Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-18 / 137. szám

Kt JONVJS t$ feit József elvtárs a parlament történelmi jelentő§égii illéséről MAGYAR DOLGOZÓK ^ PÁRT­IAK kongresszusa Czett József ■Ars országgyűlési képviselőt,a t központi vezetőségének pof­iivá választotta. Czett elvtárs lap tért haza a központi ve- hég üléséről és a parlament értelmi jelentőségű tanácskozá­si. Még most is a Budapesten r>ett gazdag élmények hatása ti ecseteli azt a nagyszerű egg- W, amely nemcsak az egyesü- I kongresszuson, de már a par­ent üléstermében is megmutat­ott, ahol a MDP az ország­ilés leghatalmasabb frakciója eltűnt a határ a Dőlt kommu- te és szociáldemokrata képvise- ! között, akik felváltva foglal- r helyet a padsorokban. *2 ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁT tolatás lelkesedéssel fogadta az '-iggyűlés — mondja Czett elv- '* — itt mutatkozott meg a lég­iesebben a két munkáspárt egye­bet után előállott helyzet és a tgetlenségi front pártjainak építő * igazi egysége. 'Az ellenzék nem tadott egyetlen komoly érvet sem felhozni a javaslat ellen, míg a kormánypártok a magyar nép nagy klasszikusain, Kossuthon, Eötvö­sön és Széchenyin keresztül mu­tattál: ki, hogy a dolgozó nép kulturális felemelkedésének egyet­len útja az iskolák államosítása. CZETT ELVTÁRS bizakodóan mutat rá a MDP feladataira itt Baranyamegyében. — Különösen azt szeretném ki­hangsúlyozni — mondja — hogy a két párt tagjainak a legteljesebb harmóniában kell egy üt t működ­ni ök, legyen vége egyesek részé­ről a passzivitásnak vagy a sértő-, dőttségnek, ireznünk kell mind­annyiunknak, hogy a Magyar Dol­gozók Pártjának megalakulása új hatalmas perspektívákat tár fel a magyar nép előtt és hatalmas lé­pésekkel kozza közelebb egy bol­dogabb magyar jövendő kialaku­lását. / DUNÁNTÚLI NAPLÓ S Mefke&dődM AI äI^äTÄS Versenyre keltek a baranyai aratók és cséplőmunkások Az ósziáipa és az őszirozs ara- ■ ása megkezdődő tt a Dráva mentén, Pécs környé­kén, valamint a mohácsi és hegyháti járás több községében. Nemsokára sor kerül a búzára is. A cséplógépttúajdonosok, a cséplő- és ara tóműnk ások versenyre ké­szülnek. A kelemenpusztai állami gazda­ság zalamegyei aratói a csobo- kapusztai állami gazdaság ara­tóit és cséplőmunkásait hívták arató nstmkaversényre. •Kinek lesz a tarlója tisztább? Me. lyik oldalon lesz kisebb a kalá­szok szempergése? De ügyelnek arra is, hogy a keresztek gondo­sabban legyenek jissztrakva mint a múlt esztendőben. A megye egész gazdatársadalma bekapcso­lódik az aratóversenybe. A cséplőgépek firemanyagellá- tósáról gondoskodik a gazdasági felügyelőség, a falvak gabona- mennyiségét szem előtt tartva figyelmmel kisérik a zavartalan aratás lebonyolítását is és gon­doskodnak arról, hogy szükség­szerint el legyenek látva csép­lőgépekkel. Ugyancsak megtörtént a FEKOSz részéről a cséplőellenőrök kineve­zése és a csópCőmunkások szerződ­tetése. Az UFOSz a nagy munka megkezdése előtt június 29-én arató-ünnepélyeket rendez min­den faluban, mely alkalomból emléktáblákkal megörökítik azt a napot, amikor a nép saját ma­gának a mag a földjén