Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-11 / 256. szám

Vilá$ pioUtáh{ai UictcUf ÚJ DUNIk Letartóztatták Bonyhaí Miklós szappangyárost — Megállapították az áj lisztárakat — Visszaszökött svábok merényletei a beremendi ájbirtokosok ellen A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNÁNTULI LAPJA fV. ÉVFOLYAM, 25«. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 NOVEMBER 11 KEDD nCsvofóbtiw eHoi'ank minden ellenforradalmi kísérletet“ Ra)k László elvtárs hatalmas beszédben jelentette be a demokrácia ellentámadását a nép ellenségeivel szemben Ezres tömegek ünnepeli éh Pécsett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját Reggel kilenckor már gyülekeztek a Színház előtt az érdeklő- dók. Munkátok ét értelmiségiek várakoztak a gyűlés megkezdé­sére. Tudták, hogy ezen a nagygyűlésen nemcsak megemlékezést hallanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, hanem a Forradalom tapasztalatinak iránytmutató me gv;l ági fását és a ma­gyar dolgozók előtt álló új nagy feladatok ismértetését is. Eljöt­tek a munkások és értelmiségiek ezrei, hogy meghallgassák Rajk lászlóelvtársunkat, a „vaskezű“ belügyminisztert, aki eddigi mun­kájával, kemény és éber őrködésével, megingathatatlanul demo­kratikus magatartásával minden hazaszerető, becsületet magyar szereietét megnyerte. Mire fél tizenegy lett, mór zsúfolásig meg­telt a színház. Minden talpalatnyi hely foglalt volt. De zsúfolva volt a Munkás Kultúrház, a Széchenyi-tér és a Kossuth Lajos-utca is azokkal, akik a színházból kintrekedtek. Dallos Ferenc hadnagy vezetésével a Színház előtt rendőrség részszakasza fogadta az érkező Rajk László és Marosán György elvtársakat, akik viharos taps és „éljen Rajk" kiáltások közben foglalták el helyüket. Mit adott a szocialista forradalom az emberiségnek A nagygyűlést Galambot La* ios elvtárs, a Szociáldemokrata Párt megyei titkára nyitotta meg, ®ajd Rajk László elvtárs kezdte ®eg beszédét. — Kedves elvtársak, elvtárenók, tisztelt ünneplő közönség I Ezelőtt 30 esztendővel az emberiség törté, nőimében egy új korszak kezdő­dött: Lenin és Sztálin vezetésével a cári Oroszországban a Bolsevlkl Párt diadalra vezette a prolctár- iorradaUnat, a szocialista torra- dalmat Érzel a forradalommal széfjei vér- lék a cári Oroszország béklyóit, 'z át osztották a földet és meg­szüntették a kizsákmányolást em­ber és ember között. Mi, akik kí- vül éltünk az orosz birodalom ha­tárain, 25 esztendőn keresztül nem hallottunk mást, mint rémhíreket i és rágalmakat. Ezalatt a Szovjetúnléban, az európai országok óriási töme­geinek a tudta nélkül egy új vi­lág született meg. A legvlssza maradottabb országból, amely­nek Ipara alig volt, mezőgazda­sága szinte középkori termelési eszközökkel rendelkezett csak, 25 esztendő alatt Európának egyik leghatalmasabb ipari fej­lettségű országa lett. Ennek, az óriási fejlődésnek kő vetkezménye, hogy túl évtizedek mulasztásainak a behozásán új nemzeti kultúrák megteremtésével kialakították a szovjet embert, ki­alakították a szovjet népet, a szov jet nemzetet, amely az emberi ha­ladásnak, a kultúrának zászlóvivő­je, amelyet egy új hazaszeretet, új emberi ideálok töltenek el. Enélkül képtelen lett volna a Szov- jetúnió megvívni, azt a hatalmas honvédő háborúját, amit rákény- szerített a hitleri fasizmus, amit rákényszdritett az európai és a világreakció. sával kiépítsék Európában és i szerte a világon a maguk impe­rialista hadállásait. A megvívott második világháború azt mutatja: a hatalmas Szovjet- úníó, azaz a szocializmusnak az ereje egyesítve Európa különböző népeinek haladó demokratikus leverhetetlen, legyőzhetetlen. A második világiháború megmutat­ja azt is: a nép ellenségei elől nem kitérni kell. Az emberi szabadságot lábbal tlprók elől nem kitérni kell, nem U lehet kitérni, hanem vál­lalni kell a harcot, a nép ellen­ségeit, az emberi szabadság el­lenségeit, a nemzetek, népek szabadságának az ellenségeit meg kell semmisíteni. (Hatalmas taps. A tömeg felállva éijenzi Rajk Lászlót). Aki harmadik utat hirdet, az ujjáétedő fasizmus malmára hajtja a vizet Az áj háborús gyújtogatok a hitleri fasizmu örökébe lépnek A Szovjetunió honvédelmi hábo­rúján keresztül harcolt az em­beri progresszivitásért, harcolt •* emberi szabadságért harcolt határain túl Is az elnyomott né­peknek és nemzeteiknek a sza­badságáért. A nagy szocialista forradalom J*® zárult le tehát azzal, hogy 1917-ben megvívta a maga felsza­badító harcát az elnyomók ellen, * nagy szocialista forradalom foly- 'atódou 25 éven keresztül és a ^tJY szocialista forradalomnak a v»vtnánya egyenes folytatódása a na<Ty honvédelmi háború is. Most, ®wikor még röviddel vagyunk a háború után és élénken élnek ben­őnk az emlékek, hadd fejezzem ** ** egész magyar dolgozó nép hevében bálánkat és köszönetün- k*t a hatalmas Szovjetúnlónak *• a népek legnagyobb vezéré- h'Út Sztálin generallskzlmusrnak. (Éljenzés és taps!) £ kell fezenem ezt a hálát és •'hszönetei a magyar nép nevé­ben, mert mi külön is sokai kö­szönhetünk a Szovjetúniónak. Elő­ször a történelem folyamán az 6 segítségükkel lettünk szabad nép, először a történelmünk folyamán az ő segítségükkel mondhatjuk azt, hogy az a föld, ez az ország, ahol élünk, valóban a nemzeté, hogy földet tudtunk adni a paraszt­nak, szabadságjogokat tudtunk biztosítani a dolgozók minden rétegének, elsősorban az Ipari munkásságnak, amely eddig csak dolgozó pária volt, keveseknek a profittermelője. (Ügy vanl) Tisztelt nagygyűlés! Alig va­gyunk még a második világhábo­rú után ós máris nem is ritka tü­netképpen új háborús gyujtogatók jelennek meg a láthatáron és or­szágunk határain belül i« Az Egyesült Államok reakciós, pro- fasiszta körei a a megsemmisített hitleri fasiz­mus örökébe léptek és szerve­zett lépéseket tesznek arra, hogy a népek elnyomásával sza­badságjogainknak a lábbal tiprá­Mindcn egyes haladó népnek és nemzetnek kötelessége megtenni a legtöbbet, hogy az emberiség bé­kéjét, nyugalmát, békés fejlődését és boldogulását biztosítsa. Nekünk magyaroknak még igen sok tenni­valónk van eeen a fronton. Két­ségkívül a felszabadulás után szét­vertük a régi rend hadállásait, de nem semmisítettük meg a régi rend híveit. Ha nem vigyázunk1, ha nem vagyunk éberek, maguk­hoz térhetnének, soraikat rendez­hetik és idegen külföldi erőktől támogatva fiatal demokráciánk ei­len ellentámadásba mehetnek át. Ezért éberen kell nyomonkisér- nünk a belső ellenségnek min­den tapogatód zását, minden mozgolódását, hogy csirájában fojtsunk el minden ellenforradal­mi népellenes kísérletet. Az emberi szabadság és a reakció fronttá Az 1947-es választások kétségkí­vül döntően vitték előre a magyar demokrácia útját és ezt lemérhet­tük, amikor BuSgáriával meffkö főttük a kultúregyezményt, ami­kor Jugoszláviával előrehaladod állapotban van a barátsági, kölcsö­nös megsegítést szerződés megkö­tése és ezt mérik le a mi többi szomszédaink is. amelyekkel ilyen- irénvhan ugyancsak meg fognak kezdődni * magyar kormány tár­gyalásai (Taps). A magyar nép tisztában van azzal, hogy amikor « világ a háború után ismét két frontra bomlott, az emberi sza­badság és a reakció frontjára, ak­kor a két front között nincs egy lehetőség, a semlegesség lehetősé­ge, csak az állásfoglalás lehető­sége van, hogy melyikhez tartozik. Vagy egyik, vagy másik. Aki harmadik-* hirdet, az lé­nyedében a demokrácia aktfv erőit akarja kikapcsolni n reak­ció elleni harcos frontból, az lényegében harcos erőket akar közömbösíteni és ezzel a reak­ciónak, az újjászülető fasizmus­nak, az amerikai háborús ag- resszor politikának a malmára hajtja a vizet (Úgy van). A Fatal magyaT demokrácia tisz­tában van azze’ hogy nincs ilyen harnv>d'k ú; és ké út közül nyil­vánvalóan, vita és gondolkodás nélkül számára csak egy út áll nyitva. Szomszédainkkal, legclsö- sorton « Szovjetunióval é> Európa minden ha adó népével ás nemze­tével közös frontot az amerikai agresszió ellen, közös frontot min­den fasiszta, reakciós kísérlettel szemben. Szent kötelességünk, hogy meg­alkuvás nélkül következetesen vi­gyük keresztül az összes olyan politikai erők felszámolását, amely a nemzet fejlődésének és jövője kibontakozásinek az útját állja. 4 Pieiller párt működését lel kell számolni PfeiffcT Zoltán — (pfuj, levelei) mint pártvezér szökésével nem­csak cserben hagyta a magyar népet, hanem hazaáruló lett és mint hazaárulót kell kezelnünk. És ha egy párt vezére az orseá- got, mint hazaáruló hagyja el, lé­nyegében hazaáruló az egész párt működése. (Úgy van). Éppen ezért a magyar demokrácia fejlődésében semmi helye nincs egy ilyen párt­nak. Ennek a pártnak működését minél hamarább fel kell szá­molni. Mindazoknak, akik en­nek a pártnak a révén jutottak mandátumhoz, semmi keresni­valójuk nincs a parlamentben. (Taps.) A két munkáspárt önálló és egymás melletti létezése vethet fel kérdéseket és súrlódásokat, de nem lehet vita a két munkáspárt között nagy horderejű politikai kérdi sekben akkor, amikor a háborús fenyegetés, a reakció szervező dése, ellentámtdásra készülődé se egyformán veszélyezteti a két munkáspártot, mert hiszen egyformán veszélyez feti az egész magyar dolgozó né­pet, amelynek mi csak egy része vagyunk. Amikor ez a helyzet, akkor a Szovjetunió 30 éves év­fordulóját úgy ünnepeljük meg igazán, és őszintén, ha nemcsak szavakban dicsérjük, nemcsak szavakban ismerjük el óriási jelentőségét hanem egész létéből, működésé­ből gyakorlati tapasztalatokat vo­nunk le, gyakorlati útmutatást je­lölünk ki saját magunk számára, ma, holnapra, holnaputánra és egész jövőnkre. Ez ez útmutatás pedig az: a .nép érdekében, a nép függetlenségének ée szabadságá­nak érdekében egy erős, egységes munkásosz­tállyal az élen, előre a magyar dolgozó tömegek« támaszkodva, minden külső és belső ellenség ellen. Éljen s két munkáspárt szoros együttműködése, éljen s fiatal, de erős magyar demokrácia, éljen a Dunnán ed ence én Európa népeinek szoros, harcos, testvéri, demokr*- tikw frontja minden háborús éa reakciós fronttal szemben. Úgy politizáljanak a szocialisták, hogy egy év múlva ne kelljen szégyenkezniöh Ratk László viharos lelkesedés­sel fogadott nagy beszéde után Marosán György elvtárs a Szociál­demokrata Párt h. főtitkára tar­totta meg beszédét. Beszéde ele­jén méltatta a Nagy Orosz For­radalom jelentőségét, a Szovjetunió nagy társadalmi és gazdasági teljesítményeit és világosan rámutatott arra. hogy az imperializmiís győzelme nem­csak a kommunista pártok betil­tását, hanem a szocialista pártok megszüntetését is jelentené. Arra kérem a szocialista elvtársakat — folytat», — úgy politizáljanak, hogy egy év, vogy öt év múlva mostani cselekedeteikért ne szé- gyeljék magukat. A 30 éves for­radalom ünnepén tapasuta'atokv. és útmutatást kell merítenünk az nm*7 líipitli!. két munkáspártról szólva a hall- gatóság tapaa közben ezt mondot­ta: versenyezzék a két munkáspárt abban hogy melyik tesz többet a munkásosztály érdekében. A lelkes hangulatú nagygyűlést 11 k u Pál elvtárs, omzággyűlési képviselő zárta be. Rámutatott ar­ra, hogy fel kell vennünk a har­cot az imperialistákkal szemben. Hűek leszünk a Nagy Szocia­lista Forradalom vívmányaihoz é« tanulságait érvényesíteni fog­juk harcainkban. Az Intemaoionálé hangjai után a nagygyűlés végétért. Raik Lász­ló belügyminiszter és Marosán György elvtársak ezután felkeres­ték a Városházát, a Rendőrséget, a Rcndörtanosztálvt é* a Várme­gyeházát, majd délután Mecsek- szabolcson tartottak gyüléat.

Next

/
Thumbnails
Contents