Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-03 / 175. szám

ÜJ DUNANTÜL 1M7 AUGUSZTUS * Ä beugróiéit szabadon — a beugrottak lágerben Pécsi vasutas beszámolója c nyugetoxi lé?ő snagYarok sorsáról, a pénzes nagYfasfszták tündökléséről és a ki- hurcolt dolgozók nyomoráról Rákosi Mátyás elv tár* ese- Az utcán megszólítják vasutasaié péti beszédében bejelentette: kát. Gúnyos-klváncslan mondják: Nyugatról is hazahozzuk ki- — Hallják, Magyarországon éh- hnrcolt hadifoglyainkat. Hall- ínség van, — Ha itt ehetnének gassuk meg hát, hogy élnek annyit, mint mi odahaza, boldo- odakint azok a tízezrek, akik- gok lennének, — válaszol Batári nek fejét álandó rémhírekkel elvtárs, — Én elég jól megvagyok, tómik tele, de akik legtöbbje — így az egyik nyugatos, — or- mégis hazavágylk. vos vagyok. A vasutasok végig­néznek rajta, kopott, lötyögö tu- Ausztrla szomszédállamunk, ha, csukaként tátong a cipője. Azonkívül, hogy a portánk előtt Mikor lesz Magyarország szov- van, arról Is nevezetes, hogy ott jel tagállam? — hangzik az újabb kezdődik a „Nyugat". A háború kérdés, ~ Erre már nem is felel végével a fasiszta seregek Idei Batári, menekültek az orosz felszabadítók I elől, miután alaposan kilosztoHák oi sí águnkat. De nemcsak a nyilas bűnözők vonutak Ide vissza, ide­gen oltalom alá, hanem Hatat ma. gyai Hókat, égés? családok tíz­ezreit Is hajtották maguk előtt. Azóta a különböző lágerekben összetelepedeH magyarok száma mr g< sappant: a nagykutyák egy része a harácsolt javakkal tenge­rentúlra távozotl, a leventék zö­mét fenyegetésekkel a francia idegenlégióba kényszerítették, s végül akadtak szép számmal olya­nok is, akik dacolva minden ter­rorral, hazatértek családjaikhoz. Ezeknek a „nyugatosoknak" éle­téről és általában az Ausztriában látottakról számolt be pár szóval B a t á t 1 István mozdonyvezető elvtársunk, akt 18 -20-admagával amerikai mozdonyokat hozott Ma­gyarországra. Ötször tette meg az utat: négyszer Sankt Valenttnben, egyszer Passauban a német balá­ron. AZ ELSŐ FURCSASÁGOT az orosz-amerikai zónahatárnál, az Enns-folyónál tapasztalták. A vas-, úti híd innenső oldalán felszálltak az orosz határőrök, akik az uta­sokkal németül beszélgettek, A magyar vasutasok közül csak egyiknek útlevelét vizsgálták meg, a többieket minden további nél­kül átengedték. A vonat ezután átgördült a hídon az amerikai ol­dalra Tu minden uiasi leszállíta­nak. leisorakoztatnak. Az ameri­kaiak kizárólag angolul beszélnek, máshogyan szóba sem állnak sen­kivel Noha az iratok rendbe vol­tak minden magyarázat nélkül az egész utazó közönséget vissza- zavariák _ a másik oldalra. Az osztrákok szerint hasonló „tréfá­kat" gyakran csinálnak a jenkik. A FEJADAGOK még az őslakosság számára Is döbbenetesen alacsonyak, a láge­rekben élő magyarok még ennyit sem kapnak. A st.-valentini szálló takarítónőjének férje a háború­ban elpusztult. Maga maradt há­rom gyermekével. Sírva mutatja légym kapott egyheti fejadagját.* télkiló liszt, pár darab zöldség, 3 dkg zsír. Pedig ez még sze­rencse, eddig csak margarint ad­tak. Két és féj évvel a háború befejezte után ... A MAUTHAUSEN1 volt koncentrációs táborban egy magyarszármazású osztrák kalau­zolta őket. Láttái a százszemélyt befogadó gázkamrát, amely fürdő- formájára épült, a kis ablakot, melyhez a foglyot háttal állítot­ták és tarkóin lőtték. Látták a halotthamvasztót, melybe az „m bereké! úgy hányták 'apáton, mint a Cipót, a fálMéfpitétt Viikőtő- karikákat, az akasztófákat Az egész épület« OnfttrUm még most is szorongó érzést Vált kj a szem. 1 élőbői. Á temetőben apró keresz­tek százai: franciák, csehek, hol­landok, magyarok, belgák, köz tűk kis zsidó csillagok is. Ezek , legutolsó áldozatok* kiket a felsza­badító csapatok temettek el; többiek ezres tömegsírokban nyug­szanak. MAGYAR SZÓT sűrűn hallani Passau környékén. MEGHÍVJAK ÓKÉT i Passen melletti magyar lágerbe. Errefelé nyüzsögnek a grófok, bá­rók, katonatisztek, csendőrök. Ítészben fa-, részben betonépüle- fék, az egyes családokat szennyes lepedő-falak választják el egy mástól, des ikap r i cos eke. c szalma­zsák, ebből áll - a lakosztályuk. (Megjegyzendő: a grófok, bárók, a pénzes urak csak megfordulnak, de nein laknak itt.) Sorsuk rosz- szabbodott az utóbbi időben, Az amerikaiak levették a kezüket ró­luk, mert a magyarok sok holmit elloptak az amerikai katonáktól. Most ki mint tud, úgy él: lopnak, csalnak, feketéznek. dolgozni csak kevesen járnak. A bajor lakosság gyűlöli őket, még vasutasainkkal sem akartak szóba állni, mikor megtudták, hogy magyarok. Egy csendőrszázados mutatóba magyar pénzt kér. A tízforintost ide-oda forgatják. — Nézd ezt a kommu­nista pofát rajta! — fordult egyik társához, de hangjából kiesendő! a rosszul leplezett irigység. Itt is. ott is félre hívják, titokban kibö- kik a kérdést, hogyan lehetne hazajutni. EGY ALEZREDES fogja meg az utcán: ba hazamegy, lehet-e még katonatiszt? — Az új, demokratikus hadseregben ba­josan, de valami becsületes munka az.ért mindig akadhat, számára. Na­gyon elkeseredett. Egy ismerőse azt írta Pestről, még ne jöjjön, lehet, hogy „a mi javunkra" for­dul még a helyzet, ö már nem bánna semmit sem, de itt nem le­het tovább bírni. Ha 80 éves édesanyja nem lenne vele, fel­akasztaná magát. Érdekes: inkább a kötél, mint a munka. BÉCS KOMOR, éhes. A legkellemetlenebb henye- más, amely lépten-nyom or; meg­üti az embert nék fölényes, ahogy1 mindem az amerikai kate lenéző modora nem amerikait ke Felfedezték a rák szérumát Rómából jelentik, hogy dr., világ minden résaénSI faértek * Francesco Guam érj ismert olasz szérumból. Dr. Gunmen —* , ,, , / - mar jelentés szennt — négy ot* orvos toiiedezte a tüdőrák szerg- ­má AF bőre alá cs két köbcentiméter injekciója után az eredmény nem matmd el. Jubmájbó! vonja ki a szérumot, a légzőszervekbe vezeti be és onnan a vérkeringés szét­viszi a testbe. A felfedezés nyilvánosságra ho­va ala után bárom órával már a | vossai megvizsgáltatott egy Gé- !. Az orvos elmondotta, hogy nuáiban élő örmény hölgyet, akit 2 szérumot fecskendez a beteg j előzőén 30 hónapon keresztül Pá* fisban, Brüsszelben, Bér ben Zü­richben és Géauibun kezeltek * különböző rákkutató intésetekbe0 nyelvrák eilen, sikertelen&! Egy hónappal ezelőtt Gummeri meg­kezdte kezelését és * páciens ki­gyógyult betegségéből. Közellátási feladatok Irtat Szobeh András köze1 látást államtitkár Az 1947, évi terméseredmény! A Közeltátásögyl Mlndsaténum jóval kedvezőbb, mint a múlt évi I rendelete saariat őrié«: engedélyt volt. De a kedvezőbb termésered­mény mellett is komoly előre­látással és a több szabadságot adó rendelkezések maradéktalan vég­rehajtásával keM biztosátaaá az eliátatlaaeli számára g kenyere*, A Magyar Kommunista Párt. kö­zéinek , angűlökat beleértve A* vetkező* esen vitte a vonalat, hogy legpompásabb luxusliot.ele.ket, ká­véházakat. mulatóikat kizárólag sajátmaguknak foglalják le, Körü­löttük a lakosság éhezik, ar ő pa zárié jólétük nagyon rossz vissz­hangot keltett az osztrákok kőié­ben. Az amerikai klubbök bejá­ratánál kisgyerekek kunyefálnak csokoládét, cigarettát, vagy köz­vetítenek nőket. Egy amerikai dzsip majd elgázolta vasutasain­kat, amint ee szó, se beszéd, se­besen felhajtott a járdára és meg­állt. A bécsi vasutas-kollégák szeret, nék Ausztria földrajzi fekvését keletebbre tolni Végül megkérdezzük Batári elv­társat: Pécsre is hozott-e mór előnyt? — Hála istennek nem feleli,- Magam is csodálkoztam rajta de ezek az amerikai mozdonyok olyan messze vannak a mieinktől, mint Makó Jeruzsálemtől. (~ kasts —) fíázosságfi kölcsönt már kaphatnak. Juttassanak házhelyet is a házasuló falusi fiataloknak — követeli a Mndisz Lapunk mát többízben foglalkozott a MADISz által benyúj­tott javaslattal, amely követelte, hogy Vidéki rászorultak is kap­janak házassági kölcsönt. Most értesültünk róla, hogy Molnár Erik elvtárs. népjóléti miniszter és a Gazdasági Főtanács teljesítették a MADISz veze­tőségének a múlt héten a kormányhoz juttatott kérését: Ezentúl . «Méh« rászoruló fiatalok is részesülhetnek házassági kölcsön­a vidéki ben. Ezzel egyidejűleg új problémai merül fel a vidéki házasulandók I körébén; az otthon problémája J Nem kell sokat magyarázni. mi-‘ lyenek a magyar parasztság lakás- viszonyai. Kicsik « házak, még kisebbek az ablakok, nehogy té­len bejusson a hideg, vert falas között, nedves otthonban együtt élnek nagyszülők, szülők, gyer­mekek. Ezekben a házakban nőtt fel az ifjú magyar paraszt és el­képzelhetjük, -hogy milyen lehe­tett a család) élet, pihenés, mű­velődés és főleg egészség szem­pontjából, Amikor a földre terminal sí tú* gyár falu gazdaság' fölszabadulása tnegkpídőlött, nem kezdődhetett «ég \t egészséges hátiak építése, é a magyar demokrácia kényte lén volt átvenni a vertfalu házak, földbevájt vermek, o-duk. barlan­gok keserű örökségét. De most, amikor a hároméves terv megindul és vele az egész nemzet a fel- emelkedés biztos útjára lépett, rendezni kell a falusi építkezések kérdését. Követeljük, hogy a magyar pa­rasztnak is otthona legyen, kö veteljük j magyar paraszt jogát ,iz embert élethez. Am "Iső és e legfontosabb fel­adat, hogy házhelyhez, Saját Ott­hon alapításának lehetőségéhez jussanak azok a panasztfiátalők, akik újházasok, vagy közvetlenül családalapítás előtt állnak. A jövendő magyar nemzedék­nek egészséges otthonokban kell születnie és nevelkednie. Meg kell szűnni annak a lehetet­len állapotnak, hogy nemzedékek kényszerülnek a lakáshiány miatt egviit télni. / Eizért követel i a M ADlSz a házhely osztást az Arra rászoruló paraaZtfíiátálöV számi*a. Ötthon- hoz «kam juttátni népünk széles rétegét, hogy munkájukat békés családi élettél pihenhessék ki és lehetőségük nyíljék szellemük1 művelésére is. Ha a MADISz e nagyjelentősé­gű követelése teljesül, biztosak lehetünk benne, hogy egyre ke­vesebb lesz a betegség, boldogabb lesz a magyar paraszt és ezzel is emelkedik az életszínvonal Ma gyarországon. a jobb terméseredmény adta le­hetőség«* mellet,t minél több szabadságot kell adni * terme­lőknek. Raép javasolta * IS holdes «lull bír tok kategóriák beszolgáltatás alóli mentességét, másrészt az öt millió agrár lakos­ság mellett még fennmaradó 4.3 millió ellátatlan, kenyerének biz­tosításáért bizonyos kötelezettsé­gek fenntartását. Ezért javasolta a kormányzatnak a kenyérgabona gazdálkodás terén bizonyos kötöttség fenntartását. Kötöttséget jelent s természetben- adófizetés és a 15 holdon felüli birtokok beszolgál tatást kötelezett. 3égé. De az így beadási kötelezett­ségiként kivetett mennyiség száz százalékos beadása esetén sem elegendő az ellátatlanok kenyeré­nek biztosítására. A gyorsabb be­adás ösztönzésére a Gazdasági Főtanács « a Köz­ellátásiig yí minisztérium úgy az adó, mluj A beszolgáltatás köte­lességére augusztus 3-ig beadott kenyérgabona minden métermá- r-sája után 10 forint és augusz­tus 31 -ig beadott után 5 forint prémium kifizetését Írja elő a termelők részére. Ez a prémium az úgynevezett s»a bad, a2az 8Ö forintos áron, fenti időben beadott kenyérgabonára is vonatkozik. Ezen rendelkezésnek az a célja, hogy már a gazdasági év kezde­tén megfelelő mennyiségű kenyér- gabona álljon a városi és vidéki ellátatlanok rendelkezésére, mert csak az teszi lehetővé a kenyér­ellátás zavartalanságiának biztosi, tását. Nyilvánvaló azonban, hogy a prémium csak abban az esetben serkenti a termel őket a gyorsabb kötelesség toli ejtésére ha art válóban meg is kapják a gabona beadásával egy időben Ezért gondoskodás történt arról, hogy a kijelölt kereskedők meg­felelő pénzellátmánmya] rendel­kezzenek, hogy a gabona átvételekor a ter­melőnek megállapított prémium ki legyen fizetve. A prémiummal kapcsolatban tudni kell azt, hogy a termelő <*sak akkor adhat úgy­nevezett szabad — azaz D. vé- te« jegvrt — kenyérgabonát, ha fennálló kötelességének ügy sünt fermor.retbsni adó 1« holdon féltül beszolgáltatás elegét tett; ellenkező esetben súlyos tésnek teszi ki magát. büaté­a termelő «zldfimennt július hó­napra kaphatott személyeink ént 20 kg gabona őrlésére. A további őrlési engedély kiadását a vonat' kozó rendelet « természetbe® való adó befizetésétől! *ee® függővé. E* ar tBfézIkedés teméssatsaserfién sok panaszru adott okot, különö­sen a súlyosabb mért ékben elemi kárt szenvedett termelőik részéről, Az ország számos vidékén fel-* lépő aszály, jég és egyéb elemi kár a gazdákat sok esetben igéd nehéz helyzetbe hozza Ezért — «Tösrkívfll, hogy Rá­kost Mátyás Javaslatára a Gaz­dasági Főtanács a jégkárosultak részéire pénzsegélyt és vető­magot utaltatott ki —- az orszá­gos panaszok orvoslása céljából a Magyar Kommunista Párt ki­dolgozott egy olyan Javaslatot hogy az elemi kár miatt ked­vezményben részesített terüle­ten kívül azok fa, akik kisebb területeken szenvedtek elemi kárt. adójuk bizonyos - akáf 1 '8, akár 1/12 részéneik kenyér' gabonában való befizetése elle­nében ugyanilyen Időre egy-két hónapra őrlési engedélyt kap­janak. Ezen idő alatt az adóügyi, vei*- mint. a közellátási szervek a* ilyen gazdák ügyét sorom/klvül ve­gyék tárgyalás alá és a lehető legrövidebb idő alatt állapítsák meg, hogy az elemi Vár* szenve­det* gazdálkodó milyen mérték­ben tartozik eredetileg termeszei­ben megállapított adóikét el eneHsé- gél. ken véi gábon á vál s mily®0 mértékben más bejszolg-áltatásr* alkalmas termérmyel, vagy eles­tél je* hiányában pénzben lerótvl­Var* rendelkezés arra, hogy az elemi kán szenvedett ff*»*' dálkodó a kár arányában adó­elengedésben részesül és az el­engedés a kőzeüátívi kfttétezet*' ség teljesítésénél beszámítás* nyer, A Magyar Kommunista Párt fel* hívta a kormányzat, figyelmét: egyik legfontosabb feladat az, hogy a hadigondozottakról, a? ország xrfikös anyagi lehetőséget eB®’ nőre |* a. lehető legnagyob“ mért ékben gondoskodjék. Ennek tnegfelélóen a kézeUátásl kormányzat intézkedett arról hogy a hadigondozottak fejadag]* 3 * természetben kerüljön kiadásra- ugyanúgy, mint a múlt esztendő­ben. Ezzel kapcsolatban felmerült a fejadagok meghitelezésének kér­dése. A közellátási kormányz3* ezt a kérdést csak a népjóléti minisztériummal egyetértésbe0 tudja megoldani. természetesen még számos P3' nász merül fel a termelők Vészé­től a kem-érgabona beszolgáltatás- Sál, ijléfóíeg a tétMéseetbéú! adó- fíkétéssel kápcéőlafban, A Magyar Komtóunléta Fiit t»* mart a gazdák sói elmei* és ud°' den tgyeke7etéve) aío® dolgo­zik, hógy az összes jogos pana­szokat mielőbb orvosolják. Isméivé a magyar parasztság és az újgazdák áldozatkészsé' get, meg vagyunk győződve, hogy a gazdálkodók ezentúl is rneí* teszik kötelességüket Megértik azt a kényszerhelyzetet, amelybe® a kedvezőbb, de még mindig nem kielégítő terméseredmények me1' -®** * közellátás van és Jogos panaszaik orvoslása mellett bizto- sítják az ország közellátási helyzetét ée ezáltal az újjáépítés ó* a 3 éves terv vé*wehajását.

Next

/
Thumbnails
Contents