Új Dunántúl, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-11 / 205. szám
1947 SZEPTEMBER 11 CJ BUWXWTWE ' «POLLO — Tels 20—41 TeLt 20-46. Csütörtöktől —szerdá I g, szeptember 11—17-lg Az idény legszebb filmje A sztr, a szeretet, a segítő jóság gyönyörű költeménye Akadémiai dfjjal kitüntetett remekmű A magam útját járom... emberek, életek, sorsok könnyes-mosolyon története, * való élet mindennapjai ószerepben • BING CROSBY, Fitzgerald, Rise Stevens ** * „Fiúk városa" gyermekszereplői ^•Mthefetlen élmény leinőtt- .**A, gyermeknek, öregnek "•dúlnak egya ánt, mindenki 0 *aját életének egy darabját látja benne plGYELEMl Az előadások kezdete: étk5*nap 1616,8. ^'Srnap d. n. 3, !Ó1 6, 8 órakor SCANIA FILMSZÍNHÁZ Telefon - »S-PC ma utoljára Móricz Zsigmo-nd gyönyörű fényének filmváltozata: Korok Ferkó ^ejtően Időszerű magyar •orskérdés egy izgalmas p, regény keretében. J**ereplők: J A V O R PAl, G*Y MAMA, CSORTOS GYULA, MIHÁLYI ERNŐ. (,'3VelemI KARÁCSONYI MAR- e Rádió közkedvelt éne- ^ eealogánya személyes felír, lépte< Rö,elező müsormegváltás 50 fillér. *°Ogorán Mecseki kísér. Rudolf Előadások kezdet»: *nar> 8 - fi érakor TtjevÄ legközelebb:- "ÖLXbu. Rémtörténet. ^pLD-MOZi , urptember 11-én t **«é Ticjiták Upriiatm **rUailttUl)wii «*> grellen imádó... S««v!*!15k' Rita HayimeSh, Jtnnepelt rCTÖwtárJ, é. retre, a legvonzóbb táncos--------H l r adó S^ ^Voneiateeyzé. : IÚ48 ÍÜ^dás csütörtökön 8 órakor j. Ä®iebbl músoruaki ^ Qaparti randevú Végre meg tud »cm! UöQfyGH Htye-úiÁk tn&q. a uátas^iásúkai? Fólcédulás számvetés a kékcédulákról és arról, miért nem engedte ah KP Pfeiffert földet osztani Barankovicsot hidat építeni és Baloghot stabilizálni j rftotta a kommunista szavazatok mondja] számát, hogy a pártházban Végre megtudtam: hogyan nyertük meg a választást. Megtudtam, hogy az újjáépítés, stabilizáció, a büszkén ívelő hidak, a drágaság ellen folytatott kitartó, szívós harcunk, a nép érdekében végzett áldozatos munkánk, — semmi Nem számit. Megmondták nekem, hogy mindazt amit két és fél éve tettünk, nem dicsőség. Ne büszkélkedjek vele, mégcsak ne is hivatkozzam rájuk. Eizt elvégezte volna bárki más is helyettünk, — ha engedtük volna. Ott volt a hiba, hogy mi kommunisták nem tűrtük, hogy mások is dolgozzanak. Mert tudtuk előre, hogy választás lesz és nem akartuk, hogy másnak is legyenek érdemei. Nem engedtünk másokat dolgozni, — közölték velem. Hiába, mindig tudtam, hogy erőszakosak vagyunk. Mennyit kellett viaskodnunk például Pfeiffer Zoltánnal, amikor meg akarta valósítaná a földreformot: Bananko- viccsal közelharcot vívtunk, hogy melyikünk építse fel a hidakat Balogh pátert alig tudtuk legyőzni a forint megteremtése körül vívott csatában. De hiába erőszakoskodtunk, hiába sikerült minden más pártot kizárnunk a munkából: nem ezért győztünk. Hogy miért, azt most elárulom. Nézzünk a csajka mélyére A Budai külváros egyik kanyargó mellékutcájában áll az a viharvert sárga földszintes ház, amelynek lakóival a választások eredményéről beszélgetek. Iparos, munkás ég tisztviselő családok laknak az egy szoba-kon yhás kis lakásokban. Nehezen indul meg a beszélgetés. Aiz iparos felesége az első, aki megszólal. ■— Csak kérdezni akarok valamit, ezt ne tessék megírni. Most, hogy a kommunizmus győzött, tisztában kell lennünk vele. Tessék megmondani, hogy mi is az a csajktaendszer? öt perc alatt tisztázzuk az egész félreértést. Nem a „kommunizmus győzött", hanem a demokrácia és a demokrácia legkövetkezetesebb harcosa, a Magyar Kommunista Párt. Ha meg a „kommunizmus győzött" volna, akkor sem Lenne csajkarendszer. minthogy minden ellenkező fasiszta állítással szemben nem ez a kommunizmus lényege. A félreértés sikeres tisztázása után azt is elmondtam, hogy hát mi is az a csajka rendszer. Magamban pedig dühösen szidtam azokat, akik jószándékú kisembe- rek fejét telebeszélik olyan dolgokkal, amiket azok meg sem értenek. Igaz, hogyha olyat beszélnének, amit megértenek, — a kutya sem szavazott volna rájuk Visszakövetelünk 886.991 ellopott szavazatot További öt perc alatt megtudom, hogy miért győztek a kommunisták A nagy felvilágosítás Park .dkmozi ^•loa> 19-81. *-----J » ,n-” le oyalŐT» d. 0. 1042. Csütörtöktől—vasárnapig, szeptember 11—14-ig Izgalmas cowboy-film Atomlovas Főszereplő • a hires TOM MIX hétköznap 6 és 8 órakoi. vasárnap 4. 6 és 8 órakor ^qP délelőtt Volt órakor MAÍINk, féthelyárokka). Párisi muzsika Jön így zajlott le. Munkása«6zony: Akt mondja j számát, hogy a pártházban kameg, kisasszonykám, mi igaz ajpott, kiállított, borítékba zárt kék cédulákkal Mert engem j szavazólapot a szabályszerű sza- mindenki azzal ugrat, hogy a j vasa tavai együtt becsempészte az kommunisták csaltak. Az uram; urnába. meg azt mondja, nem igaz, megj £n. ]^rre a legegyszerűbb azt hogy báT mindenki annyit csalt volna, mint a kommunisták. Én: Az urának van igaza. A kommunisták a választási harc első napjától kezdve, mind a mai napig a legtisztességesebben viselkedtek. Tisztviselőasszony: Én azt hallottam, hogy hatszázezer kék cédulái szavazat voll Én: Amiről már 5—6 százezer ember tud, nem igen maradhatott volna titok. Tisztviselőasszony: Azok mind megbízható kommunisták voltak. Iparoeasszony: Az is tény, hogy 300 ezer kommunista úgy szapofelelni, hogy a legtöbb körzetben az elnök sajátkezűleg tette be a szavazatokat az urnába, tehát észrevette volna, ha kettőt tesz be. De ha tegyük fel ez is igaz, akkor már 900.000 megbízható kommunfeta van az országban. — Már ez is több, mint bármelyik párt szavazatainak száma. Ha most ezek mind kétszer szavaztak, akkor az már 1,800.000 szavazat. Mivel nekünk 1,113.009 szavazatunk volt, 213.009 ember szavazott ránk ezenkívül munkánk elismeréseképpen. Az összesen kétmillió. Nekünk akkor hiányzik 8Pő ezer 991 szavazatunk. Ki lopta ezt el? Áz „erőszakos" dolgozók Tisztviselőasszony: Avval a munkával én nem dicsekednék. Más pártok is elvégezték volna, csak a kommunisták nem engedték. Én: Minden esetben hívtuk a nemzeti erőket segítségül. Szívesen vettük volna, ha aa elvégzendő munkák kitűzésénél bárki megelőzött volna bennünket. De ez egyetlen esetben sem fordult elő. Most is mi dolgoztuk ki elsőnek kormányprogramunkat. — Tessék, itt van. Mindhárman: {elolvassák a programot). Munkásasszony: Ha ezt a kommunisták megvalósítják, a dolgozó nép még jobban megszereti őket. Ez a program a mi programunk. Tisztviselőasszony: Háromezer forintos fizetés talán nincs is. — Nekünk 340 forintunk van, mégis meg k«H élnünk. Iparosasszony: Nagyon soknak még talán ötször háromezer forintja is van. Én: A kommunisták csaltak a választáson- Maguk mondták az előbb. Azt is mondták, hogy erőszakosan kisajátítják maguknak a munkát. El kéne venni tőlük, hogy csinálja más. Pfeiffer meg Baiank ovics. Mindhárman: Ne beszéljen any. nyi csacsiságot! Ha Pfeif erre vagy Barankovicsra bíznánk a sorsunkat, akkor jól néznénk ki. Én: De hamar megváltoztak! Nem is olyan sokkal előbb még maguk szidjak bennünket. Tisztviselőasszony: Nekünk sokat szavaltak már a múltban és telebeszélik most is a fejünket. De ha valaki nem szédíteni, ha nem felvilágosítani akar bennünket, akkor kevés szóból is megértjük. Ezután tálén kevesebben lesznek, akik szédíteni és nem feL világosítani akarják a magyar népei Azok pedig, akik továbbra is szédíteni fognak, a saját bőrükön tanulhatják meg, hogy világosítják fel a dolgozók ellenségeiket arról: a magyar nép mér nem engedelmes, elnyomott, kizsákmányolt tömeg, hanem egyre inkább öntudatos, önérzetes, gondolkodó emberek közössége. Sz. E. Egyre jobban mélyül a szovjet-magyar kulturális kapcsolat A szovjet kormány meghívására a MSzMT tO-15 fogja utazik Moszkvába — A pécsi csoportot dr. Boros István Iáispán elvtárs képviseli Nagy öröm érte városunk főispánját, dr. Boros István elvtársat: a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság 10—15 tagja meghívást kapott Moszkvába a szovjet —magyar kulturális kapcsolatok kimélyítését célzó látogatásra. E bizottság egyik tagja, az MSzMT pécsi csoportjának képviselője ként, dr. Boros István lesz. ___ A főispán elvtársat lázas készülődés közepette találtuk. Nem is csoda, hiszen az utazás híre váratlan meglepetésként érte. Ragyog az arca az örömtől. — Egyenlőre még csak annyit tudok — mondija —, hogy a magyar tudományos és művészeti élet vezetői közül azokat hívták meg egy háromhetes útra, akik a szov. jet—magyar baráti kapcsolatok ki- mélyítésében jelentékeny szerepet játszottak. Többek között Ortutay miniszter pr és Rusznyák profesz- szor is résztvesz. ■— Mi az út célja? — Reméljük, hogy kintlétünk alatt sikerül megkötnünk a szovjet—magyar kultúíális egyezményt. Egyengetni fogjuk tanulmányutak, kirándulások, diákcsere- akciók útját, valamint a tudoiuá-. nyos intézetek közötti szorosabb Í együttműködést szorgalmazzuk majd. E hé 15-én indulunk repülőgépen, így már hétfnő délután Moszkvában leszünk. Vajion minek szánták: propagandaanyagnak-e, vagy csn- pán egyszerű mintának múltbeli kiadványaik közül, avagy muzeális tárgynak, hogy ilyen furcsaságok is megjelenhettek valaha? Legyünk Jóhiszemöek és mondjuk, hogy tévedésből kerülhetett oda, a kiállítási polcra. Akárhogy is volt azonban, nem való volt a Pécsi őszi Vásár és Kiállításra, mely a Budapesti Vásárral egyidejűleg európablrfi, gyönyörű bizonyítéka a magyar nép élniakarásának, rátermettségé- nek és szaktudásának. Kár volt ezt a nagyszerű Kiállítást elrontani — ha még oly sokaktól észre-sem-vett parányi, pimasz kis tárgyacskával, amelyet a „Kultúra Könyvnyomdái Mfiintézet, Mayer A. Géza és Társai, Pécs" állított ki. Kár volt J61 meg nem némi, mit raknak az ablakba, önkéntelenül Is felmerül bennünk a kérdés, hogyan kerülhetett a Pécsi őszi Vásárra, 1947-ben, 3 évvel a demokratikus Magyarország megalakulása után, a Kitelepítések Esztendejében és hepciáskodhatott, pöffeszkedhetett a Kultúra asztalán az a náci könyv, amely minden demokratikus gondolkodású ember (már, aki észrevette), szemét szúrta: Richard Huss, BeJebensbíld eines Volksdeutschen Forschers und Kämpfers von Karl Kurt Klein, Kultura-Verlag, Budapest, 1943., tehát egy „népi német harcosról" szóló mű, mely a következő sorozatban jelent meg: Schriftenreihe der Deutschen Forschungen in Ungarn — geleitet von Franz Basch. A Kultúra Könyvnyomdái stb. Igazán keresve sem találhatott volna megfelelőbb művet egy magyar kiállításra, mint ezt a magyarországi Volksbundszervezet vezérének Irányítása alatt kiadott förmedvénysorozatban megjelent germán öndicsőitést. Minthogy ezt nem hagyhattuk ennyiben, egyik társunk felhívta Erdőst Emil Ipartestületi főjegyző ügyeimét erre a kis kuriózumra. Mily nagy volt azonban meglepetése, amikor a főjegyző úr, konstatálva a tényállást, hosszasan odavágta neki: — Hatvanezer ember végignézte már a kiállítást, de egyik sem vette észre. Pont Magának szúrt ez szemet?! Remek! Kezdjük egy kis nád könyvecskével. Ha majd már eléggé megszoktuk, jöhet egy-két diszkréten elhelyezett horogke- resztecske. Reméljük, ez sem szúr szemet Ezután felölthetünk egy pár Unom, szolid zöld és barna „pendelykót" s ha még ez sem szúr szemet, jöhetnek végre az SS-ek. Ezek aztán majd „kiszúrják a szemünket!” Egy szó, mint száz, az ártatlan kis füzetecske lekerült a Kultúra asztaláról. Most már csak a kérdés marad fenn: Ha azt hitték, hogy senki sem veszi észre, minek állították ki? (— kasis —) Itt levágandó! tízieii oaiaszieveiezBiap I Lx. a kuiümeu elföldra közön-1 •égésként bér- mentesítés nél- I kői is feladható j \z esedékes díja I kát kézbesítés- jkor címzett f zetiP T. „Uj Dunántúl11 kiadóhivatala Pécs, Munkácsy Mihály-u. 10.