Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-08 / 254. szám

iiláq pwtctátjcU cgyewUieteU f A dolgozók tiltakoznak dr. Pongrácz Istvánnak a dolgozók bírósága elnö­kévé történt kinevezése ellen. '•UN ISTA PÁRT DÉL. DUNÁNTÚLI LA P 3 A IV. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM Ara 40 fillór PÉCS, 1947 NOVEMBER 8 SZOMBAT A dolgozók bírósága néhány napon belül — egyes je­lentések szerint november 17-én — megkezdi tárgyalás it és ezzel új fejezet kezdődik a demokrácia építőinek és a gazdasági nehézsé­gek vámszedőinek küzdelmében. Ahogy végigtekintünk azon a listán, amely a munkásbíróságba kijelölt dolgozókat tartalmazza, megelégedéssel állapithatjuk meg, hogy a pécsi dolgozók megértet­ték miről van szó és tudják, ki­ket válasszanak. Az ott felsorolt nevek egytő-egyig nemcsak a munkáspártok kitűnő harcosai, de áldozatos építői az országnak is. A normát kétszáz százalékkal túl­haladó rohammunká6ok, munka után egyetemre járó dolgozók vannak köztük és egytől-egyig olyanok, akik előre bebizonyítot-1 ták tetteikkel, hogy méltóak mun- kástársalc bizalmára. Jó kézben van tehát nálunk a munkásbiró- ságok fegyvere. De nagyon keli vigyáznunk arra, hogy ez a fegyver, amelynek be­vetésétől oly sokat — a három­éves terv sikerének biztosítását, éiet«zlnvondunk emelkedésének garanciáját, a nemzet egyetemes érdekei ellen törők példás meg­büntetését, — várnak a dolgozók, ki ne csorbuljon. Az ellenfél ta­pasztalt, ravasz, alattomos és ha bőrének mentéséről, ha a szabad harácsoló« biztosításáról és a de­mokrácia gazdaságii és politikai gyengítéséről van szó, nem fukar­kodik a pénzzel és cselszövéssel. Egész bizonyos, hogy a legrava­szabb fondorlatokat is fel fogja használni, hogy megzavarja a munkásbirák tiszta látását és mes­terkedései segédeszközéül a legki­tűnőbb jogászokat akarja majd felvonultatni Ér. itt, ezen a ponton, parancsoló szükségessé válik az igazán demo­kratikus érzelmű jogászok nyilt állásfoglalása. Jól tudjuk, a jog­szolgáltatás egyik alapfeltétele a védekezési szabadság. De ugyan­olyan jól tudjuk, hogy becsületes ügyvéd pusztán a honorárium ked­véért nem vállal olyan ügyet, amelynek igazságról nincs meg­győződve. És különösen nem vál- lal olyan ügye*, amelyben nem­csak azt tudja, hogy hamis iigy szolgálatában áll, de azt is, hogv Pusztán személyes fellépésével is kedvezőbbre hangolja a bírákat a vádlót* iránváhan. Beszéljünk világosan. A mun­kások, akiknek képviselői ott ül­nek majd a bírói székben, nem tekintenek ellenedként az értei- 71'f,égre és így az ügyvédekre sem. Es különösen bizalommal vannak a*ok iránt nz ügyvédek iránt, akik munkájukat, tudásukat, félreért­hetetlenül a demokrácia szolgála­tába állították. Még fokozottab­ban áll ez a bizalom és megbe­csülés a munkáspártokban lévő ügyvédekre. Nagyon jól tudják ezt a demokráciának a munkás- biróságok elé kerülő vérszopói is Holotov bejelentette: az atombomba nem titok többé! Sztálin generalisszimusz Budapest és Pécs díszpolgára A magyar dolgozók nagy lelkesedéssel ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és a Szovjetuniónak, a béke és szabadság bástyájának 30 éves fennállását November hetedike. Harminc esztendővel ezelőtt forradalmi munkások, katonák és matrózok rohammal bevették a Téli Palotát. A fegyveres felkelés győzött Petrográdon. A bolsevikok kiáltvány­nyal fordultak Oroszország dolgozóihoz, amelyben bejelentik a ré­gi rend megdöntését. így kezdődött... A forradalom harmincéves évfordulóját Pécs méltóan ünnepelte meg. Az üzemekben a két munkáspárt szónokai beszéltek az orosz forradalom jelentőségéről, a város törvényhatósági bizottsága egy­hangú lelkesedéssel választotta díszpolgárrá Sztálin generalis6zi- muszt, a szovjet hősök sírjánál megkoszorúzták és eate a színház­ban és mozikban a szovjet néptörténelméről szóló darabokat mu­tattak be. Ünnepelnek a pécsi üzemek A pécsi ünnepségek már hato­dikén este megkezdődtek, A rend­őrség a szovjet hősök sirte előtt fáklyás díszőrséget adott. Az ünnepségek sorozata hetedi­kén reggel folytatódott. Pécs köz­épületei és magánházainak nagy része zászlódiszbe öltözött, a gyá­rakban, üzemekben és bányákban ünnepi hangulat uralkodott. A délelőtt különböző időpontjaiban egy-egy félórára valamennyi pé­csi üzemben leállt a munka és helyi munkásszónokok, valamint a MSzMT kiküldött előadói ismer­tették a nap jelentőségét. Atz Uj Dunántúl munkatársa az üzemi ünnepség közül hármat látocato t meg. ZSOLNAY GYÁR. Már leálltak a gépek. Az üzemi kultúrházbian fej-fej mellett. A dolgozók nagy érdeklődéssel hall­gatják a szónokok beszédét; ,,A magyar dolgozók tudják, hogy a világ békeszerető népei a Szovjetunió vezetésével har­colnak az imperialisták elnyo­mó törekvése ellen". A beszéd végén a munkától kér­ges kezek összeverődnek; „Éljen Sztálin, Éljen a Szovjetunió.“ POSTA Az ablak redőnyöket lehúz'ák, a forgalom megállít egy időre. — Félóráig kiszakítják a munka Iá történetének színes beszámolóját. Akaratlanul is összehasonlítják a forradalom utáni időket, reakció rejtett próbálkozásait, a magyar demokrácia harmadik' esztendejé­vel. Amikor vége a beszédnek, hangos szóval kiáltják: „Éljen a Szovjet—Magyar barátság!" A BÁNYÁSZOK egymás után érkeznek a felszín­re. A novemberi szél kihúzza tü- dejükból a tárnák fülledt levegő­jét. Aiz öklök merészen emelked­nek a magasba, amikor felcsendül a szovjet Himnusz. A dolgos te­nyerek viharzó tapsa szétárad a levegőben és néhány ezer kilomé­terrel keletre a Donyeci szénme- denoében ünneplő bányász érzi: A forradalomról való megemléke­zés nemcsak az ő ünepe. Nem ú óbb elnyomást, hanem szabadságot hozott... A városháza tanácsterme nem­zetiszínű és vörös zászlókkal fel­díszítve várja a közgyűlés részt­vevőit és a vendégeket. A magyar és a szovjet Himnusz után Tolnai József polgármester emelkedett szólásra. Beszéde első részében a nap történelmi jelentőségét mél­tatta. Rámutatott arra, hogy a régebbi orosz forradalmi próbál­kozások után az 1917-es forrada­lom nagy győzelmét Leninnek és Sztálin generalisszimusznak kö­szönheti az orosz nép. A szovjet ember életformájá­nak vázolása után Tolnai József elvtárs Pécs város nevében kö­szöntötte a harmincéves forradal­mat ünneplő Szovjetuniót, annak miniszterelnökét Sztálint és a köz­gyűlést megnyitotta. Dr. Tamás György elvtárs he­lyettes polgármester terjesztette a közgyűlés elé Sztálin generalisszimusz díszpol­gárrá való beiktatását. Tamás elvtárs hangsúlyozta, hogy Szovjetunió harminc év titán min- c- den tekin'«then a világ első álla- zas tempójából, hogy emlékezze-! ma> k°zé fejlődött lel­nek. Harminc percen át hallgat-' Ez a forradalom, amely a dől- ják a nagy szocialista birodalom gozók győzelmével végződött, az elnyomottak küzdelme volt és nem újabb elnyomatást, hanem szabadságot hozott a nép szá­mára. — A magyar nép hálával tekint­het a szovjet népre, — mondotta Tamás elvtárs — Felszabadulásunk lehetővé tette, hogy elindulhassunk a népi de­mokrácia útján. Ezért a Szov­jetunió ünnepe a mi ünnepünk is. Tamás elvtérs beszéde végén ja­vasolta, hogy Pécs fogadja polgá­rai sorába Sztálin generalisszi- muszt. A közgyűlés lelkes Npseal fo­gadta Tamás elvtárs javaslatát. Ezután a koalíciós pártok nevé­ben Mosonyi János szólalt fel, aki hangsúlyozta a magyar nép hálá­ját a szovjet nép és Sztálin gene­ralisszimusz iránt. Délután kint « temetőben ben- sőséges ünnep keretében koszo- ruzták meg * szovjet hősök sírját A város, a vármegye, a honvéd­ség, a rendőrség, a pártok a szak­szervezetek és egyéb társadalmi szervezetek koszorúja kerüh * síremlék talpazatára. Este a Nemzeti Színházban, az Uránia és Park mozikban rendez­tek ünnepséget A főváros díszközgyűlése és a budapesti ünnepségek Budapesten a sorozatos ünnep­ségek két legkiemelkedőbb pontja a főváros díszközgyűlése és a Magyar—Szovjet Művelődési Tár­saságnak a Zeneakadémián meg­tartott gyűlése volt. A főváros díszközgyűlésén meg­jelent Tildy Zoltán köztársasági elnök és a kormánynak úgyszól­ván valamennyi tagija, Sztálin generalisszimuszt pedig Zamercev vezérőrnagy képviselte Tiskov kö­vetség! tanácsos, Garanin szovjet konzul, Skripnikov és Novikov ez­redesek társaságában. Bognár József polgármester be­széde után határozati javaslatot ol­vasott fel, amelyet a díszközgyű­lés egyhangú lelkesedéssel foga­dott el. Ebben a díszközgyűlés határoza­tiig kimondja, hogy Budapest Sztálint, a Szovjetúnió generalisszimuszát és miniszter­elnökét hálája és tisztelete külső kifejezéséül a főváros díszpolgá­rává választja. A díszközgyűlés ünnepi szónoka Szakasits Árpád miniszterelnökhe­lyettes elvtárs volt, a MKP ré­széről pedig Kádár János elvtárs szólalt fel. A Magyar—Szovjet Ntűvelődési Társaság díszülésén Tildy Zoltán köztársasági elnök és Dinnyés La­jos miniszterelnök tartottak nagy beszédet, amelyben kiemelték az Októberi Forradalom történelmi jelentőségét, a Szovjetúnió világ- történelmi szerepét és a magyar­ság háláját a felszabadító, szabad­ságunkat és békénket biztosító Szovjetúnió iránt és nem vitás, hogy ezt a megbe­csülést és bizalmat megkísérlik majd a maguk védelmére is fel­használni. A demokrácia érdekeit szem előtt tartó, demokratikus beállí­tottságukat már bebizonyított ügy­védek tehát, akkor, ha ilyen ügy­ben védelmet vállalnának esetleg, alátámasztanák a feketézők és árdrágítók elgondolásait a maguk; presztízsének latbavetésével. Nem szabad előfordulnia annak, hogv a; bírói székben ülő munkások saját; elvtársaikka! szemben találják ma-1 gukat, amikor keményen le akar-i nak sújtani a dolgozók leggyűlö­letesebb ellenségeire. Mi tudjuk, hogy a munkásbirák ítéletét a védőnek semmiféle párt­jelvénye nem befolyásolhatja. De magának a demokratikus értelmi­ségnek és elsősorban a munkás­párti jogászoknak szempontjai kö­vetelik meg, hogy azt a bizalmat, amit eddig gerinces kiállásukkal a dolgozók széles rétegei között kiérdemeltek, ne tegyék kockára, hanem támogassák a dolgozók bí­róságát a maguk félreérthetetlen állásfoglalásával is az árdrágítók elleni harcban. R a i k László es Bán Antal Vasárnap d. e, fél 11 óra- kor a Nemzeti Színházban nagygyűlést tart a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 30. évfordulója alkalmából. _______________ A beszédeket a Széchenv,-téren es a dr. Doktor Sándor Kulturházban hangszórón közvetítik. ■« ftjf

Next

/
Thumbnails
Contents