Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-22 / 140. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1948 JUNTOS » lévai József és Népéi Sándor fontos bejelentése! a jó termésről, a közalkalmazottak fizetés- emeléséről, az egyházzal való megegyezés lehetőségéről és az új Függetlenségi Frontról A Magyar Dolgozók Pártja nagy­szegedi pártbizottsága taggyü'és tartott, amelyeji Révai József, mint a nagyszegedi pártszervezet kon_ gre^szusi kiküldöttje beszámolt az MDP első alakuló kongresszusáról. — Az MDP első kongresszu a nemcsak egyesülési kongresszus . volt, — mondotta, — hanem méri leget is készített a magyar demo­krácia három és féléves fejlődésé­ről, harcairól és eredményeiről. Ez a mérleg nem volt kedvezőtlen mert a hároméves terv első évé. ben az előirányzatot túlteljesítet, tűk. Révai József ezután a Szovjet­unió 'nagylelkű intézkedéséről be­- élt, amellyel a hátralévő jóvá. teleli kötelezettségeink felét elen. 'gedte. ‘ — Minden okunk megvan re­ménykedni abban, hogy gabonatermésünk 20 millió má­zsán felül lesz. Harminc millió mázsa kukorica­terméskilátásunk azt jelenti, hogy sokkal bővebben és olcsóbban lesz húsunk és zsírunk. Révai József a következőkben ar­ról beszélt, hogy augusztus elsejével a pedagógu­sok fizetését 20 százalékkal, ugyanakkor valamennyi közalkal­mazotti kategória fizetését körül, belül ilyen mértékben felemelik. A beszámoló a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a régi nagy- birtokos és nagytőkés osztályok ép viselői, akik kiszorultak a legá­lis politikai életből, most a katolL -us egyház reakciós politikai irány­zata mögé tömörültek. Illegális politikai párttá vált az egyház .szervezete, amelynek vezére az esztergomi ér­sek, a pápa bíborosa, a magyar prímás: Mindszenty József. — Az iskolák államosításáról szó. Ic törvény megszavazása óta eltelt r,élhány nap azt mutatja, — foiy. falta, — hogy az egyházi vezetők­nek legalábbis egyik részében meg­van a hajlandóság, hogy lemond­janak a további uszításról. Ml most is készen állunk a tár­gyalások felvételére. Nem rajtunk múlt, hogy a békés megegyezés eddig nem jött létre, “lép nem késő erre a békés meg- gyézésre törekedni, a meghozott- a vény teljes érvényessége ás fisz. -ietbentarlá I alapján. Révai József ezután hangoztatta, így a Magyar Dolgozók Pártja a larxizmius—len in izmus forradalmi anainak jegyében alakult meg. Részéit arról, hogy a pártba so­lan tódultak olyanok, akiket nem a meggyőződés hozott, hanem anyagi érdek. Ezeket ki fogják seperni. A Magyar Szabadságharcos Sző. vétség vasárnap tartotta alakuló ' ősét Miskolcon, utána hatalmas meg részvételévé! népgyülés volt, .irrje.lyen Nógrády Sándor mlnlszterelnök- t ségi államtitkár mondott politikai beszámolót. Az iskolák államosításává] kap- csolat.lv I kijelentette, hogy az utób_ b idők küzdelmeinek első és döntő f.t-akasza lezárult. Ezután méltatta a Lengyelországgal kötött szerző­dést és ismertette a munka verse­nyek értékes'eredményeit.* — A két munkáspárt egyesülése és majd az ősszel megalakítandó Függet­lenségi Front biztosítéka annak, hogy létrehozzuk a további fejlő­désünkhöz szükséges nyugalmat, hogy azután a termelő munka le­gyen a legfontosabb elfoglaltságunk és tovább haladhassunk újabb győ­zelmek felé — mondotta Nógrády államtitkár. Virágzó kisipart. Komló alegiendezettsbb háztartása ' baranyai nagyközség Vadaimat teltek a pécsi járási cséplési ellenőrei A pécsi járás mintegy száz csép­ié*.; ellenőre jött össze hé’főn dél­iéit a megyeháza közgyűlési ter­vében, ahol a Közellátási Felügye- őség vezetője részletesen tájékoz­na öke: teendőikről, az ellenör- 'ssel kapcsolatos nyomtatványok : töltési módjairól. Dr. Gyetvai 1 mos főispán pedig a néppel emben vállalt nagy felelősségre [ vta fel figyelmüket, majd letét­it k a fogadalmat, amely a cséplés Idejére közhivatalnokká avatja valamennyi ükeb Az 1947—48.as év költségvetésé1 kiegészítő öthónapos költségvetése, két elkészítették Baranya községei is, amelyekről megírtuk, hogy kö­zülük száz állami segítségre szorul, hogy rendes kiadásait és a legszük­ségesebb beruházásait fedezni tudja. A költségvetéseket tárcaközi bízott, s’ág vizsgálta felül és azok jóváhagyásáról csak ezután döntenek. Akad köztük néhány olyan község, amely költségvetési szempontból egészen kivételes helyzetben van, mert bevételeinek csak kis részéi emészti fel az igazgatás vitele és így a költségvetés jelentős szá. zalíkát fordíthatja beruházás jel­legű kiadásokra. Ezeknek a községeknek élén jár Komló, amely nemrég alakult nagy­községgé. Komló öthónapos költ. ségvetésének végösszege 136.920 forint, amelyből kereken 100 ezer forint |ut be. ruházásokra, ami csaknem 74 szá­zalékot tesz ki. (Ez éppen nem csekély arányszám még a pécsihez sem, ahol 17 száza­lékot tudunk csak ilyen célra for­dítani.) A százezer forintból az or­vosi és jegyzői lakás tatarozására 9—9 ezer forintot, a „Kaszárnya1, patak szabályozására 14 ezer forin­tot fordítanak. Nagyon érdekes té­tel az a húszezer forint, amelyből Komlón fedett vásárcsarnokot kí­vánnak létesíteni. A méreteiben kicsi, de haladó szel­lemében nagy községnek, megérjük előbb fesz vásárcsarnoka, mint a husszorakkora Pécsnek, A majdnem teljesen bányászokiakta Komló költ­ségvetésében nem kisebb jelentő­ségű az az ötezer forintos kiadás sem, amit a község a katolikus fe­lekezeti általános iskola tatarozásé, ra szavazott meg még az államo­sítás előtt és amelyet most még nagyobb lelkesedéssel fordítanak erre a célra. Tízezer forintot közutak létesítésére fordítanak, ami komoly lépést jelent a komlói vízellátási nebézsérre|< le­küzdésében. Jogerős left a pécsi katonai líszfpanama vádlottjainak ítélete jómódú, megbecsült kisiparos­ságot akar a Magyar Dolgozók Pártja és a népi demokrácia kormánya. Amióta megjelent a MDP programnyilatkozata és leszegezte, hogy „A Párt sikra- száll a kisipar bekapcsolásáért a tervgazdaságba, ezért a kis­ipar megrendelésekkel, nyers­anyaggal és hitellel való ellá­tását tartja szükségesnek", — felelős kormánytényezők részé­ről nagyjelentőségű megnyilat­kozások hangzottak el a MDP kongresszusán és a KIOSz or­szágos konferenciáján a kis­iparosság és a kisipar helyzeté­ről, jövőjéről. A bejelentéseket megelőzőleg máris fontos intéz, kedések történtek a kisiparos­ság érdekképviseleti frontjának átszervezése terén. Az iparügyi minisztériumban, ahol Bánék és Kelemenék a kisipari kérelme­ket épúgy elszabotálták, mint az üzemek államosítását, most külön kisipari főosztály intézi az ország minden tájáról beér­kező kisiparos ügyek gyors, pontos és eredményes admi­nisztrálását. Megszüntették a korrupció egyik melegágyát, az Anyag- és Árhivatalt és a kis­iparosság nyersanyagellátását a KIOSz és az iparügyi miniszté­rium vette kezébe, az igénylé­sek igazságos és a termelés ér­dekeit szemelőtt tartó gondos mérlegelésével. Üj közszállitási szabályzat készül, amely mesz- szemenő kedvezményeket bizto­sit a kisiparnak. A közületek is szívesen fizetnek többet a kisiparosnak, mert pontosan be­tartja a szállítási határidőt és minőségi árut ad ki a kezéből. A hároméves terv és a ki­dolgozás alatt álló ötéves terv szintén komoly feladatok elé állítja a kisipart. Munka, meg­rendelés vár a kismühelyekre, amelyek szakmunkás téren ed­dig is a legjobb erőforrásai voltak és azok is maradnak a gyáriparnak. Az exportba ugyancsak erőteljesebb ütem. ben kapcsolják be a kisipaios* ságot A kis műhelyekben ké­szült minőségi árut szívesen fo­gadja a külföld. Hogy csak egy példát említsünk, az Angliába szállított magyar bútor dicsé­retével nem tudnak betelni az angol lapok. A magyar kéz­műipar exportja igen jelentős tétellel szerepel nemzetgazda­sági mérlegünkben és a kor­mányzat mindent elkövet, hogy ezt a mérleget még kedvezőb­bé alakítsa. Felkutatják és cél­tudatosan megszervezik a kül­földi piacokat, egyre több és több kismüheíyt állítanak be exporttermelésre és a kisipari szövetkezeteknek éppen öfyah kedvezményeket biztosítanak, mint a gyáriparnak. A KIOSz. a kisiparosság egységes érdek- képviselete a leghatékonyabban kimunkálja tagjai érdekében az összes lehetőségeket, hogy a kismühelyekben meg ne álljon a munka és egy percre se Szüneteljék a termelés. A nép) demokrácia eddig is megbe­csülte á kisiparosságot, mint az ország egyik igen értékes dol­gozó rétegét. A további cél az, hogy ez a réteg semmiben se szenvedjen hiányt, jómódban éljen és munkájának gyümöl­csét ne a közvetítő kereske­delem, hanem elsősorban maga élvezhesse. Hiába akarja a reak­ció államosítási rémhírekkel és suttogó propagandával szembe­állítani a kisiparosságot a de­mokráciával. A kisiparosság tudja, hogy a dolgozó munká­sok és parasztok nagy család­jában van a helye. Abban a családban, amely eddig is együltérzett vele, segítette, tá­mogatta és a jövőben gazda­sági megerősödésünk egyre na­gyobb anyagi lehetőségével még fokozottabban segíti, hogy valósággá legyen a jelszó: vi­rágzó kisipart, jómódú, megbe­csült kisiparosokat akar a népi demokrácia. Február 12-én hirde'ett Ítéletet a pécsi honvédtörvényszék az em­lékezetes katonai lisztpanama ügyében. A katönai törvényszék árdrágító visszaélés és a közellá­tás érdekeit veszélyeztető bünte t- ben, illetve vétségben mondotta kj bűnösnek a napokon át tár­gyalt bűnügy vádloítadt és Sarkadi Géza alhadnagyot 2 évi fegyházra és 10 évt jogvesz­tésre, valamint 1 «tokozásra, Soós Kálmán századost ugyancsak kétévi fegyházra, 10 évi jogvesztésre és lefokozás­ra. Börőczki Sándor főhadnagyot 3 hónapi fogházra, Virág László ot és Pintér József 3 hónapi fogházra, vezérőrnagy alhadnagyot Homorics János alhadnagyot 6 hó­napi börtönre és 3 évi jogvesz­tésre ítélte. A honvédtörvényszék Virág László vezérőrnagy és Pin­tér József alhadnagy • büntetését háromévi próbaidőre felfüggesz­tette. Az ügy fellebbezés folytág, a Kúriához került, ahol most tár­gyalták az országszerte nagy fi­gyelemmel kísért katonai bűn­ügyet. A Kúria Koós százados bünte­tését két hónappal mérsékelte, a többi kiszabott büntetést pe­dig helybenhagyta, így, az ítéletek jogerőre emelked­tek. Zászló! avatott az Erzsébat-telepi R. Gárda Ünnepélyes külsőségek között avatták fel Erzsébetteiepen, a MDP helyi szervezetének R. G. zászlóját. A gyönyörűen feldíszített párt- helyiségbe többszáz főnyi dolgozó jött össze. Az ünnepség a Him­nusz eiéneklésével kezdődött, amit a megjelentek a 100 tagú pécsi dalárda és a rendőrzenekar kísé­retével énekeltek el. Vitári Jenő, a helyi szervezet titkára mondott megnyitó beszédet, majd a Pécsi Dolgozók Énekkara énekelt Pallos István vezényletével. A zászlóava­tást Pigei Vilmosné zászlóanya végezte. Vitári Jenőné a MDP A PÉCSI iparostanonciskola év­záró ünnepséget tartott, amelynek különleges szint és jelentőséget adott a centenáris év. Az iskola nagyterme kicsinek bizonyult az érdeklődők befogadására, akiknek soraiban Ott láttuk az iparos tár­sadalom legjobbjait, a szakszerve­zet és ipartesliilet vezetőit. Az ünnepélyen felszólalt az iparügyi minisztérinm oktatási igazgatójá­nak helyettese, Zolnai Géza is. Melegen ünnepeltek három pécsi szakoktató iparosmestert Faragó Károlynét, Tóth Józsefet és Vadász Józsefet, akik húsz éve oktatják a f etser dűlő iparosnemzedékeket. Díszes elismerő okirat és értékes emléktárgyak jutalmazták kiváló munkásságukat. • AZ ELISMERÉS nem maradt el a: iparostononcok felé sem, mert a Szakszervezet helyi szakmai csoportjai az ipartestedet hasonló szervei és az iparügyi miniszter kétezer forintot jódal meghaladó pénz-, szerszámadományban része­sítette a most segéddé lett ipuros- tanonrokut. 240 ilyen ifjú része­sült készpénz, vagy dicsérő ok­irati kitüntetésben. A készpénzdíja­zások 100-75—50—30 és 20 fo­rintos összegűek voltak. A fém­ipari sykma II. osztályos növen­dékei tanulmányi versenyt ren­1 paiad QtiG-i tok dUUwti deztek A versenyben résztvevő öt osztály egg-egy legjobbját, Gödöny Mihály, Kiss László, Péter Albert. Pálmai Ödön és Cseréi Jó­zsef tanont okát díszes ' elismerő oklevéllel tüntették ki. A pompás kiállításon ott láttak a most „fel­szabadultak" kivájó szaktudásról tanúskodó munkáit. Az ünnepségen vendégként megjelent a barcsi ál­talános iparostanonciskola pécsi tanulmányúton levő 50 növendéke is igazgatójuk. Nagy József vezeté­sével. A KIÁLLÍTÁS egyes részei, itt főleg a fémszakmára gondolunk, fdidmulta a megelőző évek ha­sonló megmozdulásait. A díszítő kovácsmüvészet vertvas munkái mellett ott láttuk az ifjú joű­szerész, szerelő és elektrotechni­kus nemzedék aprólékos gonddal elkészített modelljeit: Egy apró bányacsillét, emelőszerkezeteket, miniatűr villanymotorok, rádiók, fúiégép és gőzgépszerkezet műkö­dé sképes kicsinyített másait. Az idősebbek hajlamosak arra, hogy lebecsüljék a fiatalok szorgalmát vagy szakképzettségét, de akik ezt a kiállítást láttak, bízvást el­mondhatják, hogy nincs mit szé­gyenkezni ennek az ifjúságnak, sőt azoknak sem, akik őket taní­tották. LÁTTVk a női szabó tanoncok Altat készített ízléses női ruhákat, amelyeket annál több gonddal készítettek, mert mindegyikük a maga számára szabott és varrt. A cipész- és férfiszabóipari kiál­lításon sok szakrajz, de kevés el­készült cipő- és ruharemek 'nőit. Az asztatoslanoncok azonban ugyancsak kitettek magukért, mert a kiállítás legfeltűnőbb dhrabja: egy pompás kivitelű zeneszekrény mellé szép számmal sorakoztak fel különböző asztalkák és pol- cok. A pékszakma máskor remek süteményei, amelyeknek tésztáiból többféle ötletet gyúrtak is „sü­töttek" ki, most majdnem tel­jes egészében elmaradtak. ANNYIT azonban meg kell ál­lapítanunk, hogy az utóbbi évek kiállításai közül ez a legutóbbi arra mutat, hogy a kisiparos egyéni alkotókészsége előtt még koránt sem zárult le a sorompó, mert a kisiparos nem csak szükségletet elégít ki, de nevelői missziót is teljesíti a fogyaszt óközönség kő- rében. R £ helyi titkárnője, Méhn József né a MNDSz titkárnője, Fiilöp Ilonka a Zrínyi Ilona Leány csoport, nevé­ben szalagozták fel a zászlót. Horváth János a MDP bányász­kerületi elnöke méltatta a Ren­dező Gárda fontos szerepét a'moz­galomban. Ezután az énekkar a rendőrzenekar kíséretével két szá­mot adott elő Till Ferenc vezény­letével. Bártfai Tibor, a vegyes­kar, Meiszinger Ibolyka, Haller Erzsiké, a Zrínyi Ilona leánycso- port és a női énekkar szerepeli még nagy sikerrel. Pinterics György R. G. parancsnok záró­beszéde után az Intemacionale ei- éneklésével ért véget a felemelő ünnepség. 165 itfcsbaranyai nyernek és 32 városházi dolgozó utazott el balatoni üdülésre Vasárnap hajnalban zsibongó gyereksereg nyüzsgött a Fonyód felé induló vonaton. Most indult az első nyaraló turnus, amely a V.4 O.Sz 32 pécsi dolgozóját, a vá­rosi gyermeknyaraltatási akció 35 kis utasát és a baranyai falvakból kiválogatott 80 üdülésre szoruló gyermeket vitte a Balaton mellé, liélaielepen barátságtalan idő, zu­hogó eső fogadta az érkezőket. Egyik-másik 6—7 éves csöppség el is pityeredett, de vidám kis tár­saik hamarosan lecsillapították őket. A VAOSz három nyaralójában is elhelyezkedtek a most még kis számban ottlévő városi alka' na- zottak. A szám azért ilyen kicsi, mert a szabadságolások zöme jú­lius elején kezdődik. Az első, kö­zös ebéden résztvett Krancz Pál polgármester is és a város veze­tősége nevében biztosította a dol­gozókat, mindent elkövet, hogy nyaralásuk minél kellemesebb és gondtalanabb legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents