Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-01 / 100. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ IMS MÁJUS i. A munkásmozgalom legrégibb '»órában (kis vendéglőkben és magánlakások mélyén húzódott meg. Poros műhelyedben, szer- -zámoA és gépeic árnyékában előbb halkun, később mind han­gosabban kimondod szavakban éledt és nőtt a feitózabadnlás Ko­vász». Az évnek egy napján, má­jus ebején azonban az utcára, a szabadba vágyolt a munka sere­ge. Megmutatni, hogy: mi is va­gyunk és erő-tik vagyunk, meri <t közös stars és a közös vágy ezernyi szála köt bennünket, mil­liókat egymáshoz és tesz ben­nünket hatalma« erővé A pécsi munkásság már a leg­első május elsejét is megünne­pelte és azóta sorsának legkomo- rabb óráiban is ragaszkodott ehhez a szent hagyományhoz. Minden régi szocialistának van valami dédelgetett emlekc az, címűit májusokkal kancsolatbun és mtst amikor a negyedik, igazan sza bad májust ünnepeljük, ragyogó szemekkel, boldogan mondhatjuk el, hogy az egész magy ar nép velünk ünnepel. Szívesen hallgatjuk öregein» régi májusi emlékeit a nagy fel­vonulásokról', amelyekben apa, anya és gyermek egymás mel­leit tneneteit a végtelennek ict- sző emberfolyamban. Ezúttal azonban szeretnénk megemlékez­ni egy olyan május elsejéről, amelyben a „gyermek“ önálló •szereoliez jutott és mint külön szír jelentkezett, 1921 májusáról emlékezünk és benne a baranvai ifjúinunikás mozgalomról, amely­ről kevesebb szó esett eddig, mint amennyi; megérdemelt vol- n». \ Baranyai Ifjúmunkás Szö­vetség akikor született meg itt az ország déli csücskében, amikor a Horthy-térror, (mi „fehér“ ter­rornak hívtuk) már kinyújtotta véres kezét felénk is. ... Lelkes, zsibongó -ereg gyü­lekezett május reggelén a Baio- tányi liget árnyas fái alatt. A lombok között átsütő nap arany­pénzedet dobált a szőke é- bar­na buksi fejekre és az ünnepre kicsinosított ruhákra. Egyik cso­portban 13-16 éves fiúk és lá­nyok gyülekeztek. Inasok és inas- Jánvok. Ifjú mim-ások a Romeisz- gvárból, a Ha tnerli-gyárból. (a mai Sopiatna-gépgvárj. a Zsol- nav-gv árból Vidám gyermekkacaj. Készítet, té-k a rablókat. amelyeken sűrűn előfordult Lenin neve és az „Orosz Tanaosiköztársa-ág" élte­tése. _ A ringrlispil melletti helvi- eégból egymásután kerültek élő a vörös /^sZlók is. Doktor Sándor két lánya neík: pirultan sürgölő­dő,; a seregben. Mindegyikük megkaparintott egy feliratos láb­lát és senkinek sem voltaik haj­landók átadni Vitték is a fel­vonulásban végig. Nekik „pro­jekciójuk" volt, mert az ifjúmun- i<á-ok Doktor elvtár at tekintet­ek legjobb barátjuknak és szel­lemi vezetőjüknek. De gyiileiko/le.', a legifjabbak is a tizéven aluliak. Büszkén mondhatjuk: a inai úttörő moz­galom elődei, ők is az öregeb­bekkel énekeltek. Volt küzlii négyéves is. Egyikük még fél evvel később is az uteán hango san énekelte u llorthyról szóló egyik gúnydalt. amikor már Pé­csett is darutollftsok sétáltuk. _ Ifj úmunkáok és ifjú mun kúMá­Rermastíílök figyelmébe! i ktritos c »Lláncok fügröU. ■ á ci kvorgk lejírebt) kivitelben Hentz Kálmán oiás is ckszeré-sz. Jékd-tér 2 topot nyok dédelgették őket. Mindegyi­kük Úgv érezte; Ma a miénk az egész világ! Aztán megindult a fiatalok se­rege. szabályos menetoszloppá alakulva. Hangjuk betöltötte az egész utcát. Voltak közöttük, akinek a lábára még ezen a na­pon eem jutott cipő. Mentek vé­gig a városon énekelve és zász­lóikat lengetve. Majd kj a szülé­szeti klinikára, hogy Doktor Sándort ünnepeljék. Égetően sü­tött a nap és a kövérkés Doktor- lány barnapiros arcán verejték csermelye» futottak le nyakára. Az ezernél te nagyobb gyerek­sereg har-ogó hangon köszön­tötte és éltette az ablakon kiha­joló. majd később közéjük ve­f yülő Doktor Sáondort. Innen a etrtyóre vonultak tovább a csil­logó rózsaszínű ködben, amit a lábúik nyomán felverődő por al­kotott. Elmúlt a nap — Ma már csak em­lék, mint ahogy elmúltak ezek közül a Fiatalok köz.ül többen, életüket adva azért az eszméért, amiben akkor tanultuk meg hin­ni. Nincsen már közöttünk Tar Imre, aki Franco-fasiszíák golyó­jától találva esett »1, sem a „kis“ Szegedi Jóska, vagy Horváth Jóska, akiknek halála körülmé­nyeiről legendakor alakult ki. — Kovács Ferenc, Schwegál András és mások! Valamennyiötök képe elevenen él szívünkben és büsz­ke rátok a pécsi mnnikásmozga. lom. Ruzsits Endre. Végleg megszüntették a haszonbér pereket Fel kell axátnolni a nagybérlctekci Cirkuszi attrakció Az elmúlt években sok esetben megtörtént, hogy az aszálykár miatt fizetni nem tudó kisbérlőket kirakták a bérletből, vagy pedig a haszonbértartozás miatt végrehaj­tással zaklatták. A kormány már a múlt év végén rendeletileg felfüggesztette az igazságtalan haszonbér pereket. Az április 23-án megjeleni kor­mányrendelet végleg pontot tett a haszonbér vitákra. Az 1945—46., valamint az ezt megeló'ző években mezőgazdasági ingatlanra fennálló haszonbérkövetelést nem lehet bí­rói úton érvényesíteni, ha a ha­szonbérlet ingatlan területe 30 hold­nál kisebb. Ugyancsak nem érvé­nyesítheti követelését az a bérbe­adó sem, aki 1944. október 15. után lakóhelyét elhagyta és oda 1945 június hó 30-ig nem tért vissza. Iíyen esetekben a bíróság a kö­vetelések érvényesítése iránti ké­relmeket, valamint a haszonbérleti jogviszony megszüntetésére irá­nyuló keresetet visszautasítja, folyamatban lévő pereket pedig megszünteti Sok esetben előfordult, hogy bá> a kormány rendelkezéseivel ellen­kezett. mégis" a kishaszonbérlőket kimozdították bérletükből. A most megjelent rendelet kimondja, hogy az 1947. december 25-e óta bérle­téből kimozdított bérlőt, amennyi­ben a bérleti követelést nem lehet érvényesíteni, vissza kell helyezni bérletébe. A kimozdííásí elrendelő bírósághoz a kimozdított bérlő ke­resetet adhat be és a bíróság a ké­relem benyújtásától számított tő napon belül kötele? az ügyben ha­tározni. A kishaszonbérletek megszünte­tése után most már a nagybérletek kérdésének rendezése van hátra. A baranyai községek UFOSz szerveze­tei határozataiban sorra követelik a nagjDérletek megszüntetését és a bérletföldeknek a dolgozó szegény parasztság közötti kiosztását. Külö­nösen a szentlőrinci járás gazdái szállnak síkra határozataikban a nagybérletek megszüntetése ellen. 1 ur a A fogatlan oroszlán (Anglia) az allaiszclidítőhö?. (USA): — Azért sem veszem ki a fejem a szádból — én vagyok ** cirkuszban! ! 18 év után hazajöttünk — mondja Lihtor Lajos, aki családjával Magyarországra jött a kanadai mmt5 anélkül iség és a csökkenő életszínvonal elől Liktor Lajos és felesége 13 ev után most érkeztek -haza Kana­dából, Alberta állambeli Iszkuii Alta bányatelepről. A kis telep deszka­házaiban 60 magyar család él, ezenkívü’ angolok, ukránok, hollandok, szlo­vákok, összesen két-harom ez­ren. Liktoi elvtárs először Hilkresztben »ereset; munkát. — aztán Co­lumbia államba szegődött ■ építkezé­sekhez. Végül Iszkuii Altén kötött ki egy milliárdos bányabáró kő­szénbányájában. Itt dolgozott egé­szen mostanáig, de ezl ne tessék 18 egész évnek venni; egy évben csak három-négy hó­napig volt munka.- Nyáron egyáltalán nem_ dol­goztunk Télen kellett összespórolni a pénzt arra az időre. A nőtlenek elmehettek gazdasági cselédnek — havi 5-10 dollárért, vagy erdő- irtáshoz 25 cent napi (!) bérért. De nagyon sokan nem kaptak munkát. Ezek elrejtőztek a vonatok vagonjai­ban és egész Kanadát beutazták munkát keresve. — A háború alatt dolgoztunk nyáron is. A bérünkből azonban 35 százalékot levontak háborús adóra. Felemelték a betegsegélyző díjat. Ott azt is nekünk kellett fizetni. Nyugdíj egyáltalán nincs, csak ál­lami öregségi segély, amit azonban csak 75 éven felülieknek fizetnek meg. Pártunk, a Labor Progressive Party, amely megfelel a Kommu­nista Pártnak, — és a szakszerve­zet. az Union, most harcot indított, hogy 60 éven fe­lül is fizessék. Levonták a fizetésből a munka utáni mosdás díját és akinek nem volt saját, szerszáma, akkor a szer­számhasználat díját is. Mert Ka­nadában PÉCS ;t történelmi emlékek városa Ila. új épülethez ásnak fundamentu­mot, egy-két méterre a fold ídatt