Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-30 / 24. szám

fMuitetát/a* tpft&üUitek.! UJ DUN UNTUL Letartóztatták Kelemen tpetr&gyi államtitkárt 20 vagon gabonát feketézőit el egy ferménynagykereskedé Ismertetjük a textiléi osztás űj rendjét MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D É i□U N Ä N T U L I L A P 3 A V, ÉVFOLYAM, 24. SZÁM &r«J 40 fillér PÉCS, 1948 JANUÁR 30 PENTES Francia példa magyar tanulság Mialatt a keleteurópai népi de­mokráciák; tovább haladnak a gaz­dasági és politikai konszolidáció utján és a világ többi részén is egyre nagyobb erővel bontakozik ki a demokratikus, antiimperia- lista erők ellentámadása az. ame­rikai nagytőke Világuralomra törő' terveivel szemben, Franciaország történelmének egyik legsúlyosabb politikai és gazdasági válságát éti. Az utolsó hónapokban szinte filmszerű gyorsasággal peregtek az események, term Blum, a munkás- osztály hétpróbás árulója, Ameri­kába repül, bogy a nép saját ereje! helyett az amerikai nagy töke man-: hóival próbálja talpraallitani a há- honi által elpusztított nemzetgaz­daságot. A kölcsön ára a komme-, «isták kiszorítása a kormányból. Frt j,z árat szívesen fizették leon Blum és a hozzá hasonló munkás, árulók. Es ezrei indult meg a fran­cia nép lefelé a lejtőn, egy enesen a katasztrófa szélére, A kölcsön kifizetése után az or­szágot csakhamar amerikai gazda, sági szakemberek lepik el. A ha­zai ipar sorvadásnak indul, a yan- kenk sorra vásárolják tel a gyára­kat és üzemeket- Az. élelmezési helyzeá állandóan romlik, 3 trank egyre veszít az értékéből, az árak emelkednek és növekednek a dol-J gozók terhei. Sorozatos csapások j érik Franciaországot külpolitikai téren is. Kiszorítják a Buhr-vidék- rői, aminek következtében a ruhr- videki szenet háromszoros áron, amerikai dollárért kénytelen meg­vásárolni. Az amerikai nagytőke feléleszti a Ruhr-vidéki nehézipart, a francia függetlenség leghalálo­sabb ellenségét. A jobboldali francia szocdálde mohraUk munkáscllenes merény­lete nyomán kibontja szárnyait a fasizmus. De Gaulle és társai ame­rikai segítséggel a negyedik köz­társaság megdöntésére törnek. Közhon a dolgozók életszínvonala ■ egyre süllyed. A munkásság soro­zatos sztrájkokkal én tüntetések­kel felel az amerikai imperializ­mus és hazai kiszolgálóinak nép- elnyoraó politikájára. Megmozdul a parasztság is, melyet megfizet hetetlen adók sújtanak. A kisipa­rosokat és kiskereskedőket a kor­mány adó- és bérpolitikája, a tönk szélére juttatja. A növekvő nyo-l mór és a bérek vásárló értékének csökkenése ellen a francia mun­kásság milliói háromhetes tömeg-1 sztrájkkal tiltakoznak, amelyet a Schuman kormány „szocialista’' minisztereinek munkásellenes tör. vényei és az általuk elrendelt moz gósílás és csendörsortüzck sem tudnak megakadályozni. Közben az amerikai imperializ­mus a kormányon belül és kívül levő lakájai segítségével egyre in kább hatalmába keríti 3/ országot Frankfurtban, az egykori szövet­séges Franciaország megkérdezése nélkül döntenek Németország sor­sáról az angolszászok. A kormány elrendelte a frank devalvációját, amely horribilis hasznot biztosit az amerikai nagytőke számára, hi­szen a dollár franciaországi vásár lóértékét közel két-bárnmsrorosá- val növeli, ugyanakkor tönkrete­szi a francia kisemberek millióit. Az imperializmus kiszolgálóinak táborában növekszik a zűrzavar, mert a frank devalvációja nem tef szik az angol nagytőkének, hisren a francia eseményekben elő reve U árnyékát a font hasonló sorsra jutása is. A szocialisták tovább folytatják kétkulacsos megalkuvó politikájukat. Mialatt az angol kor­mány nyomására felemelik szavu­kat a devalváció eilen, ugyanak­kor nem akarnak megválni az amerikaiak bizalmától sem és ki­tartanak a lakájkormány mellett- Franciaország feltartózta thatatla nul halad a lejtöu és az ország só lyos helyzetén már csak a dolgo­zók végsőkig elszánt harca változ­tathat­A francia nép sorsa tanulságul szolgálhat valamennyi nemzet szá­mára. Megmutatja, hogv az ameri kai imperializmusnak való behó- dolás útján nincs megállás. Aki csak egy kisujját nyújtja a bar­in adikutas politikának, a nemzet közi nagytőkével való megegyezés hiú ábrándjának, annak a mohó imperializmus az egész kezét be kapja. Franciaország sorsa arra int bennünket, hogy tétovázás nélkül haladjunk azon az ólon, amelynek útjelzői éppen a most megkötött magyar—jugoszláv, majd magyar —román kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződések voltak Ez az út nemcsak függdlcnségün két, békénket é.s szabadságunkat biztosítja, hanem megvéd bennün kef az imperialista behatolás nyo­mán fakadó nyomortól és válsá­goktól és szilárdan vezeli né­pünket a -jobb élei útján Pajzs István A Szovjetunió erélyes tittahozójegyzéke a földközitengeri amerikai katonai támaszpontok ügyében 4 hároméves terv keretében a baranyai Hidason Xcwyorkból je.enti a Tass iroda: ' Emlékezetes, hogy az Egyesü Államok kormánya az angol kor miny hozzájárulásává.' újjáépül a Tripolis* volt olasz gyarmat Me ­laka: katonai légitámaszpontját. ,\z angol szász sajtó isméi l en felhív­ta a figyelmet arra, hogy ennék a támaszpontnak nagy stratégiai je­lentőség« van. Ez biztosítja, a FoJdköei-renger keleti és középső része feletti unalmat. A légitá ma'rponi helyre) llrtisa elsősorban az új európai népi demokráciák el'eo irányú Panyuskp, a Szovje tunió w* schingíomi nagykövet* ezzel kap crolaiban Marshall kuliigymtzisz­‘erhez jegyzéket in c/et:. Ebben a szovjet kormány nevében Elhívja uz Egyesült A1 amok kormányának figyelmét arra a tényre, hogy uz angyl—-amerikai külön megállapo­dás megkötése ideiglenes angol közigazgatás alá helyezett vtnt olasz gyarmaton lé'esitendő ame­rikai tégi támaszpont ügyében el­lentétben áll az Olaszországgal kö­tött békeezerződéseel és ezért a szovjet kormány az említett meg­állapodást jogtalannak tarfia. — Hasonló tartalmú jegyzéket in.é- cct' ugyanakkor az angoí kor­mányhoz is. üzembehelyezik az ország legnagyobb bányatelepéi Sr/vrte az országban mozgalom indult a hároméves terv megvalósítása érdekében a termelés fokozására, A pécs vidéki bá­nj akerii) rt dolgozói éhben A szellemben adták ki a jelszót: két és fél év alatt megvalósítani a hároméves tervet! A pécsvi- déki bánj ászoknak ez a minden elú-aneryst megérdemlő és rend­kívül nagyjelentőségű kezdeményezése arra indította a MASz vezetőségét, hogy éppen innen indítson el egy- újabb mozgal­mat. amellyel még inkább biztosítani lehet a hároméves tervnek két és fél év alatt történő meg valósítását. Ez pedig: a deliéit csökkentése. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a ieleuleg á pée.síkör- nyéki hány alti érül etek egyes te­lepeit látogató Dr, l áng János vezérigazgatóval, aki ezzel tap­'s ólaiban a keletkezőket mon- -itta: — Az a feladat hárul ma inindannyiunkra. hogy május elsejére »egterfnjl.si.ik a de. ficitmeu'es gazdálkodás előfel­tételeit. Ebben az iránvban folytatunk tárgyalásókat az egyes bánya­telepek vezetőivel. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ennek az elgondolásnak gyakor­lati (kivitele, elé semmiféle ko- iSoIy akadály nem hárul. Elő- /ör Komló! kerestiik fel itt részben m.ir el is döntöttük a hároméves terv nagy befekteté­seit. A komlóiak elhatározták ép­pen ezeknek a tárgyalásoknak alapján, hogv a napi 60 vagonná termelést töbh, mint a háromszorosára, 200 vagonra emelik fel. Tegnap Mányokon folytattunk hasonló értelemben megbetzélé- seke* ma pedig Máza: és Szász­várt keressük fel. — Egyéb célja a látogatásnak1’ _ Megtekintettük a hidasi próbatelcpet is, ahol az ország égj ík legnagj-obbszabásii szén- bányászata kezdődik meg. ■ A hidasi szénbányászat jelen­legi helyzetéről és az eddigi eredményekről Káposztás Pál főmérnök nyújt felvilágosí­tást: — Kisebb bányaművé!« i tevé­kenység volt már Hidason évek­kel ezelőtt. — mondja. A termő­terület nagyságát azonban, vala­mint a szénvagvon mennyiségét nem i-merték A M ^Sz többezer kilometer fúrást vé­geztetett, amelyekkel tisztázta egyrészt a ■ /énterület ‘kiterjedését, más­részt pedig a szénrétég vastag­ságát. Ilyen kutató tevékenység folyt Hidason is. Ennek alapján megállapítható, hogy itt többszázmillió métermázsa szénvagy ónról van szó s a rendkívül kedvező települési viszonyok' és a szón vastagság egv igen nagyvonalú szénbányá­szat alapjául szolgálnak. A MASz vezetősége, mielőtt a magyar viszonvftatban is még) teljesem ismeretlen nagy bánva- ürero létesítését me.g'-ezde.né; természeteken meg kell, hogy vizsgálja a szénréteg összetéte­lét és o fejtési tehetőségeket. Ebből a célból egy körülbelül VJo méter hosszú lejtó'- akná­val megkezdte a ^»zéntelepek feltárását, hogy egy egyelőre 40—50 vago- nos próbaüzem alapján előké­szíti« a haialm8S arányú bánya­üzem létesítését. A lejtős akná­ból eddig már mintegy 100 mé­tert kihajtottak s a koratavaszi napokban (elje41 erővel megkezdődik az ország legnagyobb bányaipari üzemé, nék 3 munkája. Ha meggondoljuk hogy ezzel a hatalmas bányaipari üzem léte­sítésével nemcsak az ország gaz­dasági életének vérkeringése gyorsul meg és válik minden te­kintetben egyre egészségesebbé és stabilabbá, hanem többezer munkaerő beállításával többezer ember kenyerét is biztosítani tudjuk, ma még szinte felmér­hetetlen az a lehetőség, az az ipari Fellendülés, amely a h’daü bányaüzem létesítésével és uzembehelyezésével nemcsak Ba- ranva. de az egész ország .dolgo­zóira vár. Béky Júlia de. A felhatalmazási törvényt tárgyalja a parlament Az orizággyúlés csütörtökön' ma zás újabb meghosszabbita-saról formális ülést tar:ott, amelyen a sctóló törvényjavaslatot. A javaslat tov ábbi ;cendcík felől határoztak, j tárgyalására kimondották 3 sür- Nagy Imre elnök bejelentette. I gö-sségv.!... A törvényjavaslat ér- hogy a panamákkal v ádolt ipar-' termében a felhatalmazást 1948 ja- ügyi államtitkár Krémen Gyula nuar 31-ig hosszabbítják meg. (szociáldemokrata) a nagybuda pesti választókerületben nyert kép­viselői megbízatásáról lemondott Helyébe a soron következő pót­képviselőt, Kassák Lajost hívták be. — Nvárády .Miklós pénzügy­miniszter benyújtotta az állam- háztar ás vitelére adott felhatal­I ” Barcs Sándor bizottsági előadó ági etc benyújtotta a magyar—bo'gár és a magyar—román kulturális egyez­mény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatok bizottsági tárgya­lásáról szóló jelentéseket, amelye­ke: ma vitattak meg részleteibe!». Ötmillió forint a gazdák hitelellátására A G F nagyjelentőségű határozatokat hozott A Gazdasági Főtanács január 29.-én ülést tartott, Körvonalazta az állam tulajdonában levő euer- g'űtelepék, távvezetékek és villa mosenergia felhasználására szó - gáló berendezések üzembentar.á- sára, kezelésére és fejlesztésére felállítandó Állami Villamosmüvek r:. feladatkörét. A vállalat igazga­tósása mmdössze kilenc tagból fog állani. Az adóbevételek növelése érdekében elhatározta a Főtanács, hogy 1948-ban a szakmai adókö­zösségik renda/ere csak a kisipa­rosoknál és kiskereskedőknél tart­ható fenn, nagyobb vállalatoknál és nagykereskedőknél nem. Az ál­lami és állami érdekeltségű válla­latok valamint * kerületi önkor- mányiatok 100 ezer forintos in- gatlanvásirlásart. illetve elidegení­tése: csak a GF előzetes jóváha­gyása után lehet lebonyolítani. A vidéki hitelszövetkezetek működé­sének fel'endítésére 5 tnilbó fo­rintos,bű tv édet biztosítanak és el­határozták. hogy az OSzH revizo­rai a iMOSz-K vidéki fcagszöveíke. zeteire. « földműves szövetkeze­tekre és az értékesítő szövetkeze­tekre if kiterjesztik működésüket. Az aszályos vidékek takarmány- elláfisának biztosításira a GF 2 rriliió forint hitelt biz'osi.ott — Hozui ürült ahhoz, bogy az Or­szágos Közellátási Hivatal birto­kában levő 500 vagon zabot vetési célokra a gazdik között szétosz- szák. Mivel a tmktorszamáshoz szükséges üzemanyagot gyakran elfeketózték, elhatározta a GF, hogy a traktorüzemszükséglctet ez- után csak szabályszerű forgalmi áron, adóterheléssel együtt szerez, hető be. Hozzájárult a GF, hogy a nagyüzemek március 1-fől átalány- összegben fizethetik be a közinün- kavlltságot. Jerzy lengyel helyettes népjó­léti miniszter meglátogatta Olt Károly népjóléti minisztert, akivel elhatározták, hogy megvalósít iák a lengyel—magyar orvos-, folyé- iiat és tudóscserét,. Délelőtt 11 órakor a küldöttség megkoszorúz­ta Bem tábornok szobrát. Csütör­tökön délbeD Ortutay Gyula kul­tuszminiszter megnyitotta a Páz­mány Péter tudományegyetemen létesített Lengyel intézetet. A lea- gyel közoktatásügyi mimszte<- vá­laszában a lengyel és magyar non múltbeli kapcsolataira mutatott ra Ma. amikor a dolgozók szablak meg a két. nemzet, fejlődését, a ko. zös út és a közös cél kapcsol osi- sze bennünket — fejezte be be­szedet a lengyel közoktatásügyi minis* tér.

Next

/
Thumbnails
Contents