért lehet ‘«pni. Mennyit keres az építőanyag kereskedő? Az első pécsi téglagyár válüalat- t'ízetője szerint a gyár a téglán jlig keres, a cserépen sem sokat. Iff teszi hát drágává az építkezést? la megvizsgáljuk az épületanyag- 'treskedők haszonkulcsaif, meg- ípjuk a kérdésre a választ. A 'treskedő haszonkuicsa a téqlán foo arabon felül 13 százalék, a cserépen 17, a palán 21 száza­lék. \ rpészen 17 százalékot keres a fireskedő 10 mázsán felül, de ba mázsát ad el, haszonkulesa a 22 áára.ékra ugrik fel. Cementen 10 Mázsán felülj eladásból 14, ezen 'lm 15 százalék a haszon. Ar. épü­lőién pedig átlagosan 25 százalék kereskedő haszonkulcsa. A drágaságot 1 magántőke okozzn , lesnyik György elvtárssal a ^ÉMOSz egyik vezetőjével be- fölgettünk az építőipar helyezté 6l: — Mi a drágaságot — mondja *snyik eivtárs —, a magántőke d|y hasznának tulajdonítjuk. Ez •érintünk érthetetlen, hiezen minden nyersanyagot elő tudunk állítani belföldön. /ielyi viszonylatban az épületfa •ükségleteinket meglehetne olda­li a mecseki erdők anyagából. A —25 méter magas fenyők már alkalmasak építkezésre. A szerve­zett munkásokban nagy örömöt keltett az építkezések várható ol­csóbbodásának híre. Látják az*, hogy a Magyar Dolgozók Pártjá­nak vezetői minden tevékenysé­gükkel a dolgozók érdekeit védik Racionalizálni kell az építőipart is Király Lajos elvtárs, pécsi épí­tésügyi igazgató maga is valami­kor építőmunkás volt, jól ismeri az építőipar jelenlegi helyzetét. — Egy lehetőség van — vála­szolja kérdésünkre —, mindent államosítani, ami össze­függ az építéssel. Második feladat: központi irányí­tással lejebb szorítani az árakat. Fontos feladat lenne még az épí­tőipar racionalizálása. Az a hely­zet, hogy ma is úgy építenek, mint száz évvel ezelőtt. Külföldi példák bizonyítják, hogy ebben az iparban is lehetséges a racionali­zálás. Elárulhatom, hogy kísérletek fclynak az olcsó tégla előállítására. Ez is komoly lépés lehet az épít­kezések megindítása érdekében. Ez a helyzet az építőiparban. A szorzószámok leszorítása azt ered ményezi majd, amit ezt Gerő elv­társ a továbbiak során kifejtett: hogy a hároméves tervben többet tudunk építeni, több munkást tu­dunk foglakaztatni és több kisipa­ros jut kereseti lehetőséghez. (Katkó) Fokossal agyonütötte apja haragosát 7 évi fegyházat kapott Nagy tömegek jelcn’et’ék be csatlak ozásukat a Magyar Szabadságharcos Szövetség pécsbaranyaí szervezetéhez A magyar szabadságharc száza­dik évfordulóján alakult- meg a Ma_ gyár Szabadságharcom- Szövetség, amely programjának alapjául a népi demokrácia továbbfejlesztését, nem. zeti függetlenségünk további meg­szilárdítását és a magyar hazafias hagyomnányaink ápolását tűzte ki. A szövetség országszerte terebélye- áedik. Egyre jelentősebb tömegek sorakoznak fel a szövetség mögött. A MSzSz vasárnap Pécsett is ki. bontja zászlaját. Az alakuló közgyűlés előkészítését irányító bizottsághoz a szervelétek és egyesületek tagjai csoportosan jelentik be csatlakozásukat és ké­rik a Szövetségbe való felvételüket, hogy az ország függetlenségéérT az első vonalban dolgozhassanak. Nap­világot látott a MSzSz alapszabá­lya, amely irányt szab a szövetség céljainak elérésére. A szövetség egyik főcélja a magyar nép, különösen az ifjú. ság szabadságharcos szellemben való nevelése, a szabadságharcos hagyom »'lyok ébrentartása és a népek szabadságáért elesett har­cosok emlékének megőrzése. Egyesítése azoknak .akik a magyar nép felszabadításáért következete­ken küzdöttek, akik a magyar de. mokráciát minden erejükkel, * ha kell életük árán is hajlandók rneg. védeni és akik a népi demokratikus rendszer felépítésén becsülettel dol­goznak. A MSzSz alakulására készük Pécs-baranyai dolgozók, népi sz-r. vek és ifjúság képviselői a MRP. val az élen serényen dolgoznak a közgyűlés előkészítésén és támogat­ják a magyar nép harcos szövetsé­gének Pécf-baranvai zászlóbontását A jó eredmény elérésében kovácsok, esz