Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-16 / 111. szám

­■»r-­Pécsi mtfftz PÉCS, 1948MÁJÜo 18. »HaAKiNAr V. EVF., 111. SZ., ARA 60 FELLER Előre a program megvalósításáért! írta: Horváth Gyula * Magyar Dolgozók Pártjának nagypécsl titkára jOrtutay Gyula kultuszminiszter bejelentette |az egyházi iskolák államosítását Pünkösd alán megkezdődnek a tárgyalások as egyhásakkal „Az áj élet alapjait rakja le az a r [örtciielmr jelentőségű prograinnyi- é Okozat, amelyet a Magyar Kom- 1 JJunista Párt és a Szociáldemokrata ( közös pdlitlkai bizottsága tett »őzzé az elmúlt vasárnap. Ez a ( Program, amely hosszú ideig éles , teeyvcr lesz a dolgozók kezében ( ország és a nép felemeléséért , [olytatott harcban, megszabja mun- I ^nkat cs feladatainkat. Jelentősé- ( E't ml sem bizonyítja jobban. ( n,tot az a leírhatatlan lelkesedés, j "Hellyel munkások, parasztok, tudó- ( Jj°k, dolgozó kisemberek, a társa- | "sióm minden rétege fogadta, A Magyar Dolgozók Pártjának 1 Programja nem egy osztály, nem 1 'Ey párt, nem szűk rétegek cél- j kitűzését fekteti le, hanem az. ' 'Kész dolgozó nép, az egész nem- ; *et programja, az az Iránytű, 1 "helynek segítségével úrrá lehet ! nehézségeinken cs végső győzelem- í viheti a nép ügyét. A Magyar 1 “Olgozók Pártjának követeléseit az 0r5zág gazdasági és politikai hely- i Jetének felmérése után állították i fel. . . Olyan célkitűzések ezek, ame- yek nem messzibe vesző illúzió­it- hanem az élet realitását, a közeljövőben megvalósítható fel- ?0atokat jelölik ki. Elméleti részé- ,'n a nyilatkozat elemzi a nemzet* jozj helyzetet és megmutatja a ’ojlődés Irányát a tőkés termelési cnd utolsó szakasza, az Imperializ­mus idején. Félreérthetetlenül le- ÍJőgezI, hogy a magyar béke, a ’"gyár demokrácia, a magyar fiig- Eotlenség elválaszthatatlan a világ “'Hiokratikus és imperialistaellencs "őinek összefogásától, helytállásá- r cs győzelmétől, ezért a magyar dolgozó nép minden erejét latba- .'ff a nemzetközi imperialista* JHwcs tábor támogatására és ellen­zésére. A magyar demokrácia három- kztendős fejlődését, a inunkás- /J0*galoin tapasztalatait tárgyalva számol a magyar munkásmozga- .l’1 opportunista elhajlásaival, de ."Síkén vallja magáénak dicső, nrcos hagyományait és a 4S-as u?yar szabadságharc örökségét. ...A politikai feladatok terén a l^riok közti versengés kiküszöbö- a munkás-paraszt szövetség "jósra fűzése és a nemzeti filg- ’Olenségl fronton belül a népi cgy- *'E megteremtése áll előtérben. a gazdasági perspektívák. I ’'fjek a hároméves terv gyorsí­ts megvalósítását, az új ötéves , segítségével Magyarország hit- * iparosítását, a közlekedési t<j .*»* kiépítését és korszerilsí- n-'*• a munka termelékenységének t„v'f*sét, « mezőgazdaságban a n^.nlka és a tudomány eredmé- Mtn *** alkalmazását állít Iák cél- y,j5'sül, lehetővé teszik, hogy |e EVarország egy erős ipari állam frV'f1' fejlett mezőgazdasággal és kultúrával. igazságszolgáltatás demokra- fcformja. a bürokrácia kl- tj,V°bölésc a közigazgatás álépí- ^“*Vcl biztosit iák, hogy az állam- IjÍT/ct ne akadaljo/óla. hanem t^r."'r«jc legyen a demokrácia j.^1*'“fejlődésének. Az egész nru- rni'11 8 dolgnzó kisemberek védcl- h'viVj", Alapján áll. Megvédi a pa­li ,.0,; magántulajdonát, síkraszá1) tiíf!