Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-23 / 116. szám

'** mjltos a DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 {fentem a versenybizottságnak t rohammunkával elkészítjük az új műhelyt! Jepsenyépíckezlc<en beszélik meg a minőségi termelésre való 8 férést — az anvagíakarílásl és a versenrszer> ezést a Bőrgyárban J8? Erreth-villa félig lehúzott wmyérj besüt a nap a liatal- ^burkolattal ellátott falu te- a Bőrgyár OB-ir ódájába. ,’Wles asztalon zöld palackűveg- jj.. ölt olcsó vizesüvegben .°s rózsa illatozik. Az asztal lap- ielc van papírral: kimutatások, .■‘^kihívások, jelentések sűrűn oldalaival. ^ésezik a versenybizottság, ósá i •bör' S“1™ és szörmeigazga- ?t*a felhívást kaptunk a mun- P»*ennyel kapcsolatban, — ad Li, entgyörgyvári, a verseny­ig titkára. - A felhívás .dologi szól. Az egyik: ver- v^zürik az elérhető legnagyobb a°5®gf javításért. A másik: j bid ja jobban rendbehozni 1947 JJJ. szemben a pénzügyi hely­^ckeznünk kell, Hy a selejt még ívesebb legyen S mindkét ágban egy értékes ^‘Serleg. H^fath Imre tímár szól közbe: IjA Pécsi üzem gazdaságilag a ísj bak között van. Ezt nem í'iehéz megnyerni. Hanem a (ti 7=31 Ezen a téren nagyon te'Syekeznünk, hogy a selejt ? ívesebb legyen. ' műhelyek közt folyó versenyc- litai^után a minőség szempont- "®°' gondosabban fogjuk bírálni. ) • \ minőség a bőr minőségé- I^S'ügg, — szólal fel Somogyi jj tisztviselő, — a rossz bőr- in fagjobb munkás sem tud jó v cjiuálni. ^^favaslattal kell fordulnunk az lett. A eserzőanyagfelhasználás a márciusi 35.8 százalékról 34.8 szá­zalékra csökkent. Az önköltség a súlyárunál 0.705 forintról 0.721 fo­rintra csökkent. Az egy munkaórá­ra vonatkozó termelési érték 31 forint 7 fillérről 31 forint 44 fillér­re emelkedett. A márciusi 6.12. százalék mulasztott órával szem­ben áprilisban csak 5.57 százalék1 volt a mulasztás. Sípos Miklós propagandista, a gyár adminisztrációs vezetője, be­fejezésül arra kéri a versenybizott­ság tagjait, hogy az üzemi és műhclyértekeziete- ken ismertessék a versenyérte- kezieten elhangzottakat a gyár minden munkásával és a felme­rült kérdéseket vitassák meg. Táblázaton mutatják ki a verseny állását A versenyértekezlet végétért. — Tagjai visszamennék murrkahe'yük- re, ki a tfmárműhelybe, ki az iro­dába, ki a javítóműhelybe. De jó munkájuk eredményét dicséri a kapu alatt az a gyönyörű, hatalmas tábla, amelyen a gyár termelési trcdinénycit, a verseny állását tüntetik fel. A táblázaton minden versenyző műhely más színnel van jelölve, — a győztes első műhely színe piros. Az egyes üzemek oszlopa az el­ért százaléknak megfelelő magas­ságba rollószerűen mozgatható és rajtuk az üzemek nevét könnyű­szerrel ki lehet cserélni a verseny alakulása szerint. Ugyanígy a szá­zalékszámot is könnyen lehet vál­toztatni. Az áttekinthető, remek verseny- tábla nem az egyetlen, ami a ver­senybizottság jó munkáját, az ered­ményes versouyértekezleteket di­cséri .A bőrgyár kapuja felett ott ragyog, ott fénylik az élmunkás jelvény. A Bőrgyár Pécs egyetlen élüzeme és ezt a kitüntetést nem utolsósorban a jól megszervezett, hetenként tartott versenyértekez­leteknek köszönheti. Szilágyi Edit A pedagógusok szakszervezete az iskolák államosításáért Szombaton este a Pedagógusi Szakszervezetnek főtitkára és szervezési osztályának vezetője a rádióban nyilatkozott a felekezeti iskolák államosításénak kérdésé­ről. Elmondták, hogy a katolikus iskolák tanerői érdeklődéssel vesz­nek részt a szakszervezet munká­jában és felháborodással fogadták a prímásnak azt a tiltó rendelke­zését, hogy a szakszervezeti gyű­lésen nem jelenhetnek meg. A pedagógusok legnagyobb része az A felekezeti tanitók fel akarnak szabadulni az iskolaszék feudális intézményének évszázados elnyo­mása alól, szabadon és demo­kratikus szellemben akarják irá­nyítani iskoláikban a nevelést és súlyos anyagi sérelmeik megszün • tetéséért harcolnak. A vallásokta­tás eltörlésével, a felekezeti taní­tók B-listázásával és sok mással ijesztgetik a felekezeti tanítókat, ezek a rémhírek azonban minden államosítás mellett foglal állást.! alapot nélkülöznek. Még a nyáron meg kell kezdeni a vadvizek lecsapolásátl Régi problémája Szent IiSrinc- rnek és környékének a vadvíz levezetése. Tavaszonként a budai magaslatból valóságos áradatként zúdul le a vad viz. Az ekruílt év tavaszán két napig Szendlőrincen derékig érő, rohanó víz akadá­lyozta a közlekedést és kél házat szétronjiibolt A minden évben visszatérő ka­tasztrófát vadvízlevezető csator­nával szándékozzák megszűntetni. Magyartelek községben vezetne keresztül. A csatoma megépítése 200 ezer forintba Ikerül, amely összeget az érdekelt községék kö­zött arányosan osztották szét. Szcnílőrincnak 45 ezer forintot kell fizetnie, hogy a vadvizké - dés véglegesen megoldásra kerül­jön. A tárgyalások a vármegyei útalappal miég folynak, jó len­ne azonban, hogy ha a munkála­tok a nyáron megkezdődnének, A csatorna Szerriőrinc, Király-1 hogy már ravasszal ekeritlhető fc- egyháza, Gerda, Kisasszonyfa és! gyen -a vadvizek pusztítása. .diJi'.SÄrSSÄ Tégetre« n.*ázadn, masrar 6a,„„fc terv kidolgozását és megváló- ^—————— sítását. A népi demokrácia hi­vatása, hogy végetvessen a szá­zados bajnak, az oly gyakran ismétlődő aszálynak. (A Magyar Dolgozók Pártja programnyilat, lehetne valósítani az öntözéses gazdálkodás Virágzó rlzsüitelvények létesülnek Baranyában hogy kizárólag bj’V KrvtÄlz cuklaLi'f %rarr*rÁ. V m ikri. bőrök selejtjét vegyék fi- 'mTt«!- A külföldi bőröket külön, jL" Werint bírálják el, — java­ik ®- Tóth Géza vegyészmer­^fálí az újítás A „ 9 '■ j *v*5latot elfogadják, majd í v78> végén feláll Lang An­'s 8Jhunkás: W -jelentem a verseny bizott- 'íéj ; - “°gry a javítóműhely dol- Arcj•fabb eredményt értek cl. — fel--, *5~én elvállaltuk, hogy az ’pbörkészlfőműhely berende- ^jfammunkával július 1 -re Cu,:ka azonban olyan jól ment, fagalább egy héttel előbb ,cszünk­1 Pál mérnök hozzáteszi: 'Ötj 8 munkát az elvtársak a !>,■ [^Unkájukon felül végzik, a 70 munkás közül tojjí «fandőan az új műhelynél tVvaÜ’ , s munkájukat a másik v Jó, !át>a el­0 bevált az az újításunk, ? i.f2 elhasznált csert hasznai Ijyj Jütésre, — jelenti be Mi­Károly tervmegbízott. a határ«- ^►kat az üzem dolgozóival naPÍ 20 mázsa szenet ! Cünk meg. De ha elkészü ■ - rs*áritó dob, a megtakarí- 50—00 mázsa szén lesz. * Somogy5 Miklós ismer­' te-.Pfflisi eredményeket: — 'í»ri, ,nyz°tt 125 ezer kg kész t : Helyett 152.814 kilót ter- k'yár. A kész felületi áru “ négyzetöt helyett 357.981 ^ már a kirakatunkat? látható összes könyvujdonságokat olvashatja b kölcsönköny vtárunkban nincs. Még ma iratkozzék be a f**ODERN" kölcsönkönyvtárba 2 »»ám w kozatából) Alig. hogy nyilvánosságra ke­rült a Magyar Dolgozók Pártjá­nak programnyilatkozata, Baranya mezőgazdasági szakemberei máris jelen:ős lépéseket tettek az öntö­zéssel kapcsolatos tervek valóra- váltása terén — természetesen egyelőre csak a hároméves terv keretén belül. Május 22-ón tartotta első ata kgtó ülését ‘a baranyai terv­gazdasági értekezlet öntözést albizottsága Horváth János min. tanácsos el­nöklete mellett. Az ülésen Hor­váth János min. tanácsos ismer­tette az öntözési albizottság mű­ködésének célkitűzéseit. Az albi­zottságnak célja a meglévő és működő öntözési berendezések összeírása, valamint azoknak az öntözési berende­zéseknek a felkutatása, ame­lyek használaton kívül van­nak, de kevés költséggel üzembe helyezhetők. Az elnök hangsúlyozta, hogy a gazdaközönséget az öntözéses gazdálkodás óriási eredményeiről öntözéses gazdaságok helyszíni ta­nulmányozásával kell meggyőzni. Ez a feladat a demokratikus népi szervekre, elsősorban az UFOSz- ra és a FÉKOSz-ra vár. A szakhivataloknak fel kel) ku­tatatok az öntözésre alkalmas területeket és az öntözési adott­ságokat. Gerzovics József és RiMner Ká­roly előadók ismertették a Baranya vármegyében lévő és működés­ben álló öntözési berendezéseket. Baranyában jelenleg 37 beren­dezés van, ebből 23 Pécsett, míg 14 vidéken. Az öntözési te- rület 209.8 kh. kert és 66.5 kh. rizstelep. Liptay Kálmán min. o. tanácsos röviden vázolta a pécsi és Bara­nya vármegyei öntözési lehetősé­geket. Elgondolása szerim: a há­roméves terv keretén belül meg a Karaslca, Feketevíz és Vil- lány-pogánys vizek mentén, va- lamittf Pécs város 90 holdas le. gelőjén az öntözéses gazdálko­dást. Különösen értékes és eredményes lehetne a városi szennyvíz alatt fekvő 90 kh legelőnek kertgazda­sággá való átalakítása-és a városi sós talajelőkészííésá költségek me­rülnek fel. Baranyában sok helyen a víz, a talaj és időjárási viszo­nyok kiválóan kedvezőek a rizs- termesztésre. A RIZSTERMESZTES céliára a tapasztalat szerint vize­nyős, más célra nem használható, szennyvízzel való öntözése. Az itt. szikes talajok, savanyú rétek ta­részben kárbavesző meténgázzal konzervgyárat és szárítóüzemet lehetne létesíteni. Ez a konzervgyár és szárítóüzem volna hivatva arra, hogy a gaz­dák felesleges és a Diacokon mái nem értékesíthető lermelvényeit feldolgozás útján szövetkezeti ala­pon értékesítse. Segít az áSlam a r:zsierme!őknek A G. F., a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi főosztálya cs a kultúrmérnöki hivatal által meg­indított messzemenő támogatás következtében, az idén több bara­nyai szövetkezet, régi és újgazda nagy érdeklődést mutattak a rizs- termesztés iránt. A kultúrmérnöki hivatal csekély díjazás mellett 140— 150 kát. hold földre dolgozott ki ÖNTÖZÉSI TERVEZETET azon gazdák részére, akik rizster­mesztéssel foglalkozni óhajtanak, a kérelmezőt csupán a kiszállási és papírköltségek terhelik. Baranyá­ban 1500—’2000 kát. hold ilyen célokra kiválóan alkalmas föld van. Gazdáink egyelőre kisebb területe­ken próbálkoznak _ termesztésével. Kisjakabfalva község határában ARLET EDE gazdálkodó 20 kát. holdat, Enyeszdi József pedig Márián 3 kát. holdat rendezett be rizstermesztésre. Köl- ked és Gerechát határában — Dobrovszki, Bubrek és Lankovics gazdálkodók 20 kát. holdra rizs­öntözési tervezet kidolgozását kér- ték. \ A VILLANYI GAZDASZÖVETKEZET az idén 8 kai. holdon, a mattyi földmüvesszŐvetkezet Bernét Ist­ván szövetkezeti ügyvezető kezde­ményezésére szintén 8 holdon rizs- termesztéssel foglalkozik. — Ezen kívül még több helyen szándékoz­nak rizstermesztéssel foglalkozni, amint azt a kultúrmérnöki hivatal öntözési tervezetei mutatják. — A telepek előkészítési TALAJMUNKAI és a vízbeszerzés összes költségei holdanként átlag 1000 formt körűi járnak. Ez a kiadás a termelőt azonban csak a megindításkor ter­heli, később csupán már a szoká­taja rendkívül alkalmas. Azokon a területeken, ahol a gazdák eddig értéktelen szénát kaszáltak, ott át­lagban 20 mázsás termésre számít­hatnak, aminek az ára hantolatlanu1 MÁZSÁNKÉNT 600 FT cs amellett a cséplés után fenn­maradó rizsszalma jobban használ­ható takarmányozásra, mint az értéktelen, savanyú széna. Az idei. kisebb mértékű kísérletek után előreláthatólag élénkebb érdeklődé? várható az öntözéses gazdálkodás iránt, összefüggő, nagyobb terü­letek berendezése, a mai birtok­viszonyok mellett is, könnyen el­képzelhető oly módon, hogy a völ­gyekben elterülő rétek gazdái szö­vetkezetekbe tömörülve, a mező- gazdaságra és az egyénekre nézv: előnyös öntözéses gazdálkodásra berendezkednek. Kalmusz István dr. Ce*tÍ€MVÍS Hty<HM&Oluáto^Íültdá>S A Magyar Könyvnyomdái Mun­kások Szabad Szakszervezetének Pécsi Csoportja, mim már jelen­tettük, nagyszabású centenáris nyomta Iván yikiállí fásra készül, amely felöleli száz esztendő nvomdai munkásságát és szetm- léíteső képet nyújt a magyar nyomdaipar fejlődéséről, irányai­ról és stílusáról. A kiállítás, amely iránt városszerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg, má­jus 27-én délelőtt 9 óraikor nyílik meg a Belvárosi Katolikus Kör dísztermében és 30-án zárul. A megnyitón a beköszön ;őt M o- nos tori János gépmester mondja dr. Gyetvai János fő­ispán pedig ünnepi beszédet mond. Majd a kiállítás anyagát Sütő László, a budapesti gra­fikus művész ismerteti. A kiállítás rendezőségétől ka­pott értesülés szerint igen értéke* Riihafestés szőnyegtisztitás, qarnilurák festése és tisztítása, kesztyűk és redikülök speciális tisztítása. Giret Jőzsefné Deák-utca 4. és vegytisztító Üzem: Kisróitus-ufea 13. és válogatott anyagod bocsájtott a kiállítás rendelkezésére a bu­dapesti Kéziszedők Köre és a pécsi nyomdák is legszebb saj­tó termékeikkel és kereskedelmi nyomtatványaikkal bizonyítják majd be a pécsi nyomdászok ki­váló szakmai felkészültségét és művészi ízlését. A mohácsi Nemzeti Bizottság a felekezeti iskolák államosítását követeli Mohács város és a mohácsi já­rás Nemzeti Bizottsága ülést tar­tott, amelyen egyhangú határoza­tot fogadott el a felekezeti isko­lák államosítása mellett. A Nem­zeti Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon a legteljesebb vallásszabadság uralkodik és val­lási meggyőződését mindenki sza­badon gyakorolhatja. A Nemzeti Bizottság tiltakozik az egyházi reakció bármilyen formában tör­ténő megnyilvánulása ellen. A to­vábbiakban a Nemzeti Bizottság a népi demokrácia építése szem­pontjából elkerülhetetlenül szüksé­gesnek tartja, hogy az egész ma­gyar közoktatást demokratikus szellemben egységesítsék.

Next

/
Thumbnails
Contents