Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-25 / 20. szám

IMS í AND Al tß ÜJ DUNA N TOi: 3 Elfogtak «gy kegyetlenkedo keretlegényt Az, ilkmrcndörsiß iilamvédelini »Jftsly* folyó hó 22-én fogt* ei Gáspár János 36 íves, majai ia- Vast. Gáspár János már hosszabb ideje Majson, bejelentés nétkib bujkált « felelősségrevonás élő', ugyanis « 4/2. munkásszáz-ad egyik keretlegónye volt és ke- gyetlenked-etr ’ beosartottjeival. Ad­dig is. amíg * népbírósig .előtt tele! bűneiért, az állam védőim'' osetály vette őrizetbe. 48-as zenei verseny- Országos középdöntő zenei sorsony ma a Munkás Kultúr- házban reggel 8 órától egész na­pon át, este fél 8 órakor ünnepi bemutató .dr. Gyetvav János fő­apán bevezető szavaival, — je­gyek elővételiben az Idegenfor­galmi Irodában. A Magyar-Jugoszláv Társaság &-ir. hétfőn délután 5 órakor, tfeechenyi tér ló. sz. helyiségében 'íjékorti-tó és ri'a délutánt tart, y«ly©n 0 tagok*1 és minden ér­deklődő; szíveset'' iátnak Az iro­dalmi éfétről. mí. ottan; humorról; dr Sreglujlm Ann* tart ismerte'- lést, míg h szellemi és kózéloti problémák*! dr. Vándor Gyula iamerteti. A munkásokat ócsárolta Szed! a y Béláné sásdt lakó«, de­cemberben Schelb Miklós lakásán Myan kijelentéseket tett, amelyek Alkalmasak felekeze; és a demo­kratikus áilamreml elleni izgatásra. Kijelentéseiben uszított a munkás- 8ág elen és nem fukarkodott szád- a’ és ócsárolni a kormány tagjait se® Rövidesen népbiróság elé ke­rül. A népbíróság elé kerül 3 demokráciát gyalázó nyogatos •" »épügyészség mos: készítette e* ' adira ár Kovács Lajos ellen * Kokszműveknél amidőn Jámbor Kárö’y üzemm-.s er iro­dájában Lakatos István azt * ki- la.eaáéat tette, hogy a munkások c’ejtékezve dóigK/.nak egy bizo­ny0* r^ e~ mcß dőzsöl — olyan 'álaszt adotr, amely gyűlöletre zgatott és kijelentései a demo­kratikus állam rend elven izgatást j**io‘t*k. Többek közöt kije- *ntette, hogy a demokratikus J^armanvzat valamen -.yj tagú csi­kar gazember, akik a munkássé- y®* »'u* használják fed másra , szekerük tolására. A jelen i,.°? n,*8y felháborodására deojo- ráctars-Vnes kikel éseit még to- Kovács rövidesen a népbí- J?**ß ötöstanácss előtt feled fele- ^■len é* rágalmazó kijelentéseiért. |y>vács Lajosi egyébkébt munka »rsai jobboldali beálMtO“ságú .cmbeniek ismerték, aki a fedsz*, •^dujás e:5; Németországba me­nekült. BÁNYÁSZOD' Rádió résziéire gartMjC'í'•*. PfiUt, . b»écheovi-tér 2 *z>m v»^??í^pOK egy v«gv két lo­rejv f!«tésér, Cím: dr. Vb oy Antai utca 1. < *** abá*%tyú&zvÁAQ Majádra elkészülnek a modern, fürdőszobás, központi íűtéses bányász családi házak Meszesen Milyen érdekes volna, ha egy­szer valaki rászánná magát s meg­írná a pécskörnyéki bányák egész történetét. Nem statisztikai adat tok formájában, nem is geológiai tények kronologikus felsorolását. Ilyen természetű munka hiányában, úgy tudom, nincs nálunk hiányos­ság. De milyen érdekei volna ezek mellett évszázadokra visszamenőleg megismerni egy ilyen ipari komp­lexum tulajdonosainak és fizetett alkalmazottainak, a bányamunká­soknak élettörténetét, egymáshoz való viszonyát s általában annak az egész korképnek a feltárását, amelyben ezek a viszonyok kiala- kultak Érdekes lenne megismerni magának a bányának az élettörté­netét is, annak kezelését, a kiter­melt szénmennyiség hasznosításá­nak primitív módjaitól kezdve egé­szen a legutóbbi, fejtettebb kihasz­nálásig. Micsoda történelem, mi­csoda korkép! Mekkora emberi eré­nyek és mekkora emberi bűnök, egyúttal azonban milyen tanulsá­gok bontakoznának ki egy ilyen ismertetésből. A közösség érdekei­ért, vagy 'érdekei ellen folytatott emberi munkának és kizsákmá­nyoló törekvésnek micsoda eposza tárolna elénk egy ilyen bányát őr- ténetből. Ilyen gondolatok kóvályognak agyamban, miközben Kovács elv. társsat, az Újjáépítő Dunántúli Építőipart Szövetkezet igazgatójá­val Meszestelepre igyekszem a há nyásilakásoh építkezésének megte. hintésére, Erdőktől, hegyektől körülöleli utakon kanyarog vetünk a szövet, kezet hatalmas tehergépkocsija. — Ahogy egy-egy kopár hegyoldal tő- kében elhúzódó baraklakások mel­lett szaladunk el, hirtelen olyan érzés lep meg, mintha időben visz. Szarohantjink volna a középkorba. A szánalmasan primitív odúkból, ablaktalan, ócska deszkaron-.sokból összetákolt emberi kalyibák égre- tbrő füstje s az a félelmetes csönd, ami megüli az egész tájat, szánal- mof, és mélységes fájdalommal teli szomorúságot kelt bennem. Itt. ezekből a Jakásoknak" csúfolt kunyhókból szivetiépően kiált mindaz a kín és szenvedés, amely- lyel a kapitalista bányatulajdono­sok a szó közönséges értelmében vérét követelték bányászainknak a munka mellett, hogy maguknak mi­nél nagyobb profitot biztosítsanak. Itt, ezekben a kunyhókban nem csoda, ha idő élői köpték ki tüde­jüket, lettek vérszegények, bete­gek, rokkantak, munkaképtelenek, beesett mellüek és haláfraváltak. Nem csoda ha a bölcsőket kopor­sók váltották fel, hiszen nemcsak a bánya mélyén éltek, szenvedtek sárban, szennyben, piszokban, bűz­ben, kanem az Isten szabad ege alatt is ugyanaz várt rájuk, ott is ugyanazt a sorsot szenvedték, mint amilyen a föld alatt várt rájuk na­ponta. Szörnyű kép ez, ami tépten. nyomon szemünkbe öttik. Mint z<a. lanti borzalmasan szétroncsolt, em- i bereket szállító tehervonat kanya-1 ragnak velünk a karakók, bnjócs-' kát játszva az erdei utak mentén. El.eltűnnek egy-egy pillanatra a, völgyekben, thogy újra előbukkan­janak a letarolt hegyoldalak aljá­ban. önkéntelenül is mélyet szippan­tunk a jó. hegyi levegőből, ahogy felérünk a Meszestetőre. Micsoda változás! Mennyire más kép fogad itt. Az újjáépítési szövetkezet ál. tál megkezdett bányászlakások épikezése milyen új világ bekövet­kezését hirdeti. Rangosán és mó­dosán sorakoznak egymás mellett a kft szoba-konyhás, összkomfortos családi házak. JötUinkre mintha kalapot billentenének, büszkén tár. jók elénk csodáikat; csempével ki- Pakolt, beépített fürdőkád a für­dőszobában, pt’rkettes szobák, köz­ponti fűtés, állandó hideg melegvíz, nagy kérj, — és levegő, biss. egészséges levegő, meg napfény, fenyöillat árad mindenfelől, amerre csak nézünk. Negyvenhat ház vár­ja itt az utolsó simításokat. Rigó- der dűlőn*ugyanilyen állapotban meg huszonöt. Rövid idő múlva té- hát mintegy 70 család váltja fel a régi, tüdőbajt terjesztő kalyibá. kai ezekkel a csodálatosan fel­szerelt, higiénikus, emberi hajlé­kokkal. S mindezt havi 100 forin. los törlesztésre kapjak a bányá. szók, azzal a boldog tudattal, hogy egyszer egészen az övék. felekköny- vileg végérvényesen is a sajátjuk­ká válik. Beköltöződ az első lakó A Gesztenyés dűlőben egy ház már karácsonyra elkészült s abba már akkor beleköltözött a boldog tulajdonos, Szominer elvtárs és családja. Ide is, ellátogatunk. C*ak a feleség van idehaza a két nagy lánnyal Körülvezetnek a lakásban. Csakúgy sugárzik az arcú az örömtől, ahogyan az „emeleten" a széles, üveglalas verandáról, ahon- nan a Ulás fényben úszó hegyekre lehet látni, — szélesen magyaráz. Mindent megmutatnak; fenn is és a szuterénben Is. Ragyog minden a tisztaságtól. Csupa derű, életűi- darnsóg árad a falakból, a bútorok, bál, s az emberek arcáról, akik ezek között a falak közölt cinek. Az új emberi étel álfán A házhoz nagy kert is tartozik. Meglátszik itt is a gondos kezek munkája Itt vannak a gazdasági épületek; disznóól, tyúkól. Nincs hiány semmiben sem De nem is le­het, hiszen a szövetkezetnek is volt gondja mindenre. Ezt bizonyltja az is, hogy például at alagsor mel­letti feljárónál még kutyaólat i* épített eh. Kiérzi az ember minden, bői az a végtelen gondosságot, ami áthatott itt tervezőt, épitö munkásokat, munkafelügyelőket, * most a boldog tulajdonosokat át­hatja. Jártam már nagyúri otfhcpok ban, ahol a fényűzés és a jólét kiáltó ellentétben állo't a bánnia’- hók tettetett, hazug vidámságával, erőszakolt jókedvével. Jtt azonban, ahogy végigfut tekintetem az arco. kon, a falakon, a bútorokon s «X egész ház levegőjét ahogyan ma­gamba szívom, semmi mást nem ta. lálok, nem érzek, mint őszinte, igaz, becsületes életörömét. És ahogy kilépek a meleg, barátságos konyhából, fejem felett megcsillan a napfény, érzem, olyan közel va­gyok a tiszta Jósághoz, hogy szin­te kézzel megérithetném. Csak né­zem ezeket a boldog embereket ,, $ alig tudok valami búcsúféléi ki. nyögni. Mert amit el kellene mon­danom, azt csupán egy lelket fel- szabadító örömteli kacagásban, vagy égig szárnyaló dalban ad­hatnám vissza. Látom, tudom már. hogy való­ban elindultunk az úf, az erpbeH élet útján! B£KY J0L1A dr a Gyógyszertárát, OTI rendelőt, utca- rendezést, postafiókot és csatornázást Budai külvárosnak! A Kommunista Párt harca a városrész jólétéért 11 Az- 1 éjjel Kovács József m ir-Kas felesége rosszul lett. „Vakmi orvosság kellene" — mondotta Ko­vács József és felöltözött. A Budai külvárosban nincs gyógyszertár és így hosszú séta után végre a Bel­városban talált ügyeletes gyógy­szertárt. Mire hazáért az asszony félig qszméletlenü! feküdt az ágy­ban. Ntries OTI rendelő sem a Budai Külvárosban. A gyá­rakban dolgozó munkások ha baleset éri őket a ren­delési napokon több kilómétert kénytelenek gyalogolni. Ha pénzt akarnak a budai-külvárosiak fel­adni, ha. telefonálni szeretnének valamilyen sürgős ügyben, akkor is be kell jönniök a belvárosba Ha megéred az eső és a hegyből lerohanó vízára­dat végjgáztatja a köve­zetnélküli járdákat a mun­kahelyükre igyekvő munkások fol­tozott vagy lukas cipője majd­nem elmerül a sárban. A Magyar új és a Havihegy kör­nyékén lakók, ha vízre van szük­ségük kénytelenek jó messzire gyalogolni. i Amikor panasznapot ren­dezet a Magyar Kommu­nista Párt budai-külvárosi szervezete sorba jöttek el a dolgozók és panaszolták a város­rész fogyatékosságait Valamit kellene tenni — mondogatták a munkások. A felszabadulás előtti időkben nem törődött a külvárosi negyedekkel ez akkori várospoli­tika. Ma már más a helyzet? Igv készült el a Budai Külváros Kommunista Párt- szervezetének várospoliti­kai programja. Javasoljuk, hogy a Makai Ist­ván-út és a Bányatelép-út elága­zása köm) ékén egy gyógyszertár­ra engedélyi adianak, hangzik a program <elsö pontja Hasson oda a város vezetősége hogy a budai városrész lakói ré­szére könnyen megközelíti,elő he­lyért OTI rendelő létesítését való­ra lehessen váltani. Állítsanak fel postafiókot a vá­rosrészben és. telelonantomattát [ sík meg, Illetve készítsenek éj Kövezzék kk a Makai István utat: ládákat, változtassák meg a régi egészen a Szent István templomig, i utca neveket és nevezzenek el ut­Kérjük a 1 orda-utca, Hajnal-gtca és általában az egész kerület ré­szén az elhanyagolt utcák kiköve­zését. Hozzák Tendbe a Budai kertvá­ros utcáit is és a Kiss Emő-ntca, Hajnal utca, Torda-utca bűzös víz­folyásait tüntessék' el megfelelő csatornázással. Szabályozzák a Csillag-utca és Telsővámház-úf betorkolását, léte cát a demokrácia mártírjairól 1» — hangzik a várospolitikai köve­telés. Nem nagy követelések ezek és nem is lesz nehéz megváló sí taniok őket ' Mégis ezeknek az apró követeléseknek a megvalósítás* teszi i kerület lakóinak életét ké­nyelmessebbé. Ezért rendez pa­nasznapot « Magyar Kommunista sftsenek közkutat a Magyar-utca P^t és ezért készíti pl a kerülete*: és Havihegy sarkán, a budai-kül- j várospolitikai programját, városi szemétgyűjtő ládákat javit-i Katkó látván. Kultuszminiszter ur! Hónapok ófa nem kapnak fizetési a bányavidék tanítói! T öbl> alkalommal foglalkoz­tunk már lapunkban a bányavi­dékek iskoláinak mostoha hely­zetével. elsősorban a meg nem felelő iskola-épületekkel és a tanerőhiánnyal. NoVeiukJfcrbenf ennek kiküszöbölésére nyolc új tanítót vettek fel az iskolákba akik azonban a* kultin zminiszté- riuratól kinevezésük késése miatt ezidcig egyetlen fillér illetmény­ben sem részesedtek és’csak az menti meg őket az. éhenhalástól, hogv a bányászok látják el őket élelemmel. Követeljük, hogy a k ultin zminiszteT sürgőben te­remtsen rendet a bányavidék! iskolákban, gondoskodjon ikello létszámú tanszemélyzet kineve­zéséről és arról, hogv a nép ér­dekében becsületesen dolgozó pp- dagógusok fizetéüket 'valőbsu meg ia kapják. A MOSzK elszabotálja a Mauthner-gyár olajellptását ! A NIK 500.000 torint kölcsönt adott Nem. sokkal ezelőtt foglalkoz­tunk azzal, hogy a Mautner olaj- gyárat n leállás veszélye fenye­geti, ha nem kapnak idejélxm nyersanyagot. A gyárban akkor mindössze nélianv napra elegendő olajosinag volt csupán és az ü, b. hiába sürgette az olajosmagvak leszállítását a MOSzK, nem volt hajlandó eleget tenni a felszólí­tásnak addig miß « Mau diner olaj gyár nem fizeti ki tartozását. A gyár ii. b. ét a tervjnegbízot- tak néhány nappal ezelőtt fenn, járlak Budapesten és kérték n .\ehézi|>ari Központ ' ezetősegét. — amelynek hatáskörébe tartozik a pécsi üzeni is. - hogy nagy óbb összegű kölcsönt adjon az iizzít? részért', A NIK indokoltnak vél­te az ézam kérését ós 500 ezer fo­rintot adott a mag beszerzi'-«re »« egyéb kiadások fedezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents