Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-24 / 191. szám
ŰJ DÜNANTÜC Í94? A.DGUSZT08 8* ASSZONYOK DOLGA Hogyan élsz, magyar asszony? Testet és lelket gyógyítanak ■ a Demokratikus Nők egészségügyi autói Döbbenetes egészségügyi és kulturális állapotok Járulnak iet a vándorautó baranyai expedíciója előtt !A mi ief öltjeink x teret köbö; Csütörtökön este a MNDSz vándorambulunciájának dolgo- zdi beszámolót tartottak a hegyháti járásban megtett útDr. Viola Lajos orvos az egészségügyi beszámolót tartotta. — A vándorautó e hó 12-én indult a hegyháti járásba és 9 községben tartott 1-1 napos rendelést. Összesen 1337 beteget láttunk el. A belgyógyász 485 beteggel foglalkozott, a bőrgyógyász 450-nel, a fogász — vagyis én —■ 402-veL Naponta atíag 50 beteget részesítettünk kezelésbe®. A járásban 18 fertőző betaláltunk, főleg szamárbőgést. Tuberkulózis az eseteik 3.5 százalékában fordult elő. Rák összesen három volt. Elég sok reumás beteget találtunk,— 668-at. 21 golyvás beteg volt, 45 légzőszervi Az emésztőszervek 47 embernél voltak betegeik. — Csontbetegségek 11 esetben fordultak elő. A fogász betegei közül fogbeteg 295 volt, 107 egyéb, (cseosemő, szemészeti fül). A fogakkal nagyon rossz a helyzet. Volt olyan 24 éves férfi, akinek 19 foga hiányzott. Sok 35-40 éves asszonynak csak 6-7 foga volt Az áj népbetegség: a rüh A bőrgyógyásznak 450 betege volt. Neki a rühesedés okozott legtöbb gondot. A 450 beteg 80-85 százaléka rühes volt, még most a háború befejezése után két évvel is. f5 százalék lehetett körülbelül a tetvesség száma, 3-6 százalék egyéb bőrbajokból adódott, — A betegségek elterjedésének oka a nép anyagi helyzetében ó* elnyomottságáből eredő nemtörődömségében keresendő. A MNDSz-re vár a feladat, hogy nevelje ezt a népet. Az anyagi alapot az ország demokratikus fellendülése biztosítja, « felvilágosító munkával pe. dig el kell érnünk, hogy sok, egészségesebb ueinzcdók jöjön a mostaninál. gyógyítani keli c szellemi elmaradottságot is P e r g e r Károlyné a nőnove- lök munkájáról számolt be. . , áz ontó megérkezése után kérdőíveket osztottunk szét: hogyan élsz magyar asszony? felirattal. Az asszon vök szívesen töltötték ki, beírták egyéni fájdalmukat, panaszaikat. — és amit örömmel láttunk. igen sokszor közösségi hlémákat is felvetettek összetévesztették olyan óvodáikkal, amelyek nem kedvező szellemben nevelték a gyermekeket. Elmeséltük, milyen áldásos a napközi otthon intézménye. Az anya, amikor aratni megy a földre, nem kell, hogy féltse a gyermekét nem kell félnie, hogy otthon a kicsi magára gyújtja a házat megissza a lug- követ hanem gondos felügyelet alátt tudja gyermekét. „Asszonyt politikát“ — a magvar nép érdekében —- Ismertettük előttük a hároméves terv mezőgazda-sági vonatkozásait amit nagy örömmel fogadtak, bár igen sokan még nem is hallottak róla, különösen az asszonyok. Megmagyaráztuk á még ma is „az asszony ne politizáljon“ elvhez ragaszkodóknak, hogy álláspon*juk nem helyes, valamint azt, hogy a MNDSz nem ovhtikai párt hanem „asszonyi poli'kát“ folytat. Ennek eredményeképem igen sokan érdeklődtek a Nószövetség munkája felől és én kérem az illetékes hatóságokat, hogy ilyen helyeken alandtsík meg a Nőszövetséget, hogy belekapcsolód- hassanak a demokratikus Magyarország építő munkájaba. Törzs Imréné s vármegye segítségét kérte Elismeréssel emlékezett meg a körorvoßok és orvosok segítségéről. A beszámolókat hosszantartó vita követte, amelynek során megállapították, hogy Baranya egészségügyi szempontból nem a legrosszabbak közé tartozik az ország megyéi között. Vajda Gyuláné Asszony, ne politizálj! Volt a jelszó és ennek a jelszón** nevében folyt a butítás a leányiskolákban. Mégis akadtak bátor asszonyok,- leányok, akik szembeszállva a kor szellemével, a fő«*' kanálon és pelenkamosáson kívül mással is merészeltek foglalkozik És bármilyen hihetetlenül hangzik is, éppen azért politizáltak «*** az öntudatos asszonyok, hogy legyen mit főzni ők, legyein »“*** használni a főzőkanalat, s teljék a bérből, fizetésből gyerekre ■* pelenkára is, meg szappanra is, amivel azt kimoshatják. ., Ma, a Magyar Kommunista Párt, amely Ingadozás nélkül száll* mindig síkra a nők egyenjogúságáért, baranya-tolnai listáján h*| asszonyt jelöl országgyűlési képviselőnek. Honnan jutottak e^* az asszonyok a kép vtec lő jelöltek {tatájára? Ko!lf hogy mindenre időm legyen ? mondja az asszony, aki gyermek* kora óta politizál Naponta többször elmegyek a Széchenyi téren Vajda. Gyula cipőfelsőrészkészitő kis üzlete előtt. Az üzüetben szorgalmasan vágják a bőrt, kattog a varrógép és fölötte szeretettel, barátságosan mosolyog csinos, fiatal, feketeh-ajú elv társnőnk: Vajda Gyuláné. — Eszéken születtem, 1908-ban, — meséli életét. — Édesapám gé- péaz volt. öten voltunk testvérek. 1905-ban mér vzociáí demokrata voir a papa. így gyerekkoromban bent voltam a munkásmozgalomban, ebII A legszebb leiadatnak az igazság hirdetését A hivatalnoknő és a gyári munkáslány elmondja, mi vezeti őke?, amikor saját éleiül! tapasztalataira megtanítják nőtársaikat Lapunk más helyén közöl jük a lilámra kiragadunk közülük kettőt nagypécsi pártszervezet dicséretét,! mi vezette őket a Kommunista amely ftgitátorelvtirsaink jó mun- Pártba és az agitátorgárdábé, m!- káját nyugtázza. A kitüntetett ért és kiknek hirdetik legszfve- elvtársak között tíz nő van. Ti-! sebben az igazságot? Apám uradalmi cseléd volt én kanászként kezdtem... proSsTDáJattal láttuk azonban, hogy voltak olyanok, akik nnm tudták kitölteni az íveket é- nemcsak az öregasszonyok között, hanem bizony a fiatalok között is. Ezeknek az volt a kívánsága, ! hogy szeretnének megtanulni írni és olvasni. Továbbítani fogjuk a ! kéré«t — A napközi otthonról igen I sokan még nem hallottak. Béres Icával a 'Megvár Nők Demokratikus Szövetségében találkoztam. A vácdoráutó beszámolóját hallgattuk. Fiatal, szőke leány, csak úgy ragyog a jókedv, tői, vidámságtól. Büszkén mesélte, hogy az idén már szavazhat, nem úgy mint 45-ben, amikor rpég túl fiatal volt a szavazáshoz. — Pedig nagyon szeretteim volna szavazni, — mondta, •—* hozzá- jár uhui szavazatommal egy új világ kialakításához, amelyben senkinek nem lesz az élete olyan, mint az enyóro volt. — Az apám uradalmi cseléd volt Mariettapu-iZtán. Somogybán. Én a tizenharmadik gyerekük voltam. Még ki som jártam a hat elemit, már tíz éves koromban vizet hordtam aiz aratóknak. Tizenhat literes hordókat cipeltem a fejemen, majdnem elestem alattuk. — Nagyon szerettem volna továbbtanulni. tiszta egyesem volt mindig, de hát . Alig vártuk hogy kikerüljek az iskolából. — Arattam, kapáltam, ami jött. Még kanász is voltain, mert a gtófné ragaszkodott hozzá, hogy nők őrizzék a disznóit! Tiltakoztunk, He hiába Akkor fogtam és beengedtem a disznókat a gabonába Persze, kirúgtak. — Í5 éves voltam, bejöttem Pécsre és cselédnek álltam. Nem felejtem el soha, hogy bántak velem a „nagyságos urék“l Aztán ott is hagytam őket, bekerültem a Bőrgyárba .Harminc fillér órabérem volt. Szerencsémre Rjtzl János elvtárshoz kerültem, aki be tanítón férfimunkára 4a min; szabász, 130 pengőt is megkerestem. — Természetesen kommunista lettem. Mi lehettem volna? Egész eddigi fiatal éle tomb on — 20 éves vagyok —, csak dolgoztam látástól vakulásig az urak szolgálatában anélkül, bogy megkaptam volna a tisztessége« bánt érte. A Kommunista Párt az, amely kifogja harcolni minden dolgozó számára a munkájával kiérdemelt bért, ez a párt fog szo- ciáb's és egészségügyi helyzetünkön javítani. * De ehhez az kell, hogy minden dolgozó emögé a párt mögé sorakozzék fel augusztus 31-én. Ezzel pedig feleltem arra a kérdésre, hogy miért tettem agitátor. Azért vagyok agitátor, hogy minden dolgozó nőtársamat ráébresszem az igazságra, megmutassam neki azt az utat, amelyen eljut családja, gyermekéi boldogabb ételéhez. ,Apám felekezeti tanító volt, én is igazságot tanítok“ A posta palotájában * ipásodik emeleten akadunk rá Farkas Magda posiasegédeltenór elvtáns- m Szorgalmason hajlik az Íróasztal fölé, de kérdésünkre megszakítja a munkát — Reggel 8-tól háromig dolgozom itt aztán jön a nárununka Itt bent, postai vonaton kicsit nehéz az agitáció, mert még mindig van némi el zárkózottság a közalkalmazottak között. Ez azonban egyre gyengül. Pártunk eredményei minden szónál ékesebb agitátoreszközök Vasárnap és ünnepnap é falvakra. járunk és vóteményenn szerint jó munkát végzünk. Látogatásaink után mindig tizével—buszával lépnek be pártunkba az értelmes parasztok. Igen nagy a velünk rokonszenvezők száma is. — Te értehnségi vagy. Hogy kerültél bele a mozgalomba? — Az othou levegőjével együtt szívtam magamba ezeket az eszméket Édesapám római katolikus felekezeti tanító volt, de a tanácsköztársaság idején „exponálta“ estert azonnal eltávomagát és Irtották, Jugoszláviába emigráltunk és csak 1934-ben jöttünk haza. Ittjum a szellemi isziikségmuoka nehéz kenyere várt. Meg keltett szaki tanom iskoláimat is, így ossk hét középiskolám van. — Most miért lettél agitátor? — Úgy érzem, mindenkinek dolgozni kell a választások sikeréért, mert csak a Kommunista Párt megerősödése biztosítja a magyar nép boldogulását. És a legszebb feladatnak az igazság hirdetését tartom. Itt várasbám a közalkalmazotti rétegeket kell felvilágosítani arról, hogy nem az elnyomó urakhoz, hanem a dolgozó millióikhoz tar tozik, falun pedig le kell rombolná századok butitó munkájának minden nyomát. , • Sok szerencsét elvtárenőfcl Hittel és áldozatkészséggel végzett munkátokat siker kiséri, mert egy sokat szenvedett nép szebb és boldogabb életéért vállaltátok. be® a szellembe® nevetted t*1* testvéreimmel együtt. — Hat eternit végeztem. mesterséget tanultaim: cipőfe*, részkéseitést 192&-ban szabad«* torn fél. A harmincas évekbe , Szociáldemokrata Pánt btója tara. ahol ismeréseimmel belo-ö*1 csoportot alakítottunk. 1934-W* féi jhezmen tern. A férjemmel a mozgalomban ismerkedtem és így kétszeres öröm bogy kananunis-jíra. találtam bead* ö a Haraszti-féle «servedtedá*' nek is tagja volt. Baráti kömé még inkább erősítette az én szociálist» í°a*' győződésemet. u — A háború adat- a !ak<**T hangulatát igyekeztünk befolyj*"' ni. Felírásokat festettünk, —- JrZ most kis dolognak tűnik, viszan: nagy kockázattal járt- i Együttdolgoztunk a Békepárt* Röpcédulákat terjesztettünk. A felszabadulás után egyébként elismerő okteT*í kaptam Rotbflug Gyuláné társsal együtt Nincs is 9 asszonynak ez meg Pécsett — A felszabadulás útin nal beléptünk a pártba ée *#^ keztük megszervezni a nőt«*- ^ Eleinte csak hatan voltunk ma büszkén tekintünk * qyai kommunista asszonyok «4». íregi Nagy munkát végeztünk a és ÜIxkí assizonydk öteudatra. j, resztéséfoen egyaránt. l^g“* például sf1 euau) BorjádoB voltam, ahol a °,nfi száz főnyi hallgatóság fe*f volt, itk falusi asszonyok, alak voltak végighallgatni ftgy po* beszédet! _ jé — Vajdáné elvár» nagy0"".^. szónok híréiben áü, — nW»dJB — mi ennek « titka? J> — Nincs semmi titka. Dód; ember -vagyok, munkát* származó<mTudom. ni Uj « TOUn“"7fcof meg 3 parasztnak és beszélek, akkor az tudata lelkesít — Hogy van ideje nevezetni, másféléves kislánya* vélni, az üzletben dolgoz0* t amellett jó munkát végozru^ Nőszövetségben, pártban, * járni, -agitältü, szervezni? .,q& — Kell, hogy minderre tegyen. A ház:artás», kisleányt eH»*-^As< édesanyám, én meg sokszor nap nem állok meg. Pénteké1’ ^ négykor zártuk az űzte** .„rí ebéd nőikül egyenesen * ^jje' mentem, ahonnan csak kc*o .gft kerültem basa. Azt *-ka.rQ®*-^é* s kisleányom már tiszta szívjon, ha felnő és neki ne Olyan nagy áldoz*'vállalás- j^S- nagy „kereszt“, hogy kom*T”'v.jít4 Mert kommunistáinak, komfl* pí nőnek lenni eddig nehéz v°lf/ < büszkén és bátran vállal**1 ^ji- nehézséget azért, hogy a o’* ti‘ kánk nyomán gyermekeinké ’ e^y háborús borzalmak, hanem (ísé megelégedett magva-*- ’ vezethessük.
