Új Dunántúl, 1948. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1948-02-22 / 43. szám
ÜJ DUNANTÜT 10*8 FEBBüAí 33 Százéves a Kommunista Kiáltvány Irta: VÖRÖS GYULA Nag> eseményt ünnepel n világ ninden kommunista pártja, 3 'unkáé osztály és az egész dolgo- ' emberiség. Száz évvel ezelőtt :enf meg Marx és Engels müve, Kommunista Párt Kiáltványa. A ‘■mmunista Kiáltvány, a tudomá- i* kommunizmus első program- ■ zseniálisan foglalja össze az nberiség történetének általános .apasztalatait, tudományos pon- ' ósággal ellenzi a kapitalizmus -"vényeit vaslogikával mutat rá munkásosztály történelmi szere, re a kapitalizmus megdöntésé- ■n és egy úi, szocialista, kommu- Ma társadalmi rendszer megva- iitaciában. A Kiáltvány megjelenésével új korszak kezdődött a rténclcmben: a munkásosztály . arvrseft, tudatos politikai harcnak korszaka. A társadalomról . óló minden régi tanítás lénye- i .'ben a kizsákmányoló osztályok : m-tudományos nézete és csak - gyes emberek felfogása volt. A "oiltvány megjelenése gyökeres változást jelentett azért, mert a marxizmus nem egyszerűen társa- ilombölcseleti rendszer, hanem a s-sjjdalomtudomány alapelveit • 'ja meg és a munkásosztály urológiája, a népnek, a dolgozók rn llióinak a tanítása. A Kiált- ány megjelenése és elterjedése 'szatiikrözi a munkásosztály év- rizados harcát a kizsákmányolás ’len a szabadságért és a szocializ. • /sért. Engels 1890-ben már ezt " háttá: „A Kiáltvány története Izonyos mértékben a modern • unkásmozgalom 1848-tól máig rjedő történetét tükrözi vissza, -lanapság kétségtelenül az egész ■-ocialista irodalomnak legszélc- ■bb körben elterjedt, legnemzet- >■ >zibb terméke, Szibériától K-'-li- -'rniáig minden ország sok-millió- ’. i munkásának közös program ja“. S záz esztendő alatt jelentő- sen megváltoztak a körül- •enyek, de a Kiáltvány alapvető «‘vei ma is teljesen igazak. Az •ztálvharcok története ma elérte r\ a fokot, amelyen a kizsákmá- yo|( munkásosztály csak úgy ■ziiatja le magáról a tökésosz- ily igáját, ha ugyanakkor egy- :crsmindeiikorra megszabadítja * egész társadalmat, minden raákmánv olástól. minden elnyo. ást ól és osztályharctól. Száz év aü, a Kommunista Kiáltvány egjeleuése óta. sok minden torait a népiek életében. A kapita- zmu.s eljutott utolsó szakaszáig. -,z imperializmusig. A burzsoázia- icly akkor még viszonylag fiatal . fejlődő volt, mo6t reakciós és omlik. A burzsoázia élete már ’an fér össze a társadalommal, éotelen uralkodni a mai termelődik fölött. Ebben a helyzetben •jk eűvetlen kiút van: átmenet -zocializmusba, a társ/'d-dmi fej- 'ó-> magasabb fokára. A Kiált- -,i> alapgondolata n tőkés társa- •fílnií rendszer felcserélése etív új i-cialista társadalmi renddel. — ;or megvalósult a Szovjcjúnió- an és mcCvalósulóban 'ap a népi "mojjráclákba-n. A Kommunista Kiáltvány alapgondolata nemcsak ogy igaz, de a gyakorlatban Megvalósul! és valósul meg: a né- i demokráciák felépítésének ra- -ogó tapasztalatai napról-napra ; és új példákkal bizonyítják 7.t. Ks «.zf igazolják a kapitalista kteh/rák gazdaságilag feihttebh ; szágaj Is. Angiik. Franciaország, 'iaszország, »hol a gazdasági zűr- /var csak fokozódik és még sú- i sabb válság jelei mutatkoznak ■ láthatáron. A kapitalizmus és imoeri-dizmus i ői csökkennek, a szocializmus és demokrácia erői növekednek, óbb országban, a mi hazánkban valóra válnak a Kiáltvány sza- ai- A régi, osztályokra és ősz- 'áh ellentétekre tagolt polgári fáradalom helyébe olyan társulás lép. amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség z-ibád fejlődésének feltétele.“ A fejlődés mai szakaszán a tőkés-rendszer általános válságának a korszakában, amikor a termelőerők lázongás* a kapital’sta termelő viszonyok ellen a legmagasabb fokot érte el, halálos ítéletként' hangzanak a Kiáltvány szavai: „A burzsoázia nemcsak a fegyvereket kovácsolta, melyek halálát okozták; megszülte azokat a férfiakat is,h akik a fegyvereket forgatni fogják -- a modern munkásokat, a proletárokat.“ A munkásosztály legyőzhetetlen ere- jébe vetett végtelen hit. a nép izzó szeretete sugárzik a Kommunista Kiáltványnak a proletariátusról szóló minden mondatából. D » a munkásosztály nemcsak saját soraiból meríti erejét, hanem a dolgozók összességéből is. ,,A proletármozgalom a rengeteg többség önálló mozgalma a rengeteg többség érdekében“. A munkásosztály évszázados küzdelmei megerősítik a Kiáltványnak ezt a* igazságát. Oroszország munkásosztálya a Kiáltványnak Lenin és Sztálin által továbbfejlesztett tanításai alapján valósította meg « szocialista forradalmat és építette fel a szocializmust. Ma a népi demokráciák munkásosztálya maga köré gyűjt minden dolgozó réteget és vei ük együtt halad előre a szocializmus útján. A kapitalizmus országaiban a munkásosztály mind szélesebben vonja be a dolgozó osztályokat a küzdelembe. j H iába próbálták bemocskolni i *az elmúlt évtizedek során a kommunizmus eszméit. Már a kiáltvány is megsemmisítő bírálatot adott a burzsoá világnézetről leszámolt a polgári ideológiával, pozdorjává zúzta a kommunisták ellen felhozott vádakat. Ezek közül talán a legfontosabb az. hogy a kommunisták nemzetellenesek. Szándékosan meghamisították, félremagyarázták a Kiáltvány szavait: „a munkásoknak nincsen hazájuk“ és a reakció úgy akarja feltüntetni a dolgot, mintha a marxizmus .elvvé emelné a hazafiatlan- ságot. A Kiáltvány megmondja az egész igazságot: „A munkásoknak nincs hazájuk. Nem lehet tőlük elvenni azt, ami nincsen. Ameny- nyiben a proletáriátusnak elsősorban a politikai hatalmat kell meghódítania, önmagát nemzeti osztállyá kell emclnie.önmagát nemzetté kell szerveznie, annyiban maga is nemzeti, bár iegkevésbbé sem burzsoá értelemben.“ Azt látjuk tehát, hogy a munkásosztály nem nemzetellenes. Ellenkezőleg: nemzetivé kell válnia, hogy teljesíthesse történelmi feladatát, a társadalmi felszabadítás vezetését. £ *gy évszázad története bizo- * nyitja, hogy épp a kizsákmányoló osztályok árulták el a népek nemzeti érdekeit. A burzsoázia a népek nemzeti függetlensége ügyének árulója lett. A munkásosztály pedig a nemzeti egység és függetlenség vezető erejévé vált nemcsak egyes országokban, hanem nemzetközi méretekben is. De — amint a Kiáltvány is megállapítja — a munkásosztály nem a burzsoázia értelmében nemzeti, nem nacionalista, nem soviniszta, mert a munkásosztály szerint a nemzett érdeke nem más nemzetek elnyomása, hanem a népek és nem- zetek barátsága. Az imperialist3 támadással szemben mindenütt a világon a nemzet élén a munkás- osztály lép fel, a kommunista pár. tok vezetésével A tervgazdálkodás biztosítja nemzetünk jólétét Szabó Páí beszéde a Tervisüola megnyitóján Az egyetem aulájában ünnepé-* dálkodás feladata — folytatta lyes keretek között tartották meg Szabó elvtárs, hogy az elegendőtegnap délután a Szabad Szakszer-; nek látszó javak felhasználási vezetek Szakmaközi Bizottságának i módját szabályozza, hároméves tervtamfolyamát: Dr. Lissák Kálmán elvtárs, az egyetemi rektorának üdvözlő szavai utáni Sásdi Nándor, a Magánalkalmazottak nevében kívánt a tanfolyam' hallgatóinak eredményes és jó; munkát. B. Nagy Gusztáv elvtársi beszéde után Deák Lívia elvtárs a MKP nevében vázolta azokat a fel- ' adatokat, amelyek előtt a tervmegbízottak állanak. A SzDP nevében Tóth Ferenc elvtárs szólalt /el. Az utazási nehézségek miatt távolmaradt dr társ helyett dr, elvtárs nyitotta meg a tanfolyamot. Beszéde elején ismertette azokat a nehézségeket, amelyeket a felszabadult országnak kellett megoldania. Fűben a harcban van szükség azokra a tervmegbízottakra, akiket majd ezen a tanfolyamon termelünk ki. Ha a szellemi és fizikai dolgozók szolidaritásra lépnek egymással, az ország nem a hárommillió koldus, hanem a bőség, a jólét és szabadság országa lesz. A tanfolyam megnyitója dr. Lissák elvtárs záróbeszédével ért véget. Mezőgazdasági szakoktatás a hároméves tervért Abaligef községben 1947 decem-: Mindkét tanfolyamot a hároméves bér 9. óta folyik mindennapos tanítás mellett 32 új és régi gazda részvételével ezüstkalászos gazdasági tanfolyam, amelynek keretében a gazdasági szaktárgyak taní- Sándor Pál elv-1 tását a szentlörinci mezőgazdasági Szabó Pál Zoltán középiskola tanárai látják el VárPárhuzamot vont a kizsákmányoló régi rendszer és a termelő népi demokrácia között, leszögezve azt, hogy a népi demokrácia gazdálkodása nem ötletszerűen történik, hanem az erőnkhöz mért tervek szerint. A múlt profitéhségével, a kizsákmányoló kapitalizmussal szemibe- helyezte a tervszerű gazdálkodást, megállapítva hogy a felülről lefelé irányított és az alulról felfelé törő népi erők találkozása biztosítékai annak, hogy tervgazdálkodásunk virágzó ipart és mezőgazdaságot fog szülni. A tervgazterv keretében a vármegye gazda sági újjáépítésének megalapozása érdekében rendezték meg. Az aba- ligefi gazdasági tanfolyam záróvizsgája február 26-án lesz, a tárcsáié pedig március 3-án, A vizsgák után gazdaköri gyűléssel fejeződnek be a háTomhónapos tanfo hegyi József igazgató vezetésével, lyamok, amelynek keretében nyílenni A rraa7flacá/’ní tanfnltram . - \„— _ ,1i. _ r n Hasonló gazdasági tanfolyam működik a Szentlörinc községhez tartozó Tarcsa-pusztán is. Itt 37 új és régi gazda sajátítja el a korszerű gazdálkodás alapelveit.- APOLLO — vános beszámolót adnak a /hallgatók" az elsajátított ismeretekről. Arany jegygyűrűk, svájci karórák egyéb aranvékszc- rek. Javítások KRIMKER és SANTA Jókai-tér 9 szóm. (el: 20—46 ’ TeLs 20—46 Hétfő—kedd—szrrds, rebruár 23-24—25 Budapestet megelőzve 1 Végig magyarul beszélő Hím ! örvény szélén Művészi szépségű fi.mdráha Fó-ierep’ők Leona-do Cortes*, Vív Gio Luiq. Almiiont* HÍRADÓK 'e'l'ris er>li e eméiivekről ELŐADÁSOK KEZDETE h«tk«io«p s «I S, fél 7 én fél 9 érakor Pétisó érkezik Még február hónapban Bananya- vármegye 18 vagon műtrágyát kap A szétosztásra kerülő műtrágyát a műtrágya bizományosoknál lehet megrendelni. A műtrágyának megállapítása a közeljövőben várható. Ezt a műtrágya- mennyiséget csakis az őszi kalászosok fej trágyázására lehet felhasználni KOBOLD-MOZI IKIJEFO* 16-1P. S7. Hizai SMslMi Maynrsasái] Budapest, Vili.. VAel-út t7. Telefoni 200-264. 203-031 Ma is a regi áron árusít: használ! sze'S'ántfépeket nagy vá’a«z'e'ban, hr'zuos lemez- és rudvasanyrgokat, körtarcsárat, használt fogaskereket, csavarosa', villamossági cikkeket Hivatalos árban 5-15 % engedménnyel hengcielt rúdvas és gerenda m • den szelvenybsn durvalemez es köz'plemez Seiet fürdőkádak, c öveit. Anyaghivatali kiutalás nélkül: fioomlemez d »rabok, aoroncs és -zal gdarabok. kusza t bura’ok. Ácskapocs mez Sgazda-ági szerszámok minden méretoen «■Űrnap, f. hrnár 22-én . kínai—jupln háború irplmni réwlrlc kina... » őftcerrr I I* t f.orHfn Vonna é' A Inn l atfti híradó t li>adA>rk keidéit- j rnnórnap r/»I Tél 5 If 7 tói 9 6'akor ÄZUT a OKON... A fonó. Vöyő és hurkolóipari szakcsoport 25-án. hétfőn 5 órakor h Rákóczi úti s/ékliáz tanácstermében ös-zcjövetelt tart. A cipés/.ipari szakcsoport 23an, hétfőn 6 óraikor a szóik ott helyen taggyűlést tart. A villnny Szerelői pari szakcso- porl 25-án, hétfőn £te 6 órakor a Ra oezi-uti székház tanácstermében taggyűlést tart. Marx Károly és Engels, a tudományos kiwinnumzjnifc megalapító világosan látták, hogy a munkás- osztály csak úgy teljesítheti törté- nemzeti érdeke nem más ncmzctek és szervezetileg egységes. Csakis egy valóban munkás, egyetlen proletárpárt vezetheti a munkás- osztályt, a népet győzelemre. L enin és Sztálin rámutattak arra, hogy a kapitalizmus megszűnését akadályozó főerő a burzsoá állam, és fő oka annak, bogy a polgári állam még fennáll: a munkásosztály egységének hiánya. Ha a munkásosztály egységes lenne, ha nem lennének ál-munkáspártok, ál- szociáldemokrata pártok, jobboldali szociáldemokrata irányzatok, amelyek megosztják a munkásosztály forradalmi egységéj már régóta a szocializmus foglalná el a kapitaliz-mus helyét. Már a Kommunista Kiáltvány idején is proletár — és szocialista — mezbe öltöztek ■ burzsoázia társadalom védelmezői. Marx és Engels kérlelhetertlcnül leleplezték őket, lerántották a kapitalizmus „munkás védelmezőiről“, a burzsoázia munkásosztályon belüli ellenségeiről a leplet és megmutatták azok igazi arcát. V oltak akik a tőkéseket véd'c elégedő ti eked tek a burzsoá társadalom bajai miatt és ,,munkásvédők“ szerepében tetszelegtek. Ezek voltak a hűbéri, kispolgári és polgári ,.szociáldemokraták“ és kimutatta, hogy ennek az állítólagos szocializmusnak a célja: örökös rendszerré tenni a kapitalizmust és megbénítani a munkásosztályt forradalma cselekvésében. Ezek a „szocialisták“ azt bizonygatták, hogy a kapitalizmus fenállása a munkásosztály érdeke. Mennyire hasonlít mindez a ma’ jobboldali szocillstákra, a Blumok- ra, Attiee-kre, Bevinekre, Schu- manekre stb„ hogy a hazai osztály és hazaárulásban is kicsi parazita- ka ne is említsük. A kapitalizmus megdöntésének, a kizsákmányolás megszüntetésé- ' a dolgozók jóléte biztosítanék sának első feltétele a jobboldali szociáldemokraták elleni kérlelhetetlen harc. Az imperializmus és lakájaik, jobboldali szociáldemokraták leküzdése: a népi demokrácia végleges győzelmének cs a lar' tós békének biztosítéka. Ma is lelkesítőén szól a világ egyre növekvő szocialista és demokratikus erőihez a Kiáltvány felhívás*; „Világ proletárjai egyesüljetek’” Nemzetközi összefogásra hívja f*l a munkásosztályt és a világ dolgozó kizsákmányolt tömegeknek száz millióit, az erejét vesztő kapitalizmus, az imperializmus megdöntésére és zsoldosainak leküzdésére. Mfarminc éve a szocializmü* már nemcsak elmélet, de valóság is. A nagy Októberi s*0' cialista forradalom az első rés/ ütötte az imperializmuson, s kaPj' talizmuson. A szocöillzmus felépítésével a Szovjetunióban a Kommunista Kiáltvánv prespektiváj*' hói ragyógó valóság lett. Molotov mondta az Októberi forradalom 30 éves évfordulóján- „Olyan korszakban élünk, atneiybe/n minden út a kommunsztnn* felé vezet.“ A mi pártunk, a jfyar Kommunista Párt 30 év*? küzdelme során a marxizmus-b”1' nizmus elméletére épített, bízott * magyar munkásosztály a roagyfr nép győzelmében, a Kommunis'f Kiáltvány szellemében dolgozol^ A kiáltvány szellemében fo1'” tatjuk ma is harcunkat, amikor , tagkönyvcserén keresztül műnk* * kódunk pártunk szervezett]' és '^c°„ lógiai megerősítéséért, párttaf!olJ g-ok aktivizálásáért és politikai n," velőséért és a párt tömegb*f°'- sénak növeléséért ,fl Pártunk hosszú küzdelmei egyre többen győződnek meg á _ról az igazságról, melyet vezet ink Rákosi Mátyás elvtárs 0,0 f dofct: A jövő a miénk, may kommunistáké, a magyar osztályé, a magyar népé.