*'?1'* helyzetének meg la'íta-' j '•» szükségesnek tartja a népi demokrácia érdekelt szolgáló és törvényeit betartó magánkeres­kedelem felhasználását a nemzet- gazdaság keretében. A szociális feladatok megvalósí­tása során jóvátesszük a magyar uralkodó osztályok évszázados bű­neit és olyan szociálpolitikát való­sítunk meg, amely a legmesszebb­menőkig megiédi a dolgozó nők és fiatalok, az anyák, az aggok és rokkantak érdekelt. Óriás! felada­tok állanak előttünk a köznevelés és a kultúrpolitika demokratizálása terén. Az iskolák és egyetemek kapuit ki kell tárni a nép fiai szá­mára, de nyitva kell tartani a de­mokratikus szellem számára Is, amelyet bizonyos reakciós körök az egyházi iskolákból megpróbálnak száműzni. Azt akarjuk, hogy a magyar ifjúságot a demokrácia szellemében, a nép és a haza szol­gálatára, a munka megbecsülésére neveljék. A program kész, ránk hárul az a feladat, hogy nccsak írott ma- laszt maradjon, liánéin minden egyes sora, minden követelése, minden célkitűzése átmenjen a való életbe. Ezen a téren különösen na­gyok a feladatok Pécs városában és Baranya megyében. Az a tény, hogy az ország végérvényesen a nép országa, megköveteli i najy- részben államosított pécsi üzemek dolgozóitól, hogy inegilivekedett lelkesedéssel és öntmfattal fokoz­zák a termelést, mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Pécsett is meg kell teremtenünk azt a népi egységet, amelyben felolvad­nak a hazáért végzett közös mun­kában a különhöző társadalmi szer­vezetek és néprétegek. Szorosra kell fűznünk a munkásság és a haladó értelmiség egységét, hogy városunk cl tudja végezni a há­roméves terv két és fél év alatti végrehajtásához szükséges nagy- horderejű feladatokat. A város közigazgatásának az eddiginél nagyobb mértékben men­tesnek kell lennie minden káros és felesleges bürokratikus kinövés­től. gyorsan és hathatósan kel! elintézni a nép ügyes-bajos dol­gait. Növelni kell azokat a lehető­ségeket, amelyek felvirágoztatják a város kereskedelmét éi kisipa­rát, növelik az idegenforgalmat és ezzel felemelik a város lakóinak életszínvonalát. Fontos és megol­dandó kérdés, hogy rendet teremt­sünk pécsi viszonylatban a gyakran megfizethetetlen árak terén. A felhozatal megszervezésével, ^ a földmüvesszövetkezetek és a pécsi üzemek közti kapcsolatok kiépíté­sével biztosítani kell, hogy Pécs ne az ország egyik legdrágább, ha­nem lehetőleg a legolcsóbb városa legy-m. A Magvar Do'gozők Pártja elő*! nagy és felelősségteljes munka áll Vezetnie kell az egész népet az új és változott körülmények közül’ az új cs változott követelmények megvalósítására. Ennek a fe’adat- mik" csak akkor tudunk megfelelni ha szorosra zárjuk ideológia? c szervezeti egysegünket, ha a mars Irmus-tenlnlzmus tanításával vér tez/íik fel pártunk vezetőit és tag fart. ba minden meggondolás, jobb r4 vagy balra való elkanyarodó nélkül megyünk előre kitűzött cc lünk felé­Gondoskodunk arról, hogy a ma­gyar tankönyvek egy része in­gyen jusson a rászorulók kezébe. A kötelesre» hitoktatás pcndszm megmarad Azok felé ajóhí&zeinüek fele, akik attól tartanak, hogy az államosítás egyben a hitoktatás megszüntetését is jelentené, nyomatékosan közlöm, hogy ez az állítás csak "a demokrá­cia ellenségeinek kitalálása. Az is­kolaügy egységes rendezése a az iskolák államosítása után is a kőtelező hitoktatás rendszere változatlanul megmarad. A pünkösdi ünnepek után az *gv házzal meginduló tárgyalásokra i bélrés . megegyezés reményével ké­szülök. Ez a reménység annyival is indokoltabb, mive! a protestáns egyháznak hivatalos tényezői erre a legteljesebb ala­pot nyújtják. Okom van hinni, hogy a római ka­tolfku* hívők demokratikus tábora ugyancsak megértéssel és remény­kedéssel várja, hogy a kérdést a kölcsönös megértés és engedékeny­ség szellemében megáldjuk. A legnagyobb megértést fogjuk tanúsítani a történelmi tradícióval rendelkező szerzetesi iskolák, kol­légiumok felekezeti jellegének megőrzésére vonatkozóan. A demokráeián^k nemcsak In reime ran Ha cllenáSás!» ütközünk, ha !elk> terrorral és félrevezető izgatássá, róbálják megtéveszteni népünket, a harcot kezdenek, akkor termé­szetese« azt is tapasztalni fogják, hogy a demokráciának nemcsak türel­me, hanem eltökéltsége Is van. Én azonban meg vagyok győződve róla. hogyha csak a demokráciától függ, akkor ezt a kérdést is bé­késen, a sokat szenvedett magyar népünk felemelkedésére és fe vi- rágoztatására fogjuk megoldani. Kezdjék meg a tárgyalásokat a Szovjetúnió és az USA közöli — korn íYcjp Statesman and Mation Valamennyi angol hetilap ve­zetőhelyen foglalkozik a moszkvai rádió beje'.en éséf követő esemé­nyekkel és - a hírmagyarázatok megegyeznek abban, bogy a kérdést Truman és Marshall beszéde ellenére sem tekintik lezártnak. A baloldali és középu as New Statesman and Nation szerin-., ha a szovjet kormány elutasító vá­laszt adott volna, az amerikai kül- ügymlnisz'érium azt mondhatta volna íme egy' építő szándékú ja­vaslat. amelyet a Szovje unió el­vetett. Molotov azonban azonnal válaszolt. Válasza pozitív volt s az egv- • szerű emberek mindenütt re- ménykedni kezdtek. Marshall azonban felhasználva ürügyként azt a tényt ho<jv a szovjet kormánv nem diplomatikus módon tet:e közzé az amerikai jegyzéket, becsapta az ajtót, amit a moszkvai amerikai nagyköve- nyito’t. A lap ezután követeli, kezdjék meg a diplomáciai tárgyalásé, kát, mivel igen sok vitás kér­désben meg lehetne állapodni. 4« amerikai kommunista párt megtagadja tagjainak nyilvántartásba vételé^ Az Egyesült Államok kommunista pártjának elnöksége a kongresszus tagjaihoz intézett levelében kifejti, hogy a kommunista párt a AA undt-ja­vaslat törvénnyé válása esetén visszautasítja tagjainak nyilván­tartásba vételét. Elutasítják a nyilvántartásba vé*elt, mert nem akarják elárulni a világ­háború halottait, akik között ame­rikai kommunisták is küzdöttek a fasizmus ellen. A ,\lun<JT-"jävas!ai gyilkos’ kísérlet az állampolgári jo­gok ellen. Elutasítják a nyilvántar­tásba vételt azért is, meri nem akarják tagjaikat rendőri üldözésnek és elhelyezésüket le­hetetlenné tevő fekete listára te­teinek kitenni. Nem járulhat hozzá a párl a politi­kailag érinthetetlenek kasztjának megteremtéséhez. A kommunista párt a Mundí-íörvény ellenére is az amerikai dolgozók pártja marad és tovább küzd a munkások alap­vető jogaiért. \ Mundt-tőrv.cny nemcsak a kommunistákat fenyegeti, hanem megsemmisíti a törvénybe iktatott állampolgári jogokat is, — mondja a nyilatkozat. Washingtoni TASS-jelentés sze­rint az Egyesült Államokban egyre erősödik a mozgalom a Mundt-féle