Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-23 / 116. szám

--1 í Pécsi .jj"''’>'',,t" ** • A'U&r-tudományi {^noczi^ £0*22* PFCS, 18« MÁJUS 23, VASÁRNAP, EVF.. 116. SZ. ARA 60 Fill. Köszöntjük a két munkáspárt baranyai egyséskonferenciáját! írta: dr Gyetrai János főispán Az utóbbi hónapokban egyre lük- házi-pusztán új, modern falvak tc?őbb, lázasabb alkotómunkát, épütnek a nedves és bcdoléssel fc- ?2yre elevenebb gazdasági és polí- UKai életet tapasztalhatunk Baranva- ™e8yében és az egész országban. végignézünk az utolsó néhány oonap eredményein, akkor megyei I yjssonylatban elsősorban a pécs- . rnyéki bányászok nagyszerű tel- Jísitményéről kell megemlékez- >bink._ A MESzHART bányászok «so üzenete után, hogy a három- *v?s tervet két és fél év alatt PjWík végre, április végén jelen- e‘tek be, hogy 27-én. három nap- ™„ * határidő előtt befejezték az “? négy hónapra előirányzott tel- f^rtményt, A komlói bánya május ■yj jelentése szerint * MASz bá- tvászok napi 10 vagonnal Imladták tu' * béketermelést. Mecsekszabol- «o« fcivilágított tábla hirdeti az 'munkások névsorát, belevetítve a magyar népi demokrácia bányász- Pjj*einek nevét az egész országba, Közölve, hogy a pécsi, bányászok len haladnak » tőbbterrneíésért és . Umnkaversenyért folytatott harc- R1- Államosított üzemeink nem- sak zőkkertésmentesen folytatják !°yább az átáHítás irtán munkáju- ,.at> hanem jóval magasabb teraie- °st érnek el, mint a tőkés igaz- ?**«s alatt és a pécsi és baranyai , Rhkás vállalatvezetők már hozzá- ln,zötek a kapitalisták évtizede» ■ Riasztásainak behozásához az üze- .ek és gyárak szociális létesítmé- ”Vei terén' .Nemcsak a bányászat és az ipar, aucni a baranyai mezőgazdaság is RVre erőteljesebben kapcsolódik a Rmelési versenybe. A május 11-i Rseny bízott sági ülés összegezte JRdazokat az eredményeket, amelye- eddig versenyző újgazdáink el­ltek. Gazda a gazdát, község a Községet hívja ki versenyre az Sesz megyében. Uj célok és mun- *tnódszerek születtek. A várme- pei versenybizottság odahat, hogy Verseny során fejlesszük a gyü- '"Olcstermelést és a borászatot, L^Hesítsük az állatállományt, meg- onosítsuk a belterjes gazdálkodást, r<2s* és az ipari növények ter- Rsztcsét. A pécsi ipari üzemek Pejdaadó módon elhatározták, hogy J-lalmat ajánlanak fel a mezőgaz­dáéi verseny győzteseinek és a 'Raknak. Szorosan kapcsolódik ..„fl'bez a mezőgazdasági kérdé­shez a, főldművesszövetkezetek­nf*■« problémája. A május 5-en ,kitartott szövetkezeti konferen- tR?n a megjelent gazdasági veze- s, ’ közigazgatási és szövetkezeti gfkemberek elhatározták, hogy n,1 ariya"megyét szövetkezeti minta- ^yéjfvé tesszük az országnak, u , mezőgazdasági termelés nove- faiRsI párhuzamosan haladnak f . airik a virágzás és a gazda ági hj'me'kedés útján. Május 7-en tv,0!«! baranyamegyei faluban alap­lajgax »sin. ’s™- ssasTf^' SztrájlcmozgaSom Amerikában nyegető cselédlakások helyén. A népi demokrácia nemcsak földet juttatott a parasztságnak, hanem gondoskodik arról is, hogy a ki­osztott birtokokon gyökeret verjen, fedél alá jusson és gazdaságilag megerősödjék. A hónap elején egy másik nagyjelentőségű kezdemé- nyézés megyénk szociális problé­máit tűzte napirendre. Az _ egész­ségügyi munkakonferencián ^ a résztvevő népjóléti miniszter kór­házak, napközi otthonok, járási szociális házak, új gyermekgondo­zók, óvodák, szülőotthonok és nép­gondozó intézetek létesítését jelen­tette be. Komoly fordulat történt politikai téren is. Egyre inkább hitelüket vesztik a régi rend eszeveszett visszavárni, egyre nagyobb biza­lommal fordul a magyar dolgozó nép a nép! demokrácia felé. Vala­mennyi társadalmi réteg felismeri, hogy a széthúzás, az ellentétek korszakát örökre le kell zárni és meg kell teremteni egy széles népi egység alapját, amelyben mindenki helyet kap, aki őszinte, becsületes hittel, demokratikus meggyőződés­sel rombadöntött hazánk felépítésé:’ munkálkodik. Mindezeket az eredményeket be­tetőz! a két munkáspárt egyesülé­se. Az elmúlt néhány hét alatt, amióta megkezdődött az egyesülés az üzemekben és falvakban, már láthattuk, milyen új és lelkesítő eredményeket hoz magával a test­vérharc kiküszöbölése, mennyire átalakítja, átformálja ez az egye­sülés az egész magyar életet. A kommunista párt és a szociáldemo­krata párt egyesüléséből megalakult szerte a falvakon a Magyar Dol­gozók Pártja, hogy megnövekedett érővel vigye tovább a falu tlolgozó népének a harcát. A mai egyesítő konferencia befejezi az egyesülést és letakarja a párt elkövetkező idők­ben folytatandó baranyamegyei po­litikájának alapjait. A Magyar Dolgozók Pártja a dolgozó népnek a pártja. Programja az egész nemzetnek a programja, amely hazánkat soha nem látott jólót korszakába vezeti el. Ezért tetőm különös figyelemmel a mai tanácskozások elé az egész megye népe. Ezért sorakozik egyre na­gyobb tömegekben pártunk_ és a népi demokrácia zászlaja mögé. — Ezért veszi ki részét a munkából és a harcból. így rakjuk le itt az ország déli sarkában a felszabadul! magyar nép jólétének, szabadságá­nak, békéjének és függetlenségé­nek fundamentumát. Köszontjük Baranya dolgozó népe, bányászsá- ga. parasztjai, értelmisége, dolgo­zó kisemberei nevében reménvseg- frel és lelkesedéssel a munkáspártok egységkonferenciáját és a Magyar Magyarország külpolitikájának alapja a békéért folytatott harc és a Szovjet­unióval való szoros barátság iHoluár Krik ltfllügyminiszter nagyjelentőségű beszéde Pécsett Szombaton, este 7 órai kezdettel tartotta meg előadását Molnár Erik elvtárs külügyminiszter a demokratikus külpolitika célkitűzé­seiről. A munkás-kaszinó nagytermét zsúfolásig töltötte meg a hall­gatóság tömege, amely lelkesen üdvözölte a külügyminisztert és a hallgatóság soraiban megjelent Farkas Mihályt, a Magyar Kommu­nista Párt helyettes főtitkárát. Az előadást dr Lássák Kálmán, a pé­csi tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki üdvözölte Molnár Eriket a pécsi dolgozók nevében. . húsüzemi munkások y gyár munkásainak égéiért. ,. ok elérték minden ko- t, miután 67 nap óta k. . , . , c 73.000 munkásának ir 1) napja tart és s i hit de tik meg a R*1*" ’»Fásainak sztrájkját is. legnagyobb vastitíársa­és 190 ezer alkalmazottat kép­viselő szakszervezetek között a béremelés ügyében még nincs meg­' " A "tárgyalások megszakadlak és a szakszervezetek szóvivője sze­rint kompromisszumról nem lehet Megszakadtak az új. kollektív szer- zódések megkötésére vwiaUozo árgva.áíok Molnár Erik előadását a külpo­litika elméleti meghatározásával kezdte. Rámutatott arra, hogy a múltban az uralkodó osztályok érdeke szabta meg az ország kül­politikai irányelvét. Az osztálytársadalma knál az ál­lam külpolitikája a hódítás politikája. Az új piacokra való törekvést nacionalista jelszavakba burkolják. Részletesen foglalkozott ezután a Horthy-Magvarország külpolitikájával. Az elmúlt húszon öt év külpolitikája nem volt más mint a nyersanyagért és piacén való törekvés, 3 trianoni békét az uralkodó osztály árulásának köszönhettük A trianoni békeszerződés igaz- ságtalan ” <dei gzéseit a ma­gyar félíeudalis kapitalista osz­tály áruló politikájának köszön­hette a magyar nép. A revizionista mozgalom, amely látszólag a magyar nemzetiség demokratikus önrendelkezési jo­gáért folyt, valójában Horthvék kizsákmányoló, a lényeget elfer­dítő törekvése volt. Az elszakadt területek magyar­ságának sorsa a párisi békeérte­kezlet idején vetödöt' fel. Magyarországnak az volt az ál­láspontja, hogy a béke érdeké­ben nem érvényesíti az önren­delkezési jogot. Nem akarta ‘követni a magyar de­mokrácia az elmúlt 25 év poli­tikáját. el akarta kerülni azt, hogy imperialista hatalmak újból szembeállítsák az egymással szom­szédos államokat. Soviniszta gyűlölet helyeit kölcsönös együttműködés i A második világháború után s felszabadult .dunamedencei álla mok egymással, kezet fogtak, megszüntetve a soviniszta gyűlöl­ködést és helyébe a kölcsönös együttmű­ködést hozták tétre. Részletesen foglalkozott ezután Molnár Erik elvtárs a szomszédos áramokban élő magyarság hely­zetével. Jugoszláviában sikerült legelsőnek az _ ott. élő magyar nemzetiség- kultúrán«, gazdasági és politikai jogát biztosítani. Ez nem véletlen. Bármennyire is félő volt, hogy a régi Magyarország súlyos bű­nei miatt a közeledés nehézzé válik, a két nép barátságát lehe­tővé tette, hogy az új Jugoszlá­via népi-demokratikus felépítése a nemzetiségek teljes szabadsá­gán alapul. Azon a szocialista nemzetiségi jo­gon, amelyen a hatalmas, számos nemzetiségből alakult Szovjetunió áll. Romániában már nehezebb volt a magyarság helyzete. . Az állami gé­pezetben marad-t reakciós erők hosz­szú időn keresztül szabotálták a demokratikus kormány rendelkezé­seit. , Ez a helyzet azonban örvende­tesen megváltozott, főképpen az­óta, amióta Románia köztársaság­gá alakult. Csehszlovákiában sajnos nicg min­dig megoldatlan az ott élő magyar­ság helyzete. Az utóbbi hónapos- belpolitikai eseményei, a csehszlo­vák reakció elleni sikeres küzdelem azonban itt is megváltoztatta a helyzetet. — Meg vagyok győződte arról, — mondotta Molnár Erik —, hogy a közeljövőben sikerül lét­rehozni a teljes megegyezést az oft élő magyarság helyzetének kérdésében és a teljes egyenjo­gúságot biztosítani a ntagvar nénízcfTSég részére. \r, amerikai uagvtőUe vilájforalmi*”»• lorclüwik Ezután a -nemzetközi helyzetet ismertette a külügyminiszter. Rá­mutatott arra,.hogy a kialakult bé-. kelrontlal szemben az amerikai im­perialisták háborút uszító csoporf- ja áll. Az amerikai lökések már most rettegve gondolnak cgv gaz­dasági válságra, amely az" USA politikai hatalmát is megrendítené. Amíg a Szovjetunióban és a né­pi demokráciák országaiban az életszínvonal állandóan emelked­ne, az Egyesült Államokban a munkanélküliség nyomorba sül­lyesztene