Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-18 / 14. szám

Üdvözlet az imperialista hódítók ellen harcoló görög népnekl ii A MAGYAR KOMMUNISTA par t D É LOUNÄNTULI LAP3A V tVTOlYAM, 14. SZÁM Ära 40 fillér PÉCS, 194* 1ANUA* U VASÁRNAP Demohrailhosszelleme? amapreovímzaiiha! Irta: Dr. RÉKY JUTNIA fia a felszabadulással előállott változásokat s e változásokból SEükségszerűen bekövetkezett esc- roényeker figyelembe vesszük, tárgyilagosan meg kell állapíta­nunk, bogy annak az új rendnek, amelyet a demokrácia jelent, kör­vonalai egyre erőteljesebben és határozottabban kezdenek kibon­takozni. Uj viszonyok, új intéz­mények jöttek létre az állami, tehát politikai, valamint gazdasági és társadalmi s ezen belül egész közművelődési életünkben. — A magjar élet sssswadoa rendjének utolsó falai is leomlottak. Az a világ, amelyet a magyar feudális- 01 us. a kapiraliznuw és bürokrácia követsége tartott fenn s amelyet külső megnyilvánulásai, viselkedé­si formái és szépségcszményei szerint „úri“ Magyarországnak szoktak nevezni végleg ö^szeom 'ott, semmivé lett. A földbirtok reform, a nagyüzemek, a bányák s most legutóbb n bankok államo­sítása gazdaságilag fejezte be azt * folyamatot, amelynek eredmé uyeképepn a hagyományos ural­kodó rétegek helyére új osztályok: a magyar nép elhanyagolt, vagy elnyomott tömegei léptek s egyre vro teljeseb ben foglalják el jogos pozícióikat, szerzik meg s teszik ffiegingatbatatlanná hatalmukat. Magyarország világhelyzete, tár- twdatm' összetétele, gazdasági szerkezete alkotmányos és poll. , élete döntő fontosságú át a<aku:áson ment kérésziül. S ezek ne* az ata-akuUsoknak a követ­bak& tÖ£8t«crflleg meg- baadottá, kerdeae-sé vált a w-i- gyar műveltség hagyományos ké­, v SJ!ewezetí felépítése, de igen wk vonatkozásban tartalma és szedem«; 's. Éppen ezer: szüksé­gessé vált minden vonatkozásban, hogy saját terü!eteinke.n belül át C!.íük. kiegyenlítsük, fölmérjük s • * Ragunk, sajátos magyar vi«zo- | nyaihoz mérten új, eleven cgy- j seggé ötvözzük nemcsak az euru < P*’. de nemzeti kultúránk ered- ménvejt, élményeit és sugallatai: 1 «• A centenáriumi év kiváló al- I kaimat nyújtott és nyújt mind­annyiunknak ama hogy megvizs­• hagyományainkat s külön !• válasszuk benne mindazt, ami , dísznek, emléknek, múzeáÜs é • tűknek való s azt. ami valóban < epí*ő része lehet életünknek. A jelek azonban «zt mutatják, hogy Magyarországon még mki- dig vannak körök, «kik a józan ‘ történelemszemlélettel, a haladás « fejlődés törvényeiből szükség szerűen következő felfogással szemben éppen az ellenkező ál­láspontot képviselik, akik egy­szerűen nem hajlandók tudomásul- : venni, hogy a történelmi változás / következtében új rend. új világ született meg: a népi demokrácii 8 hogy a régi világgal együtt a régi urak hatalma is megdőlt Mindszen'hy, valamint az irányi fása alatt álló klerikális sajtó, az egyház hivatalos lapja, az Új Em- her, egyre arcát'anabh hangon gyalázza legszentebb történelmi hagyományainkat. Nem riadnak '■issza attól sem, hogy szembe- he’yezk ed jenek a demokráciává! — mert hiszen azzal, hogy a ma- S>«r szabadságharc legnagyobbjait Kossuthot, Petőfit és Tincsicsot megtgadtájg s ahogyan ezekben a kérdésekben azóta is állástfogku- uak nean egyéb, mint mögt aga dása »nnak a szellemnek amclyc A munkásegység szorosraiűzését követelte a két munkáspárt első pécsi közös aktivaülése Az értekezlet megbélyegezte a szociáldemokrata jobboldalt Tegnap este íöbbsaáz kommu­nista és szociáldemokrata szak- szervezeti vezető, üzemi bizott­sági tag, bizalmi és pártvezetőségi tag jött össze a Doktor Sándor Kultúrház nagytermében, hogy megbeszéljék a munkásmozgalom napirenden lévő kérdéseit. K r a n c z Pál elvtárs megnyi­tójában rámutatott annak a jelen­tőségére, hogy a két munkáspárt vezetői Pécsett elsőidben, közös aktíva ülést tartanak. Ezután K ö- b ő 1 József elvtárs, a MKP nag budapesti szervezetének h. titká szólalt fel. Beszéde elején rövid visszapillantást vetett a demokrá­cia eddigi eredményeire és meg­állapította hogy gazdaságilag és politikailag nagy fejlődést értünk el. Ennek azonban még nem minden­ki ébredt tudatára. Minden dolgo­zónak fel kell ismernie a demo­krácia mai megdönthetetlen erejét és hogy a gazdasági helyzet ösz- szehasonlíthatatlanul jobb, mint a felszabadulás után. Köböl elvtárs ezután a két munkáspárt viszo­nyáról szólt. Megálllapította, hogy a további eredmények elérésé­nek egyik legfontosabb előfelté­tele a két munkáspárt közötti szövetség szorosabbra fűzése. A peyerizmus széliemének el kell tűnnie Evvel kapcsolatban több kérdést szociáldemokrata elv-társaink se­tisztázuunk kell. így például szó ciál demokrata részről szemünkre szokták vetni, hogy beleavatko­zunk a szociáldemokrata párt bel- ügyeibe. Ezt mondták, mikor a francia pártot kritizáltuk és ezt mondják most is, amikor a szo­ciáldemokrata partnak a ké: vi­lágháború közti magatartását bí­ráljuk. A kommunista párt bírálata min­denkor segítőszándékú volt. •fb- segít***e részben elő, hogy Antveipenbun a Magyar bzoctál- rlemokrata Párt helyesen toglalt állást, a világháborúk kört) maga­tartás bírálata pedig a most meg­indult tisztulási folyamatban lesz gítségére, hiszen Peyei szökésé­vel a peverizmus szelleme nem sem­misült meg teljesen. A másik vitás pont az egységes munkáspárt kérdése. Tisztában kell lennünk vele, hogy az egy­séges munkáspárt nem napi kérdés. Csak akkor lesz az, ha a benne résztvevők közös akarata kívánja. Azonban ha valaki a két munkásoárt egyesülését, mint perspektívát elveti, az <j)veti azt. hogy a munkáspártok napról-napra kö­zeledjenek egymáshoz. A régi szervezeti munkások a két munkáspárt egyesütését kívánják üdvözli a Szociáldemokrata Párt közel lövőben összeülő XXXVI. kongresszusát én kéri, hogy a munkásegység szorosabbraf üresé­nek kérdését oldja meg. A vélemények tisztá­zását folytatni kell A ha á rf.ra.tj javaslatot a konfe­rencia elfogadta. Gellért Bruno a Miagánalkűlinazottak. Szaksfcerve- z? tőben, Toller József pedig « Kokszműveknél lévő példás mun­kásegységre hívták fel a figyelmet. Ezután Horváth Zoltán, a Vilá: gosság főszerkesztője szólalt fel. A választás után a két munkás­párt viszonya katasztrófa lissá vált — mondotta — és nem véletlen, hogy ebben az időben vált sú­lyossá gazdaság’ helyzetünk is. — Amint azonban « két pár: kap­csolatai javulni kezdtek, javult &z ország gazdasági helyzete is. Mi nem nevezhetjük elvtáreaink- nak a francia és holland ..szo­cialistákat“, akiket a Wall Street lapja sző vetségeseinek nevez. A Szovjet uniót azért támadják, mert « vi­lág szocialistáinak legnagyobb erőssége és példaképe. A szociál­demokrata elvtársakhoz szólva Horváth Zoltán rámutatott arra, hogy akkor, amikor szociáldemo­krata részről egyesek kifogásolják, hogy a MKP beleavatkozik bel- ügyeikbe, a szociáldemokraták is beavatkoznak a kommunisták bél- ügyéibe. X két munkáspárt egyesülésének úgy kell megtörténnie, — mondotta befejezésül Horváth elvtárs, hogy ebből a munkásosz­tály gyarapodjék. « demokrácia erősödjék. Ezután Köböl József és V«« Miklós válaszoltak a felszólal! sokra Köböl elvtárs felhívta xj. elvtársak között *rra a figyelmet, hogy s két munkáspárt közötti véleménykülönbségek kiküszöbölé­sére a mai aktíván megindult vi­tát minden módon folytatni kell és közös tanulással, vitával kell tisztázni a felmerült problémákar. A nagy jelentőségű aktíva Moso- nyn Jenő zárosravaivaJ ért véget. A Szociáldemokrata Párton belüli! két part egyesülését kívánják Sí*™1 kapcsolatban megemlítette \ demokrácia'ma még nehéesé- Kobo. e.vtáT* h««» '"** gekkel küzd. ezek ellen a két mun­káspártnak közösen kell küzdeni. Köböl elvtáis. hogy egyes jobb oldali elemek ezt két klikk harcá­nak szerelnék feltüntetni. Bz azon­ban nem klikkek harca hanem a baloldal harcol azok ellen, akik Pieiltert menteni akarták, akik gátolni akarták az alumí­niumipar államosítását és akik a választás után a Szo­ciáldemokrata Pártot ellenzékbe akarták vinni. Csak a munkásosz­tály ellensége terjeszti azt, hogy a jobboldali elemektől való meg­tisztulás a Szociáldemokrata Párt meggyengüléséhez vezet. Köböl elvtárs beszéde után Vas Miklós elvtárs, a Szakszervezeti Tanács h. főtitkár« szólalt fel a Szociáldemokrata Pár: részéről. A szakszervezetek eddigi munkáid nők Ismertetőre után a két mun­káspárt kérdéseivel foglalkozva ki­jelentene. hogy a régi szervezett munkások a A beszédeket követő vita során Fodor György a munkásegység megbontói ellen, Sipőcz Emil pe- dig az újjáépítés eredményeit mél­tatva szólalt fel. HuckeT János tapsvihar közben jelentette be. hogy a Meszhart bányái két és fél év a«i:t végrehajtják a három­éves tervet. Dorn Lajos indítványozta, hog) a Szakszervezetek tevékenyen vegyen részt a görög szabadság- harcosok megsegítésében. Indítványát a szakszervezeti inté. zőbíznttság elé terjesztik. Sölley István a munkáspártokba funako- dott osztá!yellenes erőkről beszélt, fodor Sándor a két munkáspárt közti viszony szorosabbrafüzésé; sürgette és határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben 24-én írják alá a román-magyar barátsági egyezményt Illetékes helyről kö/Jlk a MagyaT Távirati Irodával, hogy a román kormányküldöttség az eredeti programtól eltérően nem |a- nuár 20-án kedden, hanem január 22-én, csütörtökön reggel érke­zik. Ennek következtéBen a magyar—román barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést január 24-én Írják alá. Elfoglalta Mandzsúria fővárosát a kínai néphadsereg A kínai néphadsereg egyre na­gyobb sikereket ér el az ameri­kai imperialisták által támogatott fisáng Kai Sekkel «Kernben Leg­újabb jelentés szerint « néphad­sereg elfoglalt« Mandzsúria fővá­rosát Csang Csungot. ahonnan Csang Kai Sek ügynökei rémül­ten menekültek. Csangék Mukden kiürítésére is készülnek. A város­ban egyre több ember kövei el éhínség miatt öngyilkosságot. Lefarióztalták mulaszfásaíkért a tiszai ármentesítő társulat vezetőit A Tisza árvize Jánd és Gere- bély, valamint Tiszaszttka közsé­geket fenyegeti Jánd házainak fele víz alatt van. A felső részen apadást jelentenek. Vas Zoltán elvtárs a GF főtitkára szemlét tar­tott az árvizsújtott területen és egymillió forint gyorssegély: fo­lyósíotf a mentési munkálatok)« A vizsgálat megállapította, hogy Sik Jenő és Horváth Mihály az ármentcsítő társulatok vezetői sú­lyos mulasztásokat követtek eL — Például Vásárosnaroényba.n az 4r idején egy csónak sem állt rendel­kezőre Mindkettőt letartóztatták. szabadsághőseink képviseltek, amelyért életüket áldozták Maga­tartásuk. állásfoglalásuk "ehát nem egyéb, mim nyílt szenihe- helyezkedés h népi demokrácia vaj,' a jelenlegi rendsz<. rrel. Az egyház ichát, afölötti elke­seredésében. hogy mint feudális rendű világ hatalom, elvesztette befolyásinak alapjait, egyre in­kább kezdj elvcszíten' józan ön­mérsékletét is s nem riad vissz« attól sem, hogy éppen az ellen a rend-aer ellen izgasson, amely lényegeben a krisztusi szocializ­mussal egyenlő, a krisztusi esz­mények megvalósításáért száll sík ra, Azok gyakorlati megvalósítá­sáért harcol és küzd. Jó lenne, ha az egyház megszívlelné végre ma­ga i« a krisztusi tanokat s ne arra törekednék, hogy elveszített politikai befolyását és gazdasági hatalmát visszaszerezze, hanem azon igyekeznék, hogy a feudális egyházakat végre valóban szociális egyházak váltsák fel. A magyar történelem számos pé'dája igazol­ja, hogy nálunk is vannak az egyházaknak olyan rétegei, ame­lyeknek képviselői a múltban a nép ügyének «zószólói, sőt elszánt !és kemény harcosai voltak s ezek genls a magúk hívéi é> hitva'lói közé számíthatták és számítják még ma Is a haladás. « szociális és emberi reform és a magyar szabadságeszmény nem egy halha­tatlan héroszát Ezekre kellene gondolni a Mmdsz.enthy által irá­nyított demokráeiaellenes egyházi klikknek s ha már mindenáron politizálni akarnak, annak érdeké­ben kellene akcióka: indítaniok, hogy minden pap visszatérjen végre igaz.: hivatásához, amelyhez egyébként esküje is köti: « nép lelki gondozásához. Az egyházaknak ki keli vetniök magukból mindazt a kártékony eleme', amelyet a/ elmúlt év századok és évtizedek népellenes politikája, valamint az egyes ko­rok romlékony, bomlasztó iszapja­ként ott is meghagyott. A demokrácia munkája ke hogy figyelmeztesse aK egyház vezetőit arra, hogy szemhatáruk nem záródhat le a középkornál hanem túl kell terjednie «zokon s hogy különösen a krisztusi ta­nok hirdetőinek elsőrendű lelki- ismereti parancsa kell legyen: a politikai és gazdasági elnyomás, a feudális és tőkésérdekek kizsák­mányolása alól felszabadult sze­gények a dolgozó magyar nép valódi szolgálata. /

Next

/
Thumbnails
Contents