Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-02 / 174. szám

2 f—r OJ DUNÁKTÓL ÍS47 AUGUSZTUS I Mindtiinsp 4ál@I©lt 10—I? és délután 8—8 éra között választás! tanácsadó a MKP székházában [Rákóczi-űt 68) Bármi észleleted van, fordulj oda! A kisiparos, a kiskereskedő is dolgozó! Az anyaghiánnyal küzdő műheryehbe nyersanyagot, a lorgalomnélhüli üzletekbe vásárlót hoz a hároméves terv A kisiparossal és a kiskereske­dővel szemben igen sokan téves véleménnyel vannak. Azt hiszik, hogy a kisiparos és a kiskeres­kedő is kapitalista. Ebből adódik aztán az a félreértés, hogy a kom­munisták a kisiparosok és kis­kereskedők ellenségei lennének. Semmi sem elítélendőbb és hely­telenebb, miint ez a nézet. A kisiparosok és kiskereskedők dolgozó és sokszor nélkülöző kisemberek, akiknek érdekei nem a kapitalistákkal, hanem a munkásság és a parasztság ér­dekeivel azonosak A kisiparos legnagyobb ellensége a nagytőke, a kartells a kiskeres­kedő legnagyobb ellensége a tő­kés nagykereskedő Amikor tehát a Kommunista Párt a nagytőkés vállalkozó és a tőkés nagykereskedő ellen harcol, a kisiparosok és kiske­reskedők érdekeit védi. Mindkét rétegnek legnagyobb problémája az anyaghiány és a magas adó. Az anyaghiány oka a háború okozta nehézségeken ki. vü'l elsősorban az, hogy az Anyaghiivatalban a GyOSz embe­rei ülnek. Pártunk követelj tebát, bogy az Anyaghivatalban a kisiparosok képviselője is kapjon helyet. Az adóterhek csökkentése terén komoly eredmény az adóközösaé- gek rendszere, amelyet Antos elv- társ, pénzügyi államtitkár léptetett életbe. De amellett követeljük, hogy az adóterheket fokozottabb mér­tékben hárítsák át a nagytőké­sekre. A kisiparos sem él jobban a munkásnál Ha k ember kisiparosokkal, kis­kereskedővel akar beszélni, akikor menjen a külvárosokba, de lehe­tőleg a Budrai külvárosba, üzlet, műhely, egymás hegyéin-hátán. Az üzletek és műhelyek ajtai mögött gondterhelt arcok. Egyforma gond teszi ezeket az arcokat terhessé: üzletbér, adó, gyerek, megélhetés. Az egyik kapun viharvert tábla: kosárfonó az udvarban Parányi udvar, kopár, barátság­talan. A műhelybe lépcsőn kell felikapaszkodni: a lépcső egyik ol­dalán a nyersanyag, másik olda­lán maga a műhely. Ahogy belépünk, erős vessző­szag üti meg az orrunkat. A ko­sárfonó éppen dolgozik. Virág- kosarat fon. Nem kell sokat kér­dezni, szívesen beszél. 1939 óta dolgozom önállóan, egy segédem van. Heti 64 forint a keresete, az enyém körülbelül száz. De ebből rengeteg a kiadá­som. üzlet bér----------«0.— Ft La kbér--------------43. - Ft Ad ó--------------121-40 Ft Ös szesen: 224.40 Ft — Persze, a kisebbeket is kell számolnunk: vizdi j, villanydíj, közmunkaváltság, stb. Ha ezt a négy-ötsizáz forintból levonjuk, igen kevés marad. Ebből öten élünk meg, illetve kellene megél uünJk, de persze, nem lehet. A feleségem otthon varrást vállal _és az anyósom a piacon árusít kész kosarakat. Ezzel toldják ki a szű­kös pénzt, ami a háztartásra jut. — Nyersanyagot Szemtlőrinceu vásárolok a Közjóléti Szövetke­zettől. Az ősszel vettem mázsán­ként 25 forintért zöldvesszőt. Mire ezt felhasználhatom, 60 forintba .kerül. Most azonban tudok majd venni száraz állapotban vesszőt 50—55 forintért. így több lesz a hasznom, nagyobb darab kenyérre jut a családnak. — Nincs másra szükség, csak egy kis pénz volnál Már alig vá­rom, hogy