milliókat. Az amerikai tőkések egyik cso­portjának tehát Szovjetunió puszta léte is veszélyt jelent. Példát a vi­lág dolgozói előtt a békés fejlő­désre. Ez a csoport azonnal háb" rút indítana, ha tőle függne.Szovje’- unió olícai. A másik csoportja az amerikai tőkéseknek a luegfékfiic- tés eszközét tartja célravezetőbb­nek. Háborús hangulatot (cremt, az atonulipiomácia minden eszközét megragadja, hogy nicgíéleiiilitse a népeket. A harmadik csopor1 óvatosabb, úgy i gondolja, hogy még nines itt a. ideje a háborúra való készihőciésnck Ez a csoport a politikai hatalom ki­tér jesztésévef, szövetségesek szer­zésében látja az USA külpoatiká iá­nak célját, amelynek végső célja Szovjetunió és a népi demokráciák elszigetelje. ' A Szovjetunióvá S kötött szerződés fng^ettenséguaket biztosítja Van azonban egy negyedik cso-| füqgetlenségünkeí biztosítja port is Amerikában, amely a bé-. hatalmas szocialista országgá í kés megegyezést keresi és ez tőit szerződés bizonyítéka euiw Wallace csoportja. | hogy Ez a csoport egvre nagyobb befo­lyást szerez az Egyesült Államok életében. Wallace és társai magu­kénak vallják Sztálin szavait, hogy a két állam különböző gazdasági felépítése mellett is élhet békében egymással és bogy a megegyezés nemcsak lehetsé­ges, hanem szükséges is a világ­béke megóvása érdekében. — örömmel keli megállapítanom, — mondotta Molnár Erik elvtárs, — hogy Wallace komoly erőt kép­visel. Ha nem is tart még ott, hogy az USA politikájába döntően bele­szólhasson. mégis egyre több és több szava lesz és működése meg­erősíti a világ népeinek békefront­ját. A magyar külpolitika alapja a békéért való harc. Legelső feladatunk volt. hogy ^ szomszédainkkal tartós megegye, zéseket hozzunk létre. Az egymást követő baráti szerződések meg- erösíik a magyar demokrácia helyzetét a világ népeinek demo­kratikus táborában. Most a hároméves és az ezt követő ötéves tervet eg ve/1 et­jük össze a szomszédos államok tervgazdálkodásával. Már ez valósult meg a mos; folyó magyar-lengyel gazdasági tárgya lások alkalmával is. A szomszéd népekkel kötött barátsági, kultúrálís és gazdasági szerződések koronája volt a Szov­jetunióvá! kötött szerződésünk. A Szovje unióvá, kötö:t szerződés egv kis ország köthet szerző­dést egy nagyhatalommal, ha az a hatalom a Szovjetunió, amely­nek külpolitikáját a kisnépek függetlenségének tiszteletben tar­tása hatja át. Molnár Erik elvtáis nagv taps­sal fogadott előadását a békében való rendületlen hitének hangoz­tatásával fejezte be. — A, magyar demokrácia kül­politikáját a békéért való harc jellemzi, — mondotta befejezésül. — mert a béke biztosítja az ország gazdasági, kulturális felemelke­dését és végső fokon a szocia­lizmus megteremtését. *A mindvégig nagy érdeklődéssel tartó előadás Lissák Kálmán zár­szavaival és az internacionálé el* éneklésével ért ééget Megkezdődtek a tárgyalások az evangélikus egyházzal és a reformátusokkal Az egyház és az állam kérdései- fői tárgyaló kormánybizottság meg kezdte a tárgyalásokat az evau gótikus, valamint reTor^nátus egy - ház kiküldöttéivé!. A mindvégig barátságos szellemben folytatott inegbeszélések'lflapos reményt nyúj­tanak arra, hogy mielőbb megegye­zés jön léire a két égj ház és az állam között. .

Next

/
Thumbnails
Contents