Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-16 / 111. szám
4 DWíANTÜU NAPLÓ MM* MÁJUS tf Elmélkedés a mecseki Hoangho partján HEOOíiCfi MARA© PÉCS A LAGÚNÁK: VÁROSA?! „A mecsekalji metropolis" — szokták mondani Pécsről a pécsiek, nem minden nagyzolás nélkül. De amikor komolyabb eső iádul a városra, akkor semmi sem marad a nagy tolásból. A sárgán rohanó vizek láttán inkább ilyesmiket mondanak: „A lagúnák városa", „Valamit visz a oiz..." A vérbeli pécsi „tűké"- ben ilyenkor a kalandkereső kamasz éled fel és felfedező útra indul a Négy Nagy Folyó irányába.- a Márion-utca torkolatához. a Majorossy fmre-utcához, u izéchcnyi-térre vagy a Klimó-wt- ákoz. A Mecsek oldaláról különböző irányokból leszaladó patakok ide már egyesülve, folyammá dagadna érkeznek, kicsit lassítva szétterülnek, aztán folytatják útjukat a Pécsi Viz felé. Ezeken u csomópontokon csak ■ gén vállalkozó szellemű és bátor emberek jutnak túl. De a megrekedt „gyoók“ is bő kárpótlásiban les/esülnek átázott ruhájukért. Ezeken az átkelő helyeken látható a bürühid, ami pécsi specialitás és talán már a mohácsi vesz idején is a mostani alakjában használták Pécsett. Fezeket odahelyezik, ahol a víz akadályozza az átjárást. Elméleti- U : '.ck segítségével át tehet jutni <1 lolyam túlsó partjára, A gyakoriak azonban mást mutat; a Me- ,sek föld és sziklarészeit görgető i rudat rendszerint elsodorja a biiriit és az párhuzamosan áll a níz folyásával. Még szerencse, hogy hivatásuk színhelyéhez láncolták őket, különben meg sem állnának a Fekete-tengerig. Vannak akik inkább villamoson kísérlik meg az átkelést. Ez néha sikerül is, de előfordult már, hogy a villamos kisiklott és ott- rekedt. Az utasok aztán 1összeszedték magukat és elszánt art bele- szálltak a vízbe. Azt sem érdektelen megnézni, hogy ilyenkor mi mindent visz a víz. Azt. hogy az öreg Mecsek ilyenkor részletekben leköltözik a városba, — már említettük. De gyakran lehel látni fantasztikus összeállítású edény kollekciók at is, am,int a víz görgeti őket déli tájak felé. Ez azonban apróság csak. láttunk már olyan esetet is, amikor az újságárus bódét óit te a viz a benne levő emberrel együtt. Amilyen gyorsan jön azonban a pécsi árvíz, éppolyan gyorsan távozik is. Egy órával az eső után már nyoma sincs az egésznek. Azaz hogy árvíz nincs, de a nyoma aztán alaposan megtalálható az említett csomópontokon, ahonnét százkocsiszám napokon keresztül hordják el a földet és a kőhalmait. Az utcák feltépett burkolatát pedig heteken kérésziül javítják, hogy a következő árvíz épségben találja. Egy alkalommal láttuk, lurgy a sebe- "cu rohanó víz a városháza előtt az aszfalt alá bújt és csak a Citrom-utca sarkán talált ki onnan Közben több centiméter magasságban felemelte az aszfaltot az Irgnlmasok-ulca hosszában. Mindez nekünk, itt Pécsett nein új és nem meglepő. Néha azért úgy elgondolkodunk és olyan feltevésre vetemedünk, hogy a „technika mai. állása“ melleit azért ezt is meg lehelne oldani. A oá- ros régi vezetősége maga is gondolt ilyesfélét és Kalenda Lóránt egykori műszaki tanácsnok hozzáfogott a tero kidolgozásához. A közüzemek illetékes osztálya l'J42-ben a részletes terveket is elkészítette, sőt ennek egy kis részét meg is valósította A Mátyás Flórián-utca burkolatánál például megépítettek már az eső- oí zlevezotö csatornát. amely olyan bő, hogy végig lehet benne menni. Kiderült azonban, hogy a kérdéskomplexum megoldása nem is olyan egyszerű, mert a csatorna megépítéséhez egész sor más munka kapcsolódik. A fentebb írt négy főlefolyó irányban építendő csatorna, amely az esővizet levezetné a Pécs- és Fekete-vizekbe, szükségessé tenné ezekben az utcákban az egész közmű-hálózat inegbolygatását, a vízvezeték, villany és telefon kábelek áthelyezését. Külön gondot jelentene a gázcsőhálózat. Ez annyira elavult és elhasznált, hogy az egészet fel kellene újítani. Dulánszky Jenő műszaki tanácsnok szerint, aki a kérdés alapos ismerője, öioen millió forintra terme szükség a terv megvalósításához. Feltéve, hogy ekkora ősz- szeget amortizációs kölcsönként fel lehelne vermi valahol, ez azt jelentené, hogy a város lakosságának 25 éven keresztül évi öt millió forintot kellene külön erre a célra kiizzadni törlesztésre és kamatokra. Azt hisszük, hogy sok víz lefolyik addig a pécsi utcákon, mire a tervből valóság lesz és a pécsi „Hoang-Eo“ a föld alá szorul. R. E. N YÁ R ~ Bárdosí Németh Jápos — Terített asztal a mező. a szél, mint könnyű legyező lebeg a föld-abrosz fölött. Bokros saláta, vad paraj, a pipacs, mint kakas-taraj rikít, rikolt és füstölög. A kenyér haja sárga már, bontja mellét a drága nyár öle parázsló, ringató. Minden oly párzó, vad meleg, zümmögnek völgyek és legyek, elalszik medrében a tó. Egy kövér ringló nagy szeme, a vágytól mintha csengene, a nap felé mereng bután. Tikkadtan, lustán suttogom, meghalni nekem sincs okom, e napraforgó délután. Dégen Imre elvtárs előadása a jugoszláv szövetkezetekről A Magyar-Jugoszláv Barátság! Hé; előadássorozata keretében pénteken este Dégen lnne elvtárs, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet ügyvezető vezérigazgatója .ártott előadást, az egyetem zsú tolásig megtelt Au Jajában. A népfelszabadító háborút követő gazdasági, politikai és szociális átalakulás következtében —- mondotta — a jugoszláv szövetkezeti mozgalom megváltozott és a dolgozók számára széles népréteg felemelését ;ette lehetővé. Ma mar az ország dolgozó lakosságának 80 százaléka szövetkezeti tag. A szövetkezeti élet ilyen magasfokú kialakulásához hozzájárult a jugoszláv közigazgatási szervezet is, amely a népi bizottságok intézményén épül fel. Elősegítette a háború utáni földreformon kívül az a tény is, hogy a reform előtti birtokelosztás eleve biztosította a kisbirtok súlyának döntő érvényesülését. A szüve:ke/etek köztársaságonként autonom központokba tömörülnek, amelyeket egy főszövetség egyesít magában. Köztársaságonként négy szakszövetkezeti központ működik: 1. Általános mezőgazdasági, 2. Földmunkáié, 3. Kisipari, 4. Az egészségügyi szövetkezetek központja. A jugoszláv falusi szövetkezetek tevékenysége két irányú: a mezőgazdasági termelés irányítása és a fejlesztés biztosítása, másrészt az ezzel járó kereskedelmi tevékenység elvégzése. A kisiparosság jelentős része a mintegy 90b szövetkezetibe tömörült, bérmunka kikapcsolásával kizárólag tagokat foglalkoztatnak kö- ! zős műhelyekben. Alig van még egy ünnep, amelyről annyi nóta, vers szólna, mint a Pünkösdről. A gazdag termésű .nyár igazi beköszöntője piros Pünkösd napja. A oirágos- kertekben már teljes pompájában parádéznak a pünkösdi rózsák és lányok, legények ezzel ajándékozzak meg szívük választottját. A népliagyomány is a jeles napok közé sorolja a pünkösdi ünnepeket és néhány baranyai községben még ma is pünkösdölnek. Az iskolapadból már kinőtt leányok legszebb ruhájukba öltöznek. fejüket pántlikával díszített virúgkoszorúval ékesítik. Egy- egy lánycsoport magával visz egy kisleánykát, akit „kis királynak neveznek. Végigjárják a falut és beköszöntőnek minden portára: — Szabad-e pünkösdöt köszönten1? pMnkasdM Ha a gazda, vagy gazdaasszony azt feleli, hogy nem, akkor a lányok a „kis kil óit“ leguggoltál jók • és kórusban mondják: i — Ekkora kendőnk lögyön hetüknek — azután elszaladnak, [)e lia a pünköadölést megengedik, akkor énekelni kezdenek- „Bor, búza, gabona, Istennek szent áldása Szálljon erre házra“ Egyes falvakban a köszöntő ének szövege így hangzik; „Szálljon erre házra Az Isten áldása, Mint pünkösdi harmat, A piros rózsára" Az ének után a nagylányok a „kiskiralt a magasba ' emelik és **í mondják• Kína többé nem „édes gyiintö'cs“ az imperialisták számára A Truman elv alkalmazása Kínában végelenül nehezebb feladat, mint Görögországban, ahol pedig az amerikaiaknak elég bajuk volt — írja az Economist c. tekintélyes angol közgazdasági lap. Hogy ez mennyire Így van> azt a legutóbbi hetek hadijelentései bizonyítják a legbeszédesebben. A kínai demokratikus csapatok kezébe került az ország óriási része. Mandzsúria íalval után most már számos nagyvárost voltak kénytelenek kiüríteni a Csang Kai Sok csapatok. Középkinában a demokratikus hadsereg a Sárga folyó és a Jang ce Klang között nyomul előre. Maga az amerikai imperialistákra támaszkodó kormány is kénytelen beismerni, hogy kezén csak szétszórt városok vannak — , a hátországi területek lelett elvesztették az maimat és az észak- kínai kudarc után most Közép- és Délkínában is vereséget vereségre szenvednek. Ml más marad hátra a hazaáruló Csang Kai Sok számára, minthogy újabb amerikai dollármilliókért és fegyverekért könyörög, amit az USA, csakúgy mint a múltban, bőségesen invesztál a távolkeleti „üzlet” reményében. Ugyanaz * politika érvényesül Itt, mint Japánban, ahol a világ békéjét súlyosan veszélyeztető japán hadsereget élesztik fel és támogatják fegyverrel az amerikaiak. Ez a politika egyetlen célnak van alárendelve, az amerikai imperialisták vUágvralml terveinek, amelyben fontos szerepet szántak a távolkeleti országok számára. A kínai népmilliók az évszázados elnyomás után azonban öntudatra ébredtek. A felszabadított országrészekben kiosztották a mandarinok földjét, iskolákat létesítettek az analfabetizmus leküzdésére, megjavították a közegészségügyi viszonyokat, lel- emelték a nép életszínvonalát. Ugyanakkor a Csang Kai Sek kormány uralma alatt lévő területeken nyomor és nélkülözés ütötte fel a felét, a hazai és külföldi nagytőke együtt zsákmányolja ki a rabszolgasorsban tartott ktnal népet. Még Marshall sem tudta letagadni a „nemzeti” kormány uralma alatt lévő területek viszonyait, amikor a Fehér Házban beismerte: „A Csang Kai Sek vezetése alatt álló helyi kormányok annyira korruptak, hogy gyakran nem méltóak arra, hogy közigazgatási téren támogassuk.” Ezért védi hazáját megtízszerezett erővel a kínai nép az amerikai hódítók ellen. Ezért volt kénytelen beismerni az amerikai szenátus külügyi bizottsága, hogy hiába pazaroltak eJ 142,500.000 font értékű hadianyagot és egyéb felszerelést a kínai kérdés „rendezésére”. I A kommunista vezetés alatt álló demokratikus csapatok győzelmeire jellemző a Newyork Herald Tribune tudósítása, amely szerint a kormány csapatokon olyan meglepetésszerűen ütöttek rajta a 400.000 lakosú Klrin városban, hogy alakulatai és a polgári lakosság egy Tésze hiányos, rendetlen ötltözékben tudott csak elmenekülni. Ugyanez a lap beszámol Szeplng káj és Jenán, valamint a 300.000 lakosú tojang közeli elestéről. Az amerikaiak „nyitóit kaput” szeretnének csinálni Kínából, amelyen keresztül korlátozás nélkül áramolhatna be a tőke és az országot gyarmaü sorsba lehetne süllyeszteni. A nép egyre erősödő harca a kínai árulók sorozatos vereségét vonja maga után. Kína nem lesi „édes gyümölcs" az imperialisták számúra. Két éret kapott egy szülésznő Baján Lászlón? rinyaezentlcirá- lyi szülésznőt a törvényszék egy évi börtönre í.'élte, mert tiltott műtétet hajtőit végre egy falubeli asszon v un, aki fertőzést kapott és meghalt. Ügyében ma a pécsi ítélőtábla is döntést hozott, a törvényszék büntetését lényegesen felemelte, mert egv év helyet, két évi börtönt szabott ki Baján Lúszlónére. Termelési hitel . Az OSzH fiókok termelési előlegeket bocsátanak ki azon gazdák részére, akik a magtermeiő magyar gazdák szövetkezeiével termelési szerződést kötöttek. A termelé-i hitel összege katasztrá- Hs holdanként fajta borsóra 155 Ft, lencsére 60 Ft, takarmányrépa dugványra 150 Ft és takarmányrépa makozóra 150 Ft. A hite]elóleget_ nem lehet meghosz- szabbítani és a felvett Összeget 1948. évi október hó 15-ig vissza kell fizetni évi fl%-os kamattal. A VHIIS% tinsíújításit A volt Hadifoglyotk Bajtársi Szövetsége lisztújító taggyűlést tartott, amelyen a következőket választották meg az egyes tiszt' ségek re: Elnöklké: Dr. Lázár Géza ügyvédet, alelnökié; Juhász Fekete Antalt, titkárrá: Dr, Zsák Nándort, pénztárossá: Balogh Anniit, ellenőrré: Győr Sándor bajtársakat választották meg. A tisztújítód az tette szükségessé, hogy az eddigi tisztségviselők közül többeket tényleges szolgá' latra a Kossuth Akadédiára hívtak be. A volt titkár beszámolója arról :esz említést, hogy a péc?1 csoport tagjainak a létszáma 8 kétszázat meghaladta. Értesítés Értesítem növendéke met és *> táncot lanuini vágyó ifjúságot, hogy tar u mánv aim sikeres befejező»« utón a szokásos vasárnap esfi össztáncokat MA ünnep* ö h ® % i á n e «ereiében a Háegyletber •»mát megkezdem. Magyar népi •áncolt, modern szalon láncok lomba swing slb 1 Színpadi ián cok, step, ntmika és gyermek táncok, csoportos vagy eg en- kinti tanítását vállo oki s -időkén >s) Hermann Ferenc okleveles tánctanár ács Kossuth lcjos-ú< 43 szám 107t8 Bcrmasieülők! Órát, arany nyakláncot, függői. . gyűrűt legolcsóbbun Tóth és Csikós órás és ékszerésznél, r eroncíek-utca 19 szám 10.363 — Ekkor kendörik lögyön kelőknek. ,A pünkösdölő lányok sokhelyütt a magukkal vitt kisleányt lefátyolozzák és nem kiskirálnak hanem Cucorkdnak hív iák. Ä köszöntő szövege és dallama is lámaként változik. Közkedvelt például ez a strófa. ..Jáciiitus, jácintus, Hintsetek virágot Az Isten fiának“ A pünkösdötöket természetesen megajundekozzák. Pénzt, tojást virágot kapnak „ lányok a löki- oansugok fejében. A ' néprajzba- ..sok pünkösdi népszokást gyüítöltek össze és mentettek meg az el feledéstől. Sajnos Baranud™Vf"' 'íen dini^ inár a phn. kosdoles Pedig kár érte. Kedves üde színfoltja volt « baranyai
