Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)
1948-04-04 / 77. szám
Í948 ÁPRILIS 4 ÜJ DUNÁNTOL 5 Egy évre ítélték Rozgonyit, a kegyetlenkedő századparancsnokot Rozgonyi Lajos volt tartalékos százados bűnügyében Fehér Sándor tanú vallomása után ítéletet hozott a népbirőság Dömse-tanácsa. Az ítélet bűnösnek mondja ki Rozga- nyit népellenes bűntettben és ezért egy évi börtönre, valamint háromévi hivatali és politikai jogvesztésre ítéli. A büntetésből 11 hónapot előzetes letartóztatással kitöltöttnek vesz. Felmenti a népblró- ság bizonyítékok hiányában Rozgonyit a leventék elhurcolásának vádja alól. Pécs és Budapest kozott indul először az országban napi kétszeri légijárat Csütörtökön Pécsre érkezett K a n k a Henrik, a Maszovlet igazgatója, aki tájékoztatta a sajtót a magyar légiforgalom új, jelentős eredményeiről. Kiémelte, hogy a belföldi járatok közül a Pécs—Budapest vonal a legforgalmasabb és ezért először az országban Pécsett vezetik be a napi kétszeres légi járatot, amely jelentős kedvezmény a gazdasági élet és a kereskedőtársadalom részére. Amennyiben ez a légijárat beválik, akkor a többi városokkal is meghonosítják. Felmerült az a terv, hogy az egyes városokat ingajáratokkal kötik össze, amely Szombathelyről Pécsen és Szegeden keresztül Debrecenbe közlekedne. Ez azonban még a távolabbi jövő terve. A repülés népszerűsítésére valószínűleg Pécsett is bevezetik a sétarepüléseket vasárnaponként. Ezenfelül támogatást nyújtanak a sportrepülés számára is. — A Maszovlet kiváló munkáját dicséri, hogy a felszabadulás óta még egyetlen repülőbaleset sem történt Magyarországon. Villamosították a pusztát — előtjártak az állattenyésztésben és vetőmaeszaporitásban — Gépállomást létesítettek a kitüntetett földművesszövetkezetek Jó munkájukért kitüntette a Földművelésügyi Minisztérium azokat. a paraszti szövetkezeteket, amelyek a felszabadulás óta termelési, szervezési téren, valamint a szövetkezeti mozgalomban a legjobb eredményeket érték el. Baranya vármegyéből a bari, geresdi, szentegáti és palotabozsoki földműves szövetkezetek kaptak elismerő oklevelet. A geresdi főldművesszövetkezet 1946-ban alakult az ottani földhözjuttatottakból és működésük az első időben a juttatott vagyontárgyak hasznosítására terjedt ki. A község lakosságának tekintet nélkül arra, hogy szövetkezeti tag vagy sem, traktorokat, cséplőszekrényeket bocsátott a termelésnél rendelkezésükre. Ezenkívül a termény felvásárlásába bekapcsolódott és Baranya vármegye egyik legnagyobb terményfelvásárlója volt. A bari szövetkezet bár termelési’ eszközöket a földreform során nem kapott, mégis eredményes munkát végzett. Darálót vett, amit a tagok és lakosság rendelkezésére bocsátott, valamint baromfitelepet létesített és így a község baromfiállományának minőségét javította. Nyílt üzletén keresztül ellátta a község lakosságát áruval, majd szerződéseket kötve, nemesített vetőmagvakat bocsátott a gazdák rendelkezésére A szentegátiak a régi grófi birtokból elkobzott vagyontárgyakat hasznosítva, bognárűze- met, gépállomást, asztalosüzemet állítottak fel és ezekben mező- gazdasági kis gépeket állítottak elő. A szerszámokat, gépeket kijavítva, helyben elkészítve, jutányos áron és kedvező időben a gazdáknak juttatták. A gabonafelvásárlásba bekapcsolódott és nyüt árusítási üzlettel foglalkozott. Hathatósan támogatta Szentegátpuszta azon törekvését, hogy a villanyvilágítást bevezessék, melyhez 10.000 forintos költséggel járult hozzá. I A palotabozsoki földművesszővetkezet átvette az elkobzott malmot és azt a gazdák szolgálatába állította, sertéshizlaldát, marhatenyészetet létesített és ma tekintélyes marhaállománnyal rendelkezik, melynek hivatása, hogy a községet fajtiszta állatokkal lássa el. A sertéstenyésztésnél ugyanígy minőségi eredményt értek el. Négy szövetkezet bebizonyította, hogy a szakértelem, az önálló kezdeményezés és a föld szeretete új utakon, új eszközökkel, meg tud birkózni a legnagyobb nehézségekkel és soha nem látott színvonalra tudja emelni a kisbirtokok mező- gazdaságát. dr. Kalmusz István. Sötétzárka h e! i y c 11 szabad élet A munkásoknak termel már a kesztyűgyár, amelyben évtizedekig a Hamerliek szipolyozták ki a dolgozókat A festőműhelytől a timármfihelyig, az Alterra vasalógép mellett, * szabászoknál, a varrodában, mindenütt a nagy újságot tárgyalják a Hamerli kesztyűgyárban. Hogyne tárgyalnák, amikor olyan hosszú kizsákmányolás után végre maguknak dolgoznak a maguk gyárában! Itt, a mérges gázokkal telített, fojtó levegőben, a legfiatalabb Munkás is 8—10 éve dolgozik már ég az elsőtől az utolsóig mind a maga bőrén tapasztalta, mit jelent a tőlresek gyárában verejtékezni. Az elhanyagolt, egészségtelen épületben nincs egyetlen hely ®em, ahol megpihenhet a szem. A falak omiaTIoznak, a legtöbb nedves, az ember bokáig vízben jár. A százhúsz munkás részére mind- négy zuhany áll rendelkezésre. Ebben a gyárban senki sem 'orődött a munkások egészségével, — a cél: a profit volt. '— Ezt abban a percben megtanulhatta az ember, amikor a Syárba került, — meséli Meszteg- hyei Imre. — En inasként jöttem ide. Reggel hattól este kilencig dolgoztam heti négy és fél pengőért. Lehúzták volna az emberről 8 bőrt is. Faklumpa helyett egy új kesztyűgyár — Itt a festőműhelyben mindig iami masinát találjunk ki a finomabb bőrök nyújtására, — mondja Dévai Andor. — Persze, külföldön van ilyen gép, de Hamer- liéknak olcsóbb volt a kézierő. — Csak az érdekelte őket, hogy gazdagodjanak. Három villájuk van a Tettyén, három házuk a városban. Szép nagy házak, kettő közülük a Mária utcától a József utcáig átér, — magyarázza Alt- mann Ferenc, a többiek helyeslése közben. — De Rosdolfer Dezsőtől, ^[zben járunk, — mutatja Balogh aki 50 évig dolgozott a gyárban, Jánosné, aki 15 éve dolgozik Ha- magas lakbért szedtek be minden ^erliéknak, — a méreg meg ki e'te a ruhánkat, kombinénkat. De adj Isten, hogy faklumpát és köpenyt adtak volna. A klumpát ™ vettük, saját pénzünkből, a ydiánk meg ment szépen tönkre. ” felszabadulás után vívta ki csak 18í OB, hogy köpenyt kaptunk, a Rumicsizmákat meg Ilkuné elvtársik köszönhetjük, aki meglátogatott bennünket és elintézte ezt a 'érésünket. b'— A Hamerliék? — legyint .'gecz Györgyné is, — A Pista i fél fillérért képes volt harcolni J?39-ben. Na de kellett is spórol- ^'a._ mert akkoriban építették a váci Rf’árukat, amit szerencsére, most kintén államosítottak. Három villa, három ház timárműhelyben a munkások kdükkel nyújtják a bőrt, csak a xnagyobb és durvább borfajtákhoz Van gép. . ~~ 20 év óta, mióta a gyárban .°‘gozom, sokat törtem a fejemet n >s, meg társaim is, hogy vaKalapíestésÉ tisztítást jutányosán készít . Scherdán ka’apos Pécs, Márton-utca 9 az. hónapban. Sötétzárfca a munkásoknak A termelésre terelődik a szó: — Sztipanovits elvtárs, a vál értettek a százados úrral! Itt a gyárban ők maguk adták a vasat a női külön cellához. De úgy válogatták ki a helyiséget, hogy a mennyezetén állandóan becsöpögött a víz és csak a munkások óvatosságán múlott, hogy egy asszony sem került erre a középkori „vesztőhelyre”. — De nem változtak meg a felszabadulás után sem, — teszi hozzá Horváth Károly tímár, — tavaly márciusban öt ven embert elbocsátottak, pedig az iparügyi minisztérium engedélye csak 17 emberre szólt Vége az elnyomásnak A kesztyűgyárai Hamerli urék többször le akarták állítani, mert ma mar nem jövedelmezett any- nyit, hogy egy új gyárat_ építhettek volna belőle. Nem is fűzte őket a gyárhoz semmi. A felszabadulás előtt teli bőröndökkel mentek nyugatra, csak Hamerli Károly vegyészmérnök maradt itt a munkásokkal. ö meg is maradhatott állásában. De a többi Hamerlinak, aki hosszú évtizedeken keresztül csak nyúzni, kizsákmányolni tudta a munkásokat, menni kellett. A gyár ma már gondjaival, problémáival, de hasznával is a munkásoké, ök lalat Vezetője Budapestre’ utazott i majd megoldják az üzem egészsé- nyersanyagért, — mondja Stadlin-' tételének, 3 festőműhely ger József, - Hamerliék nem ! tejellátásának és ,« nyersanyagbe- nagyon törték magukat. Azt! sf?!’?;,esn.el< a, *' mondták, nincs rá pénzük. Hogy, °'djfb “gy’ ,0£y abbo'.nfm valóban volt-e, azt nem tudjuk, csa'ad éleíe- . hanem minden do1; mert az öreg nagysága vezette a i•atte?es5 tmagyar nemze könyveket. De úgy ám, hogy még sorsa jobbrafordul. az ellenőrök sem isméitek ki ma-1 Szilagyi Edit. gukat benne sohasem, nemhogy ' mii — Most nem érdekelte őket a, termelés és a hároméves terv, an- j nái inkább a háború alatt, amikor j Kovács százados úr a légvédelmi laktanyába hurcolta el a munká- j sokat, ha elkéstek, vagy béreme- j lést mertek kérni! Akkor egyet- * SZTIPICS 111 tánciskolája április 30-án este 8 órakor kezdőd'k a NŐEOYLSTBSN SPORT és MÉLY gyermekkocsik nagy választékban Richter József cégnél Kossuth t ajos-út 21. szám Egységes szervezetbe tömörülneK a magyar asszonyok Nő íyütéseket tartanak a baranyai falvakban Baranya megyében és Pécsett lázas izgalommá készülnek az asz- szonyok & II. országos asszonyta- lálkozóra, amely április 17—18—19- én lesz Budapesten. A baranyai asszonyokat a kongresszuson 48 tagból álló küldöttség fogja képviselni, amelyben a MNDSz asszonyai mellett résztvesznek a református nőszövetség, a kisgazda és a szociáldemokrata nöbizottság képviselői is. Az előkészítő konferenciát pénteken délután tartották a MNDSz Széchenyi téri székházában valamennyi párt nőszervezetének, a szakszervezeti nőbizottságnak, a protestáns nőszervezetek é* a baranyai falvak asszonyküldötteinek részvéteiével. A konferencián elhatározták, hogy április 11-én minden baranyai faluban nőgyűlést tartanak, amelyeken összefogásra szólítják fel a falvak asszonyait. A budapesti kongreszus első napján ugyanis a pártok nőszervezetei bejelentik feloszlatásukat. A szociáldemokrata, kisgazda és parasztpárti nőbizottságok beolvadnak a MNDSz-be, a szakszervezetek nőbizottságai bejelentik kollektív belépésüket és a protestáns egyházak nőszervezetei a MNDSz politikai, szociális és társadalmi programját magukévá téve bekapcsolódnak a közös munkába. A minden magyar- országi nőszervezetet magában foglaló MNDSz tehát, — amely az ország leghatalmasabb tőmegszer- vezete lesz — megvalósítja a demokratikus asszonytársadalom régi kívánságát: az egységet. ‘ Az anyakönyvi titka 1948 márciusában háromszor annyian kötöttek házasságot és 50 százalékkal több volt az újszülött, mint 10 évvel ezelőtt szoba-konyhás lakásuk és boldogok, mert szeretik egymást, és mert érzik, hogy leányuk már egy boldogabb és jobb világban nőhet fel. — A hároméves ter- vünben benne van az öcsike is, — árulja el pirulva a fiatal anya, bátran hozhat ma már a dolgozó nő gyereket a világra. — Míg a múltban kétheti szülési szabadsá got adtak, most tizenkét hét fizetéses szülési szabadság van. Tavasz van? Most csakugyan az. mert a dolgozó fiatalok érzik, hogy bátran alapíthatnak családot, építhetik otthonukat. Érdekes összehasonlítani a tíz év előtti számokat az ideivel. 1938 márciusában Pécsett 92 gyermek született, —> idén márciusban 127. — 1938 márciusában 17 pécsi házasságot kötöttek, — idén ötvenhetet. Akkor háborútól, nélkülözéstől rettegtek a fiatalok, ma tudják, hogy gyermekeikre béke, szabadság és jólét vár... — Az asszonynevemet frjam? — Igen. — Most írom le először! — hajol a papír fölé a fiatal Szabolcs Otlóné, az anyakönyvi hivatalban. — Több, mint féléve voltunk je-, gyesek, míg most úgy láttuk,' annyira rendeződtek már a viszo-; nyok, hogy nem kell többé anyagi; nehézségekről tartanunk. így hát megesküdtünk. Bizakodás, optimista lelkesedés árad Rajnai Henrikné szavaiból is. — Régen vártunk már az eskü- vőre, — mondja, — de nem volt ■ mire házasodnunk. A múlt hónap-, ban férjem fizetésemelést kapott,: nem kellett tovább várnunk. Sze-«- rény, egyszerű volt a házasságunk, rajtam a húgom tavaszi kabátja volt és éppen csak egy blúzt alakítottam magamnak az esküvőre. De nem is hiányzott a külsőség, amire szükségünk van, azt egyre növekvő mértékben meg tudjuk vásárolni, megvan a bútorunk, szerény kis kelengyénk s reméljük, hogy egy év múlva már gyerekünk is lesz... Tóth Károly villamoskalauz sugárzó arccal meséli, hogy Zsuzsika lánya már háromhetes. — Barnahajú, kékszemü és arcán olyan gödröcskék vannak, mint az anyjának! —■ A szülők még egészen fiatalok: Tóth Károly alig 20 éves, Balogh Irén meg, — aki szintén villamoskalauz, — 19 éves. Az Erzsébet utcában van kis — Az országos munkaveTseny- ivoda tudomásul adja, hogy címe: Budapest V. Zrinyi-utca 1., I. 2. Telefon: 185-400. — Nőikalapok, divatsákk, öyele mgy választékban. — A'akftások modell után. Lő win él, Rákóczi ut 39/d, 00 — Spinetb bőrkesztyűk Ismét békebeli minőségben, versenyképes árbaa Kossuth Lajos út 22. szám. (*)
