Új Dunántúl, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-28 / 220. szám
ÜJ DUNÁNTÜL 1047 SZEPTEMBER 2» élnek utca (eUeg&eies en&eiei, — akiknek a*z élete: a mátok utáni takarítás meggyőző, mert Három embertípus, három fog-j lehetett valami lalkozási ág, de egyben mind továbbra is kétkedve nézett rám a három megegyezik, masoti Cigarettával kínálom Mohón szív. utáni takarítás az életük í ja tüdőre a füstöt. Valami érdeGőrnyedt hátával hol itt, hol kését, valami szenzációt szeretett tűnik fel, ahol szemetelnek az urak. Mert neki mindenki „úr", aki szemetel. Furcsa ideológia. Az utcaseprő, aki már nem vár az élettől semmit A belváros egyik utcaseprőjét g yek szűnik beszédre bírni. Nehezen áll kötélnek, mert gyanakvó ember. Gyanakszik mindenkire, aki nem utcaseprő. Barátai nincsenek, Ismerősei annál inkább, ti* azokkal sincs jó viszonyban, mert mint mondja — lenézik Gáspár Sándornak hívják, 4 gyermek apja, az életbe belefáradt, gőirnyedithátú, 64 éves ember. „Nem várok én uram a2 élettől már semmit. Nem edhat az már nékem semmi jót," Ruhát utoljára 1936-ban vett. Még a „békében”. Újságot csak akkor olvas, ha az urak eldobnak egy két-három nappal azelőtti hírlapot. Tőle tudom meg, hogy leg inkább a „Világot" olvassa, mert azt legtöbbször eldobják félig kiolvasás után. Baloldali sajtót még nem olvasott, pedig már azt is szeretne látni. „Azt bizonyára olyanok olvassák, akik haza is viszik, otthon aztán jól át is olvassák és nem dobálják el”. Ezt mondja 6 a baloldali sajtótermékekre. Gyermekét iskolába sze retné járatni, mert: Az egyikfiamnak nagy esze van, kár vóna veszni hagyni. — mondja. Megnyugtatom hogy a népi kollégiu mok százai nyitott kapuk««: vár. jék a tehetséges szegény gyér mekeket Hogy van e még valami kívánsága az élettől? Csupán az, hogy a .nagyfia" tanulhasson, meg az, hogy mdnden hónapban befizethesse a temetkezési vállalathoz a havi esedékes dijat Szerény kívánság. Egyesek nevetnek rajta, számára a legna gyobb probléma. Már siet, búcsú z:k tőlem, mert szigorúan ellenőrzik a tisztaságot. Es 6 nem akar szégyenkezni a „többiek" előtt. S amint tói ja maga előtt az Idom tálán, szeméttel teli kocsit, az az érzésem, hogy Gáspár Sándor nem sok örömmet lelt az életben, Ä szemétkihordó, aki nem zúgolódik Ö i* emlber. Neki is van neve, életkora, gyermeke, gondja, kevés öröme. Szabód; Jánosnak hívnék belőle kihúzni restellem magamat Csoda az, hogy itt vau, hogy tud még beszélni, hogy bírja ezt az égető meleget ebben a levegőtlen csuklyában, ö is már csak a fiában bízik. Hátha néki jobb sora lesz, mint az apjának. Úgy veszem észre, hogy határozottan bízik a jobb Jövőben, Nem zúgolódik semmin, még a rossz helyzeten sem „Háborút vesztettünk elárultak bitang uraink, meg aztán, — mondjuk csak meg. meg is érdé meltük egy kicsit " tgy beszél egy ember, aki nagyon szegény, akinek pedig illenék háborognd, aki hordozza min denki szemetét és aki előbb- utóbb bele fog halni a sok szemé thordásba. És a kéményseprő, akinek fái az emberei kedvessége Gyermekkoromban mindig ké. ményseprő szerettem volna ienni. Most már nem. De azért még most is bennem él a gyermekkori illúzió. Az újévi üdvözlőlapokra ragyogó fekete ruhába és fehér ingbe bujtatott kéményseprő égé szén más a valóságban. A viliogo fehér fogak nem olyan fehérek és a, ragyogó tisztaságú „levelezőlapruhák" nem is olyan tiszták. Ember ő is a javából. Küzdő, dolgozó családapa. Fáj neki az emberek kedvessége, mert tudja, aztán el- j hogy ez a kedvesség nem neki, Szenzáció? az embernek szól, hanem a szerencsét hozó fekete, undok ruhának. Láder Józsefnek hívják. 46 éves. Elég szépen keres, nem is panaszkodik. Újságot olvas, figyeli az embereket és gondolkodik a világ folyásán. Bízik az új kormányban, mert tudja, hogy ott már munkások és parasztok :rá- nyftják a sorsát Nem akarom sokáig zavarni, mert álmos. Éjjel kell dolgoznia többet, nappal csak ritkán. Az utca jellegzetes embered, Az utoaseprő, a szemétkihordó ée a kéményseprő. Az emberek tudó. másul veszik őket, csak éppen nem emberszámba. A való éle* figurái akik csakúgy mint minden ember: gondokkal, problémákkal vannak tele. ’ P. J. Mb este Mimy Blanche és Sebő Miklós a Nádorban. A szaks2ervezei már megkezdte s a munkásbíróságok megalakításának előkészületeit Könyörtelen szigorral kívánnak sajton minden árdrágítóra végre. Ennek a hibának e tanulságait és a munkástul®” majd jobban betölti hivatás mint a forintvédő bizottság. Lakatos elvtárs a további»* eimondta, bogy a dolgozók 0 örömmel veszik a munkásbír megalakításának gondolatát, elmúlt idők ugyanis azt bizony1 iák, hogy az árdrágulás azért öltött hatalmas méreteket, mert , uzsorabiróság nem állott hív® sának magaslatán A szakszervezet nem --gyszer.^ lakozott amiatt, hogy a ra® (|V során elfogott feketézőket „ futni ű rged te az ügyészség, . p dig, ha tárgyalásra került J a bíróság nevetségesen enyhe 0 { tetést szabott ki a gazdaság' hiénáira. Az árdrágítók ily«0 letek mellett természetesen vább folytatták üzelmeijret, ‘j annyira, hogy ma már az gftás mindennapi jelenség. A legutóbbi szakszervezeti ria során a rendőrség több A Magyar Kommunista Párt nemrégiben kiadott kormányprogramjában első helyen követelte a munkásokból álló bíróság meg- aiakulását, miint az árdrágítás ellen folytatott küzdelem egyik lényeges tényezőjét. Ries István elvtárs ennek megfelelően a napokban terjeszti minisztertanács elé az erre vonatkozó tervezetet. A munkásbíróság, mint ismeretes, az elnökön kfviii szakszervezeti munkásokból áll majd. A jelenlegi gazdasági helyzet, nem utolsósorban a dolgozó nép hatalmi súlya, megköveteli, hogy munkások álljanak gazdasági életünk egyik legfontosabb posztján és őrködjenek annak rendje és nyugalma felett. Lakatos József elvtárs, szak- szervezeti megyei titkártól nyert értesülésünk szerint, a pécsi szakszervezet máris megkezdte a munkásbíróság megalakításának előkészületeit. A szakszervezet munkássága jelöli ki azt a négy elvtársat, akik a rendelet életbeléptetése u*án elfoglalhatják a bírói széket. — Az árdrágítás egyik okának talán azt jelölhetjük meg, — állapi:ja meg Lakatos elvtárs, — hogy a forintvédő rendeleteket nem hajtottuk teljes egészében Közbiztonsági razzia a piacon dúltak meg, hogy kiemeljék a tö megbői • gyanús elemeket A razzia egy főhadnagy elv társunk vezetésével teljesen rendben folyt le. Aki a helyszínen le tudta magát igazolni, az már mehetett is tovább a dolgára. Az átfésül és főleg azzal a céllal történt, hogy a piacon lézengő csavargókat, fiatalkornak at és züllött nőket előállítsák. Ha az ember körülnézett a z»i- vajgó piacon, észre sem vette, hogy ott a rendőrség működik. Nem telt el hosszú idő és már is megindult a „menetoszlop“, irány: a kapitányság. Tarka sor volt, — annyi bizonyos. Egy része cigányklaraván jelleget öltött egy mé*kíhoídótékk"már ■á*0’0tt.sz.e i S!e--neTÄ a Séf mé! metkihordonak is meg „túrta tert Az utCa népe csodálkozva Tegnap délelőtt 10 órakor nagy felét. Ez aztán „igazságos“ osz- közbiztomslgi razziát tartott a J tózkodás. rendőrség a Majláth éren. — A | A „mórokat" fertőtlenítőbe irá- szombati napon különösen zsúfolt j nyitották. Nem mondható, hogy piacot 20 rendőr és 15 polgári ru- nagyon örvendeztek ennek. Ami- hás nyomozó kerítette láncba és kor egy cigánylány érdeklődött, a tér négy oldalán egyszerre in-'miért tartják őket itt, az őrtálló naplopónak” is. Attól függ, hogy mikor megy a szemétért. Ha korán reggel zavarja az elegáns házak lakóit, az előbbi a megszóli- 'ás, ha meg későn megy, az utóbbi. Néha az elóbhit mondják utóbb, de ez mér lényegtelen. Ve. szedelmesen köhög, a kisebbik gyermeke is, a nagyobb már „kigyógyult". Hogy miből? Nem kér. dezem tőle. Elárulják a «iája szé ;én azok a lilaszínű foltok, meg az a mélyről jövő köhögés. Falu. ró] jött be a városba. Azt hitte, hogy itt jobb tesz Amikor még egészséges volt r,!?4} ,le8iz- 110 kidó! a lovam?" Kétségbeesetten kérdi tőlem. Valarait magyaráztam neki. Nem szemlélte a csoportot, melyet a piac színes forgataga „produkált“. A rendőrségen két szobában kezdték meg a bekísér: 87 személy kihallgatását. Az egyikbe a nők cs fiatalkorúak, a másikba a férfiak kerültek. Mindenkinél megnézték, nem szerepelnek-e adatai a „Körözöttek Nyilván tar iájában", vagy közérthetőbben „Azsiban.“ A cigányoknál a Kolompár családhoz tartozókat alaposabb vizsgálat alá kellett venni, mert az egyik nyomozó megállapítás szerint szeretnek felesbe dolgozni. Már olyan „felesbe“, hogy a gazda dolgozik, ők meg elemelik a rendőr felvilágosította, hogy meg. lesznek mosdatva. — Mosdatva? ájáj • ■ • jái . — mondta a leányzó: A-gyermekek érdeklődnek lesz-e pofazás? — Megnyugtatjuk őket, hogy csak várakozás lesz, mégpedig arra, hogy a kiértesített szülők értük .jöjjenek. A férfiak, szobájában nagy a magyarázkodás, köntörfalazás. Próbálják « nyomozókkal megértetni, hogy miből élnek munka nélkül. Még szerencse, hogy a nyomozok nem hiszékenyek A folyosón egy gyerek, régi ismerősként köszönti a rendőröket. Volt máT dolga velük, — szenvedélyes gyümöJostolvaj. A Zólyom utca 19-ben lakik. Ez a» a ház, amelyik a legtöbb munkát adja a rendőrségnek. lnne* való „Kranya“ is a gyümölcstolvaj. Lassan elnéptelenedik a rendőrség folyosója és az előbb még tarkán gomolygó sokaság akta lett egy Íróasztalon, vágj? őrizetes egy árnyas fogdában. Sz. T. B. z:a során a renaorseg - .j, •ézőt őrizetbe ven, majd átl“ . te őket az ügyészségre. N<«“/, rap múlva azonban már sz»° lábra helyezték őket. A mUllK ^ V ír óság ezt nem engedi m ®f. ^ kíméletlenül lesújt majd &0 akik árdrágítást követnek eL Szemben reakció vélenU^Lj vei, állítjuk, hogy a munkás**»^ i'leti meg ez a nely a mert 'őket érintik leginkább ^ árdrágítás okozta gazdasági ^ hézségek. A munkásság ma a ' nagyobb bűnt az árdrájtftf"í\j(. Iái ja és ha súlyos, nel szokatlanabbal kémén)' ítéletet hoz majd, ez teszi 1 je, kr.lttá A munkásbíróság jv. jezi be nyilatkazatát Lakatos tára — könyörtelen szigort» mik majd el az árdrágítókkal Bendeusfo golyója ölte meg kötelesség® Jesftése közben Krisztié0 dór rendöralhadnagy olvtárs00^, A hős rendőr élete é* halál® aránt bizonyítéka . demokr^^n rendőrségünk hűségének és ^ zatkész kötélességváüalásé°ag^Ij. pécsi származású Krisztié0. „el dort ma délután 3 érakor jtik a Központi TemetőbenA szőlészeti klinika és a demokrácia Lapunk csütörtöki számában a Szabad szószék" rovatban egy Ma temetik dr. Doktor Sándort A Pécsi Munkás Kaszinó f. é 9 órakor tartja évi rendes tiszté előtt fél 11 órakor testületileg ré nak dr. Doktor Sándor temetésén Ugyanaznap délután 5 órakor le dr. Doktor Sándor arcképét és túrházat. A díszközgyűlés szónok es Farkas Mihály főtitkárhelyett tettel várjuk elvtársainkat és jó vi szeptember hó 28-áo délelőtt jító közgyűlését, ugyanakkor déf- sztvesz városunk nagy halottjá- á Központi temetőben, díszközgyűlés keretében leplezi avatja fel a róla elnevezett Kul- f-.: dr. Hajdú Gyula államtitkár es országgyűlési leépviselő. Szere- akaróittkat. Vezetőség. . d** Pécsibányatelepról beküldött ,^*1 jelent meg a szülészeti klirlrü^e kapcsolatban. A cikk megjel~££flfl után a klinika üzemi bír0 azonnal vizsgálatot indított az ügyben és megállapít^ hogy az ügyeletes orvos ^r! ugyan szemrehányást ‘e-uÄ az asszony későn jött be, d wjO' az időpontra, hanem az előrehaladott betegségére Lapunk keddi szároábaD ,^Lte ben ismertetjük majd a szw klinikán látottakat. SZERKESZTŐSÉGI UG^jJ szíveskedjék tarcsaT* A 29-4? TELEFONSZAMö Dr. Doktor Sándor Kultúrház | ünnepi felavatása ma, vasárnap d. u. 5 órak^j ELVTÁRSAK I A Mi Kultúrházunkat avatjuk, legyünk ott valamennyi**!. i
