Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-18 / 14. szám

I 1948 JANUAS ti OJ DUNÄNTÜL 5 4 Minimálisra hell csökkenteni az üzemi baleseleket A demokrácia már gondoskodik a munka rokkantjairól Egyik nap, amint a vaskengyele­ket fúrtam, a fúrógép fogaskereke elkapta a kezemet és az első ízt letépte középső ujjamról. A bőrt zsebkéssel vágtuk le, majd ro­hantam a klinikára. Tt)t csak be kötözték a sebet és este kellet” visszamennem, hogy levágják a meztelenné vált csontot. Két hó napig munkaképtelen voltam és azután is csak csökkent erővel tudtam dolgozni. De rokkantsági járulékot egyetlen fillért sem fi­zettek, mert mire a jegyzőkönyve­zésre kerük sor, gondos kazek feltették a fúrógépre az addig hiányzó védőburkolatot... Ma már védőburkolat nélkül egyetlen fogaskerék sem mű­ködhet, Ilyen baleeet többé nem fordulhat elő. 1937 április 14-én, este hat óra kor az Ipartestületen bértárgyalás volt az asztalosmesterek és mun­kások között. A munkásokat öt­tagú tárgyalóbizottság képviselte és 5 filléres órabéremelést harcol tak ki. A tárgyalóbizotttság egyik tagja, Izsáky Imre elvtárs sápadt arccal, bekötözött kézzel jelen* meg. —' Hegedűs Jenő Ipar-utcai te­lepén dolgoztam akkor. Köszörü­lés közben a gép megindult és el­roncsolta balkezemet. Hirtelen kötést tettem rá és az OTI-ba siettem, öt perc hiányzott a négy órából, öt perc és emiatt nem kötöznék be szétroncsoit kezemet! Tovább kellett mennem « sebé­szeti klinikára. Betegségem idejére felvettek helyettem egy alacso­nyabb bérért dolgozó munkást, de mert közel sem érte el az én munkateljesítményeimet, — nem tudtak rajta eleget keresni, — így hosszú táppénzes idő után mégis visszakerültem a gyalupa dómhoz. Az OTl ma már a munkásoké. Ha valaki megsérül, gondoí ke. zeléaben részesül. Nemcsak férfiak áldozták egész­ségüket a munkagépeknek. A bőr. gyár sok csonkáujju munkása kö­zött nők is vannak Szefcsik Im- réné elv-társnak egyik keze telje­sen hasznavehetetlen. Három ujja csonka, egy pedig béna. 70 szá­zalékos rokkantságot állapítottak meg nála. Sérülése éppen ebben a hónapban 10 éves. — 1938 januárjában az Al-erra vasalógéppel bőrt vasaltam. A va- viiógcp megindult, miközben a bőrt igazgattam Roncsolta, ege te a kezemet. Utána három és fél hónapig nem tudtam dolgozni. Hét pengő heti táppénzt kaptam. — Ma ez a táppénz 100 forint lenne. Súlyos sérülésem mán rokkantsági járulékot fizettek. 25 pengőt. Ma 92 forintot kapok ha­, vpnra F-z a halocf nia is meglorténhet, de mint a fenti számok mutat­ják, a szerencsétlenül jártak már I nem éhbért kapnak. A Kokszmüveknél számtalan , e.v.térsnak hiányzik egy vagy két ujja. Szál on táj József elvtárs öt éve esonkakezű. — 1943 január 24-én déiutános í voltam. Fél nyolcn* járt az idő. kólátokká!, apró észszer űzi tésí öt­letekkel kell elhárítani « fenye­gető veszélyt. És ez meg is tör­ténik. A csonka ujjak egyre kc- vesbednek. A gép most már a munkásoké, akik „tudják a nevét“ és elbánnak vele. Szeretettel, hoz­záértéssel javítgatnak rajta, amíg csak tökéletes nem lesz. A csonka ujjak a tőkések gyárai: jelentik, ahol a munkások egészsége, ereje, épsége mit sem számított. De a nép országában, a nép gyáraiban ma már a dolgozók erejét, egész­ségét védik, hogy inindké* kezü­ket ökölbe tudják szorítani, ha kell és mindkét kezükkel szol­gálni tudják azt a rendszert, ■ÉÉlÉflí zes a ’at". Védőeszközökkel, bur­Börtönre és lefokozásra ítélték Örley altábornagyot A szegedi honévdtői vény siók pénteken tárgyalta örley Zoltán nyugalmazott altábornagy ügyét, akit azzal vádoltak, hogy mint seinek. A honvédtörvényszék Czi- bor-tanácsa örleyt hivatali hata­lommal való visszaélés, hűtlen ke­zelés és sikkasztás miatt nyolché­kerületi parancsnok a honvédség j napi börtönre, lefokozásra és hi va­rak tárából nagymennyiségű élei- j talvesztésre ítélte Az ítélet nem miszert küldött Budapestre fölötte-* jogerő*. Letartóztatlak egy ayilas pártszolgálatost A mohácsi rendőrség letartóztat­ta Pank Ede mohácsi tisztviselőt, aki a nyilaskereszfes pártban fegy­veres pártszolgálatosként műkö­dött. Tetteiért Budapesten felel. Megyei 48-as népi táncverseny A Baranya vármegyei rendező- bizotitság január hó 20-án, délelőtt fél 10 ómkor tartja a Munkás Kultúrház helyiségében (Kossuth utca 13.) az országos kultúrverse- nyekkel kapcsolatos népitánc ver­senyt. A vármegye 18 kultúrkör- zetébő) érk;zü különféle tánc- csoportok 3] számmal kapcsolód­nak bele e versenybe. A verseny egész napon át folyik, azok szá­mára, akik az - országos közép­döntő versenybe soroltatnak be, este fé) 8 órai kezdettel a Mun­kás Kultúrház helyiségében ün­nepi bemutató* tart a rendezőség. Az est műsora kb. két órát fog igénybevenni. Belépőjegyek a helyszínen kaphatók. SAKK Látogatás a hirdi kendergyárban ahol 19 éves iib. elnök és 17 éves üb. tag vigyáz a dolgozók jogaira Derekas munkát eégez az ország legfiatalabb üzemi bizottsága A MADOS Déldunántúli Kerü­lete kiírja Pécs város 1948. évi, a 48-as szabadságharc 100 éves for­dulója alkalmából rendezett egyé­ni sakkbajnokságéit. A verseny győztese „Pécs város 1948 évi egyéni bajnoka“ címet nyeri. Az első három helyezett oklevél, a többi döntőbe jutott versenyző emléklap, azonkívül a helyezések és a renddkezéite állj díjak sze rin: értékes díjazásba részesül. A verseny :n esait a MADOS tagok in du Illatnak. Benevezések a mai naptól kezdve január 28-án délután 6 óráig adhatók le a szak­osztályvezetőknek. akik ugyanezen napon este 8 óráig kötelesek a be­nevezéseke: a 3 forintos nevezési díj és a 3 forint bánatpénzzel együtt a torna vezetőnek, Páncél Józsefnek leadni. Az elődöntő feb­ruár 3-án kezdődik, sorsolása feb­ruár 1-én megtekinthető lesz e BTC helyiségében. HERMANN tÁMiskatáia szerdán 21 ón kezdődik A NŐEGYLETBEN Ma záróössztánc A gépháizban vagyunk. Hatal­mas, Í80 lóerős gőzgép szolgáltat­ja a hajtóerőt, a bőség szinte kibírhatatlan. A lámpa fényében TANCOL A SZÉNPOR. Közel száz munkás: foglalkoztat ez az üzem, jobbára fiatal leá­nyokat és fiúkat. Egyedüli fonó- és szövőgyár egész Dé!-Dunántú- lon. Nagy termelőképességű üzem, a kisparasEtok kenderét fonja és szövi meg. A gyár nem tarthat igényt országos hírnévre, hacsak annyiból nem, hogy Itt működik A LEGFIATALABB tagokból álló üzemi bizottság. — Az ÜB elnök a hegesztő míihely- ben van, — mondják a munkások. A műhely egyik, ’sarkában leme­zekkel elzárt helyiség a hegesztő fülke. Az „elnököt“ munka közben találjuk, amint nagy szakértelem­mel hajol a hegesztendő vas fölé. A követkeiző pillanatban felszik­rázik a HEGESZTÖPALCA, folyik a vas az eltöri géprészre. Megvárjuk, amíg befejezi a mun­káját . és csak azután hívjuk ki. Olajosrohás legény lép ki. Ko­vács Józsefnek hívják, mindössze 19 éves Apja bányász. Ö azonban ipart tanult, lakatos, A felszaba­dulása után került ide. Négy hó­nappal ezelőtt választották meg ÜB ELNÖKNEK és ha rövid idő óta tölti is be ezt a tisztséget, mégis jJentös eredményeket ért el. Ma már fürdő és ebédlő áll a munkásság rendelkezésére. Bizony még pór évvel ezelőtt, mikor még e sorok írója maga, is a gyárban dolgozott, mint géplakatos, gon­dolni sem mertek ilyesmire. Mint minden üzemben, azóla itt is gyökeresen MEGVÁLTOZOTT A HELY­ZET. Tervei iránt érdeklődünk. Meg­állapítjuk az új normákat, ész- szerűsítjük a munkamenetét, fo­kozzuk a termelést — mondja rö­vid gondolkodás után. Fehér Terézt, az ÜB elnökhe­lyettesét a gerebeneeő gépterem­ben találjuk. Munkahelyén hatal­mas porfelhő kavarog, bár a szellőztető berendezések dolgoz­nak. A VÁGÓGÉPNÉL DOLGOZIK. A sok vesződség és méreg ellené­re is szívesen vagyok’ az, mert itt tudok munkatársaimnak legtöb­bet használni. Az ÜB feladatait szakszervezeti tanfolyamon ismerte meg. Jozifek Gusztáv az UB legfia­talabb tagja. 17 éves és négy éve dolgozik már a gyárban. Itt volt tanonc és nemrég szabadult fel. BÜSZKE VAGYOK arra, hogy ilyen fiatalon meg­választottak. Tudom, hogy fele­lősséggel járó hely ez, éppen ezért igyekszem jó munkát vé­gezni. Peti Erzsi szintén hányás szülők gyermeke, naponta 8 kilométert gyalogol. Ennek ellenére üg> esen. fáradhatatlan szorgalommal végei munkáját, A lefogyott orsók he­lyébe teli orsókat nak fel a gép­re. Közben vigyáz arra, hogy* « gépből kifutó szalag el ne sza­kadjon. öt már MÁSODSZOR VÁLASZTOT­TAK MEG UB tagnak. Első megválasztásakor lemondott, mert kilátástalannak tartotta az olyan UB munkáját, ahol a gyáros veje az elnök. Mo«: azonban szíwel-lélekkel dolgozik és az eddig elért eredmények új célkitűzések megvalósítására öse- tönzik. Zúgnak, zakatolnak « * gépek, pereg a kész fonál az orsóra. — Másutt a gépek gyors ütemben szövik a vásznat. Erőteljesen fo­lyik a termelés. A termelés me­netére és a munkások csorbít ha­tatlan jogaira vigyáz az ÜB. Az ország legfiatalabb üzemi bizott­sága. Csordoe Jenő. „Miénk a föld" A telekhönyvezés befejezésének örömére ünnepélyeket rendez a baranyai parasztság Az 1848-ban kezdődött jobbágy-, az .ünnepi nagygyűlés után örege? szabadítás a dicsőséges magyar! nyilado*ó eszű iskoUagyer.kek f j t - „,i jx - r «. 1 látogatnak «1 koszorúkkal a szov­forradalom százesztendős «vfordu- , jrfhÍMk emlékművéhez, mert tud­lójára befejeződött, A hajdani ván-tudjék, hogy a magyar főidben nincstelenek unokái ke-ükb* kap­ták a telekkönyvi kivonatot s ez­zel végleg birtokukba vették ük- apáik sok\ vérrel-verejtékkel meg­szolgált örökét. Ahol csak földosztás volt szerte a hazában, a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére január 25- én minden községben ünnepet tart a végleg szabaddá lett parasztság. Küldöttségek keresik föl a falvai lelkészeit és arra kérik ókéi, hogy az istentiszteleten emlékezzenek meg a föld birtokbavételének je­lentőségéről. Az istensatiszteiet és nyugvó hősök áldozata nélkül még ma is zsellér lenne a zsellér » in- ségmunkán kínlódna a nincstelen napszámos. Ne legyen tehát egyetlen olyan földhöz juttatott közűés, ahol ne lenne ünnep, ne rendűire föl hála- telt «ziwel a Himnusz Földhözjut- tatottjaink emlékezzenek vissza a régi világra, vegyék számba az el­múlt három esztendő küzdelmeit • fogadják meg, hogy a földhöz, a földet juttató demokráciához mind­örökre hűek maradnak! ¥T¥ esztendőben ^ w frizurájával sikert arat Asszonyom RÓNAI fodrászszalon Megalapították a munka rendjét Kiliin'efést és pénz tilalmát kapnak a rendkívüli teljesítményt elért dolgozók A legközelebbi minisztertanács i napirendjére kerül a Kossuth-dí- jakról szóló tövénvjavaslat, amely- lyel tudományos, irodalmi és mű-' vész éti rendkívüli teljesítménye­ket jutalmaznak. A pénteki mi­nisztertanács már elfogadta a Ma­gyar Munkaérdem rend' és Érdem­érem alapításáról szóló törvény- javaslatot. Arról van szó, hogy nemcsak kitüntetést adományoz­nak, hanem jutalomdíjat is azok­nak akik munkájukban kiváló tel­jesítményt értek el, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek egyaránt. Az érdemrendnek három fokozata lesz: arany, ezüst és bronz. Az arany fokozattal kitün­tetett 5.000, az ezüsttel kitünte­tett 2.000, a bronzzal kitüntetett pedig 1.500 forint jutalomban ré­szesül. Különösen a hároméves terv megvalósítása terén rendki* vüli teljesítményt elért dolgozók kapják meg ezt a kitüntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents