Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-25 / 295. szám

I ül DUNANTtfB ti Karácsonyi beszélgetés a pécsi kisiparosokkal Bíznak a Szabadsxenrezetben, amelyen keresztel ki akarják harcolni az adók és közterhek« fizletbórek és nyersanyagárak leszállítását Karácsony előtt felkerestünk néhány kisiparost, hogy megis­merkedjünk problémáikkal, hangot adjunk sérelmeiknek, segítsünk abban a harcban, amelyet a jobb életért , gyakran a puszta meg­élhetésért folytat a nemzetnek ez *z egyik leg becsület eaebb ép leg­hasznosabb rétege. B n j d o • 6 Gésa kémfrvesaes­te- érőmmel áll rendelkezésemre: Sokat várunk ni Is * három­éves tervtől. Majd ha megindulnak az építkezé­sek. a középületek, meg a falusi és városi kislakások építkezései, nekünk is jobb leez — mondja. Érthetetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy a hároméves terv építkezései során nem vették és veszik mindig figyelembe az építő­iparosokat. Szeretné, ha * versen ytArgyalá- -nl< alkalmával nem a legol­csóbb ajánlattevőknek adnák ki m mi kát a takarékosság ürügye alatt, hanem a lelkiismeretesen és alaposan dolgozó kisiparo­soknak. — De hátrányt socenvednek ilyenkor nemcsak ax építőiparo­sok. hanem a faiparosok, az ácsok is — folytatja Bujdosó Géza. . A továbbiakban sajnálattal je­lenti ki, hogy a kisiparosság még mindig Ide­genkedik* az értékesítő szövet­kezeti élettől, pedig igen nagy szükség lenne rá adott esetekből, éppen a kizsák­mányoló kapitalizmussal szemben Szép Ízlésesen berendezett bor­ból ymühely. A megszokott kép­pel: a fogason napilapok lógnak, állványokon tükör és különböző illatszerek. Rétfalvi József tu­lajdona ez a kis üzlet. A „ven­dégek.” ritkán jönnek, — mondja — kevés a jövedelem, de bizony­talan. — Pe! kéne adnom az üzletet, debii mihez kezdjek akkor — folytatja. Nagy baj, hogy az illetékesek nincsenek tisztá­ban azzal, hogy az iparokat melyik adóosztályba sorozzák. Bizony sokat kell szappa­noznom és vágnom azért, hogy a házbérre és a hihetetlen magas kő?.terhekre összegyűljön a forint- * Ami a ruházati szakmát illeti, jp fomzó Müller Károly szabó­mester kijelentése: Ki csináltat magának manap­ság ruhát? A munkásenibemek nem igen telik — folytatja, — a jómódú középosztály meg csak eh (szabóknál, luxusszabóknál dol­goztat. Nekünk meg, szabóknak csak javítási munkából kell ten­gődnünk. A női szabók legnagyobb prob­lémája ar elburjánzott kontár kodás. • Ezt misem bizonyltja jobban, mint a elsőfokú kihágást rendőri bün- ! óbíró rengeteg ügye. A pékek a hatósági kenyér sütésből eredő jelentéktelen jő t'ideiemre panaszkodnak, a cukrászok az anyagkiutalások­kal kapcsolatos nehézségeket sérelmezik. A vendéglősök és kocsmárosok már közel állnak ahhoz, bogy fel­adják üzleteiket.^ — Mennyi asurkoaffonslat kell megsodomunk, mennyi szeget kell elvernünk, mennyit kell csirizei- nőnk , amíg elegendő a pénz ax üzletben re-, ax adókőzőuégre — mondja Horváth látván dpéec- meater. Alig látszik ki a sok kaptafá­ból, kérge«, szurkos tenyerének kísérő mozdulataival úgy magya­ráz, 1 I Mfh' ö is a trtsiparossíig szervezet­lenségében látja a sok bajok okozóját. Beszél küzdelmes életéről és min­den baj, mindé» probléma «Be­áéra derűsen látja a fövök. A kisiparosságét sokszor használták már fel lettel Ismereti»«* pe lilikül kalandorok saját: érdeke* «rllen a múltban. Jók voltak, 1«h Ipartestületi vagy egyéb választáson kellett a voks. Hyenkor nem szűkölködtek a barátságos kézfogásban és ar Ígéretekben az állam­titkárok és egyéb közéleti nagyságok, amikor azonban a céljukat elérték, ők ütötték talán a legnagyobbat a kisiparosokon. A kis iparostársadalom ‘nehézségei nem szűntek még meg teljesen. A magas adók, az üzlet bérek, az Anyag- és Árhlvatal igazságtalan nyersanyagkiutalásai, a különböző közterhek, a drága nyersanyag- árak, sok szakmában az üzlettelenség számos becsületes kisiparost hoz a legnehezebb anyagi helyzetbe. Azonban a kisiparosság ma már nincsen egyedül. Megalakult a független kisiparos szabadszer. vezet, amely megkezdte a harcot az évtized»»«! sérelmek orvoslá­sáért Ha az iparosod megtalálják * helyüket, egy egységes n«g> táborba szervezkednek, le fogják küzdeni nehézségeiket és a Há­roméves terv során minden dolgozóval együtt elindulhatnak 4 nyu­godt élei; és a felemelkedés útján. ff 1-t Dózsa portrét készít külföldi útja előtt Martyn Ferenc Mmteremláiogatáp ax absztrakt festészet templomában Betlehemi királyok JÓZSEF* ATTILA \ Ad janist cn, Jézusunk, Jézusunk, Három király mi vagyunk. Lángot csillog állt felettünk. Gyalog /öttünk, mert siettünk, kis fuhocska mondta, — biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a neuem. Segíts, édes Istenem/ Istenfia, fánapot, f6napat! Nem vagyunk mi vén papok. Ügy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát ktcsit hozzád, üdvösségünk, égi országi Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adfonisten Megváltó, Megyéitől Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat morékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár aki szemesen király. Irtrl-piral Márta, Márta boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, fóéjszaká.t kívánok! Marty» Ferencet;, «fei *r afcexfruit festészet perén európai hírre *»9Pt Mert és «ti a ami ma ­gyar festőművészet egyik legmsr kársabb és legszámottevőbb egyé­nisége, mindenféle fajt* és színű festékek, ecsetek, egy sereg ki- sebb-nagvobb kép társaságéban találom IrgAimoRok utc*i műtér mében. Éppen egy féMgkéez váz Laton dolgozik, amint váratlanul meglepem). — TUok? — kárderem, amiért beíépéaemkvr egy hátaimat könyvét rak rá arra « vádadra, amin éppen dolgozott. — Nem Htok, csal inert; * fel­adóé olyan, hogy még bennem oetn alakú thai ott ki teljesen és tokéte- íesen a kép, amelynek éltóésztfté sőre megbízást kaptam nem sze­retnék eiébevágraj a dolgoknak sebtében félvázolt vázlat-tervek - kel — Árulja el már miről van srfi? A rámegy»; tavaly «dikca/.ft- tett» veiéin Petőfi arcképét. Nyá­ron meg, bizonyára emlékszik, a Munfcáskaszínó számára festettem meg dr. Dokitor Sándor arcképét Már önnek a két arcképnek az eikészítése sem volt könnyű fel­adat, ha ama gondolunk, milyen hiányosaik voltak a forrásmunkák mindkét kép megfestéséhez. Most pedig ugyancsak *> vármegyétől kaptára megbízást Dózsa arcké­pének megfestésére. — Hogy oldja majd meg mégis ezt a nehéz feladatot? — Várbonryj Nándor egyetemi magántanár segítségévéi most fcn- ty tóraimká't végzek. A* eddig öer- szegyűjtött; adsüwk alapján meg­állapítható, hogy a forgalomban lévő Dózsa-képék mind hamisak. Dózsa egészen másként nézett ki, mint ahogyan ábrázol ják. Igen nagy segítséget jeíenit számomra Szerémy György króniká ja, amely tele van hasznos adatokkal. Sike­rült ezenkívül felfedeznem egy .korabeli fametszeteit, 1519-bőL amelyik Dáma Hzígáaít ábrá­zolja. Ezen Dóson, vagy «hogyan ő írta « nevét — Dó«« erő«, mag«« termetű ember, bosszú haj­jal, bajusszal, de azafeáitalanuL — Igen megnehezíti munkámat, hogy Dózsáról magáról sem Szerémy, sem * későbbi forrásmunkák nem adnak leírtat, úgyhogy a portrét illetően kénytelen leszek majd Déí-Erdély, illetve Dél-Alföld nép- ripuaaihoz fordulná ' —* A Dózsa portrén fúl mik a tervei? —I Kátkd KmS vob3cxlothen januárhae Lcís Pester egy t-emémves kiállításom, arra késcwi lök. Enenklvül ugyancsak rgy gyűjteményes kiállításra miepuv- taik Rómába és tavasára! esedékes a svájci kiállítás is. Valószínűleg sor kerül még ebben ax évben egy franciaországi útra is, ahol hosszú élveket töltöttem s ab»«, szintén kiállítást sürgetnek ottani barátaim. Ezenkívül úgy is, márt _ * pécsi Szabad Szervezet dínoke,. nekem, iítohne nekünk I* megbán­nák a magunk fan tw**. » yentenn&ria év vei kapcsai»« et, gondolásaink. Ezek azonban imno Ssak egy részért képezik muakia- sigomtSk, ment f«®**» J«*«**’ visz életemben a magyar absztrtkt festészet irányítása, mnely ko™* bizonyára még sdk vita fo.yik majd. •. A müteremKcu fe^vorelccrÖ H* sebb-nagvobb méretű képek leg­többje megérett; kifinomul* mü- vészetBBteimlélletről tanúskodik s ahogyan Martyu Ferenc gondok- totóban gazdag tudón fejét nézem és * művészet mélységeit feMró magyarázatát hallgatom, meg va­gyok róla győződve, hogy a* ál­tala képviselt művészeti irány egvre jobbn és lobban tért hó­dít majd s «feit az európai nem­zet 1 már eddig is elismertek, ideu.iza is komoly büszkeségünk kar­ibi dr.) SZEGÉNY KARÁCSONYUNK Irta: KATKO »IVÁN 'Anyám tejesüoegbe állította a cseneoész karácsonyfát. Amikor csizmás és zuzmarásbajúszú el­lenőr leintette a piaci lármát, a zajongó kofák és csomagokkal megrakott emberek hazamentek, anyám oégiglopakodoU csendbe- burkol ódzott piacon és összeszed­te ax ití-ott efhullnjtott zöld ára­kat. Apám megrnaradt balkezével Ä rézdrótokkal erősítette az egy kimustrált seprőnyél­re. — Valami kéne rá, —mondot­ta anyám szomorúan. Heten áll­tunk a nyeszlett fa körül amely hervadt ünnepélyességet árasztott szét a szobában. Rozalia dsárgúlt vattát szedett ki a szakadozott paplan gyomrából, Jóska egy fé­nyes lemezből csi’.'agnt hágott kt ollóval, én apró figurákat farag, lám n gyújtóénak használt puha­fából. A vatta finom hószínbe burkol­ta a zöldágakat. A csillag vidá­man intett az ég felé: — Lássátok milyen leleményesek vagyiyikl Kint hideg szél kuporgott a görbe utcákon. Távolból n hegy fehér lepedőjéből csak itt-ott ütő­d&t ki az erdő Barnasága. A vi­lágos kirakatokban büszkén mu­togatták magukat a leondó tar­ka szövetek, a merev játékkatonúk és a rózsaszínfodros szaloncuk­rok. OH dideregtünk mind a heten a tér hűvös sarkában. Rongyos gyerekek, fázó öregasszonyok és hallgatag férfiemberek serege oirta a Megváltó megérkezését. Valaki már néhány napja hírül adta, hogy ajándékot osztanak a szegények között. J külvárosból csoportosan jöttek az emberek. Táncoltak a talpak a hidegtől, a kezedet is tüzesedő ritmusba kényszerítette a hideg. Valaki megnézte a gyógyszertár faijára, fánál lógó hőniérőt és hírül adta mindenkinek: — Tizennyolc fokra süllyedt az idő. Néhány órája várakoztunk már. amikor hangos zenével közeledett az autó. A mikrófónból e.gy ke­netteljes hang beszélt a szórót étről. A félig megfagyott emberek tü­relmetlenül kiabálták az autó felé; — Mi le»z » csomagokkal! Egy mosolygó képű nő dugta ki fejét: — Várjanak türelemmel. Újra zene kezdődött. Szent ka­rácsony újra jő.. Betlehemi jé­zuska .,. Amrtán. kinyílott ar. autó hátsó ajtaja és két városibundás férfi integetett, — Kezdődött «az aján­dékok osztása. Nekilódult a sokszáz ember. Karok lendültek dühösen a ma­gasba. Gyerekek ordítottak, öreg­asszonyok pedig Isten nevét vet­ték ajkukra védekezésül ar erő­szak gllen. Fent ax autóban először rendet ordított a két férfi, de amikor lát­ták, hogy kísérletük eredményte­len maradt, kiszakították a so­vány csomagokat és szétszórták tartalmát a tömeg fölött. Repült a sütemény, a szalon­cukor, a vékonyszelet szalonna és kolbász. A megvadult emberek karja reménykedve magaslott az ég felé. A csomagokat szétszór­ták a türelmetlen kezek a szalon­cukor szétmálott az izgatott len­dülettől. a kolbász oldalából ki- buggyant « paprikás zsír. Ott kuporogtam a havas földön. A sűrűre tömörült emberek kö­zött _ időnként lekoppani valami a földre Ütöttem, haraptam az emberek lábát, hogy magamnak kaparintsak valamit a zuhogó bő­kezűségből. Bekerült az ing alá ax elniaeratolódott kalács és sza­loncukor. Tenyeremre vastag tal­pak léptek és piros lett a vértől a kezem. Otthon elsőnek értem háza. Anyám ijedten nézte megborzoU hajamat, elszakadt ruhámat. Va­lamit motyogtam és kiszedtem szép sorjába a lucskos ajándékot. Apám pipáját szívta, ránézett az eltörött keksz-darab-ikra, *zéí- foszlott süteményekre és köpött egyet a matorgó kályha idejére. Azután Jóslta érkezett meg és utána mindeguik testvérem. Min­denki tett valamit az asztalra. Nevetés és vidám lárma között meséltük d, hogyan sikerült egy- egy darab morzsát elcsípni a vad áradatban. Apám hallgatta » beszámolót ét mérgesen morogta maga elé: — Egyétek meg! Rozália, aki közöttünk » leg idősebb, ijedten válaszolta:- Hogyisne f éltessünk min­dent a karúi son;ffára. Ott lógott a vékony zsinegeken a ket várősilmndás ajándéka. Ro­zália elégedetten tekintett a megra­kott fára. Anyám feliVt. keresz­tet vetett és azt mondta: f'nekeli/lk el ,i mennyből az angyalt i Délmagyarországi Kereskedelmi Bank R. T. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank R. T. leányiníézele

Next

/
Thumbnails
Contents