Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)
1947-12-03 / 275. szám
ÜJ DUNANTOC in? cyr&xm $ Egyre növekszik a munkásság, parasztság és értelmiség befolyása az államhatalomra Gerő elvtárs^nagy beszédben ismertette a népi demokrácia előretöréséi és a vasutasság problémáit A magjmr vasutasok kongresz- l seusának előnapján határozati je-| vosiatot fogadtak el, amelyben 140 ezer magyar vasutas nevében táviratban üdvözölték a harcban álló franqia munkásságot és szolidaritásukat fejezték ki a sztrájkoló vasutasokkal. A kongresszuson felszólaltak a külföldi kiküldöttek köztük a jugoszláv vasutasok képviselője, és Kossá István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára U. A második napon Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter méltatta a magyar vasutaséig odaadó munkáját és a munkásegység fontosságát. _ Magyarország’ lényegileg megszűnt tőkés, kapitalista ország lenni — mondotta — bár gazdasági rendszerünkben a kapitalizmusnak, á tőkéseknek még szerepük van, de a parancsnoki posztokon nem a kapitalisták ülnek Az államhatalomban ügy gazdaságilag,, mint politikailag napról- napra mindinkább megszilárdítjuk • munkásosztály, • paraszt. es a haladó értelmiség sző- vétségének döntő poriéi óit. Gerő elvtárs ezután hangoztatta, hogy a vasutasság oroszlánrészt vállalt, az újjáépítésben. Vasutasnak lenni ma megbecsülést és dicsőséget jelent — Foglalkozott a vasutasok szociális problémáival s rámutatott aria, bogy mig két evvel ezelőtt nem lehetett gondoskodni előre a vasutasok téli ellátásáról, élelmezés, ruha, lábbeli stfe. tekintetében, most 24 millió forint hitelt sikerült biztosítani a vasutasok téli ellátására Az idén december 31-ig minden vasutas megkapja az illetménye szerint járó ruhát és lábbelit. Meg két évvel «selőtt a külötiszol- gáiStot teljesítő vasutasoknak nem sikerült egy bundát sem adni, addig ezévben 15 ezer űj bundát osztanak azét közöttük. Az idén J50Q vagon burgonyát, juttattak mérséket áron részletfizetésre a ''«sutasoknak. Szociális intézmények céljaira 122 millió forintot fordítottak és megoldják a vasutasok téli tüzclőellátását is. A. hároméves terv megvalósításával újabb hatalmas lépést teszünk' előre * vasút újjáépítése, korszerűsítése és forgalmának növelése terén. Az elért eredményekkel nem lehet megelégedni, tovább kell növelni a forgalmai, csökkenten; az önköltséget, keresztül kell vinni nz egész vonalon • teljesítmény-jutalom- rendszer kiépítését, takarékoskodni kell az anyaggal és energiával, racionalizálni kell 3 termelést, fo. kozni kell a munkafegyelmet és mrg kell szilárdítani az egyéni felhőssé get a vasúti szolgálatban. — A magyar vasutas « fegyelem, a pontosság, lelkiismeretesség és a közönség irányításában « szolgálatkészség és udvariasság mintaképe. Mi, magyar vasutasok büszkék vagyunk arra, hogy hazánkban a demokrácia az utóbbi évek folyamán, de különösen az utóbbi hetekben komoly lépéseket tett előre és nagy győzelmet aratott — folytatta Gerő elvtára. — A magyar demokrácia ellen támadásba ment át a reakció. A tömegek megmozdulásának hatására azonban teljesen legális alkotmányos úton megszüntettük a külföldi imperialisták zsoldoscsapatát, azt a pártot, siwelynék foglalkozása nemzet, és hazaárulás volt: a Pfetffer pártot. Törvénybe Iktattuk a bankok államosítását, megteremtettük a munkásbirósá gokat, megállapítottuk a mesterségesen előidézett drágasági hullámot és megyünk tovább előre a megkezdett úton. Nem nézünk sem jobbra, sem balra, csak előre. Megyünk1 a népi demokrácia útján, a munkásegyscggel, a vasutas- 1 — fejezte be beszédét rnő. Fiatal életek indulója JÓZSEF ATTILA Apáink mindig robotoltak, Hogy lenne enni kevés kenyerünk. Bús kedvvel, dacra], de dologban [voltak, Az isten se törődött velünk. De tölnöttünk már valahára, Kik nem tudjuk, ml az vígan élni, És mostan vashlttel, jó bátorsággal Sorsunk akarjuk tölcséréiül. Tudjuk, apánkkal gyávák voltunk:. Nem volt jogunk se, csak igazié [gonk. Most nincs, ki megállat az élet-; [úton,! De, ha akad, nyakára hágunk. HERMANN táj tánciskolája december 5-én, pénteken kezdődik a Nőegyletben. A swing új változatának tanítása József Aifile ma tíz esztendeje vetette magát, betegen és meghajsroltaa, a JM^S- tonszárszói vonat kerekei alá, mert nem tudott tovább élni abban * „csupa csősz világban’', amelyben f sak nyomor, nélkülözéa és Üldöztetés járt a Petőfi és Ady után legnagyobb magyar költőnek, József Attila költeményei, amelyekben a versírás tiszta művészete a legtökéletesebb egységet alkotja a marxizmus tanításaival, egyre hatalmas mértékben válnak a dolgozó milliók közklncsévé. Mire tanítanak ezek a versek? Legelsősorban megtanítanak arra, hogy a tőkésrendszer, a kapitalizmus elnyomásában élő munkás élete sívár, örömtden és mégis ez készíti elő az új világot, „hol a munkásság majd a sötét Agyárra szegzl az Ember ötágú csillagát". A magyar irodalomban először megszólal verseiben a proletár őszinte hangja, a mindennapi kenyérért vérrel kfizkődő, de megnemalkuvó milliók szenvedése, gondja, baja. Megszólaltatja a megélhetéséért elnyomva robotolóparasztotésértelmiséglt is és c három dolgozó réteg kizsákniányoltságán keresztül mutatja be az imperializmust, az imperialistákat, akik a profitért folyó öldöklő harcukban, „mint fészket ütik le a kis falut". Feltárja « kapitalizmus halálos szorításában vergődő világot, de új küzdelmekre hív — a szocializmusért. Verseit a cenzúra igyekszik elnémítani, ő meg nem alkuszik, elveiből, Igazságaiból nem enged sem pénzért, sem kenyérért, sem az urak kegyéért, hanem annál hangosabb szóval harcol a szabadságért. Eladhatta volna művészetét, hogy éltében legye® meleg szobája, kiadják verselt és ne legyen kartotékja a rendőrségen, ö nem tette. Az elnyomottak költője volt, ezért szenvedett 6 maga is elnyomatást és üldöztetést A nélkülözés és megpróbáltatás, amely megacélozta költészetét, elrabolta egyúttal egészségét Ifjan és fájdalmas módon hagyott el bennünket Életének tartalma azonban egyre tisztább fényben áll a magyar nemzet előtt é# ma, tragikus halálának tizedik évfordulóján nemcsak a munkásosztály, hanem az egész magyar haza gyászolja, ünnepli és fogadja szívébe „hűséges fiát". Sz. EMi vagyunk az Élet fial, A küzdelemre fölkent daliák, Megmozdulunk, hejh, összeroppan Alatturtk ez. a regi világ! [akkor SZT1PICS ÜJ tánciskolája kecMm, «Jereithbrr 9*ín T órakor It^EfJodiU a NÖCQ VIETRiN A felszabadulását ünnepelte Mecsekalja November 30-án ünnepelte Me. csekalja dolgozó népe a fasizmus igája alól való felszabadulásának 3. évfordulóját. A rácvárosi mo- z »helység zsúfolásig megtelt « résztvevő ünneplőkkel. A Himnusz hangjai után Gombos elvtár* méltat:* s nap jelentőségét és adózott hálával a Vörös Hadseregnek1 amely [ehetővé tette, hogy Magyarország ezentúl a dolgozók országa legyen. Triber Lajos elvtárs, Gáspár Pereire, Simon Ilonka és Gylmesi Ferenc szavalatai után Szűcs István ezredes bajtárs ismertette a felszabadítás történetét. A rácvárosi SzDP nevében Tóh György elvtárs, a MNDSz nevében pedig Spanicz Rózsa méltatták a nap jlept őségét. a Hathónapra ítéltek egy nyilasvezetol A pécsi tiépbíióség tegnap tárgyalta Reiszberger Gusztáv 41 évc$ kaptafakészítő ügyét, aki 1939-ban lépett be a hungarista mozgalomba. Az „eszme” terjesztésében plakát ragasztáséval vett részt, amiért 1940-ben másfél havi fogházra ítélték. A hungarista mozgalom á'alakulása után a Nyilaskeresztes Párt tagja lett. nyilasinget és karszalagot viselt, 1944 december 31-én Szálasit éljenezte, annakelötte pedig nyilas képviselőkkel állt kapcsolatban, A nép- bíróság kihallgatta Kúrát Antal, i<fj. Báritr, József és Klein Hermann tanukat, majd Reiszbergert hét havi börtönre ítélte, A népiskolákban, általános iskolákban, a polgári iskolákban, gimnáziumukban, líceumokban, tanítóképző, tanitónőképző- és óvó. nőképző intésetekben a* 1947-—48. iskolái évben a karácsonyi szünet első napja december 20. napja utolsó napja január 18. napja. — A húsvéti szünet első napja nagy csütörtök, utolsó napja húsvéthétfő. A pünkösdi szünet a két ünnepnapra terjed ki. Iskolai szünetet kell tartani március 15-én, április 4 én, a felszabadulás ünnepén és május 1-én, a munka ünnepéi. A köztársasági elnök nevenapján, valamint január 31-én, a magyar köztársaság államformájáról szóié 1946. évi első törvénycikk kihirdetése napján « tanítás egyik órájában meg kell emlékezni a nap jelentőségéről. A felsorolt ünnepnapokon kívül más címen, kivéve járványok, elemi csapások, vagy egyéb kényszerítő okok1 miatt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, vagy a főigazgatói hatóságok által elrendelt szüneteket, iskolai szünet nem engedélyezhető. A szorgalmi időt * 200. ' tanítási napon kell befejezni (általában június 20 napján). Abban az iskolában, amelyben a rendtartás Szerinti tanítás a tü- j zelőanyag hiánya miatt december 20 napja előtt, vagy január 15. napja után sem biztosítható, a A lufusz miniszter rendeleté az iskolai szünidőről Uniti# rendiét a. téli időszakban az iskola igazgatója a bríyi köriil- ményakre való tekintettel és a tanulók egészségének megóvására való figyelemmel állapítja meg. — Abban az iskolában, amelyben június 20-án a kétszáz tanítási napot előreláthatólag nem érik el, *z igazgató az iskolaév meghosszabbítására vonatkozó javaslatát június 1-ig terjeszti fc! a tankerületi főigazgatónak, iletőlcg tanfelügyelőnek, egyházi iskolákban az illetékes egyházi főhatóságoknak. Az ilyen iskolákban scrn taníthatnak június 30-a után. Sertéstartók figyelmébe! A város hatósága ftgyelnseríeri a belterület lakóit, hogy « tanára áprilisban hozott határozata «norm t sertést akár továbbtenyész- tés, akár hizlalás céljáig a \öz- tisztasági szabályrendeletben megbatározott belső övezetben tartani 1948 március 1-e után feltétlenül tilos. Az ez évben kivételesen engedélyezett tilalmi időt meghosszabbítani semmi esetre sem lehet, ezért a tilos övezet lakói saját érdekükben tartózkodjanak1 attól, hogy tenyésztés, vagy hizlalás céljára újra serlést vegyenek, mert jogsértő eljárásuk büntetést vonna mag« után, A tilos övezet leírás« a Wéber gyógyszertár kirakatában v*n kifüggesztve. Gyetvai elvtárs főispán meglátogatja a járási székhelyeket Gyetvai János elvtárs, főispán a mai naptól kérdődé»® mutatkozik he a vármegye járási székhelyein a szokásos negyed- i évjárási tisztviselői értekezleten. Folyó hó 3-án Szentlőrincen, 4-én Pécsváradon, 5-én Mohácson, 6-án Villányban, 9-én Siklóson és 10-én Sásdon. A látogatással közvetlenebbé kívánja tenni a járási székhelyek kapcsolatait a vármegyével, másrészt meg akar ismerkedni az egyes járások és falvak problémáival. Orvosolni kivánja a község dolgozóinak panaszait, valamint a járást székhelyek és a falvak sérelmeit. Internálták a munkásság ellen uszító cementtechnikust 800 éves Moszkva fényképkiállítás A 6, honv. gyaloghadosztály Magyar—Szovjet Művelődési Társasága folyó hó 6-tól 13-án bóráig „800 éves Moszkva" fényképkiállítást rendez a Vármegyei Múzeumban (Széchenyi-tér 12.) A kiállítás ünnepélyes megnyitása folyó hó 6-án, szombaton 12 órakor lesz. Ez év nyarán a pécsi oépbíró- ság háromhavi fogházra ítélte demokrácia-ellenes izgatásért Fóti József cejnenttedipikust. Október 15-én történt szabadulása uáp Fóti ínimlennapi vendég lett a pécsi kocsmákban. November 28 án * Balog Lajos-féle vendéglőbe tért be, ahol egy nagyobb társasághoz csatlakozott.' Csakhamar elítélteté- sére és szabadulására került a szó. Fóti itt sem maradt hűtlen magához és faji uszításba kezdett, majd kijelentette, hogy utánanézett a „proletár” szó eredetének és azt állapította meg, hogy a szó „csirkefogó gazemberek ' társaságát” jelenti és szidalmazta a munkásságot. A társaság egyik tagja másnap feljelentette Fótit, akit a Tendórség még aznap örizelbevett és jól megérdemelt helyér*, az in tárnáiét,áborba küldött. A nyomozás teljes befejezése Után a népügyészségi eljárást megindítják ellene. ___________ Jt t£osiláV'magyar batárforgaiom A Jugoszlávia és Magyarország közötti kisebb határforgalom szabályozása céljából november hó 24, és 28-a között Szuboticán megbeszélés volt. A megbeszélésen szabályozták, hogy a két állal*1 közös egyetértésben állandó határ* átlépési igazolványokat ad ki * kettős birtokosok részére. Bálim Ment! December i-cii* Borbála-napkor njrxi megjelenik „Bányász“ mellékletünk. Olvassátok ! Terjesszétek !
