Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-25 / 95. szám

dunántúli NAPLÓ im* Araus n. * A svitoUá'zkuitu’tfi a tK&úefyu* C«ak hclrc* műsorpoli ti kárai lehet megoldani a tsrínliázali miíTésyeti válságál és megteremteni a demokratikus kultúrát Balatonlellén nyaralhatnak a legkiválóbb bányászok A befejezéshez közeledő pécsi színiévad dr Székely György igaz­gatása alatti ideje nem sok okol szolgáltat a lelkesedésre: Nemcsak arról van itt szó, hogy a könnyelmű vezetés következ­tében súlyos gazdasági válságon kellett átesnie a színháznak, hanem arról is, hogy ez alatt az idő alatt a pécsi Nemzeti Színház a fejlődés útján is kevés lépést tett. Sem müsorösszeállításban, sem játékstílusban, sem az értelmezés új. haladószelletnű felfogásában nem történt semmi olyan kezde­ményezés, amelyet az egyik él­vonalbeli vidéki színháztól joggal elvárt volna a magyar demo­krácia. Kielégítő, esetenként egészen fő­városi színvonalú diszletekkel. ki­elégítő kosztümökben került be­mutatásra a darabok javarésze. Az anyagi „csőd” ellenére is lealkud- haíatlan erkölcsi igény: szelle­mében megújítani színpadmíívésze- flinket. A pécsi Nemzeti Színház kultúra ja, stílusa, maga a meg­választott darab, — nem csupán előadásmódja, ahelyett, hogy clcs elkanyarodást mutatott volna a múlttól, hamis elgondolás, a demokratikus kul­túrpolitika téves, vagy „hajlé­kony” értelmezése következtében egészen visszaragadt hozzá. A mai kor által annyira kívánatos művészi realizmus csak egy-ké* darabban, részlettel villanásokban valósult meg. A színház politikáját a minden céltudatosság nélküli, ide-oda kapkodó öletszerűség. terv- szerűtlenség jellemezte. A színre kerülő darabok statisztikája azt mutatta, hogy túlságosan uralta a színházat az operett és az üres, tartalmatlan vígjáték. Meg kelt állapítunk. hogy setejt-darabok, mint amilyen volt a Paprikáscsirke, Zenebona, Csicsónénak három lá­nya, Meseárúház, Meztelen lány. Csúnya lány, — hogy a sok közül csak ezeket ragadjuk ki, nemhogy ne velőhat ássál lettek volna a közönségre, vagy nemes értelemben vett szórakozást nyúj­tottak volna, hanem egyenesen merényiéi volt a tömegizlcs ellen. De merénylet volt maguk a színé­szek ellen is. akik tehetségüket kénytelenek voltak ilyen fönned- vények „tömegtermelésében" tékn- zoini. Hogy mennyire elsőrendű követelmény a műsor helyes össze­állításának ' kérdése, bizonytija. hogy az új igazgatás alatti pécsi Nemzeti Színház, amelyik nem adott úgynevezett „mélyenjáró problémákkal” foglalkozó darabo­kat, csupán arra törekedett, hogy egyetlen esettől eltekintve, a szóra- kozásban is valami értéket nyújt­son, nem küzd a bejósolt közönség- gondokkal, s megtudta oldani a deficites gazdálkodás következ­tében csődbe jutott színház anya­gi válságát. Az elmúlt színiévad tanulsága; folytán elengedhetetlen követel­mény tehát: biztosítani minden körülmények között az irodalmi arcát másik magam. Idegen táj ölén kóválygott, nincs szavam a végzetes ügyekre! nagyobbá vált egy háztető, min* az clet-halál örök ikre. line, ember lettem újra én. ember; hús, vér. velő — mik testem rejtekén bújtak, most bújnak elő a boldog ösztönök — Ember lettem — egy kicsit állat is; a földért küszködök. A bányakerületi SzIT ifjúság el­határozta, hogy teljes erővel kap­csolódik be az országos munkaver­senybe. A „másodperc” mozgalom, amit a SzIT országos januári kon­gresszusa határozott el, a pécsi szén­medence ifjúsága körében nagy lel­kesedést váltott ki. A bányász fia­talok vezetői rövid tanfolyamon- is­merkedtek meg a termelés főbb kérdéseivel és jelentőségével Ter­vük az, hogy csökkentik a kieső másodperceket, a hároméves tervet kél és fél év alatt hajtják végre és május elsején túlhaladják már az előirányzott mennyiséget. A MESzHART központi üzemi bízolt­és művészi színvonalat, » helyes műsorpolitikát. . Nem lehet ugyanis ezt a valóban egész kultúréletünkre döntő fontossággal bíró kérdést „ötletszerű” elgondolások alapján kitervelt megoldásokra bízni. Szükség van a tervszerű irányí­tásra ezen a téren is. A liberális mentalitású színház­vállalkozások után ki keli alakítani azt az új, társultabb. demokratikus szellemű színművészeti organizá­ciót, amelyik önzetlenül művészeink mellé áll és minden ténykedésében a demokratikus kultúrpolitika cél­kitűzéseit szolgálja. Dr Béky Júlia taposták talpaim: rossz vágyam égre vitt. Itt, a szegénység halmain bánom bűneimet: bolond, aki a kézzelfoghatóról a bizonytalanra vet szemet. Friss táj, ha megfakulsz, új tájakra szMasgz, éles tükör, ha megvakulsz, többé itt ne marassz: legyek hűséggel ember, ringassam a sáros földet dédelgető szivemben. sága a legteljesebb elismerését fe­jezte ki a SzIT vezetőségének és elhatározta, hogy zászlóval ajándé­kozza meg május 1-én valamennyi SzIT csoportot. Ferenci Lajos BérmáSásra svájci órák, arany és ezüst nyakláncok, fiijjgök. gyűrűk karkötők na*v választékban Fut ásznál 1RGALMASOK-UTCA ó (0.090 Koszticsev Igazgató, válla­latvezető, Pataki központi üze­mi bizottsági elnök, Vajda Jó­zsef bányászkerületd titkár, va­sárnap Balatonlellén jártaik, hogy a bányásznyaral'atás részére he­lyet keressenek. A tárgyalások előrehaladottak. A nyaralásban azok a fizikai és szellemi dolgo­zók vesznek először részt, akik a termelésben jó eredményt értek el. A gyermekek nyaraltatása Gör­Május 9-én, délelőtt 1! órakor veszi kezdetét a MJT Pécsi Cso­portjának Barátsági Hete a vár­megyei múzeumban elhelyezett ju­goszláv népfelszabaditási és újjá­építési kiállítási anyag ünnepélyes megnyitásával. A megnyitó beszé­det Rajk László belügyminiszter mondja. Május 9-én, este fél 8 órai kezdettel a MJT díszelőadást tart a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol a színház művészeinek inter­pretálásában színre kerül Drzsics jugoszláv író Dundo Maroje című vígjátéka, amelyet Csuka Zoltán fordított magyarra. Bevezető beszé­det mond O r t ii t a y Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter. A Barátsági Hét folyamán naponta délután tél 6 órai kezdettel az egye­temi aulában a következő előadá­sokat tartja a ALIT: hét fon, május csönyben lese, ezt a bányászszö- vetkezet vállalta magára 20 ezer forintos költségvetés kere ében. A gyermekek nyaraltatása az iskolai vakáció megkezdése után kezdő­dik, elsősorban azok a gyerme­kek jönnek sorra, akiknek szülei a szövetkezet tagjai. Május 31-án megindul a harká­nyi gyógyfürdőre utal; bánya­munkások üdülése is. 10-én Csuhány Gabriella beszél a jugoszláv szakszervezetekről, ked­den, május 11-én dr Hadrovios László az új Jugoszlávia nevelés­ügyéről, szerdán, 12-én Major László a jugoszláv népi ifjúságról, csütörtökön, május 13-án Tursits Imre az ötéves tervről, pénteken, május 14-én Dégen Imre a jugo­szláv szövetkezeti életről. AÍájús 12-én, szerdán este fél 8 órai kez­dette! jugoszláv díszhangverseny következik a Munkáskaszinó udva­rán. Május 5-ig a MJT tagjainak a jegyekre igénylési joguk van. Jegyek a ALIT Pécsi Csoportjánál kaphatók, Apáca-utca 8 szám alatt Szombaton, május 15-én ifjúsági sportnapot rendez a MJT, este ifjú­sági népi táncbemutatót. A AA.IT folyóirata a Déli Csillag a Barát­sági bélen különszámot ad ki. FALUM — Csorba Győző — Ködökből villantja felém Csillagok ingó fényeit A pécsi szénmedence fiatalsága is r észtvesz a másodperc csatában itt a munkásoké az ország! Magyar hadifogoly levele a Szovjetunióból Szabó Ferenc hadifogoly a 7148 „C” hadifogolytáborból így ír apjának, Mecsckalja-Patacs, Sülevölgy 18. szám alá február 16-i kel­tezéssel: Szeretettel tudatom, hogy egészséges vagyok, mindenem meg­van. Beosztásom a lehető legjobb. A tábor kulturális vezetője va­gyok. Színházi előadásokat, műsoros estéket rendezek. Jó zenekarom van és szereplőim is jól megállják a helyüket. Fizetésem kielégítő és most már mindent lehet kapni. Ami a legfontosabb, kenyeret kor­látlan mennyiségben lehet kapni, egy kiló 3.20 rubel. Egy gyönyörű város mellett vagyunk, ahol déli gyümölcsök is teremnek. Gyönyörű pátmaligetck és a tenger teszik változatossá a vidék szépségét. A hi­deget nem ismerjük. Most január-tebruárban 10-20 fokos melegek vannak. A városban gyakran járok, szabad mozgásunk van. Nagyon szép minden. Ha édesapám nem volna, talán haza sem kívánkoznék. Különben is itt megismertem a szocializmust és a demokráciát. Meg­ismertem Lenin tanait és elismerem azt. Itt jogai vannak a munkás­nak, nemcsak a munkához, de az élethez is és beleszólása mindenbe, ami körülötte és az országban történik. Itt a munkásoké az ország! A tavasszal biztosan hazamegyünk, — fejezi be levelét Szabó Ferenc, — s bízom benne, hogy az új demokratikus ^ Magyarországon megtalálom és megállóm helyemet bármilyen beosztásban. A magyar-jugoszláv hét ünnepi műsora Hunyadi József BOSSZÚ HEBEHURGYA IDŐ ez. — Ilye! es a1'; ez a kerge nyár hord a rarsolyábnin. Egész éjjel sza­kad a sűrű eső, a förgeteg vonít a kémény-orgonákon, majd el­hordja a tetőket. Meg a leghívebb házőrző ku­rva is az óljába curukkol ilyeu- kor, csak a pusztai tejesfkocsis nem babrálhat el a lovaival a jó meleg istállóban, mint a töb­bi kocsisod: ha virrad, ha nem — reggel ötkor föl a bakra, az­tán vacoghat kedvére átázott pokrócaiba burkolózva a szom­széd városkáig. , Sógorom a tejes kocsis, már előre viszolyog a háta: — ijje hutyarígató időbe kimönnil — de hiába; a parancs az parancs, a városi népnek kell' a tej, az Uraságnak 'kell a pénz, ne'ri meg az a kw íkommenció, hát nekivág. Mintha ág'óznának, úgy Csat­tognak a teli leje- k mnák a c árnak betoulépgsőiröl a horz- S7Ű. kibádogoiroll feneai kocsi­ba Na. mt G volna: rnegpaskol- a n lovak gőzölgő hátulját, omha mozdulattal felül a bakra. At kell hallania a parkon, el a kastély élőt az állva alvó, csöpögő fák közo t. amelyen időnként fájdalmasait rángalód/.- tifli h morzsoló viharban. EGYIK HELYEN KÁTYÚ FÉNYLIK, akaratlanul megáll­nak a lovak, lelép -ógorom a sráglábóh — höö, Piros, höööj Rigó — cwitítja a vagdalkozó ágaktól rémüldöző lovakat. Az út mellett egv császár- kör­tefa imbolyog, akár egy kövér, részeg cigányasszonv. Terítve az. alja sárgahasú, öklöinnyi gyü­mölccsel. Felmarkol vagy hár­mat, asebregyűri, első pillanat­ban arra gondol; — jó lesz az álra a .kenyérhő — majd meg arra: — ott mék el a ház előtt, majd beadom a gveröküknek. Két kis gvereke van. AJ. EGYE. HOGY TI IS LÁT­TÁTOK? Egy árnvé'k elmozdult a szomszódo- fa mellől és bele foszlott a derengő homályba. Ki lehetne más, mint az Ura­ság százszor elátkozott szeme; Vfihálv, a eső'/.? KOCOGNAK CSENDESEN A LOVAK, locs-pocsoluak a ősöd­ig érő sárban, a kerék mögött e’harapja a víz. a nvomot. . Most jobbra :-.ell fordulni, itt fen'ófák á .Inak, aztán balról diófák ree-egnek .a «zé'btui. nr. már villog a kapubólvány két mé'/fehér gömbje Hé állj c-ak ineg tp világ utolsó pis/.ko- o-ibészc. ír tolvaj! ragadja meg váratlanul egy esökabátcs valaki a gyeplőt -zá l-z ip mindjárt a bakról, te strici na megállj, majd adó, én neked! Óit áll már tágranvilt. ah,zh tos szemekkel, lálog a sógorom, az ostor a kezében és az iapán Urnák, be nem áll a szója: — majd én megtanítlak lopni, mii képzelsz, a szovjetbe vagyunk, ami az enyém az, a tied? Mi 'kö­zöd neked az Uraság körtéjéhez, büdö- tahó, mutasd a zsebedet! Nem is ellenkezik, hiába is tenné: amikor lekászálódot! a Íjakról, belecsobbant a zsebéből egy dundi sárga gömböc a sár­ba. Talán, ha ellenkedne segítene valamit, de csak áll. c-ak áll, mint a faszent, éltől a Törkö'v Ur egyre jobban dühbe gurul.— Mi az, nem is tagadsz? — csirke­fogó iróger. kitiprom a beleidet, majd én megtanítlak máskor lopni, esendőtökkel vitetlek el, megértetted? Harsog a lapuló puszta a ve- -zett ordí;ozás*ól: — mit állsz itt, mért nem védekezel? Torko­don akadt a -zó? Amikor lopni kell, nagv legénv valahány, de ilyenkor az inába száll a bátor­ság! Nyolcvan kiló búzát vona­tok le. maid én mcgtanída'k kesz- tvűbe dudálni! Sógorom elsápad. nem barna- fajta, hallgat c- hápog. Icsihi a szemét. — Nyolcvan ki'ó búza! • or­dít diadalmn-aii az 1-pán Ur — ueeze. szeméi népség, it: nem le*z kommunizmus, majd cn meging­atom! — csal log el diihö-en bilanri jében a tükröző sárban. Mint akit -zél ért dermed on ill Janink. \ lovak nveritenek a hidegben, arra tér magúhoz és mászik vissza a bakra, de es­küszöm azt hiszi: csak álmodta az egé-z Ili tória'. Mihály kárörvendező arca buk­kan fel a kas ély mellett fekvő parádés istálló ajtajában; — hát körtéi loptál, Janink? — Hogy az a vén isten... — fakad ki a sógorom — hát me­gint te voltál', le vén piszok, ria megnjj! — csap a lovaik közé és a dübörgő kocsi eltűuik a go- molvgó ködben. ESTE, MIKOR BELÉP. NEM IS KÖSZÖN, a sapkáját a sarok­ba hajija, levágja magái egy nyikorgó székbe. Teli van a konyha kiváncsiak­at, llozi néném köténye sarká­val a szemeit töröli s szipogva fogja a lábast, hog\ az. ura elé egye. Mindenki tudja már a dol­got. Janiink ellöki a tányért, a Zám- bó kapja el. hogy le ne kalim­páljon. Osszenéz a szoba. — Janink, te ittál — szól a felesége. — Jgön ittam, ha ittam, leinek mi köze hozzá! — fortyan fel s kiálló szemei vérben forognak. Föláll, arcán a halál ereje lob­ban ';i, aztán megfordul, lassú mpzdui,«t(ikík<»l bemegy » s/.o baba Bevágja az ajtót, hogy a ok esik ki a falból. Néném sírva borul az asztalra. — Három -zöm körtéjér — (czdi valaki. ,— Nyócvan kilo búzát —foly­tatja egv má-ik, — Hogy az isten vergye mö? az ijjen embörnyúzó hóhérokat — morog egv harmadik — ki hallott má íjjet, három koszván- eás gyümölcséi-? Aztán elbúcsúznak. KINT ÁLLUNK ÖTEN NA­GYOBB GYEREKEK az udvaron, a szemünk összevillan: aló mars. A féleszű Kiilii vinnyog a hét­ben: — Piiszta, szijesszünt, Jó sötét az éjszaka, ilyen kell ma uókiink. HA MÁSNAP LÁTTÁTOK VOLNA Törköly Ispán Urat, meg a Krisztin lantit: majd a guta ii.ütte meg ókét — a Cjás/arkör­tefán nincs egv árva szem re, még betegség ellen sincs. Mind a -árba hevert, apró, meztelen -ajkak valamennyit gondo-o” kánúvá tipor ák. Aj, aj, még aat a drága j0- hűséges Hetktort is megetette va­laki és sehol egv árva, áruló láb­nyom. vagv valami — A vén farizeu* Mihály ál',f> hétig káromkodott, mert három nap éj három éjjel le sem hány­hatta a szeméi: a Törikölv Ispán Ur parancsára «osgöbicoscl ceőrf' töltött puskával strá'zsálla s ya* merő tétleneket, «•’ ik ilyK,11 csúffá tették Krisztin Tántinok- az Uraság unók«.húgának a -*€' mefénvét a császárkor tefát. HÁT CSAK NEM HAGYJUÍ A BŐRÜKBE a lógorom búzaját? (Részlet a szerző készülő ,S%' ROMKA KENDŐ” című regényé­ből.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents