Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-05 / 226. szám
ÜJ DUNÁNTÚL 1947 OKTÓBER 3 Karikagyűrűk, karórák, aranyékszerek Simon-nál Kossuth L.-Ő* 15. sz T«'»lon'iÄm 32—58 Éjjel 12 óráig van postaszolgálat A Pécsi Kereskedők Testületé ■ elhívja tagjai figyelmét, hogy a Széchenyi-téri postaládát ezentúl este 10 óráig rendszeresen kiürítik és Így a posta az esti személyvonattal elmegy. Ezt követően élfélig ugyancsak kiürítik a postaszekrényt, de azt nár csak reggel továbbítják. Egyben közli a Testület, hogy a föposta előcsarnokában lévő távir- iahivatal éjfélig teljesít szogá- atot és Így éjjel 12 óráig távirat is levélpostai küldemények, aján- ott, express *tb. feladhatók. Á magyarországi délszlávok Kongresszusa Bácsalmáson Nagyjelentőségű esemény színhelye lesz ma és holnap Bácsalmás községe. Itt tartja II. Kon. gresszusái a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A Kongresszuson Robb Antal főtitkár, országgyűlési képviselő politikai beszámolót tart. Fon os politikai és szervezeti határozatok várhatók. Baranyából mintegy hetventagú sokac küldöttség vese részt a kongresszuson, melyen megjelenik Kran ez Pál elvtárs, ország, gyűlési képviselő, Laky István rendőralezredes és Fehérváry BéBandi elmagyarázza: lfliiü nem uaqyiut'i méltók • <vz UhO-U&z? Bandit, a kültelki srácot ujsá. gok közé temetkezve, mély töprengések közölt találtam. Megle. pett kérdésemre, hogy hát ez meg la elvtárs ezredes is, akik eddig n,jt jelentsen, röviden és határois támogatták a baranyai sokacok demokratikus megmozdulásait ERDÖ-KUPA A, pécsi állami erdészet MAL- LERT labdarugócsapata ma délután 1 órakor a Tüzér utcai sportpályán bajnoki mérkőzést játszik az Erdő-kupáért a győri Mailért labdarugó csapatával. A mérkőzés szép játékot Ígér. TETXTILSZTRAJK ARGENTÍNÁBAN Bernből jelentik: A svájci rádió jelentése szerint Argentínában 200 ezer textilmunkás sztrájkol. A munkások bér. emelést és a szünetelő textilgyárak munkábaállitását követelik. OLVASSA AZ .03 DUNANTUL"-TI A magyar hullúrhütdöttség Moszkvában Moszkvából jelenti a MTI: A Moszkvában tarózkodó magyar kulturális küldöttség, — lógatott meg. Résztvett a művész színház előadásán és találkozott a , szovjet kultúráiét számos ténye- amelynek-egyik tagja tudvalévőleg zőjével. A küldöttség magyar dr. Boros István főispán elv- társadalmi, politikai, tudományos társunk, — megtekintet e a Lenin és szépirodalmi művekből, vármúzeumot és a forradalmi mú- mint a ingöf kaTona ^ sokkok bajórazeumot, majd megkoszorúzta Le. kiadványaiból álló könyvtárat! * ____-«^"kománv itarantálja ni n sírját. A küldöttség moszkvai ajándékozott a Szotfjetúnió kül. ‘ -—í-rS'T'í ---ta riózkodása alatt ezenkívül szá- földi kapcsolatait ápoló társaságmos szovjet kultúrintézményt Iá- | nak. / ^ zottan jelentette ki: — Ezt az UNO-dolgot tanul* mányozom, — Ejhal Értesz te ahhoz? És mit érdekel téged? — Már hogyne érdekelne — mondja csodálkozva — mikor napok óta másról se hallok. A góré, meg a Maárffy úr folyton csak erről dumálnak. —Ne mondl És mit beszélnek róla? — Hát a góré azt mondja, hogy az amerikaiak meg az angoloknak tökéletesen Igazuk volt, amikor nem vettek fel minket. Merthogy a szabályzatok szerint csak való. ban demokratikus, valóban független és valóban békeszerető né. pék lehetnek tagok. — És, hogy ezek a. feltételek megvannak-e azt persze ellenőrizni kell és lehet Görögország esetében például senki sem kételkedhet a béke- szeretetében, ezt néhány tízezer A Lenin mauzóleum és a Kreml ÓJJeL A Szovjet Hadsereg központi színháza Moszkvában. Aatán itt van , Pakisztán ese e. • Alig néhány hete ~ kapta meg Ang' * 1 iától a szabadsági got és máris tagja i lett az UNO-nak 5" de ez jogos is. ___ — Hiszen kJ kétel. k elnéz abban, hogy akit maga Anglia szabadi* fel, az aztán iga. zán szabad? No meg maga a lakosság is bebizonyította, hogy nem enged beleszólást belső ügyeibe és ha akar egy hónap alatt akár egymülió mohamedánt is meggyilkolnak ott, ehhez senkinek semmi köze! És Olaszország is méltónak bizonyult a tagságra, mert ki kételkedhetne ott a demokráciában, ahol a General Motors, a Ford és hasonló demokra. tikus vállalkozók őrzik a munkások jogait, a függetlenségre pedig De Gasperi vigyáz olyan gondosan, hogy egyetlen imézkedést sem hoz addig, amig Washington, ban meg nem nyugtatják, hogy az az intézkedés valőban független. Mi keresnivalónk lehet ilyen társaságban nekünk, akik annyin semmibevesszük saját függetlenségünket, hogy még a Marshall tervhez sem akarunk csatlakozni? Valóban, mi keresni valónk volna! — szegezzük le. — Szóval ez a góréd, a munkáltatód álláspontja, Bandi. De mit szól a dologhoz az a másik úr, akit említettél? — A Maárffy? Az egészen mást mond. Szerinte a békeszerető né. pék közösségébe minket nem le vehetnek , fel. Mert mig a többi nemzetek mindent elkövetnek a béke biztosítására és ebből a cél. ból semmi pénzt nem sokainak atombombák gyártására és hasonló békeművekre, addig mi egyebet sem teszünk, mint az új háborúra készülünk fel. Tönkretett stratégiai irtainkat építjük újjá, mint a Szabadságiad, Margit- híd, Lánchíd; a hadsereg ellátása céljából állandóan csak a termelés fokozását forszírozzuk és per. befogjuk az olyan törhetetlen pa ciifistákat, mént Dálnoki Veres, meg lány. Ilyeneket mond M; ffy úr, pedig ő igazin tud! hiszen ieventefőoktató volt! — Bandikéin, attól, hogy valamikor Ieventefőoktató volt, nem biztos, hogy ma ia tisztában van a dolgokkal. — Dehogynem I A Maárffy úr ma sem maradt el a világtól. 6 szervezi mifelénk s Pfeiffer párt. ját — És akkor olyan megbízhatónak tartod, amit mond? — Megbízhatónak! De mennyi. «érdje. tel Mint az iránytűt 1 Ha az ember délre akar menni, biztos, hogy nem tévedhetik cl, ha iránytűje van. Csak előveszi, megnézi, mer. re mutatja északot és az:án folyton csak az ellenkező irányba meg. És akkor biztos eléri eélját. A jobbágyok kapitánya Irta: Bujdosó Gyula Az aradi vár tömpe falai felöl hűvös őszi szél nyargalt észak felé. Ä felhőkbe kapaszkodott és időnként hosszúaka; lökött rajtuk. A hajnal már szürke fényben derengett a keleti havasok mögül, de itt az erdőben, az év. százados fák alatt még sötdten ült a reggelt váró csend. A fákból ácsolt sátrak körül emberek feküdtek szalmáig vagy rongy, csomókon, és körülöttük élesre- fent balták, kihajlított kaszák, vasfejes dorongok, meg itt-ott egy puska hevert a harmatos fűvön. A jobbágyok ármádiája volt ez: Dózsa György népe. Bori-Kovács Péter, a fiatal le. gény ott állt az egyik sátor előtt. Alig Volt húsz éves még, csizmát, „zékelyszőttes nadrágot, zekét és konok fején tollas kalpa- got viselt. A bajusza feketén csüngött le kétoldalt élesívű szála körül. Az oldalán hajlított kard hiobáiózott, ahogy időn kint lépett egyet A táborban úgy hívták; a jobbágyok kapitánya. A nap már betört a lombsátrak közé, amikor megérkezett a táborba egy futár. A haja csap- zottan lógott arcába, sároa volt, és fáradtság látszott rajta, hogy kilómétereket szakában. gyalogol» az éj- sge keletre állt meg, lehetnek vagv ötezren. Lovasság is van w ágyúikkal is rendelkeznek. A kapitány némán hallgatta a futár jelentését, azután szótlanul intett a kürtösnek. .Az ébresztő lágyan ömlött szét a fák között, -régi székelv melódiát zengett, keserve» esztendők könnyét sírta el. A tábor megmozdult, egymásután nyíltak ki a sátrak, keltek fel az emberek; a jobbágysereg készülődött. Az Utolsó maradók sereg volt ez már- Dózsa népéből. A vezér már fogoly volt, a nagy felkelést leverték, a főurak kegyetlen bosszút álltak. A fákon jobbágyok teatét himbálta a szel és az útszéli árkokban száz, meg száz rongyos harcos feküdt. A kapitány kisé ált az erdő szélére és nekifeszítette barna arcát a korai napnak. A messzeségből kéken' emelkedtek ki az erdélyi havasok, délről Arad tornyain ült a nap és nem mész. sze kelet felől sűrű port vertek fel csattogó paták. — A főurak hada, — mormolta maga elé a kapitány. A sze. me *em rebbent meg. A véget tudta; érezte: elveszítettek mindent... Az évszázadokon . át rabszolgasorban sínylődő jobbágyok felkelése vérbe.fulladt; A főuraik erősebbek voltak a népnél, övék a hatalom és övék « szabad-ág. A nép. Árpád pépe arra kell nekik, hogy ekéiket húzza, szekereiket tolja, gabonájukat vesse és arassa, házaikat felépítse, állataikat itassa, etesse és maga is állati sorba szülessen é* haljon meg. De élni nem lehet a jobbágyoknak Magyarországon, a.maga földjén, a veret, tökeivel megáztafott barázdákban. így' kavarogtak Péter agyában a gondolatok, amikor visszatért a táborba. Az ötszáz rongyos jobbágy, raár ott állt, kútsorban, fegyvereikkel és mérhetetlen keservükkel. — jobbágyok, magyarok, — mondta a Kapitány — a felkelést elvesztettük, a szabadság helyett ismét rabszolgaság következik, do- sóikkal Szomorúbb, véresebb, mint azelőtt volt. Az utolsó »«- -veg vagyunk, Ötszázan ötezer el. len. Baltákkal, kaszákkal és rossz puskákkal, főúri regiment ellen. A harcban mindnyáján ott máradunk. Itt szünetet tartott és lassan folytatta: . — Aki akar, hazamehet. Elmehet elbujdoshat, vagy vtaz- szamenet urához. Senkit *eni tartok, senkit sem kérek, szabadon választhattok. Itt ebben a harcban mellettünk az igazság és velünk a szabadság. Gondol, kozzatok. — Senki sem mozdult, mereven álltak, villámló szemekkel és zordan, vészesen, mint a bosszú és kegyetlenül, mint a kérlelhetetlen halál. — Hát akkor, Isten velünk! S megindult a* utolsó ki* sereg. A csata délben kezdődött. Rek. kenő hőségben, sűrű porban, ott az aradi sáncoktól keletre. A jobbágyok kapitánya járt az élen és mögötte az ötszáz jobbágy. Balták villogtak a napfényben, a kaszák suhintása széles rendeket vágott, mint az oroszlánok, úgy hadakoztak a fáradt harcosok. A szeme előtt mindenkinek a jobbágysors járt, a rabszolgamunka és fölöttük a szabadság fénye csillant. A szédületes roham, amellyel a Főuri seregre törtek, egy pillanatra megingatta az urak hadának sorait. A jobbágyok kapitánya, ekkor felállt egv dombtetőre és harsányan elkiáltotta magát: — Utánaml s egy kis csoporttal betört a szétfeszített előhadak sorába. Egyenesen neki a főuri sereg vezér! törzsének. Az ütései rendet vágtak, hullottak jobbra-balra és fel sem ocsúdott meglepetésé, bői gr. Zách János, már «lőtte állt Bori-Kovács Péter. — A jobbágyok kapitánya-va- gyofcf Hallgass meg ve*ér. Engedd szabadon 500 jobbágyomé* én élve megadom magam. Jól ismersz névről, a székely kapitány sok kemény leckét adott , nektek, de most leteszem a fegyvert, meghajtok előtted, de adj szabad elvonulást jobbágyaimnak. Hűen fognak dolgozni nektek és becsületes rabszolgák lesznek, mint eddig voltak. Gr.\Zácb meglepetve nézett Pétsrre: a jobbágyak kapitánya, Dózsa legfelelmetesebb alvezére volt, megér az ő élete 500 jobbágyot. fis máris intézkedett Amire az ««ti szürkület beállt, az 500 jobbágy már messze járt, ki-ki a maga hazája felé; a jobbágyok kapitánya meg ott csüngött egy fán, haján aranyszínűén ült a nap. szemében még mindig lángolt a szabadság tüze é« ajka dacosaD szorult össze. A halála előtt ezt válaszolta gr. Záchnak: — Az é.n életem egyedül ke- vés, de ötszáz jobbágyból öt- százezer lesz, és ötszázezerből ötmillió, akik egyszer elszabadulnak, mint a tenger és sikkor jai annak, aki ellenáll. o O o A .jobbágyok kapitánya azóta ott alUMza örök álmát az aradi sáncoktól Keletre egv terebélyes tölgy tövében és az ötszáz job. bágyből, azóta ötmillió szabad paraszt lett és faj annak, aki no* kik ellenáll.-