római, vagy őskeres/téiiy síró- kétezerévé» pihenőjét bolygatják meg a csákány ütések. Ma végig­sétálunk u táros utcáin, kupolás török templomok, karcsú mina­ret idézi emlékezetünkbe a mohá­csi- vész.t követő hódoltságot, amelynek színes tollú krónikása. Evlia Csel. ebi u legnagyobb elragadtatás hangjait ír az. akkori Pécsről. A török történetíró földi paradicsomhoz hasonlította az öt­torony városit. ahol az 1600-as években iskolák, fürdők, templo­mok i gesz sora állt a városfalon bi lük nenntevesebb mint hetven sétányon illatoztak a tulipánok, fizudnak és han^versenve/tek az. énekes madarak. A fittyei fórrá- -ok vize malmokul hajtőit, a napsütötte bigvokj*lakon pedig i csoviil-.its z.Hiuwtp gyümölcsök köz ill. mé-» a liii.e u megtermett. \ város sokat szeuveilett Evlia Cselebi óta: pusztította fegyver, tűz, pestisjárvány, de kiheverte gyógyíthatatlannak hitt sebeit, ro­Töiténelem a vakolat alatt Immleptckke! epíid. /epii el­Kdöit és újra pa.íná, ékszere lett az egykori Pannóniának. AZT írtuk cikkünk elején, hog' Pécs ci történelmi emlékek városa. Ez nem közhely, nem alap nélkül használt díszítő joizö. Lakóházak és középületek testa uralásakor úgyszólván minden alkalommal •vszázudoi emlékek kerülnek napvilágra. I'./ történt most az ígostfmtérl templom javításánál is. A templomról a szakemberek így emlékeztek in*.;, mint a Szent s Mcstonről elnevezett szerzetesek '.árjájáról, amely már a török b■'•(!•->!'.sií"1 e'őtt is fennállott. A tö­rökök alatt a témp’.ommecset voll, majd az 1700-us évek elején újból katolikus templommá ala­kították át. Ezt a feltevést, most a tények igazolták. A templom külső vakolatát kíkeztüte az idő vas- inga. Mélndozni és hullani kez­dett olyannyira, hogy különösen •széléé időben állandóan veszé­lyeztette u járókelők testi épsé­gét. Magyar István plébános jelentette a helyzetet a városnak, mint kegyúrnak és mérnöki szem lét kért. A mérnöki hivatal a szemle alapján a vakolat sürgős eltávolítását javasolta, majd a város tanácsa a munkálatokra 13 ezer forintot utalt ki. A MUNKA megindult, a kőművesek leverték a vakolatot és ekkor a török me­csetek jellegzetessége: két egész és egy fél szamárhátas ablak tűnt elő a templom déli oldalán. Pon­tosan olvan finom rajzó, fara* gott kőiről rakott ablakok, mint amilyenek gondosan megújítva a belvárosi templom külső falain láthatók Dr. Török Gyula városi niúzemnigazgató javaslatára a szamárhátas ablakokat nem va­kolták Iv» és azok a restaurálás ■íbin is láthatóak m-irúdnak. Izv Pécs amúgy is kivételesen gazda török építészeti emlékei úiahbak- •knt gyarapodtak. A templom ja­vítása során egyébként t.400 négyzetméter külső falfelület kap időtálló nemes vakolatot. A munkát, omelv szép. úi köntös!)1' öltözteti a budai külváros nnrv- múlíú templomát. május második felében fejezik lie, fkb.) még a mosakodásért és * szer­számért is fizetni kell a bányász-, nak... — Most a háború után ismét «: munkanélküliség rémével kellf szembenézniük a munkásoknak. Az árak állandóan emelkednek. A sztrájkok mindennaposak. Én ma­gam éppen elindulásom előtt vettem részt egy hathetes bányászsztrájkban, amelyben 16 ezren sztrájkoltunk és napi bérünket 8.74-ro! 10.7-1 dollárra emeltük. Amikor eljöttünk, március közepén, Vancouverhan 15.000. Montrealban 30—40 ezer ember volt munka nél­kül és étkezett szegény konyhán. Irigykedve, de boldogan olvastuk a Labour Party helyiségében a Ma­gyarországból érkező újságokat; > tö'dreformot, az összeesküvés lej leplezését és később, már útközbe!* az államosítást. Büszkék lehetnek a magyar munkások és parasztok, hogy birtokukba vették azt az or- szágot, amelyre sóvárogva gondo* a bányabárók és ezerholdas földes' urak halálos szorításában vergődő amerikai dolgozó. Széni áldó tási és bérmólási f»r.yképcket készítesse Érzőét fotó mtiteremben KossuthL. (Király -u. Tcltfo-r: 3 7 58. 10.223 , -------------^ Ra ifia, Növéin védelmi Fii mag céynél Doktor .''ándor ul ———H tÖ026 EOT RÉGI MÁJUS ELSEJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents