Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-23 / 116. szám

, WUV' 23

TJÜNÁNTOU NAPU5

Megkezdődött a tisztogatás a pécsi Földhivatalban

letartóztatták a népellenes Dór Mihátyt és a parasztokat kisentmiző Paál Sámuel áttelepítési kormánybiztost

A Jwranyaj gazdatársadalom ré- s^ől számt.ilan panasz hangzott már a Megyei Földhivatal

r!|nellőnie*, parasztiellenes műkövese ellen. Az újgazdák zaktatá- ?* ** ügyék hédasztgatása, _ — J^rrupció jellemezte ezt a hiva- ?"« amelyben kitfinő búvóhelyre í'teV » demokrácia ellenségei. u<jmokratLkus rendőrségünk

“soriban éberen őrködik a pa- aszjség érdekei feleti és így Jfegkezdték a Földhivatal mcg- .'.^h’tásit az odanemvalé elemek- ■ Az elmúlt héten őrizetbevet- e a rendőrsé? Paál Sámuelt, a telepítési osztály volt vie-zető . Dér Mihályt, a FöMhiva »adóját. Dér Mihály ró! c óügyészségi eljárás során

derült, hogy hosszúhetényi főjegyző koráiban a bányászok előtt háborúra uszító beszédet tartott és a baloldali érzelmű bányászok közül ;öbbet internáltatott. Az elhurcolt bányászok nagyrésze a mai napig sem tért vissza. Paál Sámuel, mint áttelepítés kormánybiztos működött. Minden tettében a haszonvágy éa a saját önző érdekei vezették. A Szlovákiából áttelepülők részére fenntartom lakásokat nőismerőseinek juttatta. Teljesen jogtalanul házat igényelt 255 négyszögöles kerttel és megszerezte magának Pécs egyik legszebb gyümölcsösét, a 450 gyümölcsfából álló Kriszí-féle kertet is. Ennek termését mintegy 3000—4000

forint értékben ő herdálta el. A Földhivatallal fizet tette meg azokat a munkásokat, akikkel leszedetie a kert 15 mázsa cukorrépa termését. Egyik nőismerőséneik több alkalommal fizetést utalt ki a Földhivataltól, bár az ott semmi munkát nem végzett.

A bányászokat elhurcoltatő Dórt és a nép vagyonát elpazar- ló Paált a rendőrség átadta az ügyészségnek. A bíróság ítéli majd el azokat, akilk annyiszor sértették meg a baranyai parasztok érdekeit. A Földhivatalban pedig tovább folyik a tisztogatás, hogy végre valóban a föld népének hivatala legyen.

Egyszerűsítik az adórendszert

Bevezetik a egyfázisú forgalmiadót

Újabb adóreform készül a pénzügyminisztériumban: megszüntetik a kereskedők és a kisiparosok forgalmiadó fizetését és bevezetik az egyfázisú forgalmiadé rendszerét.

— Az egyfázisú forgalmiadó megvalósítása a kereskedői és kisipari adózás lényeges egyszerűsítését célozza. A rendelet-tervezet lényege az, hogy a fogyasztói árak változatlanok maradnak, de az eddigi nagy- és kiskereskedőktől beszedett forgalmiadó megfelelő számítással a termelői forgalmiadóba olvad bele. — így a gyárak által fizetett termelői forgalmiadó már magában foglalja a további két- három szakaszban eddig külön beszedett forgalmiadó összegét is. Ez a rendelet — amellyel a kereskedő- és kisiparostársadalom régi kívánságát teljesítjük — döntő láncszeme az adórendszer átszervezésének. — Ah. lap kormányrendeletet közöl az együttes kereseti és jövedelemadó, valamint a társulati

és tantlémadórendelctek módosításáról. Az együttes kereseti és jövedelemadó megállapítható! t. nyers bevétel alapján, egyéni kivetés útján vagy adóközösségi rendszerben, vagy testületi átalányozással, 2. állandó adótételek alkalmazásával,

3. a kataszteri tiszta jövedelem alapulvételével. A társulati adó nem lehet kevesebb, mint a vagyonadó- kivetés alapjául szolgáló saját tőke fél százaléka. A rendelet 1948 január 1-től visszamenően alkalmazandó.

Ezen a héten több adórendelet jelent meg, többek között • jövedelemtöbblet, illetménytöbblet és vagyonadórendeletek módosítása. A végrehajtási utasítások szövegét már a jövő héten közzéteszik a hivatalos lapban és megállapítják az idei adóbevallások határidejét. Értesülésünk szerint az adóvallomások határideje június 15 lesz. Az adó- | ívek már készülnek s azokat idő- ■ ben kikézbesítik.

