Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)
1947-12-25 / 295. szám
I ül DUNANTtfB ti Karácsonyi beszélgetés a pécsi kisiparosokkal Bíznak a Szabadsxenrezetben, amelyen keresztel ki akarják harcolni az adók és közterhek« fizletbórek és nyersanyagárak leszállítását Karácsony előtt felkerestünk néhány kisiparost, hogy megismerkedjünk problémáikkal, hangot adjunk sérelmeiknek, segítsünk abban a harcban, amelyet a jobb életért , gyakran a puszta megélhetésért folytat a nemzetnek ez *z egyik leg becsület eaebb ép leghasznosabb rétege. B n j d o • 6 Gésa kémfrvesaeste- érőmmel áll rendelkezésemre: Sokat várunk ni Is * hároméves tervtől. Majd ha megindulnak az építkezések. a középületek, meg a falusi és városi kislakások építkezései, nekünk is jobb leez — mondja. Érthetetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy a hároméves terv építkezései során nem vették és veszik mindig figyelembe az építőiparosokat. Szeretné, ha * versen ytArgyalá- -nl< alkalmával nem a legolcsóbb ajánlattevőknek adnák ki m mi kát a takarékosság ürügye alatt, hanem a lelkiismeretesen és alaposan dolgozó kisiparosoknak. — De hátrányt socenvednek ilyenkor nemcsak ax építőiparosok. hanem a faiparosok, az ácsok is — folytatja Bujdosó Géza. . A továbbiakban sajnálattal jelenti ki, hogy a kisiparosság még mindig Idegenkedik* az értékesítő szövetkezeti élettől, pedig igen nagy szükség lenne rá adott esetekből, éppen a kizsákmányoló kapitalizmussal szemben Szép Ízlésesen berendezett borból ymühely. A megszokott képpel: a fogason napilapok lógnak, állványokon tükör és különböző illatszerek. Rétfalvi József tulajdona ez a kis üzlet. A „vendégek.” ritkán jönnek, — mondja — kevés a jövedelem, de bizonytalan. — Pe! kéne adnom az üzletet, debii mihez kezdjek akkor — folytatja. Nagy baj, hogy az illetékesek nincsenek tisztában azzal, hogy az iparokat melyik adóosztályba sorozzák. Bizony sokat kell szappanoznom és vágnom azért, hogy a házbérre és a hihetetlen magas kő?.terhekre összegyűljön a forint- * Ami a ruházati szakmát illeti, jp fomzó Müller Károly szabómester kijelentése: Ki csináltat magának manapság ruhát? A munkásenibemek nem igen telik — folytatja, — a jómódú középosztály meg csak eh (szabóknál, luxusszabóknál dolgoztat. Nekünk meg, szabóknak csak javítási munkából kell tengődnünk. A női szabók legnagyobb problémája ar elburjánzott kontár kodás. • Ezt misem bizonyltja jobban, mint a elsőfokú kihágást rendőri bün- ! óbíró rengeteg ügye. A pékek a hatósági kenyér sütésből eredő jelentéktelen jő t'ideiemre panaszkodnak, a cukrászok az anyagkiutalásokkal kapcsolatos nehézségeket sérelmezik. A vendéglősök és kocsmárosok már közel állnak ahhoz, bogy feladják üzleteiket.^ — Mennyi asurkoaffonslat kell megsodomunk, mennyi szeget kell elvernünk, mennyit kell csirizei- nőnk , amíg elegendő a pénz ax üzletben re-, ax adókőzőuégre — mondja Horváth látván dpéec- meater. Alig látszik ki a sok kaptafából, kérge«, szurkos tenyerének kísérő mozdulataival úgy magyaráz, 1 I Mfh' ö is a trtsiparossíig szervezetlenségében látja a sok bajok okozóját. Beszél küzdelmes életéről és minden baj, mindé» probléma «Beáéra derűsen látja a fövök. A kisiparosságét sokszor használták már fel lettel Ismereti»«* pe lilikül kalandorok saját: érdeke* «rllen a múltban. Jók voltak, 1«h Ipartestületi vagy egyéb választáson kellett a voks. Hyenkor nem szűkölködtek a barátságos kézfogásban és ar Ígéretekben az államtitkárok és egyéb közéleti nagyságok, amikor azonban a céljukat elérték, ők ütötték talán a legnagyobbat a kisiparosokon. A kis iparostársadalom ‘nehézségei nem szűntek még meg teljesen. A magas adók, az üzlet bérek, az Anyag- és Árhlvatal igazságtalan nyersanyagkiutalásai, a különböző közterhek, a drága nyersanyag- árak, sok szakmában az üzlettelenség számos becsületes kisiparost hoz a legnehezebb anyagi helyzetbe. Azonban a kisiparosság ma már nincsen egyedül. Megalakult a független kisiparos szabadszer. vezet, amely megkezdte a harcot az évtized»»«! sérelmek orvoslásáért Ha az iparosod megtalálják * helyüket, egy egységes n«g> táborba szervezkednek, le fogják küzdeni nehézségeiket és a Hároméves terv során minden dolgozóval együtt elindulhatnak 4 nyugodt élei; és a felemelkedés útján. ff 1-t Dózsa portrét készít külföldi útja előtt Martyn Ferenc Mmteremláiogatáp ax absztrakt festészet templomában Betlehemi királyok JÓZSEF* ATTILA \ Ad janist cn, Jézusunk, Jézusunk, Három király mi vagyunk. Lángot csillog állt felettünk. Gyalog /öttünk, mert siettünk, kis fuhocska mondta, — biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a neuem. Segíts, édes Istenem/ Istenfia, fánapot, f6napat! Nem vagyunk mi vén papok. Ügy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát ktcsit hozzád, üdvösségünk, égi országi Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adfonisten Megváltó, Megyéitől Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat morékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár aki szemesen király. Irtrl-piral Márta, Márta boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, fóéjszaká.t kívánok! Marty» Ferencet;, «fei *r afcexfruit festészet perén európai hírre *»9Pt Mert és «ti a ami ma gyar festőművészet egyik legmsr kársabb és legszámottevőbb egyénisége, mindenféle fajt* és színű festékek, ecsetek, egy sereg ki- sebb-nagvobb kép társaságéban találom IrgAimoRok utc*i műtér mében. Éppen egy féMgkéez váz Laton dolgozik, amint váratlanul meglepem). — TUok? — kárderem, amiért beíépéaemkvr egy hátaimat könyvét rak rá arra « vádadra, amin éppen dolgozott. — Nem Htok, csal inert; * feladóé olyan, hogy még bennem oetn alakú thai ott ki teljesen és tokéte- íesen a kép, amelynek éltóésztfté sőre megbízást kaptam nem szeretnék eiébevágraj a dolgoknak sebtében félvázolt vázlat-tervek - kel — Árulja el már miről van srfi? A rámegy»; tavaly «dikca/.ft- tett» veiéin Petőfi arcképét. Nyáron meg, bizonyára emlékszik, a Munfcáskaszínó számára festettem meg dr. Dokitor Sándor arcképét Már önnek a két arcképnek az eikészítése sem volt könnyű feladat, ha ama gondolunk, milyen hiányosaik voltak a forrásmunkák mindkét kép megfestéséhez. Most pedig ugyancsak *> vármegyétől kaptára megbízást Dózsa arcképének megfestésére. — Hogy oldja majd meg mégis ezt a nehéz feladatot? — Várbonryj Nándor egyetemi magántanár segítségévéi most fcn- ty tóraimká't végzek. A* eddig öer- szegyűjtött; adsüwk alapján megállapítható, hogy a forgalomban lévő Dózsa-képék mind hamisak. Dózsa egészen másként nézett ki, mint ahogyan ábrázol ják. Igen nagy segítséget jeíenit számomra Szerémy György króniká ja, amely tele van hasznos adatokkal. Sikerült ezenkívül felfedeznem egy .korabeli fametszeteit, 1519-bőL amelyik Dáma Hzígáaít ábrázolja. Ezen Dóson, vagy «hogyan ő írta « nevét — Dó«« erő«, mag«« termetű ember, bosszú hajjal, bajusszal, de azafeáitalanuL — Igen megnehezíti munkámat, hogy Dózsáról magáról sem Szerémy, sem * későbbi forrásmunkák nem adnak leírtat, úgyhogy a portrét illetően kénytelen leszek majd Déí-Erdély, illetve Dél-Alföld nép- ripuaaihoz fordulná ' —* A Dózsa portrén fúl mik a tervei? —I Kátkd KmS vob3cxlothen januárhae Lcís Pester egy t-emémves kiállításom, arra késcwi lök. Enenklvül ugyancsak rgy gyűjteményes kiállításra miepuv- taik Rómába és tavasára! esedékes a svájci kiállítás is. Valószínűleg sor kerül még ebben ax évben egy franciaországi útra is, ahol hosszú élveket töltöttem s ab»«, szintén kiállítást sürgetnek ottani barátaim. Ezenkívül úgy is, márt _ * pécsi Szabad Szervezet dínoke,. nekem, iítohne nekünk I* megbánnák a magunk fan tw**. » yentenn&ria év vei kapcsai»« et, gondolásaink. Ezek azonban imno Ssak egy részért képezik muakia- sigomtSk, ment f«®**» J«*«**’ visz életemben a magyar absztrtkt festészet irányítása, mnely ko™* bizonyára még sdk vita fo.yik majd. •. A müteremKcu fe^vorelccrÖ H* sebb-nagvobb méretű képek legtöbbje megérett; kifinomul* mü- vészetBBteimlélletről tanúskodik s ahogyan Martyu Ferenc gondok- totóban gazdag tudón fejét nézem és * művészet mélységeit feMró magyarázatát hallgatom, meg vagyok róla győződve, hogy a* általa képviselt művészeti irány egvre jobbn és lobban tért hódít majd s «feit az európai nemzet 1 már eddig is elismertek, ideu.iza is komoly büszkeségünk karibi dr.) SZEGÉNY KARÁCSONYUNK Irta: KATKO »IVÁN 'Anyám tejesüoegbe állította a cseneoész karácsonyfát. Amikor csizmás és zuzmarásbajúszú ellenőr leintette a piaci lármát, a zajongó kofák és csomagokkal megrakott emberek hazamentek, anyám oégiglopakodoU csendbe- burkol ódzott piacon és összeszedte ax ití-ott efhullnjtott zöld árakat. Apám megrnaradt balkezével Ä rézdrótokkal erősítette az egy kimustrált seprőnyélre. — Valami kéne rá, —mondotta anyám szomorúan. Heten álltunk a nyeszlett fa körül amely hervadt ünnepélyességet árasztott szét a szobában. Rozalia dsárgúlt vattát szedett ki a szakadozott paplan gyomrából, Jóska egy fényes lemezből csi’.'agnt hágott kt ollóval, én apró figurákat farag, lám n gyújtóénak használt puhafából. A vatta finom hószínbe burkolta a zöldágakat. A csillag vidáman intett az ég felé: — Lássátok milyen leleményesek vagyiyikl Kint hideg szél kuporgott a görbe utcákon. Távolból n hegy fehér lepedőjéből csak itt-ott ütőd&t ki az erdő Barnasága. A világos kirakatokban büszkén mutogatták magukat a leondó tarka szövetek, a merev játékkatonúk és a rózsaszínfodros szaloncukrok. OH dideregtünk mind a heten a tér hűvös sarkában. Rongyos gyerekek, fázó öregasszonyok és hallgatag férfiemberek serege oirta a Megváltó megérkezését. Valaki már néhány napja hírül adta, hogy ajándékot osztanak a szegények között. J külvárosból csoportosan jöttek az emberek. Táncoltak a talpak a hidegtől, a kezedet is tüzesedő ritmusba kényszerítette a hideg. Valaki megnézte a gyógyszertár faijára, fánál lógó hőniérőt és hírül adta mindenkinek: — Tizennyolc fokra süllyedt az idő. Néhány órája várakoztunk már. amikor hangos zenével közeledett az autó. A mikrófónból e.gy kenetteljes hang beszélt a szórót étről. A félig megfagyott emberek türelmetlenül kiabálták az autó felé; — Mi le»z » csomagokkal! Egy mosolygó képű nő dugta ki fejét: — Várjanak türelemmel. Újra zene kezdődött. Szent karácsony újra jő.. Betlehemi jézuska .,. Amrtán. kinyílott ar. autó hátsó ajtaja és két városibundás férfi integetett, — Kezdődött «az ajándékok osztása. Nekilódult a sokszáz ember. Karok lendültek dühösen a magasba. Gyerekek ordítottak, öregasszonyok pedig Isten nevét vették ajkukra védekezésül ar erőszak gllen. Fent ax autóban először rendet ordított a két férfi, de amikor látták, hogy kísérletük eredménytelen maradt, kiszakították a sovány csomagokat és szétszórták tartalmát a tömeg fölött. Repült a sütemény, a szaloncukor, a vékonyszelet szalonna és kolbász. A megvadult emberek karja reménykedve magaslott az ég felé. A csomagokat szétszórták a türelmetlen kezek a szaloncukor szétmálott az izgatott lendülettől. a kolbász oldalából ki- buggyant « paprikás zsír. Ott kuporogtam a havas földön. A sűrűre tömörült emberek között _ időnként lekoppani valami a földre Ütöttem, haraptam az emberek lábát, hogy magamnak kaparintsak valamit a zuhogó bőkezűségből. Bekerült az ing alá ax elniaeratolódott kalács és szaloncukor. Tenyeremre vastag talpak léptek és piros lett a vértől a kezem. Otthon elsőnek értem háza. Anyám ijedten nézte megborzoU hajamat, elszakadt ruhámat. Valamit motyogtam és kiszedtem szép sorjába a lucskos ajándékot. Apám pipáját szívta, ránézett az eltörött keksz-darab-ikra, *zéí- foszlott süteményekre és köpött egyet a matorgó kályha idejére. Azután Jóslta érkezett meg és utána mindeguik testvérem. Mindenki tett valamit az asztalra. Nevetés és vidám lárma között meséltük d, hogyan sikerült egy- egy darab morzsát elcsípni a vad áradatban. Apám hallgatta » beszámolót ét mérgesen morogta maga elé: — Egyétek meg! Rozália, aki közöttünk » leg idősebb, ijedten válaszolta:- Hogyisne f éltessünk mindent a karúi son;ffára. Ott lógott a vékony zsinegeken a ket várősilmndás ajándéka. Rozália elégedetten tekintett a megrakott fára. Anyám feliVt. keresztet vetett és azt mondta: f'nekeli/lk el ,i mennyből az angyalt i Délmagyarországi Kereskedelmi Bank R. T. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank R. T. leányiníézele
