Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-21 / 66. szám

IníernáHáh Erdőst Énül ipartestületi főjegyzőt A mezőgazdasági munka verseny feltételei Uránércet találtak a mecseki hegyekben A MAG Y ÁRKOM M U N I S TA P Á RT 0 É L D U NÁNTUll LAPJA V. ÉVFOLYAM, «6. SZÁM Ric 60 fl&lér PÉCS, 1948 MÁRCIUS 21 VASÁRNAP Munkaversennyel a jobb életért Itta: Dr. Béky Júlia Létrehozzák az ipari szakszervezeteket kossá István nagy beszéde az önkéntes tagságról, a jobboldal kizárásáról és a termelésről a szakszervezeti kongresszuson Nem Tolt még * magyar tör­ténelemnek. korszaka, amelyikben olyan hatalmas eredményeket pro­dukált volna az ország, mint a telszabadulást kévető rövid há­rom esztendő során. Újjáépíteni a fasiszták által rombadöntött orszá­got, megindítani a gazdasági élet vérkeringését, vasutakat, hidakat emelni, elérni az 1938-as termelési színvonalat, minél többet termel­ni, minél több árut bocsátani a dolgozók rendelkezéséire, leszál­lítani a termelés költségeit, fokoz­ni a munkahozamot, növelni a belefektetett emberi munkaered- mémyt, teljes önfeláldozással, a legnagyobb erőfeszítéssel belekap­csolódni a termelőmunka ütemébe, növelni a dolgozók életszínvona­lát s emellett kíméletlen harcot folytatni a reakció eilen, — ezek voltak és ezek azok a feladatok, amelyek a Magyar Kommunista Párt kezdeményezése folytán a magyar nép előtt állottak és ál­lanak. fis Magyarország dolgozói ezek­nek a felad a tokák nagyrészét nem­csak teljesítették, hanem már ott tartónk, hogy építést, alkotni, te­remteni akarás lázában ég az or­szág. A csepeli WM gyár dolgo­zóinak kezdeményezésére elindí tott mttnkaverseny az összes ma­gyar dolgozók versenyévé vált, A csepeliek kezdeményezését egy­más után követik a legkülönbözőbb imiukaversenyek; egyént és kol­lektív versengés folyik azért, ki. vagy kik tudnak többet, ésszerűb­ben termelni, a hároméves terv célkitűzéseit eredményesebben és előbb diadalra vinni. A munkaver- sények zászlóit ma már kibontot­ták szerte az országban. Gyárak, üzemek, hivatalok, intézmények, valamint a szabad magyar baráz­dák új birtokosai megértették: a jobb és föbbtennelés ma már nem a tőkések, a kapitalista kizsákmá- nyolők profitját növeli, Ijanem az összesség, az egész dolgozó tár­sadalom javát és boldogulását szolgálja. Bámulatra méltó és sok­szor szinte a csodával határos az a leleményesség, az az alkotó, feltaláló készség, ami a most fo­lyó munkaverseny során szerle az országban megmutatkozik. Ebben a munkaversenyben nem merülnek ki, nem fáradnak el a munkások, nem követi elért ered. «lényeiket visszaesés, mert a be­vezetett újítások és találmányok további újítások és találmányok megalkotáséra ösztönzik őket, s a verseny folyamán elért fellendülés pedig a még további fellendülés lökő erejévé . válik. Itt állnak példaképül a pécsi dolgozók kiváló teljesítményei: A MESzUART bányászai, akik betár­olták szavukat és már eddig min­den héten teljesítették a három­éves terv két és félév alatt tör­ténő végrehajtásának részlelter. vét, a kokszmfivek dolgozói, akik kétszeresére emelik az üzem ter­melését, a városháza tisztviselői, 4kik külön műnk a versenyt indítót-, Ok a közigazgatás racionalizálá-! s,ira. Kitűnő Vezdefményer.ésit haj- *otf végre é megyei törvényható ***!!. Amikor külön dijakkal jnUl-1 mázzák a legjobb tisztviselőket-1 rnbamimutkásoKut, rendőröket, ka-' Onákat, példaadó újgazdákat, író-' kai és művészeket. A munkaver- 'onvbe igwn nagy lelkesedéssel kapcsolódtak bele Baranya megye legöntudatosabb parasztjai. A gaz­dák már nemcsak a tavaszi szán­tás-vetési munkálatok időben tör­ténő és maradéktalan elvégzésére szövetkeznek, hívják ki egymást, hanem tudatában vannak azoknak a feladatoknak ,is, amelyek a ter­melés minőségi fejlesztése során várnak rájuk, A munkaverseny folyamán mun­kahősök születnek, akiket a de­mokrácia nemcsak igen jelentős anyagi, de erkölcsi támogatásban is részesít. A legnagyobb magyar kitüntetés, a Kossuth-dij, amely elsőízben a centenáris ünnepségen került kiosztásra, az alkotó mun­ka legjobbjait illeti. A demokrá­cia nemcsak elvárja a minőségi munkát a magyar dolgozóktól, de azt soha nem tapasztalt tormában és módon értékeli és meg is be­csüli. Régen hajbókolni kellétt felfelé, s kitüntetést, elismerést, anyagi és „erkölcsi” sikert csupán azok nyertek, akik gerinctelen derékkal, alázattal tudták szolgál­ni az uralkodó rendszert Ma, a demokráciában fordított a helyzet. Elismerést és megkülönbőzíetelí tiszteletet nem a szolga-jellem, a holdak, vagy a bankbetétek szá­ma, esetleg az összeköttetés, ha­nem az elért kiváió munkatelje­sítmény biztosít. Így nyertek ma­gas méltóságai a demokráciában pécsi és baranyai viszonylatban Ernst Jenő dr. egyetemi tanár tu- dományos érdemeiért. Hal József dr. vármegyei tisztifőorvos a köz­egészségügy terén felmutatott ki­váló eredményekért és Kaszapo- vits András újgazda, aki a minő­ségi termelés vonalán áll példa­ként nemcsak Baranya megye, de az egész ország gazdatársadalma elölt. A mnnkaverseny céljai egység- be 1 • ncrítlk a magyar dolgozókai s a termelés emelésén, a három éves terv eredményesebb megva­lósításán felül, mint a tapasztalat mutatja, megteremti és egyre szí- lárdabbá és szilárdabbá teszi a fizikai és szellemi dolgozók egy­ségfrontját, megbonthatatlan sző. vétségét építi ki a munkás-paraszt és haladó értelmiség összefogásá­nak, ami egyik legnagyobb bizto­sitéka a magyar demokrácia to­vábbi erőteljes fejlődésének s végső fokon: a szocializmus meg­teremtésének. Azok a kimagasló eredmények, amelyeket mór eddig is elértünk, ismételten és megdönthetetlenül bizonyítják a demokratikus rend­szer fölényéi a régi úri rendszerrel szemben. És ezek a naponként megújuló sikerek nemcsak a ma­gyar dolgozóknak szereznek örö­met, hanem megnyugvással töltik el a többi demokratikus ország dolgozóival együtt az egész haladó emberiséget, mert igaz megnyugvást és biztonságot ad mindannyiunknak az a tudat, hogy a rombolás és pnsztítás őrjöngő poklát az építés, a fejlődés és a nyugalom boldog korszaka vál­totta fel. Mi pedig, csatlakozva a békét, a tarlós, igazságos békét biztosítani kívánó demokratikus riomzclek békefrontjához, magabiz­tosan és büszke öntudattal me­gyünk előre a kultúra, a haladás új csúcspontjai felé» hogy meg­teremthessük sokat szenvedett né­pünk számára az elmúlt rendsze­rek alatt oly elérhetetlen boldog és nyűgöd| élelet. A szakszervezetek titkárainak el­ső országos értekezletén Harus- tyák József, a Szakszervezeti Ta­nács elnökének megnyitója után Kossá István főtitkár nagyszabá­sú előadásban vázolta a szakszer­vezetek új feladatait a népi demo­kráciában és a szakszervezetek vi­szonyát a termeléshez. A dolgozóknak ma már máskép­pen kell vlszonyulniok ahhoz a termeléshez, amely a dolgo­zók államának erejét növeli és ahhoz az államhatalomhoz, amely a dolgozók érdekeit szolgálja. El kell távolítani a szakszervezetek éléről azokat a jobboldali szociál­demokratákat, akii? nem a magyar dolgozók, hanem idegen imperia­lizmus érdekeit szolgálták. Meg kell teremteni a szakszervezet egy­ségét. A szakma) szervezkedés helyett a tömegek követelésére át kell térni az ipari szervezkedésre. Egy üzem munkásai egy szakszer­vezethez tartozzanak és bérűket egy ipari kollektív szerződéssel kell megállapítani. Az önkéntes tagság problémájával kapcsolatban Kossá elvtárs megállapította, hogy nem helyes mindenkit válogatás -nélkül a szakszervezet tagjává kénysze­ríteni. 1 Önkéntes tagságot és önkéntes fegyelmet akarunk. Az eddiginél sokkal többel kell tő- rödniők a szakszervezeteknek a termelés és a nevelés kérdéseivel. Elérkezett az idő, — mondotta, — amikor rendezzük az üzemi bizott­ságok jogait és tevékenységét. A MKP központi ellenőrző bizottsága az Arhivatal korrupt szellemének felszámolását követeli A MKP központi ellenőrző bi­zottsága közleményt adott ki, amelyben megállapította, hogy az Anyag és Arhivatalban olyan lég­kör uralkodik, amely korrumpálja az ott dolgozó tisztviselőket. A közlemény megengedhetetlennek tartja, hogy a népi demokratikus Magyarország egy közhivataláBan ilyen szellem uralkodjék és ezért felhívja az illetékes szerveket, hogy gyökeresen szüntessék meg az Anyag és Arhivatalban uralkodó állapotokat és tegyenek hasonló in­tézkedéseket a többi hivatalban is megelőzés céljából. Befejezik a szovjet korosztályok leszerelését A szovjet hadsereg idősebb kor­osztályának leszerelését tíz napon belül végrehajtják. A leszereltek első csoportja március 19-én érke­zett Moszkvába. Jóval a vonat ér­kezése előtt összegyűltek a bjelo- russziai pályaudvaron a városi szovjet és a társadalmi szervezetek képviselői, a gyárak és üzemek küldöttségei és a’leszerelt katonák hozzátartozói. Moszkva 25 kerüle­tében mindenütt külön bizottságo­kat alakítottak a leszereltek foga­dására. A hadviseltek haladéktala­nul munkát kapnak azokban az ipa­ri vállalatokban és üzemekben, ahol j azelőtt dolgoztak. Széles hálózatát [alakítják ki Moszkvában, Lenin- grádban és Kievben, valamint más városokban olyan külön tanfolya moknak is, amelyeken a leszerelt tiszteket és közkatonádat új hi vatásokra képezik ki. A városi szovjetek külön alapot irányoztak elő a hadviseltek lakóházainak ki javítására. Az ország közoktatás- ügyi intézményei is felkészülfek fogadásukra. Külön előkészítő és póttan folyamokat létesítenek egyetemeken a háború hadviseltjei számára. Júniusban tartják az egységes munkáspárt kongresszusát A két munkáspárt közös politi­kai bizottsága pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalták a politikai hely­zetet, minden kérdésben teljesen azonos álláspontra jutottak. A bi­zottság elhatározta, hogy a két murtkásptórt egységkongresszusát június 12-én, 13-án és 14-én tart­ják meg. Az egyesült párt prog­ramjának kidolgozására a követke­ző elvtársakból álló bizottságot küldik ki: Rákosi Mátyás. Szaka- sits Árpád, Révai József, Gerö Er- uő cs Vajda Imre. A két munkáspárt nagybudapesti titkárainak közös értekezletén 'Ká­dár János elvtárs hangsúlyozta, bogi az cgvségbizotfsagoknak úgy kell végezni munkájukat, hogy még a júniusi egyesülési kongresz- szus előtt be tudják fejezni Nagy- budapesten az egységes szerveze­tek megteremtését. Az egyesülési kongresszus, — mondotta, — nem megindítója hanem befejező aktu­sa kell legyen a két párt egyesü­lésének. Marosán György elv-társ arra hívta fel a szociáldemokrata titkárokat, hogy a jobboldaliakat könyörtelenül távolítsák el soraik­ból. Egy sokkal magasabb szinten áUó párt tagjai leszünk — mon­dotta, — ezf a keretet gazdagít­juk mos! értékes szociáldemokra­tákkal. I UJ feladatok rámák rájuk: a tér- , melés fokozására) raló törődés, a termelés megszervezése, a ter­melékenység fokozása, az üzem észszerüsítése. A bizalmi testület munkakörét visz- í sza kefl állítani úgy, hogy a hí- j zalmiak kötelességévé tesszük az üzemi bizottságok munkájának el­lenőrzését. A dolgozók csak rajtuk keresztül forduljanak a szakszer­vezetekhez. Meg kell szüntetni a bizalmiak munka alól raló mentesítését. Kossá István régül a munkaver­seny jelentőségét méltatta. Han­goztatta, hogy az új népi dem<v kratikus társadalomban az egyén értékét, megbecsülését végzett munkája fogja jelenteni. A szak- szervezeti kongresszus tanácskozá­sait ma folytatják. Elindult Moszkvába a finn küldöttség A finn küldöttség szombaton ló­dult Moszkvába, hogy a Szovjet­unióval kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződésről tárgyaljon.­Vihar Palesztina körül Az amerikai kongresszus sok. tagja a tiltakozás viharát támasz­totta fel amiatt, hogy az Egyesült Államok visszavonta támogatását a Palesztina kettéosztására vonat­kozó határozatban. Taif köztársa­sági párti szenátor, az egyik esé­lyes elnökjelölt kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak szilárdan ki kellett volna te faniok Palesz­tina kettéosztása jnelett. Zillrqcus: Hz USD veszélyezteti a világbékét Pénteken este Zühacus munkás­párti képviselő beszédet mondo; I. Londonban. Kijelentette, meg kelt végre nyíltan mondani, hogy a tá­madó, terjeszkedő és imperialista hatalom, amely jelenleg a világbé­két veszélyezteti, nem más, mint az Egyesült Államok. Zilliacus rá­mutatott arra, hogy az USA be­leavatkozott Franciaország, Olasz­ország és Csehszlovákia bclügyei- be azzal a céllal, hogy .a jobboldal politikáját támogassa. Joliot-Carie asszony nyilatkozata Amerikáról Az amerikai bevándorlási hatósá­gok pénteken délután szabadon- bocsátották Joliot-Cine asszonyt, a világhírű atomfizikus feleségéi. Joliot-Curie asszony szabadon bocsá­tása után nyilatkozott a sajtó kép­viselőinek. Kijelentette, bogy a ha­tóságok engedélyezték a hat hétre, tervezett tartózkodását, de minden útjáról jelentest, kell adnia. Kije­lentette továbbá, hogy nem nagyon lepte meg letartóztatása, mert az a benyomása, hogy az Egyesült Államokban tökéletesen hiányzik a szabadság.

Next

/
Thumbnails
Contents