megkezdi munkája gyümölcsét betakarítani. Az aratás során különösen nagy feladat vár a megyei versenyiro­dára és a községek versenybizott­ságaira. iBSztrttta akart szikid a laraaMcs-páii tentttia ellen »szíté szsniiüriaci póiképviseíőie Budapesti értesülésünk szerint az államrendőrség államvédelmi osztá. lya a határnál elfogta Barna Gábor szentlőrinoi középiskola tanárt, aki bevallotta, bogy sikeres szűké se esetén az USA bécsi követségén akart jelentkezni. Ezért igazolásul magával vitte pót. képviselői megbízólevelét, amely szerint Barna a Demokrata Néppárt pótképviselője. A rendőrség Barna Gábort inter. nálta. Az eset kapcsán a rendőrség szent­lőrinci járási kapitányságán tőtrént érdek lő elésünkre közölték, hogy Barna az ottani gazdasági iskola ta­nára volt .A szentlőrinci pedagőgu. soknak Űrnapján tartott értekezlé. tán demokráciaeflenes beszédet tar. tott, , ami miatt a rendőrség eljárást h indított ellene. Barna a következmé. nyék elől akart Ausztriába szőkni as fit»emrStusch áiet-oportoifitősávah a .us d í Vitások meehania>álú»áwm,i t Elveszett monfcairáke! _________________ hö kkentik a Zsolnay-gyárfoan „A mi termelősszervezefifnk elmaradottabb, mint felszerelésünk, 'tacor elegendő lenne ha megfelelő gondoskodás történnék az a?, fészek kellő mennyiségben való érgyártáséról, ha a munkadarab »t úgy szabályoznánk, hogy azt kézből.kézbe adják és (gy mint. IV folyammá váljék a termelés” (Gerő Ernő elvtárs koogreszusi lédéből.) • , \ kétágasé tizem, széttagolt munkafolyamai! !jogy mennyire így van, bizs­uja a Zso'.nay gyár üzemi mene- ’.Az üzem a múlt százat végén és azóta számos újabb üzem.. N építettek hozzá. így alakul! «z a helyzet, hogy a nyersanya. ,■> a félkÁrcárut We.oda viszik az knben, meri a ^vetkező munkafolyamat a gyár Wsó oldalán fekvő műhelyben «térik. éj régi tulajdonosok rém sokat £ék a’ fejüket a termelés racio- JJtilésáH, iz ál!amnsf‘ett gyár ye- d® és dolgozói annál többet gon­doznak, hogyan lehelne a mun. vl^yamatot egységest tenni és k?'!tenteri * kieső munkaórák '«Mái. JJézzök * mrhogv folvfk s ter. l*Wés « 2>>. «av gyá-b*n. ^ ésmunhavessteség a szállításnál jJ* iparvágány olt húrádik el a ;,Eépüle/ előtt". 'deérk»zíK vage- an a porceííám gyártáshoz «zf!:. .&s nyersanyag a kvarc, a kaolin . • föidpát. Ide érkezik a tüzeíR- ,j[eg • szén ér; * fa is. A nyers- ™*got kocsira rakják é® átviszik ' alsógyár udvorán, keresztül a .'«lay utón a gyár túlsó végéhez, Sjeszamalomhoz. jj«ny ember dolgozik a száUrlás. j ^•4 napszámos cs fuvaros. Jobb \^gon nyersanyag e’szál'j- Ö1 * * * egész nap dolgoznak, azért, 7' a masszamalom 7 percnyir­ől a kirakodóhelytől. Mi a meg. »? >tnt vagyunk a masszamalom Jjjes, alógútszerű helyiségében. l Özem itt 9 méter mélységben j'az úttestől. Czencz elvtárs el- fyarázza, hogy Innen i***gutat fehetne fúrni az úton fesztül, az alsó gyárrészen át Vasutig. •'aguthan szállító szerkezei hoz. L8 szükséges nyersanyagot. — PW«Í dót lehetne megtakart. i nyers porceflánkészftményekei. tokokba helyezve rakják be ['hien.cébe. A samottot a tőbe., 1 melletti maíomban gyúrják ti ■ A porcellánhoz szükséges föld- pátoí, mielőtt a masszamalomba ke. rülne őrölni és égetni kell. Ez is rengeteg időveszteséget jelent. A megoldás: a lelőhelyeken rendezkedjenek be őrlésre és égetésre és így a gyárban nem kell majd a nagymennyiségű nyersanyagot ide. oda szállítani. A tüzelőanyaggá?, a szénnel !s hasonló a helyzet. A gyár udvarán itt-oít látható egy.egy «zénrakás. Ha egye fleck egy helyen raktároz­nák el a szenet, akkor lehetségessé válna, hogy korszerű szállítóberendezéssel szállítva ellássák a gépházat és a kemencéket . Meg kell teremteni a folyamatos termetes? Felmegy tünk az első emeleti saj. [ Természetesen nem. lehet máról- tójába. Itt készülnek _az apró por. 1 hóinkra helyrehozni a tőkések mu­lasztásait, dé * Zsolnay gyár dől. gőzéi lépésről .lépésre csökkentik majd a kieső munkaidőt. Katkó István. Fe!megyünk a?, első emeleti saj. tolóba. Itt készülnek az »pró por. cellán tárgyak: villanykapcsolóké villamos berendezéshez " szükséges alkatrészek, únnen az W kész ük árut le kW! szállítani’ a gázkemencébe, amely mintegy 250 méterre van a a munkahelytől. Az üzem vezető­sége már ezen változtatni káván és újjáépítették a felső gézkemen- cet és ezentúl néhány méterre viszik csupán az égetésre kész porcellántárgyakat. • Láthatjuk tehát, hogy az egymás utáni munkafolyamatot mennvire szétszaggatja a távolság, amely a különböző helyeken működő üzem részekből adódik. Mindezt megfelelő átcsoportosítással meg lehetne szüntetni. Ezáltal emelkednék még jobban a termelés és amint G«.ő elvtárs megállapította : munkaidő megtakarítást, az 5r költség csökkentését és ezzel egy­idejűleg _ a dolgozók keresetének , emelkedését eredményezné. Madácíi-Sziniiáz an&ra lalrfScteit elíi. adását lechmikai alsadáÍTok hó pé^feleen mi® S érakor tartják me£ Megvclto’lt 'leejtők érvény r; s©!s ? 11306 WIWMIIilHyHilllilll IIBIIIHIHIliinII1UIIMIlin Százezran látták Százezrén Malik, l»ogy •‘Süfffc/ gazdit gabt»! rntgyóbk! minden eddigi TÍuársál n oetiíenürls J ___Ä! ftü_____.9.3. U _ü. ^ r fíj N jrltt» Jórrl-1« 2Mjr, napenfa reageJ 8-t<H «et« g.% Okvetlenül nés&e meg! Az orezígsrerfe kapható vá*árl^iro!vánv féFru uía ásl kedve?ménvével legké»őbb iúnlus 21. déli )2 óréiárg ke)J a vidéki látogatóknak Budapestre megérkeznie 11?0S JRlz iái ssselisslavák kemény progtamnyilathoaata Zapotocki csehszlovák miniszter­elnök csütörtökön délelőtt Ismertette a nemzetgyűlésben kormányának prograpiját. Eszerint a kormány feladatai közé tartozik a két éves gazdasági tervben elő. írt feladatok teljesítése, ami meg. felelő alapot nyújt a januárban kezdődő 5 éves gazdasági terv számára. Az 5 éves terv a fősulyt már nem az újjáépítésre, hanem az építésre fekteti. A terv pénzügyi fedezetét tökéletesen biztosították. Nagy gondot fordítanak az oktatás és a kultúra fejlesztésére is. Cseh­szlovákia baráti kapcsolatot óhajt fenntartani a világ minden demokra­tikus államával, •* a barátságnak azonban kolcső. nősnek keli lennie. Elfogták a szászvári áíefmífár betörőiéi és pécsi bűntársát Hétfőn a késő esti órákban a pé­csi Arany fácán vendéglőben két- fiatalember, Kakas János és Ropa Gyula igén olcsó áron textíliát áru­sított. A két „alkalmi” árus műkö­désére felfigyelt a rendőrség és tetten érték őket. Az igazoltatás, nát kitűnt, ho£y Kakas János vasas! lakos és Ro. pa Gyula pécsi fodrászmester nem egyenes úton jutott az olcsó textíliához. A rendőrség nyomozó! a két gya­núsén viselkedő alkalmi árust elő­állították. Kakas, akit a szegedi törvény­szék betöréses lopásért egy évi börtönre ítélt, szombaton este Va­sasról indulva Szászváron betört az élelemtárba. A raktárhelyiség ablakát kibontotta és azon keresztül hordta el a női és férfiruha anyagot, A zsákmánnyal bejött Pécsre Ropa Gyula fod- jrészmesterbez, aki vállalkozott a lopott holmik értékesítésére. A lo­pott anyag egy részét eladták, a kapott pénzt pedig közösen el­mulatták. A tetteseket a rendőrség őrizetbe* vette és további intézkedésre az ál. temügyészségnek adták át. SzS^atecfí ellenőri Mstyam A szövetkezeti élet egyre fo­kozódó fejlődése mind több és több szakembert kíván, A szak' emberek képzésére a MOSzKnagy anyagi áldozattal ellenőri tanío- iyamót rendez Tordason. A tan­folyam hallgatósága 120 fő, aki­ket a MOSzK vezetősége szak­tudásuk, a népi demokrácia iránt tanúsított megbízhatóságuk alap­ján válasz-ott ki nagyrészben a munkás és paraszíszármazású if­júság köréből. A tanfolyam anya­ga a szaktárgyak mellett felöleli a szövetkezeti mozgalmi élet min­den időszerű problémáját. A tan­folyam pécsi és baranyai vonat­kozású érdekessége, hogy annak ecjyik vezetője, Szekeres László eiv'.árs'ink. a munkásmozgalom régi lelkes vezatötagja, valamin1 a hallgatóság Között találjuk Ho­mol ai Gyula, Kiss László és Var­gha József pécsi, Margittal Lász­ló vasasi és Právitz Lajos himes- házai elvtársainkat Baranya szövetkezett életére serkentőleg hat és még nagyobb lendületet ad a már eddig is szépen fejlődő szövetkezőt! mozgalomnak szak­képzett ejvtársaink bekapcsoló­dása. Cigánylőhupec csele a döglött lovakkal Kpvác» Antal, Fttzesdülőbcn Wkó lókapec ellen, akit „szak­körökben" szakállas'" melléknév­vel különböztetnek meg, kihágási eljárás indult. Az eljárásra az adott okot, hogy Kovács kimúlt lovainak tetemeit nem szállítja a ggepmestertelepre, a dőgkútbo, ha­nem a legváltozatosabb módokon szabadul meg tőlük'. A Itatósági állatorvos jelentése szerint légi utóbb egy ló hulláját egyszerűen letette a MÁV fűtőhöz közelében. Az eset nem az első, mert arra is volt már példa, hogy a gazda- csere elől halálba menekült' „tál­tost“ a házánáludvarán hántolta el felületesen, kovács régi isme­rőse a kihágást bírónak, mert a közegészségbe ütköző kihágáson kívül, már többször büntették amiatt is, hogy lovat adott és vett járlatlevél nélkül.. DUNÁNTÚLI NAPLÓ POST AT AKAJGtf KPÉNZT AW CSEKKSZAMA: $13.064 hatalmas keverőgépek. A samoít. agyagot azonban talicskával két em­ber közel 100 méter távolságba vi. szi, mert a aamottot-korongozó műhely ott működik. Naponta 180 mázsa samoftos agyagot kell átcipelni két ember­nek, holott ha a két üzemrész egymás melleit helyezkedne el, mindez meg. takarítható lenne.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents