Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-01 / 100. szám

DUNÁNTÚL! NAPLÓ imp mAsm f 1« I SZÍNHÁZA nép szolgálatában — „Miénk s «? nházl" — mnnrl ■ók örömmé! és büszkén a bányá­tok és a parasztok mindenütt, '10! a Pécsi Nemzeti Színház iszinháza tartott előadást. } A tájszínházat az egész ország­in először Pécsett szerveztük eg a munkáspártok szerető gon- ‘skodásával támogatva: a há­ti ászkei ület vezetői és a MSzMT bt vonásával. A város lelietövé tette, hogy autóbuszok álljanak a tájszinház rendelkezésére. Az autó­buszüzem dolgozói pedig belátva, milyen nagyjelentőségű kultúrmun- káról van szó: akadályt nem ismer­ve állottak minden időben — a késő éjjeli órákban is — a táj­színház szolgálatába. S a sziné- t/.ek, akiknek a tájszinház többlet- munkát jelentett, hiszen a napi 8 órás munkaidejüket legtöbbször 12 órára, sőt napi 14 órára növelte; iáraiihatatlanul, hónapokon át tel- j •• élték megtisztelő, »gyönyörű, de tiehcz munkát kívánó feladatu­kat. Közel húsz bányatelepen és fa­luban járt a tájszínház, többek között: Erzsébettelepen, Szaboics- falun, Komlón, Pécsváradon, Va­sason, Pécsújhegyen, Budaíán, Hosszűhctényben és Szabadszent- I irályon. Az üzemek közül a Pos­tán, a Közüzemeknél, azonkívül a katonaság, a rendőrség és a szak­szervezetek dolgozói részére a Munkás Kultúrházban és a Park- moziban is tartott előadásokat, amelyeken a magyar, a szovjet, a Lancia és az amerikai irodalom leg­kiválóbb színműveit és drámáit mutatta be. A tájszínház, amely kb. 20.000 lőnvi miinkáshallgatóság előtt tar­tott mintegy 50 előadást, fényesen •gazolta a munkáspártok elgondo­lását: színház, jó cs igaz szín­darab kell a munkásnak s a pa- asztnak; s bogy az a közönség, amely a Horthy-rezslm alatt nem- i; ak gazdaságilag és politikailag, de kulturális Igényeiben is el volt marasztalva, a bányászok, a pa- : asztok és a szakszervezeti dolgo­zók elemi erővel kívánják a szín­ház birtokbavételét, mint a bányák, a földek közös tulajdonbavéfelét. Ma már otl tartunk, hogy Pc- sett cs Pécskőrnyéken a színház ■ ulturális szükséglet lett: a dol­gozó nép enni akar belőle, mini a mindennapi kenyérből. S ennek a győzelemnek méltó őkumcnlálása lesz a május 12-én ártandó tájszínház ünnepe, aincty- . e bányászok és parasztok küldött- -egei jönnek el, hogy hirdessék: miénk a színház, hogy elmondják, mii például Böröcz János írt a Pécs Városi Közüzemek Kulfúr­i.öre és összmunkássága nevében a tájszínház tagjaihoz, Skvarkin: Az idegen gyermek című szovjet vígjáték előadása után: — „Kös.zönjük, hogy közénk' jöt­tek, ezzel módot adtak arra, hogy tanuljunk, köszönjük azt az áldo- atos munkát, amelyet magukrs vállaltak, hogy megmutatták azt az utat, amelyet kultúrkörünknek követni kell, hogy az üzem dolgo­zóit szórakoztassuk s egyben ne­veljük. Kérjük önöket, jöjjenek minél többször közénk, nyújtsanak még több lehetőséget a tanulásra és a szórakozásra.” Mi mást felelhetnénk büszke örömmel: hogy megyünk, fáradha­tatlanul visszük hozzátok, bányá­szok és parasztok az európai drá­mairodalom legkiválóbb alkotásait, hirdetve, ami minden igazi fró mondanivalója: a dolgozó népnek a szabadsághoz, a munkához, az élet szépségeihez való elidegeníthe­tetlen jogát! Horváth Jenő, a tájszinház vezetője. Kiváló eredményeket ért el a gyermekgyógyászat Svájci tapasztalatairól beszél dr. Varga Ferenc egyetemi tanársegéd Tizenkét, a második világháború borzalmait átszenvedett nép sok milliónyi gyermeke egészségvédel­me érdekében példamutató akciót indított Fanconi professzor az euró- pahírű gyermekgyógyász kezdemé­nyezésére a svájci segélybizottság. A háborúsújtotta országok fiatal gyermekgyógyász kutatói számára lehetővé tették, hogy megismerhes­sék az utóbbi évtized alatt óriási fejlődést mutatott orvosíudomány- ág eredményeit. A zürichi Fanconi gyermekkli­nika és szanatórium kutatóintézeté­ben március 31-től április 15-ig tartott tudományos továbbképző tanfolyamon finn, 'engyel, román, görög, bolgár, jugoszláv, csehszlo­vák, magyar, osztrák, olasz, francia és német gyermekgyógyász orvo­sok vettek részt. A magyar nép­jóléti és ku!tüs2kormány lehetővé tette, hogy öt magyar kutató, köztük a Kerpel-Frónius Ödön professzor igazgatása alatl működő pécsi gyermekklinika fertőző osz­tályának vezetője, dr. Varga Ferenc gyermekgyógyász tanár­segéd, résztvehettek a nagyszerű eredményű tanulmányúton, amely­ről a következőkben nyilatkozott a Dunántúli Napló munkatársának: — A tudományos továbbképző kurzus elméleti és gyakorlati elő­adásai és bemutatásai felÖ'eüék a gyermekgyógyászat több problé­máit. A streptomycin kezelés a tuberkuloíikum eseteinél, a táplál­kozásai zavarok, a vérképző rend­szer betegségei, a legújabb, mo­dern szívműtétek bemutatása, a penicillin és a legújabb sulfonamid készítmények halasa a fertőző be­tegségekkel szemben, a „Süllőn” svéd sulfonamid új gyógyszer alkalmazása az agyhártya tuberku- lotikus eseteinél, a vese betegségei és gyógykezelése, a csecsemőkori vérzések és a legújabban az új­szülöttkori súlyos sárgaság, vize- nyő keletkezésének magyarázatát adó RH faktor, valamint az újszü­löttkori fejlődési rendellenességek okait tárgyaltuk. — Milyen új gyógyeljárások és szerek hatása került bemutatásra a tanfolyamon? — tettük fel a kö­vetkező kérdést. — Részletesen megtárgyaltuk a streptomycin^ alkalmazási és adago­lási problémát. A tuberkulotikus agyhártyagyulladás kezdésére vo­natkozóan nagyszerű előadást hal­lottunk. Ha a kezelést idejében kezdik és tartósan folytatják, ak­kor teljes gyógyulás is elérhető. Eljárást dolgoztak ki a gyógyszer­nek az izomba és a gerinccsator­nába adagolására. Láttuk, amint a veleszületett szívbajok, az aorta szűkületét is műtéttel sikeresen gyógyítják. Az új suifon gyógy­szer hatása kiválónak mondható, előállítása szintetikus úton történik. Jelentőségében legkiemelkedőbb az amerikai „Ferricillln” gyógyszer, amely ugyanolyan hatású és alkal­mazási területe is majdnem meg­egyezik a penicillinnel. Jellemző sa­játossága, hogy nehezebben szívó­dik fc! a szervezetben, így l£ óránként adagolható, vízben oldha­tó, anyaga kristályos periiclllin vas­sója, — fejezte be nyilatkozatál dr. Varga Ferenc. Szabó Sándor. Fegyvert rejtegetett és halállal fenyegetőzött S z a I a i János pogányszentpéteri lakosi a büntetőtanács a múlt év­ben lőszerrejtegetés miatt 15 napi fogházbüntetésre ítélte. Mivel na­gyon szeretett vadászni, büntetése kitöltése után összeállított magá­nak egy pusaáf. Nemrégen össze­veszett egyik ismerősével, akit a maga készített fegyverével megfe­nyegetett. A fenyegetés után 2—3 órával azt hangoztatta, hogy aki fegyverrejtegetés miatt megkísérli feljelenteni, annak az egész csa­ládját kiírtja. Mint visszaeső bű­nöst és veszélyes fenyegetőt 6 Ha­vi börtönbüntetésre és 3 évi jog­vesztésre ítélték. Az ítélet jog­erős. Katkó István Külvárosi varázslat Csend volt, csak a kutyák ugattak hosszan elnyújtva, amint végtelen palánksor mellett ban­dukollak. A holdból naranessár- ;íi fény szivárgott, a bulgárkevtek 'égen uz cg felé emelkedő töltő­én vonat pöfékelt szürke füst felhőt fagyva maga irtán A lány szőke volt és alacsony. Igyekezett együtitJópni a fiúval, aki időként a tenyerébe ivódott i ráfi port bámulta. A lány észre­vette. Nézte a fiút és látta, hogy ; el felé görbülő cipőjén a vékony por alatt a fekete, frissen mázolt cipőkrém vígan mosolyog. A hulilámoklm bodoritott haján n »astagon rákent olaj visszaesik unídMa a hold fényét. Csontos arcán szégyenkezve lapuit az ott- letejteít korom: csak sebtében i.osukodott. Középtermetű volt a fiú. Lom­hán lépegetett, ujjaival a levegőt markolászta és gondosan vezette a lányt -az úton ásítozó gödrök mellett. Hátuk mögött ezer fé­nyével imbolygóit a város. A fiú időnként köszörülte a torkát, be­szélni akart, de azután csak hosz- szant köpött az út szóién ágasko­dó fűszálakra. Már régen maguk mögött hagy­ták a házakat, a víztornyot is. Valami hajtotta őket, hogy távol kerüljenek a testszagú háztól,' amelyben laknak. A lánv az ap­jára gondolt, aki előveszi majd a töredező: tbörű borortvaszíját. ha későn inegv haza és hátára suhint naiv okút. A távolság azon­ban már oldani kezdt" mel,’,rnl a félelmet. Talán nem lesz berúg­va. nyugtatta meg magút és a fiúra mosolygott. A fiú helyet nézett, hol lehet­ne letelepedni. Megállt. Szavakat keresetit u fejéhen já­ró gondolatokhoz. Közelebb ha­jolt a lányhoz, aki türelmesen állt me!lőtte. Azután enyhe szél meglebbentette a lány haját és a fiú egyszerre megérezte az enyv- szagot. Ismerős volt ez az enyv- szag, de most zavarba hozta. Eszébe juttatta a pincért és a vi- lláncoló lányokat, a kerek nagy üstöt, amelyből folyton árad az enyv illata, hogy úiálatossá te­gyen mindent. Összeborzadt és meresztette a lány kezét. Egy pillanatig gyűlölködő pillantását uelemélyesztette a lány híg tekin- tetőbe, aki kerekre nyitotta sze­méi és mintha megérezte volna mi rág’ta a fiút, szórakozottan simította hajút. A holdat hirtelen felhő takarta el és vigasztalan félhomály fe­szült a föld és uz ég közé. Szomorúság ömlött szét, pana- í/osntl csikorogtak talpuk alatt a kövek. Éles vonatfütty hasított át a levegőn. A palánkon át sötétl árnyékok lábalták fenyegetően Varjukat. Gépiesen mentek előre, a lány összehúzta magát, a fiú arcán szigorúbb leit az árnyék. Szótlanul nézték a mészégető Világtörténelmi évfordulót ünnepelnek ma a világ békesze- retö népei. Három évvel ezelőtt 1945 április 30-án, délelőtt II óra 25 perckor tűzte ki a diadalmas vörös zászlót a berlini Reichstag ormára Mcliton Kantarija és Mihail Jegorov, mindketten a Szovjetunió hősei. Ezzel, és a május másodiki kapitulációval vé­gétért Berlin április I6-án kez­dődött ostroma, amely megpecsé­telte a sorsát Hitlernek, Európa tömeg jnükos zsarnokának és » világtörténelem minden eddigi diktatúrájánál kegyetlenebb, er­kölcstelenebb és kizsákmány o- lóhb náci rendszernek. A világ demokratikus népei felszabadultak atfó! a lidércnyomástól, attól a gennyes, mérgező góctól, amit Hitler és az úgynevezett Har­madik Birodalom uralma jelen­tett. Berlin ostroma alatt gyáván, ptttkánymódra pusztult el a na­póleoni pózokban tetszelgő „Füh­rer”, a kancellária bunkerjében. Az utolsó pillanatban várta a fel­szabadító Wenk hadsereget és a csodafegyverek bevetését. De a csoda elmaradt. Amikor pedig Berlint már körülzárta a Vörös Hadsereg, maga és pribékjei még akkor sem mertek előbújni a főid alól. Mindez három esztendeje tör­tént. A világ 1945 május 2-án boldogan lélekzett fel, mert jog­gal azt hihette, hogy örökre si­került leszámolni a nácizmus és fasizmus veszélyével. Az öröm sajnos korainak bizonyult, mert a közös eszmények és a fegy­vertársi hűség egyoldalú eladá­sával az angolszászok Bizoniájá- ban és Gasperiék Olaszországá­ban a neonácizmus és fasizmus az imperialisták védőszárnya alatt újra él, virul és nyíltan készül új ellentétek kirobbantására. V»» akárcsak Hitler uralma alatt, Éondonban és Washingtonban ma újra a Szovjetuniót rágalmazzák §s becsmérlik az imperialisták megfizetett sajtóbérencei és uszí­tó rádlókommentátoral. Az egy­kori fegyvertársak éppúgy meg­feledkeztek Sztálingrádról és Ber­linről, mintahogy azt is elfelej­tették, hogy a Szovjetunió nél­kül könnyen megvalósulhattak volna Hitler győzelmi reménysé­gei. A világ haladó demokráciái, elsősorban Délkeleteurópa felsza­badított népei azonban nem fe­lejtenek. A történelmi évfordu­lón hálás szfvvel áldoznak s szovjet hősök emlékének és ren­díthetetlen bizakodással tekinte­nek nagy szövetségesük felé, amely hatalmas és legyőzhetet­len, mert az Igazságnak, a béké­nek és a dolgozó százmilliók vér­rel, könnyel és verejtékkel ki­harcolt jogainak védelmezője. A „BIZALOM“ kiérdemelte a bizalmat 3154 kisember számára könnyítette meg a beszerzési a kisemberek szövetkezete A dolgozók tömörülésében rejlő erők összefogásának egy nagyszerű példáját 'mutatjuk be az egyéves jubileumát ünneplő „Bizalom hitel- szövetkezet” eddigi munkájának ismertetésével. A szövetkeze! egy év óta a város és környéke dolgozói ezreinek folyamatos hi­telezéssel biztosítja a legszüksé­gesebb áruk és cikkek beszerzé­sét. A forint bevezetése utáni hónapok­ban a dolgozók egyöntetű kívánsá­gára a szakszervezetek vezetői szövetkezeti hitelintézet létesítését határozták el a kispénzű dolgozók ruhabcszerzcse megkönnyítésére. A szövetkezet 10 hónapig tartó szer­vezési munkájából a munkáspártok, a szakszerveze­tek valamennyi csoportja kivette részét. Hogy a dolgozók az elmúlt egy év alatt mennyire voltak „bizalom­mal" az intézethez, erről dr. Rí­vó s z y János ügyvezető a követ­kezőben számolt be munkatársunk­nak: — Induláskor a legnagyobb problémánk a szövetkezet megin­dulásához szükséges minimális tőke biztosítása volt. A szervezési munkálatok befejezése után ma egy éve a szövetkezet öt­száz taggal kezdte meg működé­sét. Ezídőben a Bizalom szövetkezet volt az egyetlen ilyen áruhitel irá­nyú intézmény, és azóta is csak s budapesti ABC in'ézet hasonló szö­vetkezetünk irányához, amely a kisfizetésű dolgozóknak nyújt fo­lyamatos áruhitelt. Szövetkezetünk 3154 tagja ez- ideig hitelezett kölcsönökre egy­millió 195 ezer, üzletrészekre pe­dig közel 50 ezer forintot fize­tett szövetkezetünknek. Ez a hatalmas üzletforgalom állan­dóan nö. Az előirányzat szerint pár hónapon belül a szövetkézé1 salát tőkéje a tartalékalappal együtt eléri a 100.000 forintéi, amely szilárd anyagi garancia a szövet­kezet további fejlődőképes működé­séhez. — Ezek a számadatok a helyes szövetkezeti politika alkalmazásával beszédes képe a szövetkezetekbe tömörülő dolgozók gazdasági ön­segélyezésének — fejezte be nyi­latkozatát dr. Rt részi János. épületiét az út végefelé, ahol a sötét épület egybeolvadt a fekete felhőkkel. Harsány világosság közeledett feléjük azután egy dübörgő te­herkocsi. Rekedtes hangon kiabált le hozzájuk a papírbálákon ülő ember, amint elrobogod mellet­tük. — Gyerekek vigyázzatok! A hang úgy érte őket,, mint hüs víz a szikkadt forróségban. Akaratlanul elmosolyodtak, titok­ban. hogy a másik ne vegye cszre. Néhány pillanat múlva a lány megkérdez.«: —• Miié gondolsz? A fiú ránézett hosszasan. Látta a lény bizonytalan tekintetét és inégepys/ r elmosolyodott. ki­egyenesedett és viháncoló jókedv­re derűiben belerúgott cgv heve- résző kődarabba. Á szavak Köny- nyedén jiMtek ki n szájából. Elő­varázsolta a holdat és palánkon túl a bti Igánkért ben rózsaszínű. Hla és sárgnszíníi virágokká vál­tódlak a karalábék. A pofos le­velű eperfákon kövér gyümö.csök bukkantak ki és hoeszú, selymes füvek hajlongtak az árokpart mellett, — Amott n mészégető gyára csodálatos palota, — mondta a fiú. Odanézetrt a lány és csodál­kozva látta, hogy a karcsú kémé­nyeken színes zászlók lobognak, az út kétoldalún ismeretlen, mosoly- gúsképű emberek állnak és intc- .étnek, hogy siessenek gyorsab­ban. Valahol, a meefoghata'tlan tá­volságban melódiák hívó dalle eia erősödött. Mi nulla óriási kéz. ragadta volna meg őket. A sok derűs csillag utat engedett nekik és eléjük gördült egy égitest, hogy messzire röpi.se őket. — Jól tudsz hazudni, — mond­ta a lánv és clbámulva tekintett «fiúra. Elnevették magukat. Lép­tük meggyorsult, aztán szaladni kezdtek. Amikor megálltak, a fiú gyor­san magához vonta a lányt, hom­lokát nézte, amelyen tiszta fény derengett.

Next

/
Thumbnails
Contents