Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-15 / 185. szám

' 1947 AUGUSZTUS 15 ÜJ DUNANTÜt A választások problémáival foglalkozott a Nemzeti Bizottság és mepóltapíiotía, f . ntrnftr seh A Nemzeti Bizottság tegnap dél- hIau a városháza kisgyűlési ter- *,en Klotz Alajos elnöklés-e ülést tartott. ásóként Soós Sándor (KG) . 2°ttság,i tag foglalkozott a vá- téi ^ összeírásán ál észlelt álüí- , a1°s „visszaélésekkel s ezzel laf>csolatban felelőtlen bírálatot gyakorolt ®a9a a választási törvény s "n«ak végrehajtási Tendelkezé- 8e' felett. ft r*nte ez okozza a sok zavart és Ül ^H'íéSeket, hogy a törvény, <jeúVe anln'al<: végrehajtási ren- 5^,^-Sei nem elég világosak, m. e‘eképpen lehet értelmezni és ^Varázní. y ®r,> Rezső (MKP) elvtárs hoz­ta ®;.asá!ban a megjelentekre bíz- ' öntsék el. vájjon van-e joga ^^f^fán^a^vjeni^^ Bizottság­*P«Ll© — TeL: 20—46 Tel.: 20 -46 Péntektől —vasárnaoif , auf?usztUs 15 — 16—17-íg botlotté Bronte világhírű refíérvp A low*odi árva opy nem ez östzeitá&ohnál, hettem a sváb- né’ to*1ér * <rh sero tftícs víst ■ célén h szív {Fone Évre) a szeretet és ez asszony' f'üség örőks7ér ülnve ®í,freph a* pil, Joan Fontaine és Orson Welles az ul angol drámai színészet büszkesége mre írta ■ A'deu« Huxlev Öí, ^ösár a •• es ünnepnap du 4, 6 hétköznap p P ó ünnepnap 8 érakor TSJT1--------­ni ak ezzel a kérdéssel foglalkozni, Alajos (SzDP) elvtárs azt ilyen formában tárgyalni? A törvény módot és lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy pa­naszával az illetékes szervek­hez forduljon és orvoslást 'kér­jen, ha méltánytalanság, vagy sérelem érte. A választásokkal kapcsolatos min­den munka felügyeleti és ellenőr­zési joga kizárólag a Központi összeíró Bizottságot illeti meg. Ennek menetébe a Nemzeti Bizott­ság nem szólhat bele, nem illeté­kes az intézkedésekre. A felszólalás nyomán igen éles vita indult meg. Az elnöklő Klotz jogosnak tartotta a bírálatot, mert tudo­mása szerint a Nemzeti Bizott­ság felügyeletet és ellenőrzési gyakorolhat az összeírása munká­latok felett. A végmélfc'üli vitának dir. Hídvégi Lajos (KG) jogilag megindokolt, objektív felszólalása vetett végiét, aki kihangsúlyozta, hogy egészen felesleges a kérdés ilyen értelmű tárgyalása, mert hiszen a törvény megadja a sérelmezett felszólalásának a le­hetőséget és a valóban méltány­talanságot orvosolják. Felülvizigáljék a villányi MB sztméhi Ks*zeféie'c t Bp-v­Néhá.ny beadvány ismertetésére került ezután sor. Ezek alapján a Nemzeti Bizottság tudomásul vette dr. Kelet i ügvvéd ama beje­lentését, hoav a Barankovics-párt Inczédy Dén°s-u 8. szám alatt roecjkezdte működését. Foglalkozott, a Nemzeti Bizott­ság a villányi Nemzeti Bizottság­nak azzal a tevékenységével, hogy KOROLD-MOT? iMrrr«*FK?57J!iif>T cs Periek, musrnezfiis 15 Mopfx-r’m I WSnd<*it idők lí*f szeHi fíln»»#» Kp» fapv «’2'erí‘Vm f&WíPTie*«’ két! v51i?f»liálniTi? IíAxoO Wctedeo bríd«e ^Cvertvfllápv-lrerípcíő) Főszerepből! * Rollert Taviét és Vivian Leigh H I R A ft ó Telefonelőie8y»;ée ; 16 4P Előadásod kezdete: pénteken fél 5, fél 7 én fél 9 órakor Park,gl)?, mozi Pétit-kiői—vasémaoig, augusztus 15—lt.— 17-ig: Budapesttel egvidöben- Csak 1 í éven felülieknek! Végzetes kaland f-^ánia )eghat=drra'abh filma'l'oHsa, izgalmas cselekmény. f'T-oT, erotika e, ,^sok i hétközrap 7 és 9 órakot. vasár- é5 ünnepnap 5. 7 or^k^- •»., ,.in’,í e’őadá' a Desnkó Pistes JÓN! A fJ 1 !hfllMSZI,,H*z i TELEFON: ?8 0Q, 32AM Z’uruszíus 15-18—17 w péntek—szombat—vasárnap s ;sü* S személyes íe lépte WRRA: a világvárosok érthetetlen, titokzatos, megcsodált 6 attrakciója kézügyességével bámulatba eiti a nézőt "°Rra • a zíebmetszók királya Ezt negelőzi szellemes finom francia film hét élfsahéls )Sí«reriői. ; Roimu, Elvire Popescu, Jules Ber.y, Micheliné °ies!e és Pipó, a kisku ya ** O TJ JJ jf* íizájz szemelve' fellé'’ * "ír* mí!«o»rregvá'lá- ----- ín-. «-« fit tár k'ő*«dásek kezdete béiV-öznan ■€> — ß 'ra^or Ü-iUP'« és mt-nií' áj -r- S ß o|,al/ri' HÄTOSFÖGAT ION! mentesítési igazolványok kiállí­tásával foglalkozik. Miután ezeket egészen illetéktele­nül adja ki és mert tulajdonosaik nem ^ a kitelepítésnél, hanem most a választási összeírásoknál hasz­nálják fel, az ügyek felülvizsgá­lására a legrövidebb időn belül albizottságot küldenek ki. Első­sorban megvizsgálják a villányi Nemzeti Bizottság személyi össze­tételét, mert olyanok is helyet foglalnak ott, akik a rendelkezések értelmében nem lehetnének tagok. E*ész határol? termésé' teszik 'önh*e a v dts^ Szűcs József (MKP) elvtárs foglalkozott ezután a Cserdi és Helesfa környékén elterülő erdők­ben veszedelmes mértékben elsza­porodott és a termést katasztrofá­lis mértékben fenyegető vadak problémájával. Elmondotta, hogy annyi arrafelé a vaddisznó és a szarvas, hogy egy kiatasztrális hold földet már, még 25 kg kuko­ricáért sem akar senki sem bér­bevenni, mert az erdőkből kijáró vaddisznó- és szarvascsordák egyetlen éj­szakán egész határokat legel­nek le. Kérte, hogy a Nemzeti Bizottság a legsürgősebben keresse meg az illetékes vadásztársaságokat, vagy tegyen felterjesztést a kormány­hoz, hozzon intézkedést a károk megszűnt elésére. Tűrhetetlen ugyanis, hogy senki nem törődik azzal, ki fizeti meg ezeknek a parasztoknak a kárát és kényte­lenek még ma is minden védelem nélkül élni, mint a szolgabírák világában, amikor azért nem pusz. tították a vadakat, hogy minél több legyen s az ígynevezett „kör­vadászatok" jó eredményt hozza­nak. Véget kell vetni ennek a tarthatatlan helyzetnek,. Vagy ve. ayék körül az erdőt megfelelő dróthálóval, hogy a vadak ne jár­hassanak ki, vagy pedig gondos­kodjanak mértéktelen szaporodá­suk meggátlásáról: irtsák őket. A Nemzeti Bizottság egyhangú­lag elfogadta a javaslatot s a Termelési Bizottsággal, valamint az alispánnal karöltve a legsür­gősebben megteszi felterjesztését a kormányhoz. A mi ielHWeinh: Dr. Hajdú Gyula aki negyven esztendő óta harcol a bényási öltért és a dolgozok jobb életéért Egy cszt~yhotccs é'e e Hajdú Gyula elvtársat nem kell bemutatnunk olvasóinknak. Egyik legnépszerűbb ember Pécsett és Baranyában. 1907-ben csat­lakozott a szocialista mozgalomhoz. Megszervezte a bányamunká­sokat, ez volt az ország első bányászszervezete. A Károlyi forra­dalom alatt a Nemzeti Tanács titkára volt. A szerb megszállás alatt többször letartóztatják. Kiszabadítására 21 napi általános sztrájkba kez­denek a bányászok, a munkások, a tisztvise­lők és kereskedők. A szerbek kénytelenek ki­engedni Hajdút és fo­gadják a munkásság de. putációját. Visszaállítják a magyar közigazgatást. 1919-ben Hajdú elvtárs a 44. vörös dandár po­litikai vezetője és Ba­ranya kormányzótanácsi biztosa. A magyar taná. csők összeillésekor az országos ellenőrző bi­zottság tagja. A forra­dalom után Olaszország­ba emigrál, de a bányá­szok követelésére haza­jön. Később ismét emig­rál. Bécsben, Oroszor­szágban. Olaszországban, végül Franciaországban él. 1945-ben tért vissza Pécsre. Nemzetgyűlési képviselő lett. A parlamentben is megmaradt a pécsi munkásság, bányászság, baranyai parasztság szószólójának. Körülbelül féléve nevezték ki iparügyi államtitkárnak. Erről a munkájáról beszélgetünk vele. Al amiiikár, aki személyeién lopod «tíndpí?" if Pécsi díák~e!v?árs «rsTŐi?os s?kcrc A kereskedelem és szövetkezet­ügyi minisztérium országos pályá­zatát Tertinszki Edit elvtárs, a Pécsi Városi Kereskedelmi leány­középiskola most érettségizett nö­vendéke nyerte ,,A nő szerepe a demokráciában" című dolgozatá­val. HIRDETÉS ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK tárcsázni A 29-50 TELEFONSZAMOTI — Felügyeleti jogkörömhöz tar­tozik a bánya, az energiaforrások é9 az ipari szociálpolitika. Ezen hivatalos teendők mellett azonban a hivata’heli működésemnek na­gyon jelentékeny részét foglalják el az ország minden részéből jövő megkeresések, amelyekben az iparügyi minisztérium keretébe tartozó egyes dolgok, kérelmek, panaszok, indítványok elintézésére kiérnek fel. Mivel rendszerré tettem azt, hogy min­den jelentkezőt kivétel nélkül fogadok, a kérelmezők óriási tömege szo­kott naponta felkeresni és titká­rommal együttes erős munkát kell kifejtenem, hogy az egyes üqvek állásáról meggyőződjünk és lehe­tőleg kedvező elintézést biztosít­sunk. Természetesen Pécs és vidéke áll elsősorban azok között, akik ügyük elintézése dolgában hoz­zám fordulnak és ha nem is lehet minden kérel­met teljesíteni, alig hiszem, hoqy bárkinek is panaszra lenne oka abban az irányban, hogy nem ta­lál megértő fülekre. MA IS ELSŐ PROBLÉMÁNK: A BÁNYÁSZOK — A bányászati vonalon — folytatja Hajdú elvtárs, — az álla­mosítás kérdése, az államosított üzemek jómederbe juttatása és az állami tulajdonba vett bányák volt tulajdonosainak kártalanítása azok a kérdések, melvek elsősor­ban foglalkoztatnak. Száz és száz részlet vár megoldásra és a bá- nvaüzemvezetés temérdek prob!é: máját kell áttanulmányozni, megl tárgyalni értekezleteken és saját elhatározásból eldönteni, hogy elérjük a célt: az állami bányák egyrészt termelés szempontjá­ból feliilmnlják a múlt termelé­sét, másrészt üzemvitelük az állam javára mentői gazdaságo­sabb legyen. Nem tartunk még ott, hogy de­ficitmentes 'legyen ez az üzem­vitel, különösen azért nem, mert a szén árát általános iparpolitikai j okokból távolról sem emelték a 1 békebeli saénárhoz képest olyan mértékben, mint « szénbányászat szempontjából szükséges cikkek árait, die mégis a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy a szervezet tökéletesítése, az üzemvitel racio­nalizálása és különösen a három­éves terv keretében megvalósí­tandó mechanizáláson keresztül a deficitet lecsökkentsük és vé­gül eltüntessük. A FALVAK VILLAMOSÉ TÁSÁÉRT — Kidolgozás alatt áll most az eröcentráíék államosításáról szóló- törvény végrehajtása. Fontos és erős munka lesz a falvak nagy számának elektri- fikálása, amelyre vonatkozó ter­veket és munkálatokat ugyan­csak felügyeletem alatt álló egyik osztály végzi. — Az államosítás keretében vé­gül a bauxitbányák és alumínium­ipar államosítását most készítjük elő, ezzel legközelebb törvény­javaslattal lépünk az ország­gyűlés elé. — Az ipari szociálpolitika te­rén a munkások bérének, szabad­ságának, üdültetésének kérdése, a balesetelhárítás, a tanoncok jog­viszonyainak és. a tanoncotthonok felállításának problémái azok, melyekkel elsősorban foglalko­zunk és amelynek terén jelenté­keny reformokat kívánunk a há­roméves terv keretében is létesí­teni. Meg vagyunk győződve, hogy a munkaerőgazdálkodás és az ipari szociálpolitika terén ha­marosan Európa ezen a téren vezető államai között foglalunk helyet, — fejezte be Hajdú Gyula elv­társ. * Hajdú Gyula elvtárs ma is az, aki 40 évvel ezelőtt a munkás- mozgalmakhoz csatlakozott. Rang és pozíció nem térítették le ma. ga elé tűzött céljának útjáról. Ma is a dolgozókért harcol. A MKP pécs-baranyai képviselő- jelöltjei között a második: új országgvülésünkön is a magyar dolgozók, elsősorban választói, a pécsi és baranyai dolgozók érdekeit fogja képviselni.

Next

/
Thumbnails
Contents