ergályosolc, lakatosok és vaslnti segítenek a bányászoknak A törvényszék Ilarmath-tanácsa kedden délelőtt tárgyalta Marko- vics Márk 19 éves alsószentmár- toni legény szándékos emberölési bűnteltét. A vádlott február 8-án Bosnyák Pál falubeli gazdát fo­kossal agyonütötte. A gyilkosságot megelőzően a vádlott apja a köz­ségi kocsmában borozgatás köz bes összeszólalkozott Bosnyák Pál­lal. A vita hevében Bosnyák egy széket ragadott és sértegette az öreg Markovicsot. A vádiolt, hogy az apján esett sérelmet megtorolja, Szénnel megrakptt vagónok ha­ladnak el mellettünk. Az üzem palahányója messze az égbe emel- a távozó gazda után iramodott, I kedik fel. Itt van a gépműhely, a közben hazaszaladt fokosáért, azt kovácsműhely és a vasöntöde, magához véve Bosnyákot orvul le-1 Mind, mind a bánya gépiberen- ütötte. Bosnyák az ütés követkéz dezéseinek javítását és az Új alkat- tében összeesett és koponyaalapi , részek előállítását végzi, Az új­törés következtében meghalt. A hegyi MESzHART ipartelepén ko- bizonyítási eljárás befejezése után! moly munka folyik, a bíróság a vádlottat 7 évi fegy- A GÉPMŰHELYBEN a Széchenyi házbüntetésre, 10 évi hivatalvesz- akna részére szállítóvitlát készí­tésre ítélte Az ítélet ellen az |enek A szerkezet hamarosan a , ,, ,, , | hetedik szinttől szállítja majd a ügyész súlyosbításért, a védelem a t csjllog6i fckete „enet. Schuman bűnösség megállapítása és minő- elvtárs örömmel újságolja, hogy sítés miatt fellebbezett. I óriási összeget takarítanak meg BtUeáfos yazdátkodásí folytat, hátam holdat* űztt teimel szék­hazat építteti is a Ufz&éy gazdáinak 90 százalékáét feszélyezte a inattyi íoMmnyesszővetkezet A falu végén lakik 4 mattyi föld- niüvesszöveikeze! ügyvezetője, — Bemát István gazda. A tornác 3 gémeskút felé tekint, ahova a legei, löről hajtják itatni a község tarka gulyáját. Bent a szobában a? ügy­vezető a termelési szerződéseket ta­nulmányozta. Gomblyukában ott díszük az ezüstkalászos gaz Ja jel­vény. Jövőre már az aranyka.ászos tanfolyamon akar résztvennj 27 g’z. datársával. — Hosszú út vezete.t odáig — meséli — amíg a szövet, kőzetünk legyűrte a nehézségeket. A Dráva páradús levegője és a ta­lajviszonyok kitűnő lehetőségeket nyújtanak a kertészkedésre. Mivel a belterjes gazdálkodás több befek­tetést és munkát igényel* elhatároztuk, hogy szövetkezeiét alapítunk és közös erővel megva. fősítjuk terveinket. Rohamoson növekszik a taglétszám Bernát wazda előveszi a raktár, könyv melói 3 tagok törzskönyvét, mely azt bizonyítja, hogy 27 taggal kezdték meg az úttörő munkát, most pedig már 122 tagja van a 'izövefkezeíkenk, ami pedig a falu gazdáinak 90 százalékát jelenti. Az alakuló gyűlésen kimondották, hogy a pécsi kirendeltség útján kölcsönt kérnek. Kaptak is 7.500 forintot, a pénzt nem tartogatták, hanem rögtön nekiláttak a munkának. főleg káposzta és kelkáposzta mag­vakat, paprika magot pedig saját maguk termeltek ki­Vagon ételben szállítanak Budapestre Múlt év júniusában már meg­kezdték az első termés értékesíté­sét. Vagonszámra küldték bizományi áruként a budapesti központba a káposztát, uborkát, paprikát és zöldbabot. A munka változatlanul lelkesen to­vább folyt. Ősszel a bakancs akció kapcsán 2ü százalékkal olcsóbban juthatlak a gazdák meleg lábbelihez a szövetkezet révén. Még augusz­tusban megszerezték a mezőgazda, j sági termények és termékek ipar- engedélyét, majd a gyüjlökereske- dői kijelölést is megkapták. így lehetőség nyílott a gazdáknak, hogy helyben értékesítsék gabo. nájukat. A télen olcsó rőfösártiva! látták el a tagakat és tevékenyen bekap, cso'.ódtak a baromfi és tojás felvá­sárlásba. Tavasszal pedig megkezd­ték az állatvásárlást is. A szövet, kezet a gazdák érdekeit szemeiöft tartva olyan állatokat Is felvásárolt, amelyeket egyébként a gazdák To­bozén tudtak volna értékesíteni. Ezután rizstelep létesítését hatá­rozták el. Nem várlak segélyre, hanem a szö­vetkezeti tagok maguk közt ösz- ' szegyűrtöttek 13 e?er forintot és először 3 holdat vetettek be. Saj. nos a telepet vízzel ellátó szivaiy. tyű elromlott, a vetés tönkrement, de a mattyiak nem csüggedtek. — Megjavították a szivattyút, ismét bevetették a területet és most a rrt'31 tyi tó partján ott pufog a köl­csönkért szivattyú és és önti a vizet a zölneiő rizste­lepre. Jelenleg a MOSpK-nál 28 darab disznó hizlalására szerződtek a szö­vetkezeti tagok, a MOSzK által megindított borjú akció során pe­dig 35 darab borjut akarnak szerez­ni, hogy megteremtsék egy tisztavérű te nyészet alapját. Most már szövetkezeti házuk is van. Megrongált állapotban vették át, de hamarosan rendbehozták. — Drávaszabolcson vettek egy rom. épületet, ennek anyagából' az épü­letet kitatarozták és a munkásokat maguk fizették A szövetkezeti ház- ! ban százszázalékosan igazolják a Magyar Dolgozók Pártja program­ját: A paraszti mezőgazdaság fej. lesztésével döntő szerep jut a i falu. beszerzési, értékesítő, termelő szö­vetkezeteinek. Kultúrhelyiséget iro_ dát és boltot létesítenek -a további szívós munkájukkal. Dr, K. I. Melegágyi ablakokat készítettek, kannákat, vödröket, kapákét és egyéb kerti felszerelést vásárolt k. Szövetkezeti ház ós kert híján a melegágyakat a szövetkezeti tagok­nál építették. A szükséges vető­magvakat már eüőzőleg beszerezték, azáltal, hogy házilag készítik el a vitlát, amit különben csak a Gariz-gyárban tudnák elkészíteni. A vitlát nagy megterhelésre ké­szítik és működésbeállttás előtt mintegy 63.000 kilogramos meg­terheléssel próbálják ki. A KOVÁCSMŰ HELY BEN a szor­galmas, feketeképű munkások ka­lapácsütései alatt formálódik a tüzes vasdarab. Nagy József elv­társ 7 kovácstársával együtt itt készíti a „Moll“ rendszerű bánya- ácsolatok részére a szegvas papu­csokat. A multhéten is, mondják büszkén a kovácsok, 119 százalé­kot értek el. Napi 125 szegvas papucs helyett 145-öt készítettek. Nemes István megmutatja az ál­tala szerkesztett szabadtüzhelyet, amellyel egy műszakban 80 darab­ról 110 darabra emelte a teljesít­ményét a homlokszegvas gyártá­sánál. Nemes elvtársat élmun­kássá terjesztik fel, amint ezt Cett Bélától, az üzemi bizottság elnökétől megtudjuk. AZ ESZTERGÁLYOS MŰHELY­BEN a réselőrudakon dolgoznak a forgó gépek melett. A réselőrudat, amely egyik legfontosabb alkat­része a bánya gépi berendezésének, azelőtt külföldről hozatták. Most a munkások leleményességének kö­szönhető, hogy ezt is házilag tud­ják előállítani. Ezzel mintegy 50 százalékos megtakarítást értek le az esztergályosok. A VASÖNTÖDÉBEN is szorgal­mas munka folyik. A homokfor­málók apró szerszámaikkal simít­ják a formákat, a kupoló kemen­cében olvad a vas. Hoffmann elv- társ tájékoztat bennünket. Meg­tudjuk, hogy napi 58 és félkiló egyéni teljesítmény helyett napi 76 kilogram a teljesítmény. A se­lejt náluk ismeretlen fogalom.' Mindezt a munkások szorgalma eredményezte. Az. újhegyi MESzHART ipartelep dolgozói lendületes munkájukkal nem maradnajt le a föld mélyén dolgozó bányászok mellett. Nekik is van részük abban, hogy élüzem lett a MESzHART. 1 Vadon Antal Mllushaa 163 millió vall a ba’ma’a'gú. 124 millió farín! értékű árut expriáifunk Most kerültek nyilvánosságra a május havi külkereskedelmi mérle Künk adatai. Eszerint « behozatal értéke 163 millió forint volt ,a kivi­telé 124 millió fori: 1, úgyhogy május havi külkereskedelmi mérlegünk 39 millió passzívával zárult. A kivitel 66.4 százaléka ipari cikkekből állott, ami gyáripari tér. melésünk emelkedését és versenyképességét igazolja, mert 1938'máju_ sában a kivitel 30.5 százaléka állott gyáripari cikkekből, mig 1047-ben az ipari cikkek kivitele 46.36 százalék volt. Igen érdekes adat, hogy a kivitelünk legnagyobb részét a NIK ex­portja teszi ki, amenyiben a NIK-váHalatok májusban 43 millió forint értékű anyagot exportáltak, ami U százalékkal több mint a NIK válla, latok áprilisi exportja volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents