Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1947-11-01 / 249. szám
rr 3 p ti' NA NT 194? NOVBMBEE ! bakancs, munkaruha tűzvéde’mí berendezés bal eset e hárítás téli élelembeszerzés állandó tűzveszély üzemvezető Ü8 fog tettlegesség „Vitéz" tár&tutai A sár, a por és hőség birodalmában : a Deutsch-féle téglagyárban A Deuíscti-féle téglagyár Pécs és környéke egyik logTrniéke- nyehb téglagyára volt. Ma már annál kevésbbé lehet annak mondani. Míg a háború előtt évente 7—8 millió, addig ma csak 4—5 millió cserepet és téglát készít el. Az akkor még modern gépek és egyéb felszerelések ma már nagyrészt elavultak. De úgy látszik, még a termelés csökkenése mellett is jó jövedelmet biztosít most csendes társának, „vitéz“ Németh Béla építésznek. Miért nem racionalizálják tehát az üzemet? Mert az súlyos befektetéssel jár, még akkor is, ha később nagyobb termelés: jelent. Szekeres József üzemi bizottsági elnök és Tóth József művezető társaságában járjuk végig az üzemet. Útközben elmondják, hogy a gyár az idény derekán rendszerint 130—140 munkást foglalkoztat. fiz a létszám ma már 85 a gyár tulajdonosának, dr.j munkásra apadt le. A többieket Deutscbnak és volt bérlőjének,| idénymunka lévén, elbocsátották. A paealozó, a szárító, a kemence Az üzem sok nőt foglalkoztat.' A kemencéknél és a nagyobb szakértelmet megkívánó munkahelyeken idősebb munkások dolgoznak. Az üzem meglehetősen nagy területen fekszik. A szárítók és a gyártelep különböző pontjait iparvasút köti össze. Ugyancsak iparvasúton vonják fel a sarat is a zúzóba. A zúzógép hatalmas hengerek segítségével darálja össze és teszi Használhatóvá a cserép és a tégla nyersanyagát Itt dolgoizik a gyár legidősebb munkása, a 66 éves Csorbíts József. 22 év ót* tapossa a sarat, táplálja a zúzógépet. A „paoaiozó"-ban két idősebb nő dolgozik, bokáig érő sárban gazolva. Nem is csoda, hiszen a sár elraktározásával vannak elfoglalva. Bakancsról és munkaruháról azonban a gyár nem gondoskodik. így hát saját ruhájukat és bakancsukat sározzák, szaggatják. Mit is csinálhatnának egyebet? Örülnek, hogy dolgozhatnak, kenyeret kereshetnek családinknak. A oserépsajtoló áll. A munkt- aok türelmetlenül várják. hogy a gép megjavítva minél előbb meginduljon. Teljesítménybérben dolgoznak és egy-egy előadódó géphiba keresetük rovására megy, Néhány perc múlva a gép megindul. Az előbb még csoportokban álló leányok gyorsan elfoglalják munkahelyeiket. Sűrű egy ma sut ínban jönnek ki a gépből a kisajtolt cserepek, fgy gyors, megállás nélküli munkára van szűk ség, hogy elhordiék a szárítóbi. A szántón keresztül a kemencéhez jutunk. Mikor végigmegyünk a sötét, vckonypadlózatú épftményen, az az érzésünk, hogy pillanatokon belül leszakad alattunk az 1—2 centiméteres átmérőjű deszka. Bales t és tfiz köny- nyen előfordulhat. A deszkák nagyobb súlyú ember alatt leszakadhatnak, alattunk pedig a kemence, ami önti magából hőt. Tűzvédelmi berendezés pedig egyáltalán nincs. Kzt a hiányt állítólag már a kp zc(jövőben pótolják. tus és a kacsaúsztató Lenn a kcmcr.ce kibontott részében lázas munka folyik. Az egyik csoport kiégetés céljából téglákat mk be, mfg a másik csoport már kész téglákat bont ,ki. A berakásnál hatalmas hősét;, a tégla kibontásánál hatalmas kőpor-felhő. Ventillátor nincs. A szellőztető berendezés egyébként mindenütt hiányzik. Csak a száritókamra egyik részében találtunk már leszerelt szel lőztf:<5 csöveket. Hogy miért tárolják itt, erre a kérdésre az üzemi bizottsági elnök nem tudott válaszolni. De nemcsak a szellőz tető berendezések, hanem a balesetvédelmi berendezések, szíjvédők éa korlátok la hiányoz nők. Egy Nem tudjuk elképzelni, hogy az iparhatóság hogy nézhetett el eddig ilyen szabálytalanságokat. Kultúrház és az üzemi bizottság irodája egy helyiség. Azelőtt istálló volt. A fürdő mindössze négy négyzetméternyi tákolmány. Felszerelés: egy tus és más semmi. Meleg víz nincs, hideg vizet pedig, ha a gyár kútja kimerül, a kacsaúsztatóból szíva tyúznak fel. Mikor végignézünk a fürdőnek nevezett kalyibán, arra gondolunk, legjobb volna itt a két tulajdonost megfürdetni. Majd akkor másképp vélekednének erről a kérdésről. Nem kis megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a gyárban a tehtlegesség is előfordul. Sulyok János, a gyár üzemvezetője (egyúttal az ÜB-nek is tagja!) néhány héttel ezelőtt tnegpofozo! t két munkást Mindenki gyűlöli őt, nem azért mert gyárvezető, hanem met munkásnyúzó volt a múltban és még a demokráciában is megma radt annak. Üzemi bizottsági tag és gyárvezető egyszemelyben Nem tudjuk elképzelni, hogyan lehetséges ez. miután az üB Jör- vény alapján ez összeférhetetlen. Az üzemi bizottsági tagságát arra htHználja fel, hogy intézkedik a többi üzemi bizottsági tag bevonása nélkül a munkásság ro vására. Úgy létsizik. a gvárvezt tőség szellemének megfc’cl Siflyo’Uj Dunántúl keresztrejtvény-versenye %• •*. 1 4 3 4 5 6 7 r~— 9 i ív Hl r ti 13 Ű 15 16 a a HEJrá IS IVí« tv 20 41 m 22 H Í3 44 u 46 n m 28 ” 30 m 34 ü 3) H 15 *> ■ 37 • 1" 'O Vízszintes sorok: 1 Demokráciánk fejlődésének alapja. 10. így hívták a „büszke“ vezért. 11 Eszme, gondolat. 12. Elájul. 13. Fájdalmas, bosszús arckifejezés 15 Tinódi hangszere volt tevékenysége, mert a munkások | ^T' többszöri tiltakozása ellenére :s megtartották állásában Az a bizonyos ,,anyagi előfeltétel" Minden üzem, erejéhez mérten tett valamit a hároméves terv végrehajtás* terén. A Deutsch téglagyár azonban semmit nem végzett. Tervek vannak, de mint mondják, a végrehajtáshoz hiányzik az anyagi előfeltétel. Érdemes volna ezt a kérdést hosszabb vizsgálat alá venni. A munkások szerint ugyanis a 46-os év szép jövedelmet bizosított a gyár vezetősége részére. 1946 augusztus óta pedig háromszór emelték fel ^ tégla és a cserép árát, tehát *a jövedelem ezzel egyidejűleg még nagyobb lett. Ezzel setémben a kiadás az emeléseknél alacsonyabb. Hogyan hivatkozhatnak tehát tőkehiányra? Igaz, hogy a jÖvedclcmbcvallási íven nem láttuk sem Deutsch úr. sem „vitéz“ Németh úr nevét. Ezek után nem csodálkoztunk azon sem, hogy a gyár se élelmet, sem tüzelőanyagot nem szerzett be a munkásságnak. Természetesnek vettük. Egy olyan üzem, amely ennyire nem törődik a munka feltételeivel, természetszerűleg niég kevésbbé törődik a munkások jólétével. Sürgős intézkedést követelünk a Deutsch téglagyár munkáiéi érdiekében. Ez az állapot tarthatatlan. A munkás nem lehet csaK tőkeszaporító szerszám ma már. Bizutik benne, hogy a gyár vezetősége látogatásunk alkalmával tett ígéretét, amely szerint ezeket a sérelmeket orvosolják, valóra váltja. Csordos Jenő. zése, 2. Olasz névmás. 17. Imádság elnevezés. 19. Férfi becenév. 22. Mérőeszköz régen. 23. Orvos neve előtt van. 24. Olyan mint a villám. 26. Vissza: francia birtokosnévmás 28. Ami a nép ajkán él. 29. 18-ná! teszi a hazárd kártyajátékos. 32. Női név. 33. P. Z. S. 34. Szabad kikötő volt. 37. Dobta vala. 38. Északi állam, barátságos nép lakja. Függőlege« sorok: 1. Itt dőlt el * fasiazt*. német hadsereg sorsa. 2. Francia regényíró, * Drcvfuss- iigy felújítója. 3. Keleti „Ámen". 4. 18. századbeli nagy francia író és filozófus. 5. J. R. 6. Világhírű francia mérnök, 7. A művészet világából eredő stzó: kicsinyített, apró *z értelme. (fon.) 8. Torda beiüi keverve. 9. Föld, közismert görög szóval 14. USA egyik szigete, romáról' hires. 18 Némely név előtt áll ez a rövidítés. 20. Ő. Y. E. 21. összeesni másként. 25. Disznó németül (fon.) 27. Az olvasó teszi. 30. Toga betűi keverve. 31. Tcy szóli'ották régen Oz bácsit 35. ,Y F. 36. Muzsika mássalhangzói, 37. D. S. — Müyészlemcz - hangverseny. Szombaton, november hó 1-én délután 6 órai kezdettel művészlemez hangversenyt rendezünk a Gpld- i — Fekvő betegek kedvelik a mark teremben, melyre szeretettel Ferenc József keserűvizet, mert várunk. Pécsi Izr. Hitközség emésztésüket előnyösen szabá- Ifjúsági Csoportja. I lyozza. (x) — Az „Esperantótoníolyamra" jelentkezetteket felkérjük, hogy 3-án, kedden este Ab órakor jelenjének meg a Mari a-utcai városi pplgári leányiskola földszinti tantermében a tanfolyam megindításának megbeszélésére. A díjtalan tanfolyamra új jelentkezőket még ugyan ott elfogadnak. — A Pedagógusok Szakszervezete hétfőn 13 órakor választmányi ülést tart. Tárgy: Adományok leltározása. (x) — A város adóhivatala felhívja azon gazdálkodók és állattartók figyelmét arra, amennyiben a jóvátétel és a Vörös Hadsereg ellátása céljára 1945. év negyedik negyedére, valamint az 1946, évre vonatkozó hatósági kiverés alapján terményeket, termékeket és állatokat szolgáltattak be és ennek ellenőr, ékeképpen kiadandó búzakötvényre igényüket még nem jelentették he, hogy az igényüket legkésőbb 1947. évi november hó 15-ig az illetékes községi elöljáróságnál jelentsék be. Aki ezen időpontig a bejelentést nem tjbszi meg, azt tőle később már elfogadni nem lehet. — Befejeződött a Földművelés- ügyi Minisztérium négyhetes var- rótanfolyania, a mezőgazdasági leányik őzé pi sit ol ában. Nyilvános vizsgája és díjtalan kiállítása vasárnap délelőtt 11 ómkor kezdődik * mezőgazdasági leánykö- zópisfcolában. Hamerli bepereli Vas Zoltánt és HITELBE adja a kályhacsövet S de azért a csőkészletet mindé ft esetre lefoglalta a GR [ 1l”| Intervenciók Tegnap délelőtt a szokottnál is elkeseredettebben nvikorgott a bűnügyi osztály ajtaja. Minden oka megvolt rá, mert népes „közbenjáró'' küldöttség vonult be rajt. Elől jött Vá s'y Imre, a Horthy család ügyvédje, aki szerette volna az Apolló mozit a nagybányai kenderesi, vitéz és hazát áxuló Horthy származékoknak átjátszani. Azt hittük, hogy most is á. vén lovastengerész ügyében koptatja a lábait, de tévedtünk, mert mögötte feltűnt az ifjú Hamerli, aki apját és a Baross Szövetséget képviselte, majd nyomukban az U. B. két hivatását tévesztett tagja zárta be a díszes menetet. ■ Nem indítunk Toto pályázatot annak eltalálására, hogy miért jöttek, mért mindenki úgyis tudja: Kihúzni a céget a csőből, melybe az elrejtett kályhacsövek folytán került. többek között a csövek árának) nyezett. Aztán panaszkodik, hogy emelkedésére is számítottak. Pesten egyes cégeknél lehet kálvTekintettel arra, hogy a bűn-1 hacsövet' kapni. Végezetül ügyi osztályon komoly és rend2 Magyarázkodások El is kezdődött a magyarázkodás, próbálták megmagyarázni szeres munka fhlyik, mikor látták, hogy Hamerli úr hevenyészett pa- pirszeletkékkel akarja bizonyítani igazát, a végén már senki sem figyelt rájuk. így Hamerli úr először ügyvédjének magyarázta és bizonyította he igazát, majd maga-magát símán meggyőzve, eltávozott. Az odarendelt ü. B. hang nélkül a nyomába lépdelt. „Konjunktur»' A Hamerji-cég földszinti raktárából nyomtalanul eltűnt a kályha- cső, az emeleti raktárban js jóval kevesebb mint tegnap. A már az 'előző nap is kintjárt nyomozó csodálkozva kérdezi, hogy mj akar ez lenni? — Kérem az újságcikk után úgy megrohantak bennünket, hogy borzalom I — mondja duzzogva az ifjú Hamerli úr. Amíg a kályhacsövek lefogla- ■ asa tart, Hamerli úr egyre zsör- tőlődik, egy csöveit vesztett emamit úgyis tudunk, hogy miért 1 bér képét mutatta. Először számo- neih szolgáltak ki kálybacsővet, I kát mormol: 132, 150, majd azt kályha nélkül. Spekulációból, mert I mondja sokat jelentón, hogy: fékljelentl, hogy beperelhetné Va« Zoltánt Mikor megkérdezik tőle, hogy miért, akkor arról kezd beszélni, Hogy azok a csövek, ómat raktáron tartottak, senkinek sem kelletlek. Érdekes, mégis milyen sok elfogyott belőlük egy délelőtt, mikor áTusftani kezdték őket. Hitel a esőben Hát bizony szépen fogyott, de Hamerli úr nem tud számlát mulatni, mert az nagy munka és sokat kiadlak hiteibe. Látjátok feleim, miből lesz a cserebogár: tegnap még meg sem kérdezték, hogy milyen kel! és mennyiért, sőt nőm is adtak és íme ma mér hitelbe adják. Ha ez így megy tovább, nm/lehet majd Ha- merbéfc felé .menni, mert »ozzá- vágják az emberhez a kálvhacsö- vet. . Ázért a nagy kereslet ellenére is maradt még közel 400 darab a csövekből. Nem tartozik szoro«au ide, de mról jut eszünkbe: Erdelos. — k^yhacso miatt még senki sem Internálva Meg keilen« pró bálni, Sx. T. B.
