Új Dunántúl, 1947. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1947-12-07 / 279. szám

1% pbőtHáijói ttyesüt&btk! A 3 éves terv njabb «redméaytl Mit kell tudni a textilrendeletről Kizsarolják a baranyai cahorrépatermelőhei A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT OÉLDUNÁNTULI LAPJA ■ IV. ÉVFOLYAM. 279. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 DECEMBER 7 VASÁRNAP Üdvözöljük a hős jugoszláv nép vezérét és kormányküldöttségét Irta: ILKU PÁL országgyűlési képviselő az órákban a függet­len és demokratikus Ma­gyarország legnagyszerűbb perceit ÖL Vendégünk a szomszédos Jo­gosadé via, az éj Jugoszlávia meg­teremtője és harcos vezére, Tito marsall és kormányának jelentős tagjai. Moat adják viasza azt a látogatást, amelyet a magyar kor­mányküldöttség tett Belgrádban és amelynek eredménye a jugo- azláv—magyar kulturális szerződés megkötése volt. Nem egyszerű ünnepélyes aktus­ról van most sző. Európa forrong. Nyugaton egy­re élesebben jelentkezik az impe­rializmus terrorja a dolgozók el­len. Egyre nyíltabban .jelentkezik az amerikai nagytőke más népe­ket elnyomni akaró mohósága. Németországban olyan terveket szeretne megvalósítani ez az im­perializmus, amelynek eredménye, ként Németország újra fenyegető erőt jelentene Európában, az amerikai tőkések irányításával és vezetésével K* m a koseuthi konföderáció elve alapién csinálták a magyar és tegyük hozzá gyakran S szomszédos népek külpolitikáját, mert az uralkodó osztályok úgy nálunk, mint másutt is jól tudták, hogy saját népük elnyomását csak akkor tarthatják fenn, ha a német imperializmus fegyveredre támasz­kodnak. A közép- és délkeleteuró­pai kúnépek vak és ostoba, volt uralkodó osztálya többre becsülte az egymást kölcsönösen támogató politika helyett a gerinctelen be- hód olást a német imperializmus­nak. Kossuth mondhatta, amit akart, a magyar urak saját nem­zetgyilkos érdekeik védelmében azt tették, amit akartak, — és ők a német imperializmust akarták. Ezért sodorták Magyarországot kétszer vesztes háborúba, a sir szélére. És ha 1918/19-ben nem is tud­tak érvényesíteni Kossuth igazá­nak éa a magyar uralkodó osztály folyamatos árulásának tanulságait fost látszik, hogy ag ameri­kai monopolkapitalisták­nak nem s német fasizmus ellen volt kifogásuk, hanem az ellen, hogy ez a fasizmus nem rájuk hallgatott, hanem Hitlerre. Most látszik, hogy nem világnézeti okokból, —- végső fokon nem a fasizmust akarták megsemmisíteni, hanem az uralmat szerették volna megkaparintani Németország fe­lett, hogy csatlósaikká tegyék a népi demokrácia felé fejlődő eu­rópai népek elleni küzdelemben Ugyanez ellen az imperialista szellem ellen küzdenek most a francia munkások, kisemberek, tisztviselők. — Olaszországban ezért folyik a harc. B űrig azonban nyugaton egyik válságból a másikba sód ródtwk a népek, amíg a kenyér­ért folytatott küzdelmet a függet­lenségért folytatandó küzdelemmel keli párositaniok, addig Kcleteuró- péban egyre jobban szilárdulj a béke frontja, a népi demokráciák egymás támogatúaára irányuló szándéka, eltökéltsége. Micsoda változást jelent Európa történetében? Félévszázadon keresztül Közép­éé Défktílcteurópa volt a világ puskaporos hordója. Innen indult kj mind a két világháborút elin­dító véres konfliktus. És mind a két esetben Magyarország azokhoz láncolta sorsát, uldk kezdeménye­zői voltak a katasztrófának, amely aztán a sir szélére sodort.* ezt kis országot is. 1914-ben a háborút provokáló Ausztriával voltunk emésztő kap­csolatban, 1939-ben Németország oldalán állottunk, amikor megtá madta Lengyelországot. Azt kell hinni, hogy a magyar külpolitika irányítói semmit sem tanultak í «agy l84&'49-eg szabidságharc ta rútságaiból, hogy semmire sem ér­tékelték annak a Kossuth Lajos­nak legfontosabb, legsúlyosabb megállapításait, akit pedig a hiva­talos Magyarország legalább halá­fának évfordulóján annyit emlege­tett. Határtalan lelkesedéssel ünnepli az ország Tito marsallt és a jugoszláv delegációt Ma kezdődnek a tárgyalások a kölcsönös barátsági egyezményről Szinjpompás lobog »díszben várta szombaton reggel s magyar főváros Tito tábornagyot, Jugoszlávia legendás bőséit. A házakra zászlókat tűztek, a főútvonalak felett jugoszláv és magyar színe­ket lengetett a szél. A házak falait Tito tábornagy arcképei díszí­tették. A Baross-téren és a környező utcákon már jóval az érke­zés előtt eokezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy üdvözölje a jugo­szláv vendégeket. Felvonullak a demokratikus pártok, a társadalmi egyesületei, a gyárak, üzemek küldöttséged, a főváros és a perem­városok dolgozó népe jugoszláv zászlócskákat lobogtatva, Tito tá­bornagyot és a magyar—jugoszláv barátságot éltető táblákkal lel­kes hangulatban várta Tito tábornagy érkezését. A Keleti pályaudvar előtt egy honvéd díszszázad, a rendőrség díszzászlóalja és a honvédzenekar helyezkedett el A pályaudvar homlokzatát hatalmas jugoszláv és magyar nemzeti lobogók díszí­tették. Az előcsarnokban a vörös szőnyeggel borított és örökzöld növényekkel szegélyezett perront magyar és jugoszláv zászlókkal, fenyőfaágakkal díszítették. A díszcsarnokban gyülekeztek Tito tábornagy fogadására a po­litikai élet vezetői és a diplo­máciai kar tagjai. Közöttük Pus­kin szovjet követ, Chapin, az Egyesült Államok követe, Helm, Nagybrltannia követe. Tito tábornagy különvonata 10 óra 15 perckor a jugoszláv és a ma­gyar hmnusz hangjai mellett fu­tott be a Keleti pályaudvarra. A szalonkocsi ajtajában megjelent tábornagyot Dinnyés Lajos minisz­terelnök üdvözölte elsőnek. Amikor Tito marsall és Dinnyés Lajos miniszterelnök a pályaudvar kijáratához ért, a kürtösök dísz- jelt fújtak. A pályaudvar előtt el­helyezkedett rendőrzenekar a Him­nuszt játszotta és Tito tábornagy Dinnyés Lajos miniszterelnökkel ellépett a diszszázad arcéle előtt. A pályaudvar előtt felsorako­zott sokezernyi tömeg szűnni nem akaró harsány éljenzéssel ünne­pelte Magyarország nagy ven­dégét és a baráti képviselőjét. jugoszláv nép elnök Zoltán köztársasági délben fogadta Tito Tildy szombaton tábornagy jugoszláv miniszterei nököt és a jugoszláv kormánykül­döttség tagjait. Jelen volt Mihályfi Ernő miniszter, a köztársasági el­nök-; hivatal vezetője, Mrazovics Karlo budapesti jugoszláv követ, Szántó Zoltán belgrádi magyar követ is. Tito marsall és a jugoszláv kül­döttség tagjai szombaton délben megjelentek a parlament épüle­tében. Dinnyés Lajos miniszterelnök Tito tábornagyot a következőképpen üdvözölte: A háború borzalmai maguk alá temették a régi Ma­gyarországot. Megsemmisült az a politikai rendszer, amely elnyom­ta a dolgozók jogait és örök vi­szályt hintett el a Duna-meden- cében. A múlt rom (aln forradalmi len­dülettel új világot épített magyar nép, a dolgozók vilá­gát, a béke világát amely együtt a szomszédos demokráciákkal az a magyar nép életéinek kialakítá­sában, most 1945 után már ezt az utat járjuk. Nem közömbös ne­künk, hogy az amerikai imperia­lizmus mH főz a német konyhán. K étszer nagyon megégettük ennek a boszorkánykony­hának tüze mellett a kezünket. — nem lennénk méltók arra, hogy számba vegyenek Európában ben­nünket, ha most tétlenül néznénk valami hamis és hazug ,.semleges­ség“ álarca mögé bújva, hogyan élesztgetik a mi békénket, a mi nyugalmunkat, a mi újjáépítésün­ket, a mi haladásunkat veszélyez­tető német nagy kapn táti ztnusL Védekeznünk kell, szervez* ed «fink kell valamennyiünknek, aki­ket fenyegethet a* amerikai nagy­tőkések által láncon vezetni óhaj­tott német fenevad. Ezért indult meg a keletcurópai népek összefogásának nagy mun­kája. Az a Jugoszlávia áll első vonalában ennek a küzdelemnek, amely a legtöbbet áldozta a Szov­jetunió ntán a békéért, a népek igaz barátságáért emberiség jólétéért dolgozik é« n**-s segélynyújtási szerzOflést, mert küzd. Minden nap szilárdabbá acéloso- dik demokráciánk és nincs az az erő, amely éket tudna verni dol­gozó, demokratkus népeink jó­szomszédi viszonyába és őssze- forrásába. A jugoszláv—magyar barátsági és kölcsönös segély­nyújtási szerződés a béke világát biztosítja a Duna völgyében. A miniszterelnök beszédére Tito marsall válaszolt. A francia sztrájkolok követelését számos iparágban teljesítették Erősödik a mozgatom Déllranciaországban Franciaországban mialatt tovább terjed a sztrájkmozgalom, a harc­ban álló dolgozók sorozatos győ­zelmeket érnek el. Teljesítették a kereskedelmi alkalmazottak köve­telését, győzött a2 egymillió köz- alkalmazott sztrákja is, hansonló- képpen több párisi és páriskör- nyéki üzem gépgyáíában dolgozó alkalmazottak sztrákja is sikerrel végződött. A lakosság felháboro­dással tárgyalja Dulles amerikai Válságos az olasz helyzet Keddre általános sztrájkot hirdettek Rómában Rómából jelentik: A jelek arra mutatnak, hogy az egyre népsze­rűtlenebbé váló Gaspcrri-k ormány a tömegek követeléseit ,,a kor­mány alapjainak kiszélesítésével“ akiarja kiegészíteni. Gasperri ezt úgy értelmezi, hogy e Sarwgat- féle jobboldali disszidons szociál­demokrata párttal kívánja megerő­síteni a kabinetet. A Gaspcrri-félc politika e munkások egvre eré­lyesebb tiltakozásával találkozik. Kómában keddre általános sztráj- kot hirdettek. Más jelentések sze­rint az olase főváros szegény­negyedében pénteken este a rend­őrség sortüzeí adott egy tüntető csoportra. A sortűz egy tüntetőt megölt, huszonötöt megsebesített. A magyar dolgozók, Pécs, a bányavidék, Baranya dogo­zó; azért üdvöztik nagy örömmel a most készüld baráti és kölcsö­ebben sóját érdekeink legbizto­sabb védelmét, a nagy kos6uthi eszmék valóraváltását látják. — Azért örülünk, mert a mi demo­kráciánk komoly megerősödését, nehéz utunk igazolását látjuk ab­ban, hogy a hős Jugoszlávia vezé­rét fogadhatjuk. Egyenrangúak vagyunk a demokrácia védelmét, a népek barátságát építő kelet- és délkeleteurópai Ids népek között, magunk irányítjuk végre a ma­gunk javára külpolitikánkat. Ma­gyarország nem az a hely többé, ahol mindenfajta reakciós é6 im­perialista erő talajt és támogatást talált, ha az volt a szándéka, hogy fenyegesse a ki6 népek békés fej­lődését. Magyarország nem a kü­lönböző imperializmusoknak ki­szolgálásából akar erőt meríteni, hanem a kossuthi hagyományok alapján az itt élő többi néppel való szoros baráti összefogásból. megbízott párisi látogatását és de Gaullal való tárgyalásait, ame­lyet az amerikai imperializmus újabb iilojális beavatkozásának neveznek. Jules Moch „szocialis­ta" belügyminiszter továbbra is katonaságot és a rendőrséget ál­lítja szembe a dolgozókkal, akik|* azonban több helyütt megtagad­ták a tüzelést Marseilles, Nizza és több délíranicia város a sztráj- . kólót kezén van, akik elfoglalták P*,daja, le‘ke6Íh a a postákat, a vasútállomásokat a középületeket * Brit-szovjet tárgyolások Moszkvából jelentik: Néhány órá­val azután, hogy Harold Wilson- nak, a brit kereskedelmi niinisz térnék vezetésével Moszkvába ér­kezett a hattagú brit küldöttség, megkezdődtek a brit—szovjet ke­reskedelmi tárgyalások a szovjet külkereskedelmi m misztériumban. A szombatra várt svéd keres­kedelmi küldöttséggel együtt most már egyszerre öt külföldi küldött­ség lesz a szovjet fővárosban. E ddigi eredményeink jóleső megállapítása mellett külön öröm számunkra, hogy a jugoszláv kormányküldöttséggé] maga Tito marsall is eljött hozzánk. THo az európai népek, a szabadságért, az elnyomatás ellen küzdő népek nagy reménysége és dicsősége. Tito görög szabadságharcosokat, a spa­nyol partizánokat. Tito a maguk érdokét védő keleteurópai népek összefogásának szervezője, az eu­rópai politika, a szabadság politi­kájának egyik vezető alakja. Üdvözöljük Tito marsallt! Üd­vözöljük a készülő magyar--jugo- szláv baráti és kölcsönös segély*, nyújtási szerződést, mert ebben az önálló, békére törekvő magyar külpolitika, a keleteurópai népek szerveződő összefogása, az épülő béke egyik diadalét látjuk. Éljen a magyar— jugoszláv ba­rátság! Éljen a szabadságszerető, demokratikus népek nagy össze­fogása!

Next

/
Thumbnails
Contents