a hároméves tervvel meginduljon az építkezés, meg a munka, akkor nekünk is jobb lesz; ha a munkások keresnek, akkor tudnak vásárolni. A lépcsőn lefelé a kosárfonó mester lányával találkozunk. Ebé. det hoz. Bableves, lecsó. — De csak az édesapámnak van lecsó, — mondja, — mi ott­hon babfőzeléket eszünk, ö azon­ban itt a fülledt, meleg műhely­ben nyáron nem tudja megenni. Arra meg, hogy mindannyian le­csót együnk, nem telik. * Tegnap megindult a hároméves terv. Már az első hónapokban emeli az életszínvonalat. Bizto­sak vagyunk benne, hogy nem kell a kosárfonó családjának 33 fokos hőségben bablevest és babfőzeléket ebédelni többé. lót és most nem törődnek vele, bogy a szegény munkások nem tudnak eltenni télre egy kis kajszilekvárt. Az ő éléskamrá­juk tele van, — Javulás csak a termelés fo­kozása után várható. De ugyan akkor ellenőrizni kell a gyároso­kat is, hogy ne legyen tisztesség­telen hasznuk. A hároméves terv, azt hiszem ezt is célozza. Én csak azt tudom mondani: Miért nem volt eddig is tervünk, ami szerint sokkal gazdaságosabb lett volna a termelés? — Jobb későn, mint. soha! — búcsúzott tőlünk a kiskereskedő. De mi érezzük, hogy a három­éves terv még így sem késett el. Tegnap elindult megváló' sítása és a befejezéskor bárom év múlva, talán már nem Is em lékszik majd rá senki, hogy mi lyen gondokkal is küzdöttünk megindulása előtt. Sz. E Ma este l/,9 órától Magyartáncén Nótaesi a Városi (Ba'oltány) fürdőben Műsor után tánc reggelig Zene „Eambi“ Ä honvédség a Terv szolgálatéban A magyar demokrácia két és fél esztendeje alatt a magyar nép a közélet minden terén, így a honvédségiben is érvényesítette azt. a jogát, hogy beleszóljon sa­ját sorsának irányításába. A Hor- thy-idők rettegett honvédegyen- ruhája ma már szeretetet ébreszt a dolgozókban, ma már tudija a magyar nép, hogy a hadsereg a nép hadserege, amely kész meg­védeni a demokráciánk eredmé­nyeit., nemzeti függetlenségünket minden külső és belső ellenség­gel szemben. A ma meginduló hároméviéi­tervben a honvédség is vállalt feladatokat. A végcél az, hogy a hadsereg összetétele száza­lékarányban is bfven tükrözze a magyar nemzet osztályössze- tételét. Az első feladat tehát: feltölteni a tisztikart munkás és parasztszár­mazású tisztekkel és helyet biz­tosítani! a haladó értelmiség szá­méra is, olyan arányban, amilyen­nel az ország lakosságában szere­pelnek. A dolgozók bevették az arisztokrácia sasi észkét A demokrácia tisztképzó iskolá­ja, a Kossuth Akadémia, a volt királyi Ludovikg Akadémiát, vál­totta fel. A Ludovikát a magyar urakkodőosztály valamikor saját sasfésakének nevezte, ahová nem léphetett be más, mint a saját el­kényeztetett, legtöbbször tehetség­telen, eipuíhult fiatalságuk, — akik mindenre alkalmasak voJt- tak, csak arra nem, hogy kemény, fegyelmezett katonákká legyenek. Akkor azonban sem az volt az elsőrangú cél, hogy fegyverforga­tásra alkalmas tisztikart teremt­senek. Az általuk nevelt tisztikar fő- feladata az osztályelnyomás biz ■ tosftása volt, A Horthy hadsereget nem függet­lenségünk védelmére, hanem dol­gozóink ..fékentartására'' képezték kJ. Fejkendő, munkásruha az egykori Ludooikán Érdekes látvány fogadta ma ai Halkért és ünmeplőruhés mun réoi növendékeket a Ludovtkaj kásemberek ölelik magukhoz a épületében. Az Akadémia meg-j boldog, kipirult gyermeküket, nyitása előtt felvételi vizsgákra j akik a felvételi igazoló Iratot gyülekeznek a jövő tisztjei. A , szorongatják a kezükben. várótermekben egyszerű, fejkendős paraszt nénikék izgulnak a vizsgázó Aki munkásoknak ad el, nem nyerészkedhet Szép, nagy űriét a Kossuth La­jos-utca végén TÓTH PÉTER FŰSZER­ES CSEMEGEKERESKEDÉSE Nagy, gondosan rendezett kirakat, bent Ízléses, tele polcok, változa­tos áru vár a vevőkre. De vevő csak ritkán jön. A tulajdonos üzleti könyveket vesz elő, úgy mutatja nekünk hogy milyen kevés a jövedelme Havonta átlag 600—700 forint. De ebből kell kifizetnie a 217 forin­tos adót, 240 forintos üzlet, és lakbért, meg a többi hasonló kötelezettségét Megélheté&Te alig marad. Dol­gozni azért kell, többet, mint bár­mikor. A mi vásárlóink szegény mun­nincs, minket okolnak érte igen sokan. így voll például az ecettel. A pécsi gyáraktól nem kapunk, állítólag tőkehiány miatt, nem tud­nak gyártani. Most aztán Pestről hozatunk rengeteg kiadással, A gyárosok csak a puszta vasúti költséget fizetik, minden más fel­merülő költséget nekünk kell vál­lalnunk. Alig 13—14 százalékot keresünk az eceten. — Vagy nézzük a cukor esetét. Az egész városban nem lehet cuk­rot venni, mert a cukorkészlefeink fogytán van­nak és ami van, azt a cukorka­gyárosok vásárolják fel, akik többet tudnak fizetni érte. Most a cseh cukorból valószínű­leg csak a jegyre tudják majd kiadni a cukrot, szabad cukor nem lesz. (A G. F. tegnapi közlése szerint, ez a megállapítás téves. Szerk.) Véleményem szerig! nincs 200.000 pár bakancs, 1.200.000 méter textil hétül kiosztásra a parasztság között az UFOSz és a FÉKQSz ellenőrzése melleit Hírt adtunk már arról, hogyhogy haladéktalanul orvoslást, ke. augusztus hónapban 200.000 pár j lessenek a belügyminiszter elv- bakancs kerül piaci forgalomba egységesen 75 forintos áron. Ezzel a szokatlan olcsó és jóminőségü baka ucsak dóval elsősorban a nincstelen dolgozókon, a szegény- parasztságon és a kubikusokon akarunk sekiteni. A Gazdasági Főtanács legutóbbi ülésén részletesen foglalkozott a típusba kanos ok kiosztásának mi­kéntje felől. Határozafilag ki­mondta, hogy a bakancs vásárlására vonat­kozó utalványokat, a községi elöljáróságok adják ki az UFOSz és' a FÉKOSz ellenőzése mellett. kasok, kistisztviselők, — mondja. VHNHPMMPEMH — akiknek nem telik nagy be | is. szükség szabad cukorra, ahe- vásárlásokra. Egy deka paprikát| iyett inkább, — ba van fölösleg, vesznek, harminc fillérért sót, — emeljék föl a fejadagot (Ez harminc fillérért sőt 10—15 deka mézet. Ezt sokkal nehezebb kimérni, mint a nagyobb mennyiséget. Dolgozunk, anélkül, hogy hasznunk lenne belőle. is megtörténik a G. F. határozata szerint. Szerk.) Most tavasszal volt szabad cukor, de csak a gazdagok tudtak venni, — Amellett persze, ha valami1^ azok összevásároltak 20—30 ki­A kapott utalvány ellenében a Hangya szövetkezet köteles a megállapított áron a bakancsot kiszolgáltatni. Ez a nagyfontosságú határozót azt jelenti, hogy a dolgozó szegényparasztság két nagy érdekvédelmi szervezete hozzájárulása nélkül, vagy an­nak ellenére, egyetlen község elöljáróságának s™ szabad ki­adni a bakancsutalványokat. Az UFOSz és a FÉKOSz közben­járása és működése biztosítéka annak, hogy az olcsó áru bakancs csakugyan az arra rászoruló sze gény és nincstelen parasztság ke­zébe jusson. Ezek után már csak az UFOSz és a FÉKOSz helyi szervezetein múlik, hogy éljenek is a rendelet nyújtotta lehetősé gekkel. Vigyázzanak tehát az el­lenőrzésre rendelt szervek, hogy a községi elöljáróságok a rendele­tét valóban végre is hajtsák Ahol esetleg kifogások merülnek fel az elöljáróságok működése el­len, azonnal jelentsék ezt at UFOSz és a FÉKOS« központjába, társnál. Itt tartjuk szükségesnek meg­említeni, hogy az augusztusban a dolgozók piacára kerülő 12 millió méter textil 10%-a, tehát több mint ©gv millió méter a községi földműves szövetkeze­teken keresztül kerül lebonyolí­tásra. A GF muiyieti ütésén újabb árleszállításokat is határozott, el, A GF felszólította a pénzügyim nisiztert, hogy javaslatot terjesszen elő a só és a petróleum árának a további leszámítására. Ezek a fontos határozatok és cselekedetek élő bizonyítékai an­nak, hogy a hároméves tervben a parasztság érdekében a MKP ál­tal felállított követelések nemcsak szépatibangzó tervek maradnak, hanem megvalósult, befejezett té­nyékké válnak. Mérnök-Napok Pécsett Augusztus 9-én és 10-én a Ma­gyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Pécsett torija országos titkári értekezle­tét, amelyre kb 30 városból ezidő. szerint 50-en jelentkeztek A megérkezik « Szakszervezet itteni csoportjának vendégei, s így gon­doskodnunk kell úgy ellátásukról, mint szállásukról. Felkérjük első. sorban kartájainkat és azontúl az ügy iránt érdeklődőket, akik 2 éjszakára szállást tudnak adni, hogy legkésőbb folyó hó 5-ig, er­ről Szakszervezetünket (Apáca u. 8). értesíteni szíveskedjék. Vendégeink folyó hó 8-án, pén­teken este érkeznek és előrelát­hatólag 10-cn távoznak. Az első tanári értekezlet most, a hároméves terv megindulása idején jött össze. Révay József ezredes elvtárs és a tanári kar többi tagjai is mind a haladó ér­telmiség demokrata múltú, nép- szerető elemeiből kerültek ki. „A hároméves terv befejezésére felavatjuk az első Kossuth Aka. démiás tisztgen érádét” — mondja Révay ezredes elvtár«. Ezek a katonáik tűzön, vizen ke­resztül megvédik a hároméves terv eredményeit. Mit nyújt a hároméves terv azoknak, akik védik A mai napon nagy öröm van a honvédségnél. Ma jött ki a ren­delet, amely véget vet az eddigi nyomorúságos állapotnak és meg­indítja azt. a folyamatot, amely * hároméves terv végén a békebeli­nél lényegesen magasabb életszín­vonalat biztosít a hivatásos tiszt­helyetteseknek és tiszteknek. A mai napon született meg a* első fizetésrenderés, amely 20%-kjl emelj az eddigi bére­ket és pútdíjakat. Felelős helyről nemrég hang­zott el a következő kijelentést „A hároméves terv végén a be­vonuló újonc jobb és bővebb rU". házati ellátásban részesül, mint amilyennel egy jómódú teitilke- reskedő Iáit ja el magát. Az első intézkedések már érez­tetik, hogy ez a humoros mellék- ízű mondat reális elképzelésekből született. Mióta sikerült eltávolítani a a honvédségből a reakciós, kor­rupt gazdasági vezetőket, azóta nem Is lehet rongyos katonát látni az utcákon. Elegáns zsávo! y nadrágban, kif°' gástalan khaki ingben járnak * katonák és a téli bakancs és legiruha ellátásukra is történtei* Intézkedések. Mire végetér a há­roméves terv, a munkások és P4" rasztok katonafiai olyan körül­mények között szogálfhatják az ot~ szágot, amilyenre történelműt»* során még nem volt példa.

Next

/
Thumbnails
Contents