Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-26 / 244. szám

ÍL DJ DUNANTÜl UMS OKVÓBES & Miért nagylelkű a pécsi dolgozók bőrére eayes nagyüzemek Irányában a pénzügyi kormánt zaft és az Anyag- és Árhivatal Ittm Pál elvtárs in erpeliácic ja az országgyűlés előtt Beszámol tank arról, hogy Ilku Pál elvtára, az országgyűlés szer. dal ülésén Interpellált a nagy vállalatoknak a hároméves terv érdekében való erélyesebb meg. adóztatása ügyében. A* inter­pellációt annál |g inkább érde­mesnek tartjuk a szószerinti közlésre, mert az világos indo­kolását adja, miért és kiknek a* érdekében kell a pécsi dol­gozóknak ilyen magas áram­tarifát Fizető lök és miért kell Pécs városának pénzügyi nehéz­ségekkel küzdenie. T. Ház! A magyar demokrácia központi kérdése a gazdasági kérdés és ebben nyilván vala­mennyien egyetértünk. Pétsz kell, a bevétel fokozása kell ahhoz, hogy az államháztartás egyensú­lyát biztosítsuk és természetesen ahhoz is, hogy a hároméves terv programját végrehajtsuk. A pénz előteremtése elsősorban a pénz­ügyi kormányzat feladata. Véle. ményem szerint ennek s óéinak elérése érdekében a pénzügyi kor­mányzat munkásságát kétirányban kellene kifejtenie Egyrénz- fd kell kutatni, fel kéül tárni új jö­vedelmi forrásokat, új bevételi lehetőségeket, másrészt viszont meg kell fogni minden fillért, amely nem az ország újjáépíté­sét szolgálja és arra kell kény­szeríteni, hogy egy kis kör luxus, igényeinek szolgálata helyett az újjáépítés, a dolgozók érde­keit szolgálja. Hogy első feladatának mennyi­ben tett eleget a pénzügyi kor­mányzat, arra nem akarok kitérni, hiszen éppen legutóbb interpellál, tak az adócsalás ügyében, de be­szélnem kell arról, hogy a pénz­ügyi kormányzat nemcsak nem kutatja fej egész szorgalmasan az új jövedelmi forrásoka', hanem a már felkutatott, megtalált jövedelmek egy részéről is le­mond, azt hiszem, felesleges hangsúlyoznom, hogy nem a dol­gozók, hanem ellenkezőleg, a tőkések érdekében. Ennek igazolásira legyen szabad saját városomból, Pécs városából egynéhány példát idehoznom « t. Ház elé. A nagyüzemnek nem kell fizetnie Az Első Fécef Bőrgyár Rt. * felszabadulás óta állandóan emel­kedő kapacitással dolgozik és ed­dig rendben fizette is az adóját. Most mégis az a meglepő eset történt, hogy a pénzügyi kor­mányzat január 1-éig visszamenő, leg a vállalat társulati adóját 6 százalékról leszállította 3.5 szá­ndékra és ezzel a furcsa kedvez­ménnyel azt érte tL bogy a jó lm enő, jól prosperáló üzem nem fizet adót, mert hiszen dóré ötszázezer forint adótúl­fizetésben van. Nem arról van tehát szó, hogy a pénzügyi kormányzat bizonyos körei nem kutatják fd elég szop golmasan az új jövedelmi forrá­sokat, hanem egészen egyszerűen arról van azó, hogy a már meglé­vő, kézben lévő pénzügyi jöve­delem egy részéről lemond a pénzügyi körmié vont akkor, ami­kor minden egyes fillérre szüksége van az államháztartás egyensúlyá­nak biztosítására, amikor közgaz­dászaink azon törik a fejüket, hogy a hároméves terv végrehaj­tásához szükséges összeget hogyan szerezzék meg. Az üzem tehát tudna fizetni, de. nem kell fizetnie. Sajnos, nem ez az egyedüli pél­da, amely azt bizonyítja, hogy it. hibák vannak. Ugyancsak a pécsi bőrgyár esetét kell felb óz­nom. A gyár kérésére az Anyag- és Arhivatal ez év márciusában a Bőrgyár ipari áramának árát 50 százalékkal leszállította és kb. 50 fillérben állapította meg akkor, amikor ugyanezért az áramért Pécs vá­rosa egy forintot fizet a MESz- HART-nak, amelytől vásárolja az áramot. ügyi politikában, hogy fizessenek a gazdagok, hanem «*, hogy kí­méljük a gazdagokat. Ezzel az ■elvvel nem . lehet megoldani az újjáépítés nagy feladatát. Ez nem építő, hanem rom bum elv. A dolgozók az ilyenfajta speku­lációkat leleplezik és visszaverik. A pécsi dolgozók feszülten vár­ják, bogy a pénzügyi kormányait megfogja végre a tőkét ott, ahol v»n, a gazdagoknál. Kérjük a pénzügyminiszter urat, hogy az említett eseteket vizsgálja felül és intézkedjék úgy, hogy ez ki­elégítő legyen, de ne a tőkések­nek, hanem a dolgozóknak. (Taps a Kommunista Párton.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja « pénzügy miniszter úrnak. A Péís-Baraayai Munkás Szövetkezet rendkívüli közgyűlése A Péc»-B*ranyní MUNKA- Sző. vetkezet vasárnap tartotta népes rendkívüli közgyűlését Alapsza­bályának korszerű módosítása mel­lett elha ározta a közgyűlés a pengőben befizetett régi üzletrész- jegyek kiegészítését. Ä szövetke­zet január elsején, elkészített és jóváhagyott forint-mérlege szerint egy darab 25 pengős üzletrész ma 1 forint 60 fillér értéket képvisel. A szövetkezeti törvény azonban a legkisebb üzletrész -aévértékét 10 forintban állapította meg; a szövetkezet új, forint üzletrész je­gyei is 10 forint értékűek. így a pengflhen befizetett üzletrészje- gyek csupán töredékek, melyek kiegészítésre szorulnak. Ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy ezek a töredék üzletrészek egész üzletrészekre legyenek kiegészítve mégpedig utánfizetéasel vagy több törcdéküzletrész birtokában össze, vonással. Eb azt jelenti, hogy aki­nek egy régi üzletrésze van bir­tokában 8 forint 40 fillért fizet be pótlólag, akinek 5 régj részjegye van, mely 8 forint értéket képvi­sel — 2 forintot, de természete- I sen jogában ifi 2-3 vagy több üz~ Tasnádi (Tierínger) József volt népbíró a népbíróság előtt 4 Útnak egybehangzó valóm ásó szerint nem volt részeg Fizet helyette Ss a dolgosé Nem akarok itt számolást hoz­ni, hogy iez mennyi ráfizetést jelent a város szempontjából, de rá kell mutatnom egynéhány kö­vetkezményre, amely ebből au egészen furcsa intézkedésből ered., A* első az, hogy • váróé dolgozói, a kisemberek fizetik meg a pécsi üzemek ál­tal használt árumat, nem 50 fillér erejéig, hanem telje« egé- azébeo, mert hiszen az Anyag- és Arhi- vv a! gondoskodott arról, hogy ez ííe árleszállítás visazamenőleges hatályú legyen, mégpedig a fel- wabadítámg éa ennek következ­tében természetesen a nagyüze­mek túlfizetésbe« vannak a vá­rossal szemben, erre hivatkozva nem fizetnek, viszont igénybe, veszik ss áramot. Az áramot meg kell venni, megvesaik tehát a pé­csi kisemberek, * pécsi dolgozók a tőkések javára. De a másik következmény az, hogy a pécsi közüzem ennek kö­vetkeztében tönkre fog menni. Tönkre fog menni azért, mert nem tudja fedezni a kiadásait, nem beszélve arról, hogy « hároméves terv beruházásá­hoz szükséges összeget ennek következtében nem tudja elő­teremteni, De nem tudja elő­teremteni • raját dolgozói szá­mára • tél] «zükséglct fedezésé- (B asükzéges összeget sem. s közüzem dolgozói a tél előtt ellátatlanok, a város kölcsön után futkos, hogy mégis teljesi se saját dolgozóival szem­ben a kötelességéi Ugyanakkor azonban a nagyüze­mek tulajdonosai aeon gondol­kodnak. hogy az Anyag- és Ár- hivatal ajándékának jobb kihasz­nálására milyen villamosgépeket állítsanak be, bogy az ingyen- áramot jobban tudják használni. T. Országgyűlést Mi, kommu­nisták azt valljuk, hogy az ilyen­fajta jelenségek nem véletlenek és tűrhetetlenek, mert nem az az elv érvényesül az ilyenfajta penz. Óriási érdeklődés mellett kezdte tárgyalni a pécsi népbiróság Rih- mer ötös tanács Tasnádi József 10 éves asztalosmester, a Polgárt De mokrata Eárt volt népbirájának népelíenes bűntettét. A vádirat szerint Tasnádi 1947 július 24-én reggel az Üdülőszállóban felekezc- zet elleni izgatást követett el. Elsőnek a vádlottat hallgatta ki a népbiróság. Tasnádi (Tieringcr) József a bíró kérdésére kijelen­tette, hogy nem ér*i magát bűnösnek, mert az emlékezetes éjszakán egyik vendéglőből a másikba ment és tökrészeg voit. Annái inkább részeg volt, Gzéder István tanú aki ez Üdü­lőszállóban vendéglőssegéd elmon­dotta, hogy reggel háromnegyed 7 ómkor érkezett Tasnádi két nő társaságában az Üdülőbe. Egy li­ter bon és étéit kért Mivel 8 óra előtt kiszolgálás nincs, csak bort, vitt. Ezért Tasnádi kiabálni kezdett és zsidózott. Halottá, hogy a portán később in­cidense volt. A bíró kérdésére Ötöd er kije­lentette, hogy Tasnádi nem volt részeg, kis szalonsplc­oc volt. Az ügyész indítványára Ctöder vallomására esküt tett Ezu án Balogh Mária tanút hall. gáttá ki a népbiróság, akinél jú­lius 23—24 éjid Tosnádj ^voh és akivel együtt ment az Üdülőbe Balogh Már in elmondott», hogy A FÉKQSZ védi a termelőt! de lecsap az árdrágítókra A FÉKOSz pécsi szakszervezeti 15 forintért árulta, a titkársága éberen ügyel az árakra csobban" 3.20 Ft tört Megbízottja és védi a forintot ellenőrzi <i piacokat és c/kcI ko­moly segítségére van a GR-nek az árdrágítók elleni küzdelemben. A Majláth éri piac ellenőrzésé­nek 24-i és 25-i eredménye: Fel­jelentés Simon Gyuláné 44 éves Helesfa 51 szám alatti lakos ellen, mert a megengedettnél magasabb, 5 forintos áron adta a tejfel li­terié és 3.50 forintot kért a túró kilójáért, öiv. Bogda Lajosné 64 évet asszony ellen, aki Diósviszló 60 szám alatt lakik, a1 tejfelt ő is UOTOt „0J­Vér Zsig- mondné 34 éves nagybicsérdt <asz- M/pny ellen még a hatóság} közeg félrevezetése címén is megindult az. eljárás, mert amikor figyel­meztetés után le akarta az ellen őr igazoltatni, Tóth fervábnérátk mondotta magát. A második ellenőrzés élménye­képpen eljárás indult Horváth Ká.inánné 59 éves pécaarányost, ózdi Ilona 17 éves zóki és Ko- szir Vendelrié 55 éves bánfai asz. szony ellen, mert a tejfelt 5 fo­rintért árusították. először egy halászcsárdába menteik 11st őzben az autóban Tasnádi megkérdezte a velük lévő n»é- r sík nőt, hogy z&idó-e, mert ba igen, kidobja az autóból, Balogh Mária emlékezett rá, hogy Tasnádi ar Üdülőben zsidózott és határozottal» állí­totta, hogy nem volt részeg. Ezután dr. Huszár István nép- főügyész és dr. Neogridi József védőügyvéd, volt hadbirósxázadoa, új tanuk kihallgatását kérték. — Ezek közül a népbiróság elrendel­te Balogh Mária újbóli. Várad! Miklósné ée dr. Székely Imre ki­hallgatását éa a tárgyalást elna­polta. totrészre h «terjeszt «ml Pl ré­gi részjegy birtokosa 4 forint be­fizetése után 2 darab. 14 forint befizetése után 3 darab 10 forin­tos új részjegyet kap. Elfogadta a közgyűlés továbbá azt a javas­latot, hogy azok a löredéKTÓzz. jegy értékek, melyek 1950 decem­ber 31-ig nem lennének kiegészít­ve minden további igényjog oauit- ság nélkül a tőketartalék javára legyenek fordítva. A szövetkezet eszel as után. fizetéssel a szakszervezeti dolgo­zókból áúó tagjai érdekeit kíván­ja szolgálni mert csak az üzlet­részek tényleges értékének birto­kában tud oélkitüzéseinék megfe­lelően « fizikai és szellemi dolgo­zók rendelkezésére illául. Itt meg kel emlékeznünk a kö*- gyffiéat követő tagértekerietrfiL ahol fesztelen beszélgetés kereté­ben a szövetkezet vezetősége be- 3*ámdlt a szövetkezet eddigi mű­ködéséről és ismertette további terveit. A tagok részér« több ér­tékes felszólalás hangzott el, mely­nek mindegyike oda irányult, hogy a szövetkezet a dolgozó tagság érdekeit csak úgy tudja eredmé­nyesen képviselni, ha azt mind * tagok, mind az illetékes kormány­szervek kellőképpen timotW.: fák­(*) Tolvajtól lopni nem lehet? Megírtuk, hogy Jenó nagykereskedő Ráióezi-utl üzletébe a pinceablakon kéreetööl betört Nagy Gyöngy. A botoréról kiderült, hogy július 17-ig a ke­reskedő alkalmazottja volt. Nagy György bevallotta, hogy a pince- helyiségben hagyott méz csomag magyarborsot, amikor eltávozott áznál, hogy később visszatér. A csomagok azonban eltűntek. A rendőrségi nyomozás megállapítot­ta, hogy a magyarborsaal teli cso­magokat a házban laké Horváth Margit vitte el, aki a rendőrséget értesítette a betörésről. A szán csomag borsot hiánytalaanl meg­találták a betörő tolva Iának pad­lásán. A MKP nagypécsi szervezete a bányászkósök hozzátartozóiért A MKP Nagy Pécsi szervezeté gyűjtést indított e pócsbányatelep András aknában szerencsétlenül tárt bányászok hozzátartozóinak tnegsegí ősére. A gyűjtés befejeztével ÍJku Pál elvtárs megbízásából Benedek András elvtárs felkereste a aze­renceéüenaég hozzátartozóit ét. át- adta nekik a gyűjtésből befolyt családonkénti 483 forinton össze­get, valamint Ilku elvtiranak * kommunista dolgozók részvétét kifejező és e. MKP hágypécsi szer. vezetőnők támoge’ásáról bizt.oslté levelet .Pécsi Irisér'et“ Ünnepélyes keretek közt nyílt meg az egyetem szövetkezetiudományí tanfolyama Szombatom délelőtt nyitották meg az Egyetemen a pécsi szövet, kezettudoraányi taníolyamoi- Az ünnepélyes megnyitáson dr. Üs­sék Kálmán elvtárs, az egyetem rektora elnökölt, megnyitó beszé. det pedig J ó c s i k I.ajos államtit­kár mondott, aki kihangsúlyozta, hogy a tanfolyam célja jó szövet­kezeti vezetők nevelése. A pécsj egyetemen most induló tanfolyam egyedülálló tefaérlnt a* egész országban. Utötp, dr. Csekey István a lo­gs kar dékánja kérte az államtit­kárt, hasson oda, hogy a pécsi fontosságát, két levelet olvasott «a. Az egyikben dr. Klslaludí Imre 1000 iortatos, a másikban pe- ?S./?,nyö AnJor 500 lortato« ösztöndíjat ajánlott lel a tanfo­lyam legjobb hallgatóinak. A «zövelkezeUu3omá»vj tanio* lyam hetven hallgatóval Indult a vÄwk -"iréa7t J ^«roye/ö íak satsip3“v* Budapestről jafmjiti u A Dohanyjövedék egyetem jogi és államtudományi eleiénhX,£,?dék a jöv6 Wt 8k* ,ák Í09J- közgazda- varokat hó»"1»'81 g.y4r‘m4nyú sei- sági és szövetkezetfndomágvi kar- ket a o^ fejlőmbe, amely«­rá. Annák . *cl • RV^r riPtn ‘ bizonyítására, hogy 7^’ megérti a szövet­kczettndomdnyj kar felállításának Jyír nem nówd hAh^m Wt+Í 4 festet

Next

/
Thumbnails
Contents