Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1948-03-28 / 72. szám
Pé cs i fudornc/iy fT Allan tudományi Ao'i Rákóozi-ut 80.8**Koszöntjuk Tildy Zoltán köztársasági elnököt és Szmirnov követségi tanácsost M HUN I STA PÁ RT 0 ÉL DU NAN TÚL I LAP□A V. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ara 60 üli ár PÉCS, IMS MÁRCIUS 28 VASÁRNAP A nép fel Zúgnak a húsvéti harangok, érces Hangjuk zengőn hirdeti az örök íeltámadást. Hirdeti, hogy van felemelkedés a mélységből, hogy túl minden pusztuláson mindig diadalmaskodik az élet megdönthetetlen ereje. A keresztény világ nagy ünnepnapja niellett a magyar nép feltámadását is ünnepeljük ma. Évtizedeken, évszázadokon keresztül niegkínozták, megalázták a magyart, végigdúlt az országon a török, tatár és német, esztelen háborúk tizedelték a nemzet színe- virágáí. Négyszáz esztendőn keresztül a zsarnoki Ausztria uralkodói ültek az ország nyakán, 25 *ven át egy degenerált önkényúr testesítette meg mindazt a rosszat, tniit a magyar földesúri és nagytőkés osztály magában hordoz. Egy emberöltő alatt két szörnyű háborút vívtunk idegen imperialista célokért a vesztesek oldalán, legutóbb pedig a gyűlöletes zsarnokság. g haladás ellenségének utolsó csatlósaként. A nép legjobbjait, aMk felemelték szavukat a szégyen- teljes szolgaság ellen, bitóra húzták. börtönbe vetették, halomra gyilkolták. Az igazatmondók torkára forrasztották a szót, a bátor kiáltást a tetteket kíméletlenül üldözték, hogy a gyáva zsarnokság ülhessen szörnyű tort a nép pusztulása felett. Munkásnak, parasztnak nem jutott ebben az országban, sem kenyér, sem megbecsülés, bankárok, grófok hordták el a dúsan termő föld minden kincsét, külföldi tőkések sajtolták ki a profitot a dolgozó milliók robotos életéből. És a nép többsége némán viselte a súlyos keresztet, csak kevesen voltak. akik felrázták a csüggedőket, buzdították az elesetteket, életet, bátorságot öntöttek azokba, akik kidőltek a sorból. Kevesen hallatták a szavukat, még kevesebben ««élték fel öklüket, a legtöbben csak a végzet sötét árnyékát látták hazánk jövője felett. Ml kommunisták azonban hittünk a népben, hittünk a nemzet jövőjében. Tudtuk, hogy vége szakad a kálváriának, hogy nem gyözedel- Jheskedfictlk soká a rossz a jó és 'S'az felett, tudtuk, hogy lesz újjászületés. amikor a mindig meggyalázott magyar nép leszámol elnyomóival és szabadon emeli fel fejét. És a legsötétebb kálvária ótán. amely rommá, üszőkké változtatta hazánkat, tántoríthatatlanuj hirdettük, van ennek a nemzetnek" Jövője, feltámad a magyar nép, ha !*Nnden dolgozó keményen összefog, ha minden erőt az építés és ?z alkotás nagy mtmká iának szentelünk. Es a mi szavunkat teljesítette be az idő. Újjászületett, feltámadt az ezerszer keresztrefeszített, elnyomott magyar nép. Felépítettük hantikat, új országot építetünk, «helyben nem lesz alkalmuk a ré- 1« elnyomóknak, hogy pusztulásba, I rabságba vigyék a nemzetet. Le- - Rámoltunk azokkal, akik miként |Judás a Megváltót, idegen hatalmak kénye-kedvének szolgáltatták I I az országot, gyötörték, sanyargatták a magyar munkást és parasztot. Felépítettük a lerombolt Jjidakat és gyárakat. A főldcsurak Malmát felváltotta a virágzó kis- o*rtolí,v gazdaság? rendszere, való- nváltva azt a közdelmct. amelyet * hiostanl úieazdák inbbáev elődei nz esztendővel ezelőtt folytattak, fokozatosan * nép tulajdonába c'tiik azokat a javakat, am«*1"' i •* .birtokában gyárosok, bankárok műlókat kerestek, miközben csak Vonior, chilisre, nélkülözés, vagy tadása kivándorlás keserű kenyere jutott a magyar tömegek osztályrészéül. Alapjaiban változott meg az új szabad ország. Azoké lett a hatalom, akiknek egykor a Megváltó is az életét szentelte. Az elesetteké, a kisemmizetteké és elnyomottaké, a magyar munkásé, paraszté és értelmiségié. A magyar munkás már nem a tőkéseknek kiszolgáltatott pária a gyárban, hanem gazdája az országnak, a gyárnak, a termelőeszközöknek. A dolgozók többsége éppen a napokban megjelent történelmi jelentőségű államosítási rendelettel ma már a nép birtokában lévő, a szocializmus alapjait képező állami tulajdonba vett üzemekben dolgozik és folytatja a termelés növeléséért mindennapi hősies harcát. És a magyar dolgozók, akik nem voltak hajlandók termelni a háborús gépezetnek, nem hagyták magukat kizsákmányolni a tőkések hajcsáraitól, most erejüket megfeszítve lendülnek a munka versenybe, mert tudják és érzik, hogy most maguknak, családjuknak, hazájuknak dolgoznak. Tudják, hogy megteremtjük azt a társadalmi rendszert, amellyel nemcsak a szocializmus nagy tanítómestereinek célkitűzései, hanem a hamisítatlan krisztusi tanítások is megvalósulnak. Nem messzibe vesző ködkép, nem utópia, hanem előttünk álló, megfogható, valóság a szocializmus, amelyért elnyomottak milliói folytatnak kemény harcot, amelyért a munkásmozgalom mártírjai vérüket hullatták, amely felé Marx, Engels, Lenin és Sztálin lángoló tanításaikban irányt mutattak. Igazi husvétot ünnepel ma a magyar nép. Körülöttünk, velünk közös sorsban élő' testvéri nemzetek, egymásratalált annyi hiábavaló gyűlölködés után román, jugoszláv, magyar. Szomszédunk, barátunk. Szövetségesünk a hatalmas Szovjetunió, amely a szocialista társadalom megvalósításával világító toronyként mutatja a jövőt a földkerekség dolgozói számára. Szerte a világon győzelmesen nyomul előre a demokrácia és szocializmus gondolata. Az amerikai imperialisták többé sem harminc ezüstpénz- zcl, sem egyéb módszerekTíel nem tudják rabláncra fűzni a szabadság- szerető európai nemzeteket. Határainkon belül az alkotó munka láza serkenti új célkitűzések felé a dolgozókat. Végre leküzdve a széthúzást szitó jobboldali 'szociáldemokraták minden mesterkedését, közös célért, közös úton és rövidesen egy nagy hatalmas táborban harcol minden magyar dolgozó. Változás történt az egyház és a demokrácia viszonyában is. Az alsópapság nagyrészét, a hívők millióit nem lehet többé szembeállítani a nép országával és egyre szaoo- rodnak azok a jelek, hogy jobb belátásra jutottak az egyházak vezetői is. Felismerték, hogy csak akkor szolgálják hűen az írás szellemét, a krisztusi tanokat, ha gyökeresen szakítanak a régi uraik" osztályokkal és tántorít hatatlanul a dolgozók oldalára állnak. Az idei husvét meggyógyítja azokat a sebeket, amelyeket egyes meggondolatlan vezetők a földreform, az ország demokratikus átalakulása elleni uszítással ar egyház és a demokrácia viszonyán e jtett eV. A nép és az ország újjászületett. — Hiába feszítették keresztre, hiába árulták cl, hiába gyötörték századokon keresztül: feltámadt a nemzet és akarata diadalmasan építi a népi demokráciát, a szocializmust. A% iissxes demokratikus erőknek egyeeülniök kell a háborús uszítok elleni harcra Tito beszéde a Jugoszláviában járt olasz dolgozók előtt Tito tábornagy pénteken fogadta az olasz ipari, kultúrál is és mezőgazdasági munkások küldöttségét és a fogadás alkalmával telibbek között a követik ez őket mondta: Az új Jugoszlávia küílpolitiká- ját egészen más alapokra helyezte, mint ahagy az a régi Jugoszláviában volt. Az új Jugoszlávia már eddig is megmutatta, hogy a legjobb viszonyban óhajt élni az összes szamsz&kw népekkel, beleértve slÍ olasz népet is. Az összes denn okra ;5kuo erőknek minden országban egyesülniük kell és le kell töraiök a háborús uszítők propagandáját és a sovinizmust az egyes nemzetek között. Az utóbbi időben — folytatta Tito marsall — a nyugati nagyhatalmak különböző reakciósai arra törekednek, hogy Európának ebben a részében újabb agresszió gyújtópontját teremtsék meg és örökös nyugtalanság uralkodjék. Én azonban meg vagyok győződve, hogy az olasz nép békét kíván és a Mussolini-rendszer okozta háborúban szérwtt sebeit akarja gyógyítani. De az olasz népnél is jobban kívánjuk a békét mi , akik aunyira tapaaztníNxtfc, mit je- , lent a háború, mit jelentenek a háborús uszítok. Amikor hazatértek, adjátok át népeinknek ezt az üzenetét az olasz demokratikus erőknek és az egész olasz népnek. Mondjátok meg, hogy Jugoszlávia népei- csak békét akarnak. Az olasz nép ne üigyjen semmiféle propagandában és semmiféle rágalmazásban. Tito tábornagy beszédére a mezőgazdasági rouukáscsoport egyik tagja váS&szoK. Elmondott«, hogv a* olasz mnnkásküldöttség beutazta Jugoszláviát és megismerkedett a jugoszláv népek munkájával. ismételten meggyőződtünk arról — mondotta —•, hogy a jugoszláv népek nem háborúért, hanem- a bőkéért dolgoznak. A GF nagyjelentőségű határozatai II adottal Sikálják a MOSckOT. a bankokat és külkereskedelmet, eltörlik a haszon bértartozások at és biztosítják a tii*el óbester*ést A Gazdasági Főtanács március 25-én tartott ülésén elfogadta az 1948—49. év beszolgá’tatásí rendszert. ' A Főtanács bizottságot állított fel az országos takarékossági akció megszervezésére. Adórendszerünk egyesítése és racionalizálása szellemében a társadalombiztosítási járulék és az illetmény adó összevont kezelésé: a vidéki városokra és a 10.000 lakosnál népesebb községekre is kiterjesztette. Racionalizálják a MOSzK-ot és az állami bankok külkereskedelmi vállalatainak tevékenységét. Nem adnak ki újabb textil-kereskedői igazolványokat. A GF állami-sókereskedelmi vállalat létesítéséhez járult hozzá, amely mint az állam egyéni cége , fogja a jövőben a sóellátással i kapcsolatos feladatokat hürokrá- j ciamemtesen a fogyasztók érdeké- f ben ellátni. i A stabilizáció előtti időszakból j származó haszonbérletekkel kap-, ! csolatos követelések érvényesíté- j sét február 15-ig felfüggesztették. I A GF most utasítást adott a föld- / nevelésügyi miniszternek, hogy készítsen rendelettervezete: az ilyen hátralékos haszonbérkövetéléseknek a törlése, vagy érvényesítésének megfelelő korlátozása tárgyában. A 30 ho'don aluli ha- szonbérletűekniél aperesítésré nem lesz lehetőség. A GF a 400 vágón hollandi származású vetöburgonyából 355 va- j cjón-t a gazdák rendelkezésére bocsát. Biztosítja a kormány a gazdák rizsvetőmagszükségletét. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében a MOSzK 400 vágón rizsvetőmagot bocsát a fcJdmíve- lésügyi minisztérium rendelkezésére. A vetőmag 450 forintba fog kerülni mázsánként, de az ellen- érték november 30-ig fizetendő csal; be. A Főtanács hozzájárult, hogy a dolgozók téli faszükségletűket már most lieszerczzék, A tüzifabesz.er- zés többiiónapos hv.fj] igénybevétele mellett történjék meg. Ugyanez a kedi' ezmétív vonatkozik a széjiszükség’.e ek biztosítására is. Az állam', és állami kezelésben lévő vállalatok alkalmazottai a csalásra hivatali-síkkusttasra vesztegetésre, tiltott ajándékozásra és üzérkedés-e megáljnpftott büntetőjogé szabályok, alkalmazása szempontjából közhiva tálnak oknak tekintendők. Minden nagyobb közhivatal bejáratánál gyüjtöszekrény; kell elhelyezni, ahová a feleik kérelmeiké', panaszaikét, előterjesztéseiket berakják. A gyújtó! ádé másnap reggel a hivatalos idó kezde tén felnyitják és a kérelmeket úgy intézik el, mintha személyesen vagy postán nyújtotta volna be. A Pravda leleplezi a Balkán-bizottság üzelmeit A Pravda pénteki száma részle- azonban az angol és amerikai dip- íesen foglalkozik az UNO balkáni lomácia ellenzésén meghiúsult, söl vizsgálóbizottságának tevékenysé-! az Egyesük Államok mind jobban gével. Rámutatott arra, hogy aj belemerülvén a görög kalandba el- Szovjetunió es mas bekeszereto al- , ,, ... . „ „ lamok többször megkísérelték, hogy '’hoztak, hogy az Egyesült Nem- az Egyesült Nemzetek segítségévei zeteket az amerikai beavatkozás fe- megoldják a görög kérdést. — Ez dezésére használják fel. Ma válást Románia Anna Pauker szózata a román néphez Anna Pauker román külügyminiszter. a román munkáspárt titkára rádiószózattal fordult a román néphez a választások előestjén. A román nép vasárnap az urnák elé járul, hogy kifejezze véleményét az új alkotmánytervezetről — mondotta. A román munkás-tömeg tudja, hogy a munkásosztály a nép erejét jelenti és a munkásság és parasztság közötti viszony egyre szorosabbá válik. Ma az államvezctés a nép kezében ran, —'mondotta. — Az ország új. reformok előtt áll. Rövidesen sor kerül a közigazgatási reformra' is. Népi demokratikus államot építünk, amely szoros kapcsolatokat tart fenn a szomszéd népi demokráciákkal és a világ összes népeivel. Az országban emelni kell a termelést és önkéntes munkaversenyekke! tovább kell építeni az .országot. A szegedi kongreganisfák felhívása a demokrácia és egyház megbékélésére A szegedi kongreganista egyetemi hallgatók az alábbi húsvéti felhívást bocsátották ki: A szabadságharc leverése óta Nagypéntek böjtjében élt a magyar nemzet, de végre elérkezett feltámadásunk órája, mert a demokrácia a magyar nemzet feltámadását hozta. Bár egyesek közülünk megkísérelték ezt kétségbe vonni, de a katolikus liivek egyre inkább ma gutának étzik a krisztusi úton haladó magyar demokráciát Erről tesznek tanúbizonyságot azok a sorozatos egyházi megnyilatkozások, amelyek az utóbbi időben azok a amelyek az utóbbi időben az egyház és a magyar demokrácia viszonyának áldásos rendezése mellett álltak- ki. Ezek a megnyilatkozások megvilágították az egyházunk és demokráciánk megbékéléséhez vezető krisztusi utat. Hová vezet ez az út? Egyházunk szociális tanításának megvalósításához, a krisztusi Magyarországhoz. Minden, katolikusnak, aki ezután sóvárog, ezen kell haladnia. Ragadjunk hát szerszámot .vagy könyvet, építsünk együtt az építőkkel, dolgozzunk együtt a dolgozókkal Ebben a nagyszerű megújhodásban nekünk. kongreganistáknak. katoliku« fiataloknak kell előljármmk.
