Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-05 / 176. szám
n 19« AUGUSZTUS « OJ DUSÁNTÓL választási tanácsodé a MKP székházéban fRákóczí-út 68) Bármi észleleted van, fordulj oda! A kisiparosok és kiskereskedők a háromeves terv oszlopai lesznek Ha'du Gyű*a államtitkár elvtársat ünnepelte a pécsi kisiparosok és kiskereskedők nagygyűlése Szombaton délután fél 7 órakor tartotta a Magyar Kommunista Párt iparos és kereskedő nagygyűlését. Az érdeklődők tömege zsúfolásig megtöltötte a Munkás Kui túrház nagytermét. Kovács Szilveszter ipartest, elnök üdvözlő szavai után hosszantartó taps közepette lépett a mikrofon elé dr. Hajdú Gyula iparügyi államtitkár elvtájrs. Két évvel ezelőtt is választott az ország — kezdte meg nagyhatású beszédér Hajdú elvtárs. Pártunk, a Magyar Kommunista Párt eltérően egyes pártoktól már akkfír olyan célkitűzéseké! lépett a magyar politika terére amely politikát teljesen meg is valósította. Mi akkor sem csábítottunk senkit, ma sem. Mi kommunisták, amit akkor Ígértünk, azt teljes egészében meg is valósítottuk. — A mostani választásokkal kapcsolatban csak azt kérjük minden választótól, hogy ne az ígéretek alapján döntsék eli. hogy kire adják a szavazataikat, hanem a tényeket vizsgálják Dolgozunk a valóságban, dolgozunk fizikai téren és elméleti téren egyaránt. Ahol nem tudtuk megvalósítani azt, amit terveiz. tünk, annak oka, hogy a kommunista pártot nem tette a múlt választás erőssé. , A kisiparos, a kiskereskedő is dolgozó! A kiskereskedők és kisiparosok nemcsak szakmi munkások, ha nem polgárok is, tehát kettős minőségűek. Először állampolgárok, aztán Iparosok és kiskereskedők. A ké tényező szorosan összefügg egymással. A felszabadulás megadta a lehetőségét, hogy a magyar nép maga döntsön saját sorsa felett. Már most azt akarja-e a nép, hogy a régi úri világ maradjon, vagy a dolgozók világa valósuljon meg? A múlt választás nem adott tükörképet a magyar dolgozók akaratáról. A reakció döntő befolyásra tett sízert ezen a választáson. A koalíciós pártokba, így elsősorban a Kisgazda pártba befurakodó reakció minden igyekezetével azon volt, hogy h demokrácia, ezen keresztül pedig a Kommunista Párt terveit meghiúsítsa. Mi, kommunisták, szavakkal, elvekkel, tettekkel és munkával dolgoztunk a reakció letörésén. Hogy aránylik tehát a kisiparos és kiskereskedő a Kommunista Párthoz? A kisiparos éppen olyan dolgozó, mint a bányász, a paraszt vagy a tisztviselő, tehát a dolgozók társadalmához tartozik. Mint mindenki, aki az ország szempontjából hasznos, jó munkát végez. Mi kommunisták a dolgozók érdekében alkottunk törvényeket, nem feledkeztünk meg.ták a dolgozók államát akarjuk tehát 0 kisiparosokról és kiske-1 kiépíteni, és őszintén, becsülete- reskedőkről sem. Mi, kommunis-1 sen a demokráciáért dolgozunk. A kommunisták a kisiparosokért és hishereskedőhért Nézzük csak mit dolgoztunk eddig, mit tettünk eddig a demokráciáért? Földhöz juttattuk a parasztot. (Taps.) Évszázadokig csalták, ámították a földosztás meséjével. A Kommunista Párt tette lehetővé, hogy á paraszt végre gazdája lett a földnek. Ezzel a kisiparosok és kiskereskedők érdekeit is szolgáltuk. hiszen mások a vásárlási lehetőségei a parasztnak, mint a múltban cseléd vagy napszámos korában. Nyilvánvaló tehát, hogy a földosztással a kiskereskedők és kisiparosok érdekeit is néztük. Megindítottuk a termelést. Gyáraink a háború után álltak. Nem volt munkaalkalom. Mi voltunk, a Magyar Kommunista Párt, akik hirdettük, hogy nincs cipő, nincs ruha, nincs kenyér, habár dolgozni mégis kell. Ez a Programm nem nagy népszerűségnek örvendett, ezen keresztül mi sem voltunk népszerűek. Nagyszerűen működött a reakció. A demokrácia és a Kommunista Párt kontójára akarták Imi azt, amit ók idéztek eló. Mi ekkor is' dolgoztunk. A vasutat élcsapat kommunistáik hozták rendbe. Szén kellett. A szenet kommuoista bá nyászok termelték. Es' a termelés folyt. A lerombolt gyárak helyén ma máj virágzó üzemek működ1- ] nek és máz majdnem ott láttunk.! hogy elértük a háborúelótti békeévek termelését. A termelésből profitál a dolgozók egész társadalma. Rendibehoztuk a pénzt. Rákosi Mátyás, a mi vezérünk múlt év májusában kijelentette, hogy meg teremtjük a jó pénzt. A perrvik- tori beszédek ezerszámra hangzottak el az országban. A „demokraták" alibit akartak igazolni arra az esetre, ha netán nem sikerülne a j,ó pénz és haboztak, várakoztak. Mi kommunisták nemcsak hirdettük, hanem meg is teremtettük a jó pénzt. A jó pénz után Rákosi Mátyás bejelentette, hogy 1947 augusztus elseje ugyanolyan történelmi dátum lesz a demokrácia életében, mint volt a 46-os. A hároméves terv védi a dolgozók iula'doná Most indul a hároméves terv. Termelésünk fejlődött, de a dolgozók rosszul éltek. Jobb a helyzetük, mint két évvel ezelőtt volt, de még mindig nem jó. Az inflációt a dolgozóknak kellett megfizetni, a hároméves terv költségeit a gazdagok fizetik, Hogy a dolgozók élete jó legyen, kidolgoztuk a hároméves tervet. A hároméves tervben a fő gondolat, a fő elv: emelni a dolgozók életszínvonalát. Kultúra, kórház, gyár, befektetés kelll Az ehez szükséges pénzt, a hároméves terv árát a vagyonosoknak kell megfizetni. Az ó kezdeményezésükre é(s érdekűikben folyt a háború, miattuk van ebben a helyzetben az ország, fizessék meg ok a taipraállítás költségeit. Fizessenek a 75 ezer forinton felül rendelkezők. Nem érintjük evvel a kskereskedók és kisiparosok érdekeit, mert kevés kiskereskedő és kisiparos rendelkezik Ilyen összeggel. Nem bántjuk a dolgozók magántulajdonát sem a hároméves tervvel, hanem ellenkezőleg minden védelemmel ellátjuk. A magnátulajdon elve alapján állunk, hiszen a felszabadulás után 700 ezer parasztot tettünk tulajdonossá. Ellenben az inflációs vagyonokat. el akarjuk és el is fogjuk venni. A reakció a hároméves terv ellen a dolgozók nyomorúságára spekulált. Az összeesküvések után most gyújtogatnak. Mi mindezek ellenére megvalósítjuk a hároméves tervet. Mit jelent a kisiparos számára a hároméves terv? Három év alatt kétmilliárd forintot költünk építkezésre. Tatarozunk, építünk iskolákat, kórházakat, munkásJakásokat és középületeket, Ezzel kapcsolatban 35 iparág örül az építkezésnek Az állami és .középitkezéseknél éltp röljük a közélet rákfenéjét, a korrupciót. A közmunkák kiadása'' tiszta módon történjék. Azt akarjuk, hogy érvényesüljön az, aki dolgozni akar. A kisipar kapacitását 150%-ra emeli a hároméves terv. Gondoskodunk arról, hogy az anyag- ellátás jó legyen. Pécsi vszony- latban a kiskereskedők 6—7 millió hitelhez jutnak. Azt akarjuk, hogy a hitel ne gond forrása legyen, hanem jólét lorássa, tehát ne uzsora -feltételkehez legyen kötve. A hároméves tervnek oszlopai lesz. nek a kisiparosok és kiskereskedők. Mi kommunisták, a választáson nem a reakció szavazatára appel- lálunik, hanem a dolgozókéra, és ha a dolgozók jól megfontolják, hogy kire adják le a szavazatukat, akkor nem kétséges, hogy a Magyar Kommunista Párt megduzzadva/kerül ki a választásokból A nagyszámú hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazta Hajdú elvtárs beszédét, majd Szirmai elvtárs emelkedett szólásra. Beszédében rámutatott a dollár, kölcsönök igazi okaira és megállapította, hogy csakis a saját erőnkből kell, hogy talpra állítsuk az ország gazdasági életét. „Pécsi Őszi Vásár és Kiállítás" 31 ~ Ipari es kereskedelmi kiállítás és vásár: Fémipari *« a k iskola ős Nagy Lajos elemi Iskola Mezőgazdasági és tenyészállat-kiálHtás és vásár; Volt tusórsógi laktanyáit Virág-, gyümölcs-, szőlő- és borkiállítás és vásár; Belvárosi Kath. Bőr Kiállítás és vásáriroda; Fémipari snakIskola Telefon: 23 28. 50 %-os vasúti kedveamény Gerő Ernő: Hónapokon belül nem lesz munkanélküli az országban A MKP törökszentmiklósi nagygyűléséin Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mondott beszédet. A Kommunista Párt nem ígérget — mondotta —. hanem fáradtságot és áldozatot nem kímélve, ott segít, ahol tud. Gerő elvtárs ezután közölte, hogy a Szovjetunióval történt megállapodás alapján már a közeli napokban megkezdik az 50 ezer sváb és elsősorban a/ 50 -200 holdasok kitelepítését, hogy minél több föld jusson a földjeién magyaroknak. „Arra törekszünk, hogy hónapokon belül ne legyen munka- nélküli az országban. — mondotta. Szombathelyen szombaton a MKP értelmiségi gyűlést tartott. A gyűlésen Molnár Erik népjóléti miniszter, aki Vas megye listavezetője, hangsúlyozta, hogy a múltban a magyar értelmiség kiszolgálta az uralkodó osztályokat. Ennek ellenére alacsony színvonalon maradt, miközben abban az illúzióban élt, hogy ő is az uralmon lévökhöz tartozik. Ez az ábránd gátat emelt az értelmiség és a dolgozók közé Nekünk szükségünk van az értelmiségié nélkülük a hároméves tervet megvalósítani nem lehet Hasonló értelemben beszélt R é- v a 1 József, a „Szabad Nép" fő- szerkesztője a MKP kiskumrioroz»- mai nagygyűlésén. Vállaljuk a vádat — mondotta többek között —, hogy osztály- párt vagyunk, mert. mi valóban a kétkezi dolgozóknak, az ipari és mezőgazdasági munkások osztályának pártja vagyunk. De kezet nyújtunk a nemzet minden rétegének, a kisiparostól a tanárig a kiskereskedőtől az értei- séglg. Egyek vagyunk, és egy«1 akarunk, népi demokráciát, a dől. gozók boldog Magyarországát — fejezte be beszédét Révai JózsefMcs: tüzet szüntess! Indonéziában Batáviából jelentik: | A holland indonéziai helytartói kiadta a parancsot az indonéziai j holland katonai hadműveleteknek! augusztus 5-re virradóra vaíó megszüntetésére, A holland kormány ezzel az intézkedéssel nem várta be, hogy a biztonsági tanács hivatalosan is eljuttassa hozzá határozatát. A holland kormány hifik abban, hogy az Egyesüli Államok körzve.titése meghozza * viszály békés rendezését. • Batáviából jelentik: Az ipdonéz kormány felkérte a biztonsági tanácsot, hogy eile0' őrizze a hadműveletek megszüntetésére irányuló utasítások végrehajtását. Új színnel gazdagodik Pécs kuHurélete Rendszeres heti házihangversenyek az Üdülőben a legkiválóbb pécsi és fővárosi művészek közreműködésével Mióta a város házikezelésbe vette az Udiüllő-szállót, a város idegenforgalma annyira fellendült a megfizethető árak folytán, hogy az, aki szabadságának néhány napját a Mecsekben kívánja el,tölteni, kénytelen előre gondoskodni helyről, mert a szobák hetekre le vannak már foglalva. De nemcsak idegenek, hanem a pécsiek is szívesen keresik fel esténként az Udültó-száliót, hogy a reikkenő hő- ség után kicsit, fel üdülhessenek a mecseki erdők ózondús levegőjében. Az Üdülő-szállónak ez a szokatlan látogatottsága adta azt az ötletet Sirio Piovesannak, városunk most már világhírű hegedűművészének, hogy külföldi mintára, legalább hetenként bázih-angversenyt lehetne rendezni az Udüflő-szálló- ban. Felkerestük tehát Sirio Píove- sa.nt, aki a hangverseny-tervvel kapcsolatban a kővetkezőket mon. dotta: — Külföldi utam alkalmával ta- pasztaltam, milyen nevelő hatással vannak az emberek zenei életére ezek a szabadon megrendezett, úgynevezett „házi hangver. senyék- Hiszen a közönség nagy- része, amelyik állandó vendége a nyilvános szó;akozó helyeknek nemcsak könnyed szórakozást kel rés, hanem lelki felüdülést is. Erre pedig kiválóan alkamas a tartal- m..as.t k°m°ly zene, Es mert a pécsi közönség különben is igen nagy érdeklődést mutatott a múltban is a komolv zene iránt, gondoltam arra, hogy ezt a külföldön bevett jó szokást idehaza is meghonosítjuk. Beszéltem tervemről dr. Tamás György helyettes polgármesterrel, aki igen nagy lelkesedés*®1 és örömmel tette magáévá a kérdés megoldását s ennek köszönhető, hogy alsó házi hangversenyünket már most, e hét csütőf tökén meg t;, rendezzük fent, U dullő -szállóban. — Kik szerepelnek első alkalommal? — Sas Dezső zongoraművész ^ én adunk hangversenyt, — term®’ szelesen a rendszeresített csúfét" 't.ókt estéken nemcsak a pécsi művészek lépnek majd fel, hanem ®* ország legnevesebb művészeit, ^ külföldieket is le akarunk hözPt hogy elősegítsük Pécs kultúrált» életének zenei vonalon történő k°’ moly felemelkedését. ' Eddig a nyilatkozat. Mindez ®, elgondolás és annak gyakori® keresztülvitele bizonysága an"®v hogy Pécs méltó akar lenni k-ú * túrhíróre és komolyan Indul n®* a hároméves terv kult.árpolítut*_ vonalon kitűzött céljainak valósítására. Szabad a sertés a vendéglőkbe? A Magyar Közlöny vasárft®Éj számában megjelnt a közel'áf®*_ miniszter rendolete, amely haddá teszi a sertéshúsból, ví-7 sertéshús felhasználásával ké***” tett ételeknek a vendégiá.óip® üzemekben való kiszolgálását.