kommunisíaeilene? törvényjavas’at. la: szemben. Washingtonban a két és félmillió embert képviselő Demokratikus .logok Bizottsága rendezésében nagy tömeg gyűlt össze és a ja­vaslat elvetését követelte. Az acélmunkások szövetsége, a szállító és elektromosipari munká­sok, valamint több szakszervezet hasonlóképpen a törvényjavaslat el­len foglalt állást. Csatlakozó;* » mozgalomhoz Newvork polgármes­tere is. Az angol Kommunista Pár nyi. iaikozatot tett közzé, emel’ ban erélyesen állási foglal hz euró­pai „újjáépítési' terv é* a nyu­gt) tnurőpai unió ellen. Követeli minden olyas fj.err és »gvezmony wegstüpte var. amely Angiit*: n wfcg*’.“U',ópju unióhoz köti ó* a háborús u>tl‘ok szolgál«.áp« iiíítj*. Ortutay Gyula vállár és közok­tatásügyi miniszter szombatun dél­ben fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt a következő nyilatkozatot ol­vasta fel: A pénteki minisztertanács bizott­ságot küldött ld, amelynek veze­tésével engem bízott meg, hogy az egyházzal megegyezésre jus­son az egyház és állam kérdé­seiben s köztük oly fontos kér­désben, mint amilyen a magyar Iskolaiigv demokratikus egysége­sítése, államosítása. A baltoiivknli , plébános magas beosztást kap Szükségesnek tartom már a tárgya­lások kezdeti időszakában bizonyos tények ismertetését, minthogy gá­tat kívánok vetni annak a felelőt­len rémhírterjesztésnek, megfélem­lítés! hadjáratnak és valóságos lel­ki terrornak, amely ma az iskola­ügy elvi felvetését is félremagya- rázza és azt a benyomást akarja kelteni, mintha az állam hadjáratra ké­szülne az egyházak, a vallássza­badság ellen. Megemlítette a miniszter a bakony- kuti plébános, Szittyái Dénes eseté* akii demokratikus v.rgaiartása mi­att kiközüsi'sssel .‘Myegi'ztek'meg. A magyar r.özvé'aményhen ez nz eset a legélesebb ellenhatást vál­totta ki. Közölte, hogy az üldözött Szit­tyái Dénesi felkérte, jelenthez,» j. nála, mert komoly munkakört kí­ván számára biztosítani a veze­tése alatt álló minisztériumban. McgTctlik a felekezeti tanítókat Vegye tudomásul minden felekezeti tanító és tanár, aki kétségek tői gyötörve, szűkös kenyere elveszté­sétől félve gondolkodik azon, ■ ész.í- vehet-e akármiféV. demokratikus, gyűlésen, szóra nyithatja-e száját saját érdekeinek védelmében: Ha bármiféle kára származnék demokratikus magatartása miatt, meg fogjuk védeni és haladékta­lanul állami alkalmazásba vesszük olyan alkalmazásba, amelynek er­kölcsi és anyagi fel-tételei lényege­sen jobbak előbbi helyzeténél. Meg­győződésem szerint szabad embere­ket «csak szabad emberek nevelhet­nek. Nekem mint kultnszminis?‘őr­nek még külön kötelességem felfi­gyelni az összes pedagógusok, tehát a felekezeti „tanítók és taná­rok segélykérésére i« akik úgy követelik, és úgy várják a felekezeti Iskolák államosítását, mint a megváltást cs szabadulást. Felemelik. I n |)pdas«2n«iok fizetését Az államosítással egy időben köte­lezően kijelenthetem: Az. összes fe­lekezeti iskolai pedogógusokat kivétel nélkül állami státusba vesszük át. Az iskolaügy egységes rendezésé­vel egyidőben általános pedagógus Vátusfcndezést -Ogunk végrehajts. „í a státusrendezés, azaz a fize­tésemelés mértéke megszüntet maid a hátrányos helyzetet, amely­en nevelő tá-sada'munk a mag: nagy munkája, végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents