Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-04 / 3. szám

154a JANUAR 4 ÜJ DUNÄNTÜC r I ssokssemiotS mozgdoin @97 esztendői# Hatalmas eredmények születtek Í947~ben a termelés növeléséért, a drágaság letöréséért és a munkásmozgalom megerősödéséért folytatott harcban a MESZIÍART Konsum ndmakciót niditott és így «fterätt a pácai dolgozókat okáé és jómfnőeégfi ruhával ellátni. Lakatos József dtvíáw, az új- aésiiwadő kSliiiaaival kapcaoíato- aan ctaíaadj«, hogy a S®afa®eir- v«**t méfi mteoaivebb, még ered­ményesebb munkát tikár végezni, mént az eámúét eseteudóben. Cél: a termelés fokioriae és ezzel egy­idejűleg, a tmmkiaság életszínYO- nalánák idtemriéee, A Szakszervezet erélyesen kö­veteli a gyáruk és üzemek ter­melésének racionalizálásét, ami »agymértékben etfoegftt majd a hároméves terv végrehajtását. A normák megszorításával kap­csolj tb«un követeljük iítetékeeek- tól, hogy «az új normák Míal elvont tókét a gyárosok zsebéből vegyék ki és est a munkásáig éiie tszín v otudánek fetemeHéséro for­dítsák, Az árdrágítók «Ken foly­tatott kűzdiefem most wárr ered­ményesebb les®, mert as nzaoi-abiró helyett a amnkáa- biróság mond ítéletei a gazda­ság élef hiénái felett, — A aaakseieirveawM vezetőség egységes álláspontja — mondotta nyikiSkceate végén Lakatos etvtárs azskszervezeri naigyvsi titkár — a mtmkásegység szoroeabfcsmfözéoe, «mely nemcsak a Szakszervezet munkáját könnyíti meg, hanem Lehetővé teszi a hároméves terv sikerén keresztül a jólét és nyu­galom korszakának megteremtését e dolgozóik számára, . Csórdo* .lenó. Á népi kollégiumok ifjúsága a centenáriumi évben Irta; MAJOR SÁNDOR a Batsányi koUéghun igazgatja s Bőrgyárba* ée a Zsolaay-gyár- han több wmf kétszeresére emelkedett a termelés az elózó évinél, • a többi üzemekben is hason’ó módon emelkedett a termelés. A munlkáinéikiüliség egyik legsúlyo­sabb problémája volt a Szakszer, vezetnek. Érnek megoldását« 1947 januártól máreáusig — e munka nélküliség legsúlyosabb idejében — a várót, vezetőségével karöltve megindftotte a közmunkákat. ■— L'gyanosak novemberben újabb közmunkák iaduttek meg. km- lydk közel 300 mtmkanéíkülinek ad tak lemét kenyeret. A UtamnUk megindításán kívül a Saakisöservezet áMandóan felül­vizsgálna a* üzemek létszámát és ahol lehetőség volt, ott újabb niunkanélküiíaket helyezett el. — Eaenktvüi felhívtál as Oesstai Bi­zottságai»., hogy asiintcwék be a túlóráéi tatások» t és ehelyett in­kább új arunloaerűlciet alkalmazza- nak. A Szakszeri-eset kezdeinc- nyosjtsétc tedukt meg * Mee&t* belepi házépítkezés la. EnaéS a Mcatkáeál közel 300 épHómuakás avert elhelyezést­— A drá^sAig ek«e»ii kfedolem- rcH ét, annak ciK-dtr«éayéró! köfce- ictcot xioe>taic fen Jóájuisbaji ál- ltttJdó mzzüi voltak, több feke­tézőt éö árdrágítót leplezték le a szervcasett munkások a razziák során. Í*J-»*** a*ek «a. aktiól, nem jártak telje* eredménnyel, user; az uzMjim-bxrösaig inevetséges bün­tetést szabott ki űz árdrágítókra, így a feketedés vákozatiianul tötyt tovább. Az árdrágítás ellen, folytatott küzdelem egyik legeredményesebb a kólója volt U tejakció. A Szak­szer vtezet 'tiltakozására a Közelié- tásügyi MiniiSEtérium visszavont« a tej fogyasztói árának felemedé- ^ért) vonatkozó előbbi rendeletét- Augusztus második feLében « zsír árának szabályozására a Szak- tzervezo; és a hentesek között megegyezd jött létre. Ennek eredményeként — míg az országban mindenütt emelke­dett a zsír ára — Pécsett a zsír arában jelentős áresés állt elő. A öextlWkeióval sík. ruft s pécsi ' fex ttfazükséglirté t n*gy­Bbban es évbeai ümmpK a ma­gyar nép a 4&agg forradalom száz- éve* * ^fonsuiójáit Az 184S-as eomnényeét közép pont jébar, A ma­gyar fimmbúg i&t A dicafaéget ináscios tizenötödikériek hőse Pe­tőfi és Vasvári, ök vezetik a né­pet. Ók fogalmazzák meg a ma­gyarság legtisztább kívánságait a 12 pontban. Ahogyan 100 eszten­dő-vei ezelőtt*« magyar fiatalság le^haiadotínbb csoportja jelölte ki a aererzet számára azt az utat. mely az európai népek élére áJli- totte a maroknyi magyar aemzc tét, B&éppca a 100 éves évforduló méltó megünneplésé' csak az igari hagyományaira talált magyar ifjúság tudja teljessé tenni, Habár az ekraúStt azáz év alatt sokszor megtagadtuk « forradalom legigazibb motívumait, sókseor le­tértünk az álfák kijelölt útiról, a magyarságot rna ismét az európsi haladás élén jáoró nemzetek közt találjuk. A magyar fiwraiság leg­java újra Petőfi, Veevári és Táti- esiea fiaiitak \*ajjja magát. Nem Lehet véletlen: 100. évvel ezelőtt egy kicsiny, értelmiségi csoport fogalmaza meg a nvagyar tsemzet legtisztább programjait. — Ma újra egy fiatal értelmiségi csoport halad a márciusnak útjára talált fiatalság élén: a népi kollé­gisták 8000 főnyi tábora. A már­ciusi ifjak a jobbágy felszabadítá­sáért, népi szabadságért és függet­lenségért harcoltak; a népi kollé­gisták a földreform megvalósítása­kor rohammunkával osztották a földiét, számos földmunkásseövet- kessetet alapítóinak a dolgozó tö­megek kulturális nevelésére, szám­talan előadást tartottak, fliega- litásban küzdöttek a magyar füg­getlenségért és a nép szabadsá­gáért. A nép szabadsága és a nemzeti függetlenség számukra ép- oly s rét szaki tha tatlan fogalmak, mint a márciusiak részére. A Népi Kollégiumok önkor- mányEi&;*a épített, apró demokra tikus államok. A kollégisták ma­guk választják a vezetőséget, sőt főiskolás kollégiumokban még az igazgatót is. Együttesen intézik a kollégium külső és belső ügyeit. A közösségi nevelés legfonto­sabb eszköze a szobaszövetkezer. Itt 8—ló ember é! szorosan együtt: megismerhetik egymás jó- tulajdonságait, hibáit és küzdhet- nek elleniük bírálattal, önbírálat tál. A kollégiumi szemináriumok tanulócsoportok, a közös művelő­dés esakőcseL A koílfcgintáá még fegyelmi ügyeiket ja maguk arté­zik ax általuk választott aépbíró- ság útján. A* ehnéJyülí ties«» élet azonban nem az egyéniség meg­csorbítását, ‘ hanem gszd^KÍAsát jelenti. A nóp; kollégisták tanulmá­nyaikban az első helyen vasiaek, mert tudják, hogy a magyar nép­nek jól kép zent értelmiségi embe­rekre van szüksége és mert csak a azaktokinirmy-ask van' meg az az irányításhoz deingedfaetetleiiüí szükséges sólya, mely * munka­tempót megfelelóeai dtktilbat js. Kultúrában « magyarság sajátos kultúrjamait SKerencsé&en egyez­tetik a legnemesebb európai kui- íúrkiniccseL A magyarság reális életének megssaieréőére megazer vezték a honismereti mozgalmat. Ez a mozgalom nemcsak az is­meretek gyarapítására szolgák ha­nem ez ab ismeret önmagunkat és mások», s áldoz&to# tettekre kel!, hogy saa-kaHjoe. A népi koHégteiik mándese® feladjatok megoldásában centená­riumi műnké verseny kteretein be­lül kürdemek, hogy «8 ss minél nagyobb és áldojatceafob munkára sarkallja őket Több, mint 100 kollégium, bennük 8000 kollégis­tával küzd, hogy minél jobb fi« legyen neiniwr^nek, minél "Öbbet használjon a magyarságaak és benne a munkásságnak és a Pa­rasztságnak. A magyar társadalomnak és, el­sősorban a magyar parasztságnak és munkásságnak nem lehet más kiadat«., a népi kollégistákká! szemben, mint úgy támogatni a jövőben is * népi kollégiumi moz­galmat, amilyen hittél készülnek a népi kollégisták 1848 az el lemé­ben népüknel^jzolgálatóWk — Vendéglőseik összejövetele. A nécs-baranyaj vendéglősök, szál­lodások és kocsmárosok • ipartár- sminta elnöksége értesíti tagjait, hogy a szokásos szakmai összejö­veteleket január—február havában a következő helyeken tar ja: 1948 évi január 8-án Heffner István Ir- galmasok utca, 15-én Péntek Gá­bor Rálkóczj ut. 22-én özv. G-arai Ferencné Hál tér, 29-én l*z!«y Fe­renc Szabadság ut (Seakosztályi közgyűlés. Február 5-én Kasznár Mátyás Teréz u ca, 12-én Aparécz Dénes Zsolnay Vilmos u., 19-én Piros Józsicf Ráth utca, 26-án Kö­vér János Majorossy Imre utca. BEVIN ée BIT) A ÜLT: Hapnuh eg» kt« kBnvőradojnányt’ AMERIKAI NAGYTŐKÉS: Előbb széttépjttk a potsdami ée egyéb eataződéeeket, «alá« tarthatjátok a tenyereteket A városházén megtekintiteié a nyugati országokban elhaltak névsora A ül, Vatikáni Mieerié Magyar [ Delegátusa értesített, hogy halotti anyaköuyreiben mintegy ötezer olyan magyar «terepei, akik Né­metország, AoírfHt, esetleg má» nyugati országok területén 1944. évi augusztus hó l^e után haltak el és akiknek hokzátartozói érte­sülése szerbi* Magyarország terü­letén éW«ek , Az »nyakönyvezett hahottekrél „Tad-e róluk?” címmel kfadvány- soíoza-tot adott ki a delegáíra, A kiadvány»oroEat ekó részét mekem is megküld ötté én m a városi székház hirdető tábláján megte­kinthető. Felkérem a Táras közönségét, hogy amennyiben * névsorban va­laki hozzátartozójára, vagy isme­rősére találna, a*g írásban nekem is jelentse, aegjeiőlve, hogy hoz­zátartozójára, Etetve ismerősére vo- aaékozó és a hirdetményben között edatek h<úytállófc-e? A beteten­téseket vérosfeáx II em hó vr- szobában keB beadni Újból megindult a kisipari hitelek folyósítása A kormány május ée június hó folyamán ösaaeian másfél millió forianít összeget szavazott meg kisip«ri hitel célján», aminek’ ter­mészetes következménye lett «se, hogy az igen nagy számban be­futott igáayekíiek csak nagyon kiceimy hányad* nyerhetett kielé­gítést. A cenzúra bizottság a kér­vényeknek tűéi. u«gy tömcííét nem tudta eJbínákni, iftetve nem tudta a kívázsságokat tefjeBÍheni, November és december hónapok folyamán ötszáz—ötszázezer forint összeget bocsátottak a kisipari hitel céljára, úgyhogy az eddig engedélyezett összegcikicek a ccn- zúra bizottság részéiről történt folyósítása során elbírálásra kerülhettek az eddig befutott fedezet mellett kért hitelkérelmek. Értesülésünk szerint január hónapban, illetve hónap tói kezdve nagyobb összegek folyósttására van kilátás ée a hitelek folyósítása új, meg­felelőbb rendszer szerint fog tör­ténni Ez ügyben tárgyalások most vannak folyamaiban. Addig Se a kérvények benyújtása ugyan­olyan rendszer szerint történik, minit a múltban, iHeíve « május hó óta folyamatban lévő hkelak- ció során történt. Erre vonatkozó tájékoztatók az Ipestestületeikriél találhatók fel a* igénylési nyom. te tv árny óikkal együtt. Mte a klsooraszioliof aaitaák a szeszegyedárnsági adó felemelésével A áaadakŐBÍaség sera&ól szá­mé* pam&ss hangzik amiatt, hogy a szesz, illetve pálinka egyedáru- sÁgi adóját éj ellenőrzéti díját feTemelrték, A saját szükségletre főzött pálinka egyedárti&ágü adója hl. fokonként 6 forint 75 Mér, el­lenőrzési díja 1 forint volt. Ezt felemelték 10 forint 50, illetve* 4 forintra. A nem kedvezményesen kifőzhető pálinka egyedáruaági adóját 10 forint 50 fillérről 20 fo­rintra, ellenőrzési díját 3 forintról 8 forintra emelték fel hl. fokon­ként. Tekintettel arra, hogy az emelés az érdekelt gazdaközönség részére súlyos terhet jelent, mivel az így előálló többletköltségéket a fogyasztóra áthárítani alig lehet, a Dunántúli Fű! dinivel ósügyi Ta­nács az Országos Földmívelésügyi Tanácshoz felterjesztést intéz az- irányban, hogy illetékes helyen eszközölje ki az emelés előtt ér­vényben volt egyedárusági adó és ellenőrzési díj visszaállítását. Köztudomás szerint egy-egy gaz­da kedvezményesen 10 hl. fok pá­linkát főzhet ki házi szükségletre. Ez megfelel 20 liter 30 fokos pá­linkának. Ezt a 20 literes mennyi­séget azonban nem minden gazda tudja kihasználni, mivel egyes szeszfőzdéknek az évi kontingense, az illető szeszfőzde által egész év­ben előállítható pálinkamennyiség olyan Sesenértékbec van megáik. - pitva, hogy egy-egy gazdára nem jut 10 Síi fofe ííyen esetekben egy-egy gazda csak annyit főzhet kedvezményesen, amennyi a kon­tingensből rája esik. Ezt a sérelmet szintén orvosolni kell Ideje volna, ha a pénzügymi­nisztérium illetéke* szervei ne a kisparaeztok bőrére oldanák meg a szeezegyedáruságiból származó jö­vedelem növelését, hanem a nagy pálinkafőzők és szeszgyárak adó­ját emelnék. (—) SAKK Vasárnap délelőtt 10 órakor a Bőrgyár Rákóczi-uti helyiségében a BTC—Közüzemek sakkcsapata barátságos mérkőzést rendez. Barcza sakkmester karácsonyi eredményes oktatása után a hama­rosan meginduló bajnoki verse­nyekre komolyan fel kell készül­niük a pécsi csapatoknak, mert Ka posvár, Baja, Mohács, és Dombó­vár egyesületei egyenlő eseilye. indulnak a bajnoki címért. A fiatal magyar sakkzseni, a 18 éves Benkő sakkmester, Európa főiskolai bajnoka, Barcza megkez­dett munkájának folytatására egy hétig lesa a pécsiek vendége.

Next

/
Thumbnails
Contents