Büszkén hordom a kék aártmunHássgajoIvényt

Zt&a a tetondés&eto, éfád-tiawal a fvcUt{áéAi doltyOKilc Harcod' Sándwtí

éjszaka még nem szállt fel, L settenkednek árnyai a szoba- ^yhás RáTh-ipar telepi lakásban.

Sándorné már talpon van. szalad kezében a seprő, (ZQj d a porrongy a bútorokon. Ké- iMl a regigeli, gyorsan, sietősen: iinrl°r a- E^yórban kell lenni. Rajczi vorn« mindig pontos.

y ^ ■ Figyelő szemmel áll

* Óra H a Gyapjufonó nagy

I műhelyében a fonógép előtt. Százhúsz ®í or°8- százhúsz szál szalad s lc- 0 a százhúsz szál gondvisélő- j* fonógépkezelő. Rajt van a a százhúsz orsón, ne sza- d,‘0n el a szál, amiből szövet lesz, a dolgozóknak.

jr ’8 perdül az orsó. százhúszfelé ii1h?z ő esze is. Elkalandozik a

d "l>a' a pécsarányosi kislányhoz, iiLaz‘ hitte, mindig kell szegény- . snick lenivi. Eszébe jut a fiaial- j ’ly, aki bekerült a pécsi gyár- 5, szoeiáldeinokrala férjétől hallott arról, hogy a világot lékeli változtatni. Most is könny

4. e szemét, ha rágondol: ifl(j 1háborújában halt meg Rajczy j kesztyűgyári munkás,inesz- 'Jroszországban.

„két párt", a jobboldal és a baloldal. A jobboldal személyi harcot vívott —egymással, a baloldal az MNDSz asszonyaival összefogva akart va- mit csinálni a gyermekekért, a nélkülözőkért. Rajczyné a baloldalhoz tartozott. Es nem tudta megérteni, miért tiltotta meg Kéthly Anna, hogy tagjai legyenek az MNDSz- nek.

Akkor kezdett tisztábban látni, mikor szakszervezeti iskolára került. Ott egy hónapig tanult és megtanulta: akkor szolgálja legjobban munkástársai érdekét, ha pártja tisztaságáért, a szociáldemokrata jobboldal ellen harcol. Munkájában erős fegyvere volt elméleti tudása.

Rajczyné úgy elgondolkodott, hogy észre sem vette: végétért a munka. Hazamegy, megebédelj eljátszik gyermekeivel. De nem marad otthon sokáig: indul új munkáját elvégezni, a másikai: a pár'munkát. Az üzemi pártszervezetben agitátor, a textilmurukás szakszervezet pénztárosa, aktív tagja az Iskolát Végzettek Szövetségének.

9 . a Aztán elmosolyodik, ®**CI I gyermekei jutnak eszébe: a nyolc esz- tendős Sándor, a a . utcai általános kis nebulója a u? *Ve* Mária, aki az óvódá- Wm- k öértfik ügyel minden "Utiru ho£y jól végezze el a

in»; fértük? Nem, igaz. Telefon !. f«, r Jczynét hívják a teleTon- viefonál a párt... telefonál a ,iiv1?rvezet ... telefonálnak asz- * akik tudják, bog' rtiij, . segít mindenben rajtuk.

élesebb a szeme, fürgébb '*'h<K afczynó pártmunkás, hogy ^^32 elnyomottakon.

I - I 1945-ben lépett be °f'a I a Szociáldemokrata Pártba. Nézelődött, •kr^*J** tanult, eljárt a gyü- Mzö), 'avasszal pártiskolára ké- nc '■ mert érezte: tanulás néN tor fűd semmit sem csinálni, te, a háromhetes iskolát elvé- ;Eéh„ yúrosi nőbizottság vezeti, h került- f=-s itt megtanulni nem mindenki olyan

i yjnt ő.

^ iz°ttságban is megvolt a

■ "fi Az üzemben tagja

I 6 Óra I f fsftujság szer- I keszto bizottsagá- "iwiMMaa nak. Azon keresztül is, de élőszóval is, négyszemközt, vagy gyűléseken tanítja, neveli az asszonyokat. Gondját viseli a Drá- gonyi szövőüzem munkásainak is. Elmúlik az egész délután a párt- munkával. Késő este van, mire hazaér és tanuláshoz láthat.

Ekkor veszi elő ff# np/i 9 Rajczyné a szemi

* '“J--j-náriumi füzeteket, —hogy tanú ni kezdjen. Egész életében el volt zárva előle, de tudja, csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha fel- fegyver?:» magát a forradalmi elmélet tél. Ma már a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. A szakszervezeti nőbizottság titkárának választották. Es megkapta, büszkén hordja a pártmunkások ' világoskék igazolványát. „Rajczy Sándorné a Gyapjufonó pártmunkása” — ez van az igazolványon. Azt jelenti: Rajczy Sán- dorné éjt-nappalíá téve dolgozik, tanul, farad, hogy pártunk győzelemre vigye a dolgozók harcát.

Sz. E.--------------------------------—--------l^íó

s ondolálás a leglágyabb a legerősebb hajgöndörségig

^NAI fodrásznál készül

Pécs, Kossuth Latos-utca 8. szám. 10839

A legveszélyesebb munkahelyen 128 °|0-os termelést ért el Sudár Ferenc és Okért Antal csapata

|jj módszerekkel emeli a teljesítményt az élmunkás vájár

A szén, a fekete gyémántok birodalmában jártunk. Az András- akna második szintjén, kétszáz méterre a föld alatt, ahol a civilizáció hajtóerejét bányásszák és hozzák fel a napszintre. Tompán dübörögnek a fejtőkalapácsok és a lámpák imbolygó fényében meztelen felsőtestű vájárok birkóznak a szénnel. Keményen markolják meg a rése- lőgépet, hogy behatoljanak a föld ölébe és kitermeljék a vastag szénrétegeket. Néhány pillanatra megáll a réseiökalaipács és Sudár Ferenc élmunkás vájár, a rohamcsapat legjobbja, megtör« verejtékez homlokát. ,A rövid pihenő alatt beszélgetünk vele. Gyerekkora óta a bányában dolgozik, sok megalázásban, igazságtalanságban volt része sokezer társával egyetemben. A felszabadulás óta megváltozott a világ a napszinteí és lenn a bányában is. Munkájáért megbecsülést és tisztességes keresetet kap.

hogy necsak mennyiségben, hanem minőségben Is állandóan javítsunk az eredményünkön.

— A munka irányítása mellett arra is kiterjed a gondom, hogy

a csapatba tartozó fiatal munkásokat állandóan oktassam. — Úgy összedolgozunk, mintha egy család tagjai lennénk, ha pedig valaki bajba jut közülünk, életünk veszélyeztetése árán is a segítségére sietünk. - ■

— A munkaverseny óta állandóan emelkedik a keresetem 600 forinttól 900 forintig — meséli. — A múlt hónapban az alapvágat hajtáson a norma 194 százalékát értem el. Pedig veszélyes, zárt munkahelyen dolgoztunk, de lelkesedéssel, kedvvel minden nehézséget legyűrünk. Itt, ezen a munkahelyen is 35—40 százalékkal múltuk felül az előirányzatot.

— Minek köszönheti, hogy állandóan fokozni tudja a termelést?

— Annak, — feleli Sudár elv- társ, — hogy

a legnagyobb körültekintéssel dolgozom. Mindent előkészítek, amire szükségem van. Fát, deszkát, sakfákat és a feszítékeket, hogy munkakőzben egy percnyi kiesésem se legyen.

Ez a titka a jó és eredményes munkának, — mosolyog Sudár elvtárs és máris kézbe veszi a réselő- gépet és nekilát a munkának, hogy bepótolja a néhány perces kiesést.

Néhány méterre távolabb Mércz János vájár mondja el távirati stílusban életének fontosabb eseményeit:

— 1930-ban külföldre kellett kivándorolnom, hogy éhen ne vesz- szek családommal együtt. Baloldali voltam, ezért tettek ki a bányából. Mosf végre megértem azf, amiről mindig álmodoztam. Szabad, független ember vagyok, munkámat megbecsülik. Keresetem is állandóan emelkedik.

A munkaverseny kezdetekor a napi keresetem 22 forint volt, most pedig már 35 forintnál tartok.

— Mint apa a _ gyermekeire, úgy ügyelek a hozzám beosztott munkatársaim életére és egészségére . — mondja Obert Antal csaBÉRMÁLÁSRft

er env ékszer, svájci karóra,

ezüst dísztárgyak

Birgés-től

Kossuth L-út 12. = Tel: 11-24.

10.758

patvezető, aki készségesen tájékoztat a munkaverseny eddigi eredményeiről. —

A verseny kezdete óta körülbelül 6000—6500 csille szenet szállítottunk napszintre. A teljesítményt 28 százalékkal múltuk felül és most az a főtörekvésünk,

Újból feldübörögnek a réselő kalapácsok, dalol a munka ritmusa, vállvetve dolgoznak a széncsata hősei, hogy odafönt vonatok kattoghassanak acélsínpárokon, hajók szelhessék a folyókáit, füstölögjenek a gyárak kéményei és lámpáinkból ki ne fogyjon a fény...

Vadon Antal

tí\ étet <x SxcAodóÁ^ ddtUóifoto

A felszabadulás óta felszabadultan zeng az ének a pécsi munkás- dalosok ajkáról. Az énekkultúra sohasem remélt fejlődésnek indult és nemcsak az énekkarok erősödtek meg számbelileg, de művészi vonalyi is nagyszerű fejlődést értek el a pécsi dalárdák. Az új szellemű és a népi motívumokból merítő kórusirodalom lelkes apostolai a pécsi munikásdalosok és kiváló karmestereik. Ennek a lelkes és céltudatos munkának eredményeként a pünkösdi kanizsai dalos- versenyen a pécsi dalárdák mindegyike megérdemelt nagy sikert és elismerést aratott.

A pécsi dalárdák közül a Szabadság Datkör rendelkezik a legnagyobb létszámú férfi és női kórussal. Czenzer Béla, a Déldunán- túli Daloskerület titkára és a Szabadság Dalkör ügyvezető alelnöke, aki szinte minden idejét és energiáját a munkáskultúra továbbvitelére fordítja, mosolygó arccal, örömmel és lelkesedéssel beszél a Dalkörről.

— Jótékony fellendülés következik be a Szabadság Dalkör és _ a Munkásképző Dalárda egyesítésével — mondja. — Jelenleg kb. 70 tagú férfikarunk és 40 tagú nőikarunk van. Tagjaink öntudatos lelkesedéssel dolgoznak az énekkari kultúra fejlesztésén Till Ferenc karnagy művészi vezetésével, szorgalmasan látogatják a próbákat és komolyan veszik a munkáskultúrát.

— Mik a jövendő terveik?

— A jövőre azt tűztük ki célul, hogy csak zeneileg értékes művekkel foglalkozunk, elsősorban az új magyar kórusirodalommal, Bartók, Kodály és Bárdossal az élen.

— Hogyan fogadták a dalosok az új zeneirodalom alkotásait?

— Jókedvű lelkesedéssel Hogy elmélyítsük tudásunkat, inegkezdjüx a kótatmulást és a szolmizáiást.

Ez igazán szép cél és országos viszonylatban is a pécsi munkáskultúra élrekerülését fogja eredményezni

(hm)

Szakszervezeti napsk

HÉTFŐN reggel 8: Vágóhíd: Kis Károly: V«3; Nyomdái: Csizmadia Ferenc; 4: Hainerli kesztyűgyár: Neumann Andor; 6: Húsipari Szövetkezet: Tóth Ferenc.

KEDDEN, t: Gyapjúfonó: Szo- molánvi András; 3: Dunántúli malom: Futó László Pál: 3: Bőrgvár: Vámos Gyula: 4: Moszik; Szoiuoláuyi András; 4: Sörgyár: Molnár Károly; 5: Zsolnay-gyir: Moróthy Imré- né; 5: Fém- és Lakalosárú- gvár: Gróf József; 5: Mun- kásszüvetkezeC: Busbarua

László; 3: Deuts oh téglagyár; Bcrnútli Tibor; 6: Vasút: dr. Sebők Sándorné; 3: Bányaiguz- qatóság: Gellért B. Miklós.

SZERDÁN. Vs3: Kokszulű; Fekete József; 4: Tiirr malom: Górencz Péter; >/i5; Sopiana gépgyár: Pallai Alajos; 6: Posta; B. Nagy Gusztáv; 7: Egyetem: Vadász László.

PÉNTEKEN. Vs8: Tűzoltók: Mészáros Ferenc; '/«3: Mautüincr olaigyár; Gróf József; Vs6: Dohánygyár: dr. Máthé László; 4: OMTK: dr Révész J.

SZOMBATON. 12: Közüzemek: Gróf József: Vj2: Justus olaj- gyár: Kovács János; este ’'HO: Közlekedés: Bernátih Tibor.