Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-19 / 138. szám

üWtAműU KAfLÓ tm Módosítjáki liilelijeii novellát Súlyosbítják a rága’maxék, fegy veprejtegeíők. és fogolyszöktetők büntetését — zárt intézetbe képűinek a „beszámíthatatlanok“ Äs éralés bélyege Amíg az új büntető törvénykönyv elkészül, a most érvényben lévő büntető törvénykönyv legkirívóbb hibáinak megszüntetése céljából Ries István igazságfügymíniszt r büntetőjogi novellát terjesztett a minisztertanács, illetve a törvény, hozás elé. A novella első fejezete azt tartalmazza, hogy a beszámíthatatlan bűnözök ezen. túl egy évi biztonsági őrizetbe kerülnek az erre a célra felállí­tott gyógyintézetekben. A. második tejezet szerint fl része­gen, vagy kábítószertől betköveike. zett bódult állapotban elkövetett bűntetteket is büntetik. A harmadik eipzet megszigorítja a lőfegyver, ref elkövetett Mnesdekimények el­követését és ha a cselekmény súlyosabb bün­tetés kiszabásét nem is követeli meg, akkor is 10 évi fcgyüazat szabhat ki a bíróság. A ^negyedik fejezet többek között kimondja, hogy a hamis tanuzás akkor is büntetendő, ha a bíróság az \esküt nem létei le a hamis ta­nukkal. A hamis szakértői véle­ményt készítők 10 évig terjedhető fegyházat kaphatnak .Az ötödik fe­jezet a rágalmazás!' büntetésről ítél­kezve 5 évig terjedhető fegyházat szab meg olyan rágalmazóra, aki cse­lekményét sajtó utján aljas In­dokból kővette el s ezért a sér­tett jóhirét megsemmisítette. —y—------------­Sz igorítják a becsületsértés bünte-j lését is. A hatodik fejezet a magyar ''nem-1 zet védelme, nemzetközi, vagy hit-1 felekezeti gyalázásának büntetésé-1 fői szól. A hetedik fejezet súlyos- < bitja a gondatlan emberölési és s testisértés büntetését, amely 10 évii fagyházig terjedhet. A továbbiak- j ban rendkívül szigorúan büntetik az j óvadékot elsikkasztó munkáltatót ] és megszigorítják • zsarolási büntetését is. A fogoly szöktetik 10 évig terjedő I fegyházbüntetést kaphatnak. A Iti-j vatali titok, megsértéséért 5 évig terjedhető börtönbüntetést ir elő a j tervezet. Ma hirdetitek ítéletet a katonai panama vádlottjai feleit Nnvolny József, volt alezredes es két beosztottja bünperében másfél hét óla tartó tárgyalása so­rán pénteken a perbeszédekre ke­rült sor. A vád képviselője szerint be bizonyult, hogy a vádlottak elkövették a vád­iratban foglalt bűncselekménye­ket. A védő, mint munkaszolgálatos egykor beosztottja volt Nevolny alezredesnek és elmondó!';», hogy Barna Gábor úr, aki bot­rányt ée demokrácia-ellenes provokációt rendezett a szent- lőrinci pedagógus gyűlésen, el­futott a vesztett harc után a csatatérről. Néhány héttel ez­előtt még rtagyhangon a demo­krácia ellen uszította a szent-- lőrinci járás tanítóit, rémhírek­kel Ijesztgette a parasztságot. Barna úr a Barankovics-párt pótképviselöje volt a baranyai választókerületben, díszes utó­da és követője Abay-Nemes Oszkárnak, és a csendőrüket védő Mafhcovics Ferencnek, akik még a Barankovics-párfoi is túl baloldalinak -találták és otthagyták eddigi mesterüket. Barna Gábor,, emigrációja" csak azért nein sikerült, mert a ha­láron elcsípték. Ügylátszik ha. mar elfelejtette a Járást, pedig csak nemrégen érkezett meg Nyugatról, ahova a felszabad!. tó Csapatok élöl menekült. Barna úr könnyű lélekkel hagyta ott ismét hazáját, amely neki és a többi Jobboldali képvise­lőnek többé nem hazája. Ezek az urak é» .hölgyek" gyalázták meg a Himnuszt, ezek uszíta­nak a földreform és az államo. sitás ellen, erek akarják ahn­den eszközzel megzavarni a magyar nép nyugalmát. Ezek szólaltatlák meg az országgyü. lésen >y*m erika fessgJáT, tajtékozott a gyűlölettől a ma­gyar demokráciával ét a dol­gozó néppel «zemben. Barna Gábor úr, Barankovic®; párti pófképviselő az erkölcs, az egyház és a nemzeti érde­kek védelmében uszított az kólák államosítása ellen, bele. rántotta egy szerencsétlen ak­cióba pedagógustársait, akiket csakhamar gyáván cserben ha. gyott, hogy az USA bécsi kö­vetségének az oltalma alá he­lyezze magát. Barna úr belé­pőjegyet is vitt magával »BT0- gajá „paradicsomba". A Demo­krata Néppárt pótkép viselő* megbízólevelét és nyilván ne»* számított rosszul, amikor art gondolta, hogy az amerikaiak értékelni fogják azokat a szol- gálatokai, emelyoket Schlachte, Barankovic* és hadoszlopa tej- Jeeft a magyar nép ellenségé­nek. A péespetri rendőrgyűk®“ sok védelmezői, a Hinmw* meggyaláz/it, a köztársaság és a nép ellen uszító reakciósok a parlamentben tanúsított ma­gatartásuk után, most már vég- érvényesem leleplezték mago­kat. Semmiféle ájtatos ezeanf«- \ gatá* nem mossa le róluk * jiépellenosség é» hazaárulás szégyenteljes bélyegét. A daigoxók felvirágoztatják az államosított újjáépítő Szövetkezete? 1946 januárjában nagyot gondolt néhány rnunkenéiküli ópitőmunlcás és a Magyar KomrmunLsta Párt se­gítségével építőszövetkeze tét alapí­tott. A szövetkezet hamarosan na­gyobb építő-munkákat válla!1 ei. Igaz, hogy nem volt elegendő tőkéjük és az állványokat is köl­csönkérték, mégis megindult a munka. ök voltak azok, akik a drávamenti falvak újjáépítését elvállalták, 5k dolgoztak a kei eskede'.mi iskola á> építésén, hamarosan nem volt va­lamire való épirörmmka, amit s szö­vetkezet nem végzett volna el. Volt idő, amikor köze! 200 mun­kást is foglalkoztattak. i Pedig nagy harcot »ívtak az épí- tőmunkások jobboldali szociá.demo­krata elnökével Krise ián Imrével az elmúlt év folyamán. Az építő­mesterek egyrésze Krisztiin segítségével próbálta megbuktatni a szövetkezetei, ez azonban nem sikerült. Beides La os áüaatitícár tezi a vasfczá- szenzit nwfilssétí A vasutasok és hajósok pécsba. ranyai szakszervezete ma, szomba­ton délután 3 órai kezdettel a Mun­kás Kultúrházban nagygyűlést tart, amelynek Bebrics Lajos államtitkár az előadója. Az egyesülés/óta ez lesz az első' nagyszabású seregszem­léje a Magyar Dolgozók Pártjába tömörült pécs-baranyai vasutastár­sadalomnak és értesülésünk szerint a nagygyűlésen kétezer főnyi vas­utas vesz részt, hogy meghallgassa Bebrics Lajos nagy érdeklődéssel várt beszédét. Bebrics államtitkár részletesen is­merteti a vasutasok előtt a közle­kedési minisztérium hatalmas mun­katervét és azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása a vasutasok további és. még fokozottabb mun­kateljesítményére várnak. Me ©mejEikésss paftéss! Nem tudódj hogy tiéd a hánya és as ors&ág?! A MESzHART TimSr-utcai or­vosi rendelőjében vagyunk. A váró- helyiség képe nem különbözik más hasonló intézménytől. A vára­kozók: bányamunkások és család­tagjaik. Általában csendesen be­szélgetnek betegségükről, családi ügyeikről, no meg a bányászélet Hitler és Gőrsng arcképe az esziergiiai érssiii taaüéiíipzto Az újjáépítési vállalatot nemré­gen államosították. A vállalatvezető, Balázs Adorján elvtárs elmondja, hogy / az építő vállalat ma már jól jö­vedelmező üzem. Most már nem kei] kölcsönkérni állványokat. Az összes adósságokat régen kifizették, úgyhogy az álla- mosítás után nem kellett kölcsön­nel rnegterhelniök az államot. Jelenleg az OHÉSz házak építé­sén dolgoznak Tarcsapusztán, Ki­rályházán és Rózsafán. Az államosított MBMOSz vállalat az építkezéseik fokozatos megindu­lásával egyre nagyobb szerepet ját­szik a megye és a város életében. Ennek a szövetkezetnek államosí­tása bizonyíték arra, milyen nagy szükség volt bizonyos iparoknak ál­lami kezelésbe vételére. — Balázs Adorján lelkes, hozzáértő munkája következtében az államosított 6zö. vetkezet további fejlődés előtt áll. köztársaság ellen, A tanulók en­nek a harisa alatt követték el tet­tüket. Szentey Ferenc a legcseké­lyebb fegyelmezetlenségért, rossz dolgozatért véresre verte a nö­vendékeket kábeldrótból font kor­báccsal. A tanítóképzősöknek az Uj Embér és a Szívújság kivételé­vel szigorúan tilos volt minden újság olvasása. A megtartott ház­kutatás eredményeképpen a tani- lóképzöintézetben nagymennyiségű fasiszta sajtóterméket találtak. Azonkívül megtalálták Hitler ée Göring fényképeit. Az őrizetbe vett Németh Lajos hittanár, dr. Biborka Ferenc osztályfőnököt és Szentey Ferenc prefektust a szom­bati nap folyamán átadják a nép­ügyészségnek. 1/Hodám fai kii apró és mégis nagy dolgairól Egy-két Didómon nevetgélő fiatal emberen épen ezért megakad a sze­műnk. Nem látszanak betegeknek• Persze més arcot mutatnak, ami­kor az orvos elé kerülnek- Ok a* örök „lógósok“, akik nehány sza­badnaphoz szeretnének jutni, * közösség rovására. / Jákl Kálmán főorvos szerint a* Igazi bányásszal nincs bej. Azok nem szívesen maradnak el a mun­kából. Más a helyzet azoknál, akik csak ideiglenes bányamunká­sok Ezek ezt nem hivatásnak, ha­nem inkább megpróbáltatásnak érzik és ennek időtartamát igye~ kéznek könnyűvé tenni egg-egV ..betegséggel". — Szerencsére az ilyen munkás- típus egyre ritkább — folytatja.— A Meszharl bányászai nemcsak * termelésbein vezetnek, hanem 8 müszakmulasztások csökkentésében is. Ennek köszönhető, hogy beteg- létszámunk a sérültekkel együtt nem haladja meg a munkások számának három és fél százalékát A „bumlizók" egyre inkább ki­szorulnak a becsületes munkások közösségéből, akik nem törhetik azt, hogy mnnkakerülő elemek 8 szorgalmas többség bőrére élősdiek legyenek. A kezelésre várő bányászok kö­zül ebben a kérdésben Spirik Jó­zsef vájár ezt mondja: — Azonnal el kell távolítani ** üzemből . azokat, akik a munka* szabotálják. Az ok nélkül mütz<r kot mulasztók ellenségei a becsü­letes dolgozóknak. Beck Henrik vájár így válás*0 ' — Kérdezzék csak meg egy 0*°' por!vezetőtől, mit szól, amikor 8 beosztott munkás nem jelenik meg a munkahelyen. Milyen ki­esést jelent ez a csapat aznap' termelésében ? .., Rozman József: Az orvos idejf* az ilyen álbetegek veszik el ** nekünk feleslegesen várakoznunk kell itt miattuk. Meg- kell l®1^ mielőbb tisztítani az üzemet, ®er^ a társpénztár a dolgozóké és azúr van, hogy minél többet tadl"r nyújtani a tényleg rászorult nuu' kástársainknak — .semmiesel re sC azért, hogy henyélésre nyujts° lehetőséget. . ik így beszélnek a bányászok, ***. ma már nem a tőkésnek terv­nek, es építik az országot maguknak és a nagy közőssnri ért ilyen sérelmét & maguk s »ún«*k is tekintik. egyedül neki köszönheti életét. Azután azt igyekezett bizonyítani, hogy a vádlott nem követte el a vádbeli cselekményeket, inkább érdemeket szerzett a taszári repü­lőtér milliós értékű anyagainak megmentésével. Felmentést vagy enyhe ítéletet kért védence részé­re. A másik két vádlott védői az; hozták fel, hogy a két beosztott parancsra tette, amit tett. Ítélet­hirdetésre, ma szombaton kerül sor. A belügyminisztérium sajtóosz. tálya közli: Június 12-én- szom­baton délelőtt egy honvédszázad a köztársasági indulót énekelve el­vonult az esztergomi érseki tanító­képzőintézet Épülete előtt. A ta­nítóképző tanulóinak egy része súlyosan becsmérlő kijelentésekkel illette az elvonuló honvédséget és a demokratikus köztársaságot. Az államvédelmi osztály az ügyben nyomozást indított és az egybeT hangzó vallomások alapján meg­állapította: Németh Lajos esztergomi érseki tanítóképzőtntézeíi tanár, dr. Bi­borka Ferenc neveléstantanár és Szentey Ferenc szaktanár, az in- j 'ernétus prefektusa tanítás közben is állandóan lázitott a magyar Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1936 június 18-án hunyta le örökre szemeit Mamm Gorkij, a világirodalom halhatatlan alakja, á' Szovjetunió népeinek szeretett írója, Lenin is Sztálin fegyver- társa, a világ munkásosztályának tanítója és büszkesége. Peskov Alexej iíaximovics, akinek mun­kái nemzedékeket neveltek, aki összekötötte a nagy orosz kiasz• szikusok, Puskin és Tolsztoj ha­gyományait az élő irodalommal, 1869-ben született. Gyermekkorát Nizsnij Nouyorodban töltötte, ab­ban a városban, amelyet róla neve­zett el a szovjet nép Gorkijnak. Nagyapja hajóvontató volt a Vol­gán, ö maga átélte az orosz p<t- rasztság és munkásság szenve­déstől teljes életinek minden mozzanatát. 10 éves kora óta sajátmaga tartotta fenn magát. Volt edéngmosogtrtó hajón, ki­futású, seentképfestó, volgai fa- oaroi, pék és vasúti őr, bejárta egész Oroszországot, hogy meg­ismerje népét és elől jár jón an­nak felszabadításáért folytatott harcbqn. Csakhamar kapcsolatba kerül az orosz forradalmi ifjúság­gal, majd a cárizmus ellen harcoló munkásmozgalommal. tEz a talál­kozás tanulásra és elmélyülésre ösztönzi. Megismerkedik a világ- irodalom remekműveivel, maga is írni kezd. Első elbeszélése, a Csudra Makar 1892-ben jelcjxik meg. Könyveiben megszólaltalja az egyszerű muzsikokat, megmutatja u nyomortanyák, de az úri kas­télyok életéi is, erőteljes, mély realizmussal viláyítja meg a kora­beli árosz társadalom ellentmon­dásait is finom árnyalatokkal ecseteli az egyszerű emberek lelki­világában a szép és jó utáni vá­gyat. 1898-ban már két kisebb könyve is megjelenik, olvasótábora egyre gyarapodik. Ugyanakkor fel­figyelnek rá a cári köpök Is, akik a néf felszabadításáért és felvilá­gosításáért folytatott munkájára csendőri felügyelettel, börtönnel, száműzetéssel adják meg a fele­letet. Az éj jeti menedékhely eimüdrá­mája bejárja az egész világot és nindenűtt otthonra talál az igaz- tágért sóvárgó emberek szívében, lorkij 1905-ben, az első orosz for- ■adalom idején kerül összekőtte- ésbe a bolsevikokkal, ettől az dőtől kezdve megingathatatlan live marad a pártnak, a proleta­riátus felszabadítása» ügyének, d mtnkások fegyvertelen lemészár- ása ellen megrázó hangú kiált- tányt ir, mire a cár rendőrsége a letropavlovi erődbe zárja, ahon- tan csak a nemzetközi haladó közvélemény tiltakozása menti ki. Külföldre utazik, azonban irodai­ul munkásságát az orosz nép fel­emeléséért itt is folytatja. 1908-ban eléjük meg az Anya című világ­ára könyve, amely a proletár- tnya hősiessfgén keresztül a mun- (ásosztály forradalmi harcát mu- atja be. Ezt a regényt a világ .saknem minden nyelvére lefordi- ották és elfutott minden mun- cáskönyvtár polcára. 1915-ban hazatér Oroszországba és nyomban hozzálát a mnnkához, körije eső­sort osatnak a néppel együtt ártó haladó szellemű művészek, írók és adósok. A szocialista forradalom győzelmében Gorkij saját életműve betetőzését látja. Betegsége miatt Lenin tanácsára 1921-ben kül­földre utazilt, majd hazatérve 1951-ben a szovjet írók mint taní­tójukat és mesterüket az írószö­vetség vezetőjévé választják. Ha­talmas munkássága ekkor felöleli a szocialista haza minden terü­letét. Amikor a német fasizmus uralomra kerül, elsőnek emeli fel q szavát az emberiséget és a kul­túrát fenyegető náci barbárság el­len. Az égést nép szeretete és a uilag dolgozóinak tisztelete, meg­becsülése övezte, amikor a fasiszta gyilkosok megmérgezték. Koporsójánál mondotta el Mo­lotov, hogy Lenin halála óta ez a legnagyobb veszteség, amely a Szovjetuniót is az emberiséget érte. Gorkij szelleme nem tett az enyé­szeté itt él közöttünk, diadal­maskodott a szovjet hadsereggel a nácizmus fölött aratott győzelem­ben, a szocialista haza építésének hatalmas sikereiben ott él a világ dolgozóinak szivében, vezetve, ta- n,1°e__ elnyomottakat, világítja előttünk « felszabadulás útját.

Next

/
Thumbnails
Contents