Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-20 / 291. szám

iKtíf. fMíttítioiiqyttútírtfk 1 i. Erzsébet Egy1 Rákóczi-ut <5Ű. U A M A -6. Y IV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Tenyészállatot kapnak a baranyai álgazdák Biztosították a szappanellátást Rendezzék a bányanyug- béresek szénjárandóságát!-M UN I S T A PÁRT DÉL DUNÁNTÚLI L APJA Ara 40 fillér PÉCS, 1947 DECEMBER 20 SZOMBAT Mo m*ír nem uralkodnak a fSkés gazdaság törvényei A népi demokrácia tartja kezében nemzetgazdaságunk kulcsállásait t Gerő elvtárs nagy beszéde a Zeneakadémián Tegnap itetatúa 5 órakor a Zeneakadémia zsúfolásig megfő!- »legnagyobb ríméi tervszwrüen, tőrt termében G«r* Ernő elvián» a Politikai Akadémia keretében : nép számár* szüksége» beruházá­sokra fordítják. A mi nemzetgaz- cteságwnkfoflA . *nár nem kapitalista „Nemzetgazdaságunk szerkezeti változásai és jSvSje" címmel nagy­jelentőségű előadást tartott. Rajk László bevezetője után Gerő elv­tára emlékeztetett arra, hogy éppen egy évvel ezelőtt — ugyan- CMk a Pollikat Akadémián — Ismertette a hároméves tervet. Ez a terv és ennek a tervnek si­keres kidolgozása már egymagá­ban felhívja a ügyeimet arra, hogy * kiszabadulás óta komoly szerkezeti változások történtek az országban, amelyék nemcsak mennyiségiek, hanem minőségiek 1«. Ez kifejezésre jat abban, hogy végre hajtottak a történelmi je- . lentőeegü földreformot, államosí­tottak a Magyar Nemzeti Ban­kot és a nagy magánbankokat ugyancsak államosítottuk a nagyipari Szemek jelentékeny — a—. Mm. TCSZC\ létrehoztak azokat a gazdasági csúcsszervezeteket amelyeknek fel­adata a nyersanyagok és félkész gyártmányok elosztása, hitelfolyó­sítás szabályozása é% a gazdasági élet különböző szerveinek és te­vékenységüknek irányítása és efri'bcáumgolása a nép érdekében, Ezután Gerő elvtárs részietosen számszerű adatokkal Ismertette, milyen volt a megművelhető föld elosaLása a földreform előtt és hogy milyen változást hozott a földreform. A gyári jellegű Iparban 38« ezer ftsszes foglalkoztatottnak csak kb. 30 százaléka dolgozik ma* gánkapltaliita üzemekben. A bányászatnál a foglalkoztatot­tak 95 százaléka dolgozik társa­dalmi tulajdont képező vállalat­nál. A munkáslétszámot illetően a társadalmi szektor a nehéziparban 87 százalékkal vau képviselve, a könnyűiparban azonban « magánkapltaUzznns megtartotta túlsúlyát 72 száza­lékkal. Ez a fogyaaztóközönoégre nézve nem előnyös, mert ennek tudható be pk, hogy az állam a tertii- áraknál nem tud rendet teremteni. A gyári jellegű ipart, a bányá­szatot és a nagyüzemi közleke­dést együtt tekintve azonban megállapíthatják,, hogy nemzetgazdaságunk e három ágában a vállalatok, kétliarmad- í észe társadalmi, egyharmadrésze magán kapitalista tulajdonban van. Külkereskedelmünk ma jelentős mértékben olyan országok felé irányul, amelyek maguk is terv­szerű gazdálkodást folytatnak. A nagykereskedelem magánkéz­ben van, a kiskereskedelmet túl­nyomórészt kiskereskedők bo­nyolítják 1«, akiknek tevékeny­nak itt Is Jelentős »érkezeti változásokat kell létrehozni. A népi Magyarország állami, kö­zületi szövetkezeti, gazdasági «rek­torainak jellege elvifeg különbözik a Tégi Magyarország fr rmailag ha­sonló szektoraitól — folytatta Ge­rő elvtárs, — evek ma nem a régi kapitalista gazdaság, b*nem egy áj, lényegileg szocialista gazdasági rendszer nlapjait adják. — Mindem gazdaság rendszer döntő kérdése a tőkefelhalmozás, orz, akkumuláció, — folytatta Ge­rő elv társ. Ha tekintetbe vesszük, hogy hazánkban egy év alatt beruházott 1700 millió forintból 1400 milUó fo­rintot a Tervhivatal közvetlenül rogy közvetve ellenőrzött, megá’Jepftbatjuk, hogy az összes Serndiázásoknak csak kb. 17 szá­zaléka az, amelyre az ellenőrzés Semmiféle TóWoában nem iwjed Az értéktöbblet egy bizonyos százada azonban az a. n. kóbor tőkévé vált éf nagyrészt speku­láció céljait szolgálja. Ez azonban tnitaem vá hoztál azon a tényen, hogy ez értéktöbblet módon történik az akkumuláció, nem uralkodnak korlátlanul a tőkéé gazdasági rendszer tőrré' nyel, mert a népi demokratikus állam kezében tartja nemzet­gazdaságunk kulcaéllásait. A népi demokráciának még kéz detá stádiumában vagyunk. — mondotta beszéde végén Gerő elvtárs —, de a fejlődés útján nincs megállás, A politika» rendszerrel együtt fejlődik nemzetgazdaságunk is a szocialista rendszer felé. Ez » Politik*, amit pártunk III. kongresszusa úgy fejezett ki: nem a nagytőkéseknek, hanem e nép­nek építjük ez országot. Ezt n«n egyedül akarjuk véghezvinni, ha­nem minden demokratikus erővel együtt, mert ez nőm pártkérdés, hanem a dolgozó magyar nép közös nagy kérdése: a nemzeti felemelkedés, hazánk jövő/évcV s magyar füg- geionség biztosításának, » boldog és erős Magyart) razáfi megterem:! sénck útja, fejezte l>e előadása*" hallgatóság porcokig tartó éjen/' se és tapsvihara közben Gerő K. nő elvtárs. A közalkalmazottak státusrendezése Január 1-én lép életbe a közel- kalmazottak státasrender őséről szóló rendelet. A rendelet szerint a#, eddigi kilenc éves várakozási idő hat érre csökken és az elő­menetel automatikusan történik. A közalkalmazottak jelentős része a rendelet megjelenésével egyidő- ben már magasabb fizetési osz­tályba kerül és az 1948 végéig al­kalmazásba kerültek jelenlegi fi­zetési osztályuk magasabb fokoza­tába jutnak. Megszűnik a XV. fizetési osz­tály. Axok a közalkalmazottak, akik eddig idetartoztak, január hó 1-tói a XIV. fizetési osztály java­dalmazását kapják. Ax új fizetési kategóriák a kő­vetkezők: TV. fizetési osztály 873 —801; V. 729—657; VI. 815—531; VII. 501-441; VITT. 421—381; IX. 357—333; X. 321r~297; XI. 285— 273, XII. 261—249; XIII. 243—231 forint, a XTV. fizetési osztályba tartozók új fizetést kapnak A minisztertanács letiltotta a 13. és Í4.havi fizetéseket » Megszüntetik a kishaszonbérleti pereket A pénteki minisztertanács a közigazgatási alkalmazottak stá­tusrendezésére vonatkozó javas­latot elfogadta és jóváhagyta. Egyes részletkérdésekről tárgyalá­sok lesznek, úgy azonban, bogy a rendelet 1948 január 1-ig megjele­nik. A tavalyi érvről, valamint a ko­rábbi időről megmaradt mezőgaz­dasági haszonélvezeti Jogviszony­ból származó követelésék érvé­nyesítését további intézkedésig felfüggesztették. A Közellátási Hivatal elnöki ál­lására Mátéffy Géza államtitkár, a hivatal főtHkári ÓRásAra Szobák András államtitk ár ' kinevezését * adhat. javasalja a minisztertanács Elfogadta a minisztertanács a Szovjetúnióval kötött egyezményt, amely szerint a szovjet húsz he­lyet bocsát rendelkezésre a fel­sőbb tanintézetekben magyar ál. lampolgáxok részére. Rendeletter­vezetet fogattak el a művészeti főiskolai tanárok és oktató sze­mélyzet fizetési osztályba és fo­kozatba történő besorolásáról. Kimondta a minisztertanács, hogy a kollektív szerződés, alap­ján járó illetményen felöl a mun­káltató az alkalmazott részére 13 —14. hónapi tUetmépy címén gaz­dasági éstékü nem Tildy Zoltán köztársasági elnök megbélyegezte Mindszenty hercegprímás demokrácfaelie&es megnyilvánulását Ismeretes, hogy Mindszenty Jó­zsef prímás legutóbbi beszédében a 48-as ünnepségekkel kapcsola ­tién d makráeiaellenes kijelenté­seké tett és 48 demokratikus szel­leme, valamint Petőfi Sándor és Kossuth Lajos ellen izgatott. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Törté­nelmi Emlékbizottság tegnapi ülé­se is, amelyen megjelent a köz- társasági elnök, Rákosi és Sz»ka- sits, valamint Rnjk László élvtárs, a kultusz és a/ építésügyi minisz­ter is. Tildy Zoltán köztársasági elnök' megbélyegezve Mindszenty maga­tartását többek között ezeket mondotta: Megdöbbenéssel kellett tapasz­talnom ez utóbbi időkben, hogy már is akadtak, akik egyrészt ki akarják vonni a hatásuk alatt álló rétegeket £5« Ä» ÄMTS '« rím és célzatú ünnepélyre gon­dolnak, amelynek szelleme is más azonosítani a kapitalista jellegű nagykereskedelemmel. Ezután Gerő elvtárs rámutatott orra, bár m* már elmondhatjuk, hogy Magyarországon végérvé­nyesen népi demokrácia van, a nagytőkések* és volt nagybirtoko­sok még mindig befolyással van­nak ax óllamhAtaloiarA. EbboJ a szempontból komoly ügyelmezte- • Ái tés számunkra az Anyag­és Ár­Hivatal -le^^Varga foU m f ván és társai jóvoltából mégsem .. . . leime, mint amely minden hazájá­hoz és népéhez hű magyar embert eltölt ha 1848-ra gondol. Ma ami­kor ea egész nemzetnek az a tö­rekvése, hogy valósa eg if tegye ha­zánk életében 1848 eszményeit Koeauthot, Petőfit és Táncsicsét megtagadni annyit jelen*, mint el­különülni a magyar nép tő! és a fzoigálta a nép érdekeit. Dwnokr.iUkus kormányzatunk MShá'yfj Ernő h e jelentett Révai hogy niriitm megünneplésének poétikai irányelveit. A külügyminisztérium meghív minden külföldi országot, a március 15-i ümiépségekre. — Franciaországiból különvonatos 600 magyar érkezik, hogy részt vegyen a oentonnáris ünnepsége ken. Befejezésül Huszí-.; Dénes előter- je*-;ésérc Ortutay Gyula kultusz­miniszter közölte, hogy az iskolák­ban megvédik 48 egységes szelle­mé- és megtiltják %% Actio Gat- holict égisze alatt felAÜdtott 48-ívs diákbi/o*tságok működésé*. A (randa „szocialisták“ amerikai parancsra ketté akarják szakítani a szakszervezeteket A francia Kommunista Párt éles tiltakozása ellenére a parlament el­fogadta a Rotschild család ügynö­kének René Meyer pénzügy mini sz- terneik immkáseUenc* javaslatéit, amelyek felemelik a lakbéreket, az árakat és az adókat. Ugyan­akkor amerikai gazdáik megbízásá­ból a doHárszocialisták további merényletet követnek el a dolgo­zók ellen, amikor a szakszerve­zeti egységet Akarják megbontani. A szakszervezeti kisebbségi cso­port értekeerietén ..politikamentes“ szakszervezeteket követeltek — egyezetésben de Gaulieval. Ha­sonló m<ódon törtek a szereezetit- munkásság ellen a nácik és az olusz fasiszták is. A francia szo­cialisták „harmadik útja“ ketté­szakadással fenyegeti a szakszer­vezeti mozgalmat, amelynek több­sége azonban kitart a Kommunista Párt mellett. A moszkvai rádió ez United Press jelentése alapján ismertette a Harvard építési kamarán műkö­dő egyik vezető mérnök sajtónyi­latkozatát A nyilatkozat szerint az amerikai tényezők már négy- hónapja dolgoznák azon a terven, amelynek alapján Majna Frankfur­tot a külön nyugatnémet állam fő­városává építik ki, A terv kidol­gozására annak a felfogásnak alap­ján kaptak megbízás:, hogy a Ion. doni értekezlet - ugyinb kudarccal végződik. Megkötötték g romón-jugoszláv bar álsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt József kidolgoz:-* a centOT-*szlái A román küIügymimsBtériumbsn pénteken Tito marsall és minisz­terelnök _ aláírta « jugoszláv—ro­mán barátsági, együt.működési és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményt. Groza miniszterelnök üd­vözlése után Dei elvtárs, a román KP főtitkára a következőket mol­dotta. Jugoszlávia és Rooninü. népei, élükön a munkásosztállyal szilár­dan elhatározták, hogy minden ere­jükkel megvédik « vérükkel szer­zett békét. A nyugati reakciós politikusok álla:idórin azt hangoztatják hogv blokk barátság, amely Magyarországot köti ezekhez jiz államokhoz, bebi­zonyítja, hogy akadálya az új de­mokratikus államok együttműkö­désének. Nincs srriáv blokk, ha­llom hatalmas erő van, élén a Szovjetunióvá!, amely a tartós bé­kéért, a háború ellen küzd — fe­jezte be beszédét a román Kom­munává Párt főtitkára. Ezutá® Tito marsall ezeket mon­dott»: Az államfők az első világ­háború után is utazgattak ide-ooa és kötöttek különféle paktumokat Ezek azonban nem voltuk igazi k, [nmem a •■«ín falak szövetségé van kcszütőben. A mögött különféle mesterkedő rejtőztek, az fmperitóst* bartaJmak között és arra irányultak, hogyaio tudná becsapni az egyik a mási­ka:. Ezeknek az egyezményeknek az eredményei megmutatkoztak, amikor a háború boraaszró ka­tasztrófájába zúdították a népeke*. Most azonban elérkezett az új idő. Itt Keleten megteremtettük a bé­ke arcvonalát a háborús uszitók ellen, amely műiden ország demo­kratikus belső ere jének eredmé­nye, a nagy Szovjetunióval az élén záloga a békének és leheterienné tesz a háborús úsrítók és a spe­ésCiu kuiánsok terveinek végrefvaj,.

Next

/
Thumbnails
Contents