Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-25 / 95. szám

iM£ Ars EJ? M DUNANTOtJ WA PT/» 7 A Széchenyi atm mpRTédl a yTftr5i“ csillagot Nemcsak a termelést növelik, de csökkentik a szén hamutartalmát is és olcsóbbá teszik a munkafolyamatot a pécsbányai dolgosok A MESZHART aknái közül a ózéchenyi-aksa felett gyulladt ki először a munka versenyben való győzelmet hirdető vörös csillag. A bányászok megérdemelték a kitün- .tetőst. 1938 első negyedében 578.000 mázsa tiszta szenet termeit a kerület, ma ugyanannyi idő alatt 732.895 mázsát hoztak ki a föld­ből. i 1938-ban 74 vágón volt, ma 98 va- igón a napi termelés, — tehát 38 százalékkal több mint 38-ban. Az akna dolgozói már a hároméves terv utolsó esztendejére előírt tel- íjesitményt is felülmúlták 3 száza­lékkal. A fejteljesítmény 1938-ban 7.3, 1948-ban 8.72 mázsa. Vlétorlsz Róbert bányafelügyelő az akna munkásainak és műszaki értelmiségének további terveiről tá­jékoztat bennünket. A mennyiségi termelés növelésén túl most már a minőségre vesszük az irányt — mondja. Ezen a téren jelentős ered­mény, hogy a szén hamutartalmát három szá­zalékkal sikerült csökkenteni. A múltban, ha összement a fejtés, ez jelentős kiesést jelentett a ter­melésben. Ma már a munkaerők átcsoportosításával át tudjuk hidal­ni ezt a nehézséget is, úgy, hogy tegnap az újítás segítségével a délelőtti műszakban kiesett 70 csillét már délután behozták, sőt túltermelték a dolgozók. Az üzem 31 élmunkása, amióta elhatároztuk, hogy a hároméves tervet két és fél év alatt megvaló­sítjuk, már jóval felülmúlta a 100 százalékos teljesítményt. Jelentős feladatunk a takarékosság is. A közeljövőben a sürített leve­gővel működő motorokat kicse­réljük, olcsó akkumulátor mozdo­nyokra. A bányalámpák számának növelé­sével pedig a földalatti létszámot tudjuk növelni. Nagy súlyt helye­zünk az oktatásra is, különösen a balesetek, a szakszerű munka, a szénréteg feltárása terén. A segéd­vájárok többhónapos tanfolyamon vesznek részt. Minden csapatvezetőnek meg kel) ismernie a hároméves terv rá­vonatkozó részét. Szakoktatásban összeforrnak az ak­na munkásai és értelmiségei — fejezi be beszélgetésünket Vleto- rtsz elvtárs és ez a közös munka teszi majd lehetővé eddigi ered­ményeink továbbfejlesztését. Vadon Antal Egy «Bukás élete a Kertvárosiján i ahol van már villanyvilágítás, jó a közlekedés I csak piac kellene még a háziasszonyoknak Vékony porréteg lepi el cipőnket, amint az úton bandukolunk. Az udvarokon fehérvirágos fák álinak, a térséggé szélesedett utca , zöld füvén gyerekek kiabálnak. Itt már látni a Mecsek hajlatát, a vá­rost, amely fölött vékony füst foszladozik. — Az autóbusz közel húsz percig viszi az embert, mire kiér a Kertvárosba. Gyalog három­negyed óráig is eltartana az út. Kertváros alaposan kiesik a város­ból. Ennek története az ottlakók szerint, hogy néhány évtizede az 1 egyik pécsi bankár, aki minden földjét elkártyázta, a mostani Kert­város területének kivételével, fe'parcellázta maradék földjét és jó ; Pénzért eladta a kisembereknek. A bank csak a Kertvárosban történő építkezésre adott hitelt, mintegy kényszerűvé a kölcsönzőket, hogy jbt telepedjenek meg. így keletkezett Pécs egyik legszebb városi j része. Egy lánya van Jagados Sándor­nak. A dolgozók gimnáziumába jár, szorgalmasan tanul. Apja szeretet­tel néz rá a fiatal, mosolygóképű lányra. Az asszony a háztartás ügyes-bajos dolgait intézi. A férj havi 800 forint fizetést kap. Igye­kezete arra irányul, hogy gazda­ságosan ossza be. Jusson enni­valóra, ruhára is, mert már nagy a lány, szeret Öltözködni is és neki és a férjének is kell néha valami. Megnézzük, hogyan osztja be Jagados Sándorné férje keresetét. 300—350 forint egy hónapban az élelmiszer, lakbér 64, villany 24, autóbusz 40—50 forint a családnak, rádiójuk is van, ezért is fizetnek 12 forintot, szórakozni is járnak be Pécsre és még marad 150—200 forint ruhára, ami nem sok, de mindig tudnak venni egy-egy ruha­darabot. Elhaladunk a ház mellett. Ing* ' ‘ u)jra vetkőzött emberek ott hajol­janak a kert virágai fölött. „.Jaga- jdöS Sándor” — olvassuk az egyik béjjirat melletti réztáblán. A kert­en ott ül a nyugágyon 3z ember, izében könyv. Találomra beme- Si’ünk. Feláll, szívélyesen Irézét- Amint beszélgetni kezdünk K^érül. hogy bőrgyári munkás és " éve lakik itt Kertvárosban. Kilő­vén Ismeri a városrész problémáit. ~~ A legkomolyabb nehézség az eutöbuszközlekedés volt — mondja már azonban rendszeres járat jHztosítja a dolgozók közlekedését, ’gaz ugyan, hogy most még csak negyed tízig jár az autóbusz, ami annyit jelent, hogy ha színházba "Karunk menni, gyalog kell meg­ennünk a közel egyórás útat. Az í mák _ gondozását megoldották, a jRagítást is rendbehozta a város. ; egyedüli komoly problémánk a ; Piachiány. Már régóta kérjük a farost, hogy létesítsenek itt is pia- ne kelljen a kertvárosi házi- i sszonyoknak oly messzire men- : ok, ha vásárolni szeretnének. A ez-varosi liárom fűszerüzlet bi- °ny nem tudja kielégíteni az itteni 1 szükségleteket. . ^észélgetés további folyamán n .2‘udjuk azt is, hogy gáz sincs , g bevezetve a Kertvárosba és \a°ny ez 15 iijól jönne” a házi­* iszonyoknak. végigsétálunk a kerten, és ónozzuk a házat. Két szóbája Sán?igy előszobája van JagadoS í&Wk A ház a bőrgyáré, napba*1"1 64 fonntot fizet eSy hó‘ j: ESy kicsit sok a lakbér, i kezével ^ ~ és helyet kínál egyik 1 a kfar! bőrmunkás lakik itt Ij 6 ór/JVaros^an- A munka reggel jí órakor '\ k!?zdí>dil<> fey mjndíR öt j! ilyenií^ ke* felkelnie. Autóbusz mennek ,még. nem íár> gyalog kcnyeim a gyang< Nyáron még elég hosszú01^ - ^'en etengednék a kája , Jagados Sándor mun- “öfök kikészítésének, fénye­zésének ellenőrzése. Egyike a gyár legjobb szakembereinek. A munka délután 3 óráig fart. Azután néha elmegy a szakszervezetbe, mért régi szervezett munkás, hallgatja Itthon is várja őt a munka. A gyü­mölcsfákat kell nyesegetni, a szí­nes virágokkal teli kertet ápolni. De időt fordít az olvasásra és ta­nulásra is. Most éppen Viktor Hugó „Tenger munkásai” című könyvét olvassa. • így él Jagados Sándor Kertvá­rosban, ahol még mindig vannak problémák, de egyre inkább béké­sebb az élet. Ezt mondja 5 is búcsú­záskor. — Szeretek itt élni, van kis há­zam, kertem, a bőrgyári fojtó le­vegő után ebben a derűs otthon­ban együtt lehetek a családom­mal, tanulhatok, pihenhetek, ké­szülve a másnapi termelő munkára. Katkó István Megalakult a vármegyei termelési versenybizottság Április 24-én tartotta alakuló ülését a vármegyei termelési ver­senybizottság az UFOSz, FÉKOSz, MOSzK, MNDSz, termelési bizott­ság, koalíciós pártok gazdakiküldöt­tei, mezőgazdasági szakhivatalok és a hivatalos érdekképviseleti szer­vek kiküldötteiből álló bizottság jelenlétében. Horváth János min. tanácsos megnyitó szavai után Gerzovics József vármegyei terv- gazdasági előadó ismertete az or­szágos termelési versenyiroda uta­sításait és a versenypontok or­szágos irányelveit. A vármegyei termelési versenybizottság admi­nisztrációs munkája elvégzésére Hegedűs János gazd. főfelügyelő irányítása mellett vármegyei ter­melési versenyirodát létesítettek és ugyanakkor elhatározták, hogy min­den községben megalakítják a köz­ségi elöljáróság vezetésével a köz­ségi, a járásokban pedig a járási gazdasági felügyelő vezetésével a járási termelési versenyirodát. A versenyben részt vesznek az egyes gazdák, községek, szövetkezetek és a vármegye az országos verseny ke­retében. Soós Jenő term, bizottság; elnök; javaslatára megalakították a vármegyei termelési verseny pro­paganda albizottságát a verseny kereteinek kibővítése és ütemének meggyorsítása érdekében. Ezután Gerfcovics József felolvasta az át­dolgozott versenyszabályzat terve­zetet, melyet a bizottság részletes egtárgyalás után elfogadott. A "—«ind vérsp^vbizottság fogja el­bírálni a gazdák azon munkáját, melyet a ház és házuk táján állat­tenyésztés, növénytermesztés, zöld­mező gazdálkodás és a közösségi élet terén végeznek. A bizottság ‘határozatilag kimondta, hogy a me­gye területén már eddig a szikhi­vatalok, intézmények és az érdek­képviseleti szervek által beindított versenyeket jóváhagyás- végett be kell jelenteni a vármegyei verseny irodához. A gazdák versenyszérző- déseit a községi verseny iroda hagyja jóvá. Lakatos József szakszervezeti megyei titkár felszólalásában han­goztatta a verseny tökéletes lefoly­tatásának fontosságát a hároméves terv érdekében és ezért szükséges­nek látja, hogy a dolgozó paraszt­ságot minél szélesebb rétegekben tájékoztassák a megye hároméves terv programjáról. A hozzászólá­sok után a bizottság elhatározta, .hogy tevékenységi versenyt indít ar egy*s községi és járási ver­senybizottságok között. B É RMÄLÁsFflT arany éks* er, svájci karóra, ezüst dísztárgyak BIrgés-től Koíuth L-út 12. — Tel: 11-24 lOOfil Hiábavaló erőlködés Siklási fények - és árnyak í ISz ősi vár árnyékáén pszsdü! az őj szabad élet AH a vár rozsdabarnán és vak szemekkel, tövében virágzanak a fák és a szétparcellázott ezerholdak. A község hozzásímul a dombhoz, amelynek a tetején épített erős­ségre olyan sokszor tapadt az egész ország szeme. Különösen akkor figyeltek erősen Siklósra, amikor a magyar oligarcha korá­ban a királyt, Zsigmondot, őt hó­napig itt őriztette Gara, a várúr. Voltak korszakok a Garák, meg a Perényiek idejében, amikor ennek a várnak a nevéhez akkora köz­jogi hatalom kapcsolódott, hogy majdnem függetlennek tűnik a ki­rályi hatalomtól. Egyidőben a Ba­ranyát, Tolnát, Valkót, Szerémet, Bácsot magában foglaló macsói bánság teljes katonai és politikai hatalmának, az ezt tartó Garák székhelyénél és magánvagyonánál fogva központja. A hitújítás korá­ban önálló országrész óriási tekin­télyét, vagyoni erejét, hatalmát hordozza. Ma? Siklós nagyközség. Ezt a rangot a közigazgatásban 1907-ben .nyerte ei”, addig mező­város volt. Régi jelentőségéből annyi maradt meg csupán, hogy székhelye az egyik legmagyafabb baranyai járásnak. 4 A község középpontja a Kossuth Lajosról elnevezett tér. Felszabadu­lási emlékmű és kilenc szovjet hősi halott sírja díszíti. A téren emel­kedik a tornyos községháza, itt tartják a hetipiacokat is, mondják, hogy a péntekire még mindig nagy a felhozatal, a szerdai csak amolyan kispiac jellegű. A járási főjegyzői hivatalban arról beszélgetünk, hogy látogatásunk idején a második dézsma beszolgáltatása a legna­gyobb probléma. Hét ven-nyolcvan százalékos eredményt remélnek. A tavaszi munkák teljes ütemben folynak, vetőmag elegendő, 83 üzemképes traktor áll rendelkezés­re, csak a kenőolaj körül van fenn­akadás. A járásnak hires sertés­hizlaló községei vannak, a dráva- menti bővizű községek határában pedig rizstermeléssel kísérleteznek. — A centeuáris évben ebben a járásban is megvalósítjuk az el- aggott, munka* 3D Warn szegények otthonát — mondja a helyettes fő­jegyző. A terv megvalósításába bekapcsolódnak a politikai pártok és a népi szervezetek is. Tervünk az, hogy a gazdák holdanként 1 forint hozzájárulást fizetnek, így 120 ezer forintnak kell össze­gyűlnie. Az otthon céljára fenn­tartottuk a dr Schmidt-féle kastélyt, ahol konyhakertészet céljára meg­felelő föld is áll rendelkezésre, a pénzből berendezzük az épületet és beszerezzük a szükséges felszere­lést. — A közeljövő terve! közé tar­tozik az ormánsági földművesnap megrendezése az Ormánság fővá­rosában, Vajszlón és az ezzel kap­csolatos mezőgazdasági és háziipari kiállítás Szentlőrlncen. Ettől igen szép eredményeket várunk annál is inkább, mert a fővárosi kiállí­tásról sertéstenyésztő gazdáink második és harmadik díjakat hoztak haza. ❖ A földreform során tekintély*« mennyiségű föld került újgazdák kezére az egykori Benyovszky, Majláth, Ratkovics és káptafani birtokokból. Idegenből jött telepes azonban kevés van. 17 felvidéki családot telepítettek a járásba, ve­lük a legteljesebb mértékben jó! jártak. A gazdasági hivatalban nagy a remény, hogy talán nem­sokára újfa virágzásnak indul a híres hidegvérű lótenyésztés, ami­ből igen nagy kivitel volt főleg Olaszország felé és Így a gazdák igen jól pénzeltek ebfel. A községháza is » dérsma-he* szolgáltatással volt elfoglalva láto­gatásunk idején. Kiss Imre elvtárs községi gazda arról beszél, hogy több mint 200 házhelyet osztottak ki, elkészült a városrendezési terv, nemrég miniszteri bizottság fárt kint, nagy elismeréssel vizsgálták felül az új utcák megnyitását je­lentő tervet. A községnek 7000 !a- kósa van, ebből 2000 az ellátatlan. A községé a legnagyobb baranyai legelő, 360 hold, ennek féljavítása most az egyik legsürgősebb fel­adat. A beszélgetésbe belekapcsoló­dott a Nemzeti Bizottság elnöke is, utak, utcák és terek rendezéséről, parkírozásról számol be. Most si­került 13 mázsa zsírt szerezni sz ellátatlanoknak. T A községnek egyetlen jelentő­sebb üzeme lem-e az Ikert iestvé- rek téglagyára, amely azonban a felszabadulás óta szünetel. A nyu- gatos tulajdonosok nem mutatják jelét sem, hogy meg akarnák indí­tani az üzemet, pedig a meginduló építkezéssel kapcsolatban Szükség lenne a téglára. Majd gondoskod­nak arról, hogy dolgozzék az üzem. Szép terveket készítettek május elseje megünneplésére és rövidesen emlékünnepet rendeznek a siklósi temetőben nyugvó Gőzön Lajos 48-as honvédszázados emlékére. Az ünnepségek rendezésében az MNDSz és a siklósi ifjúság fejt ki igen eredményes tevékenységet. A siklósi járás dolgozói az idei május elsejét a munkás-paraszt szövetség nagy ünnepévé avatják. Iván László

Next

/
Thumbnails
Contents