Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-03 / 224. szám

Viláfy f*oUtá*iai cQy&sütieUk! UJDUNRNTUL A M A GYÁR K 0M M U N I S TA P A R T rvr. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Ara 40 iiliér „Két kezünk és agyunk munkájá­nak az eredménye, hogy a romokat el­takarították, hogy ha szegényesen is, de megélünk. Rajtunk, csak rajtunk múlik, kezünk és agyunk munkáján az is, hogy életünkön tovább javítsunk, hogy a a nehézségeket leküzdve újabb lépést tegyünk előre“. PÉCS, 1947 OKTOBER 3 PÉNTEK A magyar kormány valótlannak minősiti és a leghatározottabban visszautasítja a Biztonsági Tanácsban elhangzott vádakat 99Magyarország semmi módon, még az Egyesüli Nemzetek tagsága árán sem engedheti meg, hogy belügyeibe beavatkozzanak.“ Á Szovjetunió vétót emelt a Biztonsági Tanács döntése ellen Tegnap reggel került nyilvános­ságra a Biztonsági Tanács döntése, amely 6 szavazattól való tartóz, kodással 5 igenlő szavazat ellené­ben elutasította Magyarország fel- j vételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A hír nemcsak Ma­gyarországon, de minden őszintén békjszerető demokratikus nép kö­rében is mélységes megdöbbenést keltett Az elutasító döntés előzményei ismeretesek. Anglia képviselője Str Alexander Cadogan kijelen­tette: nincs abban a helyzetben, hogy Magyarország felvételét tá­mogassa. 'Hiába szólalt és sorol­ta fel a mellettünk szóló érvek egész halmazát, hiába cáiclta meg az amerikai és angol vádakat a Szovjetúnió és Lengyelország ki­küldötte, az angolszász szavazógé­pezet Jól működött: Magyarország felvételét elutasították. Az elutasítás tényét e helyen kommentálnunk felesleges. Eléggé világosan fejti azt ki a magyar kormány tegnap délben nyilvános­ságra hozott kormánynyilatkozata és elég tiszta viszhangot keltett az minden magyarban. Mindnyájan tudjuk: felettünk szavaztak, de nem rólunk volt szó. Az angolszász álláspontot már annak kifejtése előtt eléggé meg­cáfolták Smith, az amerikai rádió­társaság politikai kommentátora, a Times, a Daily Telegraph és egyéb, baloldalinak egyáltalán nem mondható nyugati orgánu­mok is. Ezek elismerték, hogy Ma­gyarország példát mutat Európá­nak az újjáépítésben és a demo­kratikus jogok gyakorlásának tisz­taságában választásain és őszinte békevágyának a szomszéd álla­mokkal való baráti viszony kiépí­tésében. Az ellenünk felhozott vá­dak tehát még elfogultnak sem mondhatók, egyszerűen tudatos hamisítások és mesterkélt ferdíté­sek, amelyeknek helytállóságáról mi magunk napról-napra meggyő­ződhetünk. Magyarország felvéte­lének kérdését az angolszászok nyíltan hatalmi kérdésnek fogták fel és úgy is kezelték, márpedig ha függetlenségünket nem voltunk hajlandóak dollárkölcsönökért el­adni, ugyanúgy nem vagyunk haj­landóak azt áruba bocsátani az Egyesült Nemzetek tagságáért sem. A magyar kormány nyilatkozata hu jyon helyesen állapítja meg, hogy azok a nagyhatalmak, ame­lyek most, amikor a parasztok és munkások milliói szabadnak és jogaik teljes birtokában állónak érzik magukat, nem szavaztak a Biztonsági Tanácsban Magyaror­szág felvétele mellett, egyetlen szóval sem tiltakoztak akkor, ami­kor a két háború közti időben a magyarság zöme emberi, polgári 4$ gazdasági jogaitól megfosztot- |hn élt. És ha a szavazás eredménye hátrányunkra dőlt is el, nem mondhatjuk, hogy a történtek ha­szontalanok voitak. A Biztonsági Tanácsban kendőzetlenül mutat­koztak meg az egyes nemzetek irántunk táplált érzelmei és indu­latai. tárgyilagossága vagy önző érdekpolitikája, függetlenségünk tisztelete vagy annak megcsonkí-i tani akarása. Leplezetlenül meg-' mutatkozott, mely államok azok, amelyeknek barátságára, elismerő-1 sére és ezzel párhuzamosan segítő : készségére is számíthat nemzetünk mindaddig, amíg féltékenyen meg­őrzi politikai íügetlsnségét és me­lyek azok, amelyek csak e füg- j getlenség feláldozása árán hajlan-j dók mellénk állni és segíteni, vagy' a párisi értekezlet tanulságai alap­ján még helyesebben megfogal- j mazva: támogatást ígérni. , A Szovjetúnió a háború befeje­zése óta nem először kötelezte há­lára erkölcsi magatartásával és anyagi segítőkészségével a magyar, népet És abban sincs semmi csoJ dálatos, hogy a, keleteurópai népi demokráciákat a Biztonsági Ta­nácsban a Szovjetunión kívül egyedül képviselő Lengyelország szintén nyílt sisakkal állott ki igazságunk mellett. Hiszen, mint mondottuk, felettünk határoz­tak, de nem rólunk volt szó azok­nál, akik felvételünket megakadá­lyozták. Arról volt szó, hogy a demokratikus fejlődés útján hala­dó független népek frontja erősö­dik-e újabb szavazattal az Egye­sült Nemzetek szervezetében, vagy továbbra is a régi arányban ma­rad meg ott az Imperialista erők szavazati túlsúlya? A döntés min­den magyart megerősíthet abban a meggyőződésben, horjy helyes úton járunk, hogy nem lehet más útunk, mint még szorosabbra zár­ni egységfrontunkat azokkal a nemzetekkel, amelyeknek szemé­ben nem szálka féltékenyen őrzött függetlenségünk és amelyek a ma­gyar rónaságon az építés és a termelés jeleit keresik, nem pedig egy új háború előretolt bázisát. A magyar kormány nyilatkozata A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsának azzal a döntésé­vel kapcsolatban, hogy Magyaror­szágot nem vette feT az Egyesült Nemzetek tagjai sorába, a ma­gyar kormány a következő nyi­latkozatot tette: A magyar kormány mélységes sajnálattal és megütközéssel veszi tudomásul az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának azt a dön­tését, hogy Magyarországot nem vette fel az Egyesült Nemzetek tagjai sorába. — A magyar kor­mány csak úgy mint a magyar nép, amelyet képvisel, értetlenül á'1 ezelőtt, a döntés előtt, viszont elégtétellel veszi tudomásul, hogy a Szovjetunió, Francia- ország, Lengyelország, Sziria és Columbia kormánya reálisan értékelték a magyar demokrácia helyzetét és a tagfelvétel mel­lett szavaz, ak, A magyar kormány arat a biztonsági tanácsban elhang­zott vádat, hogy nem képes ele­get fenni az Egyesült Nemzetek . alapokmányában foglalt kötele­zettségeknek, alaptalannak és valótlannak minősíti és a leg­határozottabban visszautasítja. A magyar állam intézményei és társadalmi élete a felszabadulás óta gyökeres demokratikus átala­kuláson ment keresztül. A magyar parasztság szeázfzreit a nagybir­tok elnyomása aló! éppen az a magyar kormányzat szabadította fel, amelyről a biztonsági tanács egyes tagjai azt állítják, hogy nem fejezi ki híven a nép akaratát. lása és önfeláldozó újjáépítő mun­kája alapján jogosan méltónak tartja magát erre a tagságra. Most, amikor e nemzetközi jo­gától elütötték, úgy érzi, hogy a biztonsági tanács egyes tag­jai távolodtak el az alapok­mánytól, . amely kimondja, hogy „a béke fennmaradásának, az emberi jogok tisztele tbentartásának a szociális haladás és a magasabb életszín­vonal előmozdítása kedvéért és céljából az Egyesült Nemzetek tagjai türelmet óhajtanak gyako­rolni egymással szemben, jó szom­szédok gyanánt békességben együtt akarnak élni“. Tagnak nem belliink. Akiknek nem volt tiltakozó szavuk az elnyomatás évtizedeiben Annak hangsúlyozásával, hogy Magyarország semmi módon, még az Egyesült Nemzetek tag­ságának árán sem engedheti meg azt, hogy belügyeibe és intéz­ményibe beavatkozzanak, a magyar kormány még egyszer leszögezi, hogy á magyar közélet a polgári és politikai szabadság jegyében áll, az alapvető emberi jogokat tiszteletben ártják és a kormány tiszteletben tartatja, hogy véleményé minden állampol­gár szóban és Írásban szabadon kifejezheti és 'terjesztheti. A parasztok és munkások mil­liói most szabadnak és jogaik teljes birtokában állóknak érzik magukat, viszont emberi, polgári és gazda­sági jogaiktól megfosztottál! él­tek a két háború közti időben, amikor nem tiltakozott az elnyomás el­len azon nagyhatalmak közül egyik sem» amelyek most a biz­tonsági tanácsban nem szavaz­tak Magyarország felvétele mel­lett. A szabadságszerető és békére vá­gyó magyar nép, amelyet akarata ellenére sodortak a háborúba örömmel és megnyugvással fogad­ta az Egyesült Nemzetek szerve­zetének megalakulását, abban bíz­va, hogy ezzel a nemzetközi vi­szályok megakadályozására hat- * hatós szerv jött létre* Az e utasító határozat: eltávolodás az UNO alapokmányától Magyarország nehezen várta a rabh tagjává óhajtott Jenpi a hé. békeszerződés megkötésé', maid, kcszereto népek családjának A életbeléptetését, mert m.ihama-1 magyar nép demokratikus átalaku ’ Sem a türelemnek, sem a jó­szomszédi együttélésnek a vá­gyát nem látjuk kifejezésre jut­ni a biztonsága tanács többsé­gének elutasító határozatában. V — A magyar köztársaság kor­mánya az egész magyar nép re­ményét fejezi ki, amikor bízik abban, hogy felülkerekedik a jó­zan belátás és a biztonsági ta­nács rövidesen újra tárgyalja Ma­gyarország és a másik négy eluta­sított felvételének az ügyét, amit nemcsak ezen országok .hanem még fokozottabb mértékben az Egyesült Nemzetek jövője és a haladás szempontjából elen­gedhetetlennek tart. rf« ,.»ó nndccva1“ szolgáinak Az UNO főtitkársága szerint Magyar- ország külföldi segítségre szorul A segítség leltét eleiről persze nem történik intézkedés Az Egyesült Nemzetek szerve­zete főtitkárságának a szociális és gazdasági tanácshoz benyúj­tott jelentése szerint Belgium Luxemburg Csehszlovákia, Albá­nia, Ausztria, Dánia, Franciaor­szág, Görögország, Hollandia, Nor­végia, Lengyelország, Nagybritan- nia, Jugoszlávia, Finnország, Ma­gyarország és Olaszország pénz­ügyi deficitje 1947-ben eléri a ' 6.873 millió dollárt. Ezeknek ai országoknak Európán kívül áru. cikkek vásárlási szükségletei eb. ben az évben 19.301 millió dől lárra emelkednek. viszont nen várható, hogy jövedelmük felül múlja a 12.428 millió dollárt. A jelentés szerint az ille:ő országok a differenciát csak külső segít­séggel és behozataluk alapos csök­kentésével tudnák kiküszöbölni. Nemzetközi kukorica koherencia Belgrádban Budapestről jelenti az MTI: j reszt. A konferencia célja, hogy Október 6-án Bclgrádhan nem átdo'gcJzzo, áttanulmányozza és zetközi kukoricakonferencia kéz-! megbeszélje a kukoricanemesltés dődik, amelyen a Szovjetunió. | p-óboémáit. a termelés eloszlását, Lengyelország, , Románia Cseh­szlovákia Bulgária, Albánia és Magyarország képviselői vesznek u mágtermelés kérdéseit főleg a keícteurópai országok szempont­jából.

Next

/
Thumbnails
Contents