Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-16 / 87. szám

ÜJ DÜNANTÜL *948 ÁPRILIS 18 Minőségi vcisctifybe Uivta ki Összes doUáogggásM. Bafiátoté OálolMté csapMlia Este fél nyolc van. Bojtárné nincs itthon. Szép, szőkehajú, ti­zenhét éves kisleánya meg egy viháncoló szürke kiskutya fo­gadnak. Sablonos lenne azt mon­dani, hogy a konyha vakít a tisz­taságtól, — pedig így van. Az asztalon, a rádión, konyhaszéke­ken, ajtókon fehér kézimunkák, térítők bizonyítják, hogy aki itt- iakik, az szereti az otthonát és •szereti a munkát. Nyílik a kiskapu, majd a kony- haajfó. Bojtén Györgyné, a do­hánygyár 268 százalékot teljesí­tő bálabontója, a kis lakás asz- szonya érkezik haza. Tiltakozik ellene. hogy „beírják az újság­ba": nemcsak én, az egész cso­port ennyit ért el. Sárosiné, Braun Adámné, Vincéné, Bajári Teréz. Egyébként ezt a százalékot nem is tudjuk tartani, most is csak azért sikerült, mert egészen jó anyagot kaptunk. Ellenben elhatá­roztuk, hogy a minőség javításá­ban igyekszünk elérni nagy ered­ményeket: az eddiginél is foko­zottabban, gondosabban ügyelünk arra, hogy háncs, piszok ne ma­radjon a dohány között. Bojtárné a dohánygyári, alag­sorban dolgozik, ahol nehéz a portól a levegő. Szalagozó és cso­portjával együtt versenyre hívta ki az ország többi dohánygyárá­nak bálabontó csoportjait. Már­cius 15-e óta áll munkaverseny- ben. — A norma napi 1008 kg — magyarázza. — a gyengébb anyag­gal naponta „csak" 1300—1400 kilót teljesítünk. De érdemes! Átlagban 39 forinttal keresek többet kéthetenként, most meg ezzel a kiugró eredménnyel, — 268 százalékkal, — 130 fo­rinttal többet vittem haza két hétre. — Fáradságos a munkánk, de azért győzni akarunk! Az alag­sorban dolgozó asszonyok megbir­kóznak a rossz anyaggal ha nincs jobb — mondja —, kiválaszt­ják a dohányból utolsó szálig a háncsot, piszkot, szalagot és elsők lesznek a versenyben. Nemcsak a pénzért, hanem azért is, mert gyerekeiknek jobb életet akarnak. Rajk elvtárs nyitja meg a pécsi Magyar-Jagoszláv Barátság Betét A Magyar—Jugoszláv Társaság május 9-e és 15-e között megren­dezi a Magyar—Jugoszláv Barát­ság Hetét, amely május 9-én dél­előtt a Harc és munka kiállítás megnyitásával kezdődik. A kiállítás megnyitásán Rajk László belügy­miniszter, a Magyar—Jugoszláv Társaság elnöke mond ■ beszédet. Aznap este a pécsi Nemzeti Szín­házban Marin Dazsics XVI. század­beli dubrovniki iró „Dundo Marojo” című vígjátékét mutatják be. — Ä vígjátékot Marko Fotoz jugoszláv író modernizálta és Csuka Zoltán fordította magyarra. Ez lesz a fej; szabadulás után az első jugoszláv színmübemutató. Ezután naponta egy-egy előadást tartanak a mai Jugoszlávia gazdasági életéről, szö­vetkezeteiről, szakszervezeti moz­galmairól, művészetéről és irodal­máról, valamint a népi ifjúság munkájáról és az ötéves tervről. Május 12-én magyar—jugoszláv díszhangversenyt rendeznek. A ba­rátsági héten jugoszláv és magyar sportcsapatok is szerepelnek. Huss évi üldöztetés után szabad hazába érkezeti vissza FARKAS FERENC „feketelistás“ munka* — Közel két hétig kellett buj­dosnom, míg átjutottam a francia határon — meséli Farkas Fe­renc elvtárs. Mikor hazai földre éptem, sírva takad*am. Húsz év után ismét idehaza vagyok, ahol már csakugyan szabadság van. Farkas elvtars két évtized­del ezelőtt menekült ki Francia- országba, mert a régi rend urai feketelistára tették baloldali ma gatartása miatt. Nem kapott mun­kát sehol, bárhova ment. Halálra ítélték, 6 azonban megszökő*!. Franciaországba került, ahol egy gyárban dolgozott. Itt a munkás­ság szakszervezeti titkárnak vá­lasztóba meg. A németek bevo­nulása után, elfogták, internál­ták. Az internáló táborból csak a náci Németország összeomlása után menekült meg. Visszatért a gyárba, folytatta munkáját itt is, m^g a munkásmozgalomban is. Nem sokáig. A Schuman kormány uralomxajutása után — mint a náci megszállás alatt — ismét ül. döatetéseknek lett kitéve. Azzal vádolták, hogy idegen érdekek ügynöke. Valójában pedig az volt a bűne/ hogy szembeszállt az an­golszász zso'.dban álló Schuman- kormány munkásnyúzó és imperia­lista törekvéseivel. Ezért kellet űzött vadként menekülnie onnan, mint két évtizeddel ezelőtt sajá’ hazájából. Sok Farkas Ferenc feketelistán nyilvántartott munkás volt ná­lunk a múl ban, akiknek a tőkések nyomására el kellett hagyniok Magyarországot. 1937-ben 140 báryamunkás jutott ilyen sorsra, mert résztve'.tek az akkori sztrájk­ban. 1395-ben 9 esztergályos: bocsá­tottak el a Sopiana gépgyárból. Elbocsátásuk után Kaposvárott akartak elhelyezkedni, a pécsi tő­kések keze azonban oda is el­ért. Mindössze e.gy hétig dolgoz­hattak, aztán innen is elböcsátot. lak őket. A feketelistán szereplők osz­tályrészéül üldöz te* és, börtön és halál jutott- A tőkéseknél nem volt kímélet. Most azonban az üzemek államosításával, a tőkés rendszer megszűnésével, megszűnt a fekete lista is. Hogy mit jelent ez, tudják a Farkas Ferencek... fl NS a bányahősek hozzátartozóiért A Nemzeti Segély pécsi szerve­zete csütörtök délután bensőséges ünnepség keretében látta vendégül a munka hősei, a bányaszerencsét- enség áldozatainak hozzátartozóit ás adta át a NS mintegy tízezer forint értékű ruhaadományát. A Nemzeti Segély és a magyar tár­adalom nevében dr. Gyetvai Já- nosné elvtárs mély részvétét fe­jezte ki a gyászoló családtagok­nak, majd átnyújtotta a NS szere- tetcsomagjait. Ezután Horváth Gyuláné a MNDSz megyei vezető­sége, Koller Jánostié a szociális szakszolgálat, Sommer Andorné a MUSz és dr. Vörös Márton a Vö­röskereszt együttérzését és szere- tetét tolmácsolták. Kisiparos értekezlet A kommunista és szociáldemo­krata párti kisiparosok részére 16- án, pénteken délután 6 órakor a MKP helyiségében Rákóczi ut 68 szám alatt közös értekezletet tar­tunk. A tárgy fontosságára való tekintettel kérjük az elvtársak tel­jesszámban való megjelenését. Tervszerűen illeszkedik helea hároméves tervbe a Három év alatt egy millióval növekedett a gyümölcsfák száma A demokrácia ellen izgatott, internálták Panla József kisvasazari kocs- máros a felszabadulás óla állan­dóan izgatott a demokratikus köz­társaság, a földreform, a demokra­tikus pártok és személyek ellen. — Megindult ellene az internálási el­járás. ____________ Mun ka versenyt indítottak a szegedi középfok olások A szegedi középiskolások orszá­gos munkdversenyt kezdeményez­tek, hogy ezzel ís bizonyítsák: le­számolnak a műit fasiszta szelle­mével és a munkássággal és pa­rasztsággal együtt akarnak részt- venni az újjáépítésben. Árdrágítókat toptak az országos vásáron A legutóbbi pécsi országos vásá­ron a gazdasági rendőrség nyomó­éi éretlenéi zést tartót. Az ellen­őrzés alkalmával a nyomozók Búza Sándor 30 éves, budapesti keres­kedőt árdrágításon (ettenerték. — Búza Sándor — mini a nyomozás -órán megállapították — a karton árut a megengedett 8.40 forintos árnál 3.80 forinttal magasabb áron adta el Békési Józsefné görcsőnyi lakosnak. A rendőrség a „tévedés­sel” védekező kereskedő ügyét to­vábbi eljárásra az államügyészség­nek adta át. A pécsi vásáron tar­tott áréllenőrzés híre az érdékel­tek körében percek alatt elterjed}. Gelberg József 38 éves, budapesti vásári kereskedő amint tudomást szerzett az árcllenőrzés kezdetéről, árukészletét nagysebesen összecso­magolta és az. árusítást beszüntette Amint a GR tudomást szerzett Gelberg József önkényes akciójá­ról, a kereskedő ellen árukészlet elvonás miatt az eljárást mcNmlí fótta. Rfi h asegélyhen részesülnek a pécsi egyetemi hallgatók Nagy az öröm a pécsi egyete-' men: megérkezett a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesület Szövetségének (MEFESz.) teher­autója több mint ötszáz darab ru­haneművel. A mhaakció kereté­ben a pécsi egyetemisták között 20 férfi, 30 női télikabát, 74 pár férfi-, 10 páír nőieipö, 15 öltöny férfiruha, óriási mennyiségű fér fi és női fehérnemű, valamint női felsőruha kerül szétosztásra. A juttatásoknál elsősorban a hall­gatók anyagi helyzeté: veszik te­kintetbe, de számításba veszik a tanulmányi eredményeket is. így elsősorban a „Tanulj Többet Moz­galom" legkiválóbbjait jualmaz- zák a MEFESz adományból. Gázolt egy szabály­talanul hajtó motorkerékpáros Szerdán délután fel 4 óra tájban a Zsolnay Vilmos utcában Varga János utcaseprőt elütötte egy 40 km sebességgel haladó 100 köb­centis motorkerékpár, amelyet Ta­kács József 19 éves műszerészta- nonc vezetett szabálytalanul, az utca baloldalán. Vargát a mentők bokatöréssel a sebészeti klinikára szállították. Takács, ellen megin­dul az eljárás. Az enyhe te! után néhány éjsza­kán át fellépett éjjeli fagyok aggo­dalommal töltötték cl a gyümölcs­termelőket. Ezzel kapcsolatban fel­kerestük Goda Gyula elvtársaí. a Gyümölcstermelők Egyesültének igazgatóját és a tőle nyert informá­ció szerint aggodalomra nincsen ok. A fagy valóban okozott káro­kat a korán virágzó gyümölcsö­söknél, mint a mandula, és kajszi, azonban a későbbi megállapítások szerint, a látszattal ellentétben a kár csekély. A most virágzásnak induló gyümölcsfák, mint a szilva, körte, őszibarack számára az idő­járás kedvező és így jó termés várható. Gazdáink felismerték a gyümölcs- termesztés jelentőségét és jöve­delmezőségét és ennek tulajdonít­ható az eddig alig tapasztalt gyü­mölcs-telepítési láz. Ennek követ­keztében gyümölcsfaiskoláink ki­merültek és még az egyéves suhá- nyokat is megvásárolták. A kis­bicsérdi vármegyei faiskola nagy erőfeszítésekkel igyekszik a hiá­nyokat pótolni. Mohács mellett szer­vezés alatt áll egy újabb faiskola. A gyümölcsösök egyéni elgondo­lás szerinti telepítése megszűnt, rendeletek szabályozzák az egyes községekben telepíthető gyümölee fajtákat és minőségét, így a gyü­mölcstermesztés a minőségi gyü­mölcs nagyjelentőségű termeszté­sével tervszerűen illeszkedik bele a hároméves tervbe, tekintetbe véve a község talaj és éghajlati alkal­masságot. Baranyában már igen nagy azon termelők száma, akik ha kis területen is, de már terv­szerűen és nagy felkészültséggel termelnek. Minden kétszáz nagy­szögölet meghaladó újjonnan tele­pített gyümölcsös 8 évi adómentes­séget élvez. Az 1935-ben összeírt gyümölcsfák száma kb. 1.5 milliót tett ki, a maL mennyiség ezt a számot körülbelül 1 millV cg­haladja. Megreformálják az adórendszert A pénzügyminisztériumban fo­lyik az adórendszer reformjának nagy munkája. Ezzel kapcsolatban Antos István pénzügyi államtitkár kijelentette, hogy a jövedelem­többlet adónál az adómentesség ha­tárát 1000 forint havi jövedelemről '1500 forintra emeltek fel. Lénye­ges változtatásra készülnek a for­galmi adózásban is. Számos külön adminisztrációs terhet jelentő köz­szolgáltatást beolvasztanak a tör­li oszorűmcRváltás A Magyar Mérnökök és Tchniku- sok Szabad Szakszervezete Pécs- Imranyai csoportja néhai Biró Sán­dor oki. mérnök MÁV üzletveze­tőségi osztályfőnök sírjára szánt koszorú megváltásaként 50 forin­tot adományozott a Tiirr István kollégium egyik diákja részére. galmi adóba. A jövedelemtöbblet- adónál bevezetik a gyermekkedvez­ményt. Azt tervezik, hogy a 30 évet betöltött és házasságot nem / kötött férfiak adókulcsát 20 száza­lékkal, az egy . családtagú adóala­nyok kulcsát pedig 10 százalékkal emelik. A földadó nyilván­tartási tisztviselők között május 3-án munkaversenv itrdul. Célja az újgazdáikat mielőbb ka'.aszteri birtokíveiklhez juttatni. NEWYORK: Hetvenöt ismeri amerikai szakszervezeti vezető az olasz általános munkásszövetséghez intézett levelében tiltakozott az. amerikai külügyminisztériumnak az olasz választásokba történő beavat­kozása ellen. Mesi U4k a baranyai falvakban A széles iskola teremben már zsong a hallgatóság, amikor az ál­lomás felöl vezető úton, a keskeny járdán libasorban jönnek a pécsi írók. Néhány napja, hogy a faiakon széles, kézzé* írott plakátok jelen­tek meg a következő szöveggel: a pécsi Baisunyi Társaság tagjai vasárnap délután 4 órakor irodalmi előadást rendeznek. A csopoit ■ ,‘zctőie: Várkonyi Zo’tAn cgyeUn.i tanár, a Batsányi Társaság elnöke. Ott ran a falu­járó írók között Várady Károly munkás kői tő, Hunyadi József no­vellista. P.voesi Németh ' János, Kopányi György és Vasvári Lász­ló költő. Eljöttek, hogy a dolgozó' parasztságot megismertessék a ma- 'gya* iroda omrúal. Az Ormánság egyik jellegzetes községében Csányoszrón tartják az első előadást. A hallgatóság telt sorai között mennek a terem ele­iére. A csend elül, amikor Nagy tajos szabadművelődési titkár be­je inti a pécsi írókat és rövidesen ismerteti a jelenlévők munkásságát. Elsőnek Várkonyi Nándor tart előadást az ormánságinép erejéről. A hallgatóság érdeklődve figyel az előadóra .aki elmondja, hogyan ala­kult ki az avarokból ez a hosszú ideig elzárt életet élő ormánsági nvp. Utána Vasvári László olvassa te! verseit, összeverődnek a tenyerek, majd Bárdosi Németh János beszél Petőfi költészetéről, Várady Ká­roly és Kopányi György szavalnak, és Hunyadi József egy zalamegyei fájszólással írt novelláját olvassa fel. A bozontosbajúszú öreg parasztok az éiénktekintetü menyecskék és a naptól cserzettarcú legények nagy tapssal hjláliá.k meg a pécsi Írók­nak, hogy eljöttek .közéjük. Amint egy alacsony fejkendős .asszony mondja: „elsőizben jöttek el ide írók és mondhatjuk, örömmel hall­gattuk őket. Csak az lenne a ké­résünk, minél gyakrabban jöjjenek el”. — Az előadás után néhány kilométeres szekérút következik. — Sellyére mennek át a pécsi Írók, hogy este megismételjék az elő­adást az ottani hallgatóság élőt!­Az előadás után hosszasan be­szélgetünk Hunyadi Józseffel, *z írók falujárásainak megszervezőjé­vel. — Már számos 'községben és üzemben tartottunk irodalmi el­adásokat, — mondja. —> így való­sítjuk meg a nép és az írók szo­ros viszonyát. Mondhatom, hogy se­hol az országban neun jártak any- nyit községekbe az írók, mint Ba­ranyában. Úgy érezzük, hogy ez­zel komoly kultúrmissziót töltünk be, hozzászoktatjuk a _ községek lakóit a színvonalas előadásokhoz. A pécsi írók falujárásának híre y egész országban szétszaladt és még Budapestről is érdeklődtek, hogyan szervezzük a rendszeres irodaim* előadásokat a falvaktan. A pécsi írók őrömmel gyalogolnak, vagy utaznak rázós szekéren, mert tud­ják, hogy ők egy újjáalakuló or­szág kultúrmunkásai. (katkó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents