Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-01 / 173. szám

IHSÁa -'«aa/.y-ftAa// jn * M r • a "T pinpinjm e|rfr*#llTww' il.Vt CifSC&lZ! A rádió ma délután iél4 órakor közvetíti Rákosi elvtárs csepeli választási nagy beszédét! Szervezzük meg a tömeges hallgatást A MAG Y A R K O M M U 1 1 S T A P A P T n E l D U N A « T U L 1 LA P 3 4 IV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK ÉS MOST ELINDULUNK Irta: RÉVÉSZ GY. 1ST VÁM A ^ pesszimizmusra Hajlamosabb zés megszűnését jelenti iparban során nemcsak ipari és mezőgaz- r őrült gonosztettet, amellyel láng­és kereskedelemben, a mezőgazda, dasági termelésünk emelkedik so-! Háborították lelkekben még ott remegett a Szjgetvárott elhangzott perrvik- tori jóslat: „de mi lesz a forint­ul augusztus másodikán?“ — amikor úgyszólván a forint meg­születésének másnapján, 1946. szeptember 28-án, Budapesten összeültek III. Kongresszusunkra a magyar • kommunisták legjobb­jai. És 10 hónappal ezelőtt, ott “angzott el először a szó: Három­éves Terv. Akkor, amikor sokan teég a forintban sem mertek bíz- jü. a kommunisták tisztán látták, "°gy a magyar dolgozók önfelál­dozása, munkaszeretete, teremteni- •karása nemcsak a forint számá­föld- ha nem tapasztalt iramban; hogy j helyreállított véres verejtékkel gyárainkat, csak az ország sorsát, azokra-e, akik építeni akarnak, vagy azokra, akik jogfolytonossággal a szájukban és tűzcsóvával a kezükben ágálnak a szónoki emelvényen! É s most elindulunk a meg­valósítás fielé. Gyárak, Ságban pedig az alighogy hözjutottak önállóságának meg- a hároméves terv során nemcsak azért, hogy akadályokat gördítse­szűnését és kolhozt. A magyar a dolgozók életszínvonala emel-' nek a hároméves terv megvalósu­munkások, parasztok, kisiparosok, kedik a békeévek életszínvonala lása elé. kiskereskedők és értelmiségiek fölé, de ezzel párhuzamosan po-|‘ \ Magyar Kommunista Párt­érettségének és világos látásának litíikailag is megerősödik a ma- i ta! az élén pártállásra való tekin- .. . ,, , szebb bizonyítványát aligha állít- gyár demokrácia és ennek az tet néJ[kül adtak csattanós vá- uzemef- tarnak, , . , hatjuk ki, mint azt a tényt, , országnak uralma végleg átcsúszik Iiasz* a magvar dolgozók a reak-i *r°dak lab^raj0”um,°.k hogy ezek az ostoba és minden az ő kezükből a dolgozókéba. 1 ció' minclen bomlasztó híreszlelé- ™in^n reD^kff ^ndTtás alapot, nélkülöző híresztelések Nem csoda hát, ha szakemberi sAre as romboló tettére Anvagi feszült izmokkal varja az mduas our» ML'S műhe­előttiik. A reakció hírverése már ták kudarca nem riasztotta el j kommunisták bebizonyították, jrul “T“ ir^Tníh'« Tak^toites a csata megindulásakor elvesztette okét a további és még súlyosabb! hosív i sen is elegendőek csak aíszateres' nem mintha kakastollas a magyar tömegeknél a harcot a ' próbálkozásoktól. ‘ do,Szók 'érdekébenhoztó ^ h££ hároméves tervvel szemben. ^JJFo6szú volna ennek a {íz j nyúlni a harácsolt vagyonokhoz j ^ekek ,. 7 u re „ •")*— „ A. i’*í— i----* n®Sy°n jól tudták ők is. | hónapnak a hároméves is és az államnak kézbe kell mc<-raara ‘ju . Hnláozó j ^ txB'!^|I1^ai.^ a*!an alapot, hogy miről van szó és nem nyu- . terv körül lezajlott minden köz- vennie a nemzeti vagyon jelentős 1 n.e.m, - at út­de iehetőseget biztosit arra is, godtak bele vereségükbe. Jól tud- prímére visszatekinteni. De lebe- hányada felett rendelkező nagy- hajlandó lenn* letérm az ut SvSn belatható jdön belül _ be- ták, hogy a hároméves terv meg- tetlen meg nem emli'eni azokat bankokat. A Nemzetgyűlés jelen- T®*' amelyro iv.nfu,„ a yógyitsuk. ennek az országnak valósítása Magyarország számára a minősíthetetlen orvtámadásokat, légi összetétele nem nyújt biz-j gyorsan ^ ^ gy , . «raconyi sebét, efW jobb ele-, nemcsak gazdasági, de politikai amelyeknek színhelyévé avatták tosítékot a terv zavartalan meg- j ®aía*, jobb e e e ez,^ _ A , , . , , 1 ,, , Iivaívcmn. & uz-vi«oa),l, vív JSUIH.' V* ill dlllvl V v IVIXv »V özSÍIIUCl V e VG •aVcSI.IitlV lU-OllcnUt a ICI V AdVHI Idldn 1 . , , ■ ill. r .M _ _ rs.~orwArt<* tet biztosítsunk a dolgozóknak, jelentőségű döntés is lesz Jól magát a Nemzetgyűlés* is és azt valósítására? Am álljunk a nép! Jesabb , , nt amilyenben az url Magyar- tudták, hogy a hároméves terv1 a végső elkeseredésből származó elé és kérdezzük meg: kikre bízza : b?.l a* ?n . 'e ' ira£° . a ° °rszágon valaha is részük volt. ’ F 5 Elindulunk, hogy valóra váltsuk A ................................... ™iiwuiui■■■ i■ i■■ i urnanaw rwmw ««HMiiiiiaMiaaeaHi iw ii"M azi a gondolatot, amelyet a MKP III. Kongresszus a hídve­rő, vasútépítő Gerő Ernőt hízta meg a hároméves tervjavas­lat kidolgozásával. A hídépítés te közlekedésünk helyreállítása ekedésii ^yetlen pillanatig sem lanyhult, teialatt Gerő Ernő a magyar gazdasági élet legjobb szakembe­rnek bevonásával kidolgozta a "1KP hároméves tervjavaslatát. a tervjavaslat annyira pontos, teális, szakszerű és minden szem- hontra kiterjedő volt, hogy ké- *®hb, amikor a többi pártok is ^terjesztették a maguk javasla­tait, lényeges változtatást egyik ®eni tudott javasolni. Az a há- ornéves terv, amelynek meg­valósításához ma az egész ország a°lgozó társadalma hozzákezd •tenicsak ötletében, nemcsak alap- eveiben, de részleteiben is — 8y-két alig néhányszázalékos ^arnbeli eltolódástól eltekintve, tr teljes egészében azonos a "*KP eredeti tervjavaslatával. A tervgazdálkodás gondolata «, jhagyar nép minden dolgozó iában atártalan lelkesedéssel találko- 7°tt. A munkásság, a parasztság Rákosi Mátyás: Ez egész mlég dolgozói reménykedéssel váriék a magyar választások eredményét Szerdán délután tartotta a Ma- unió jóvoltából sikerült elérnie ai — Van egy dolog, amiben a gyár Kommunista Párt nagy-buda­pesti szervezetének aktívája’ A zsúfolásig megtelt Sportcsarnok­ban a párt központi vezetőségé­nek jelenlétében Kádár János megnyitó szavai u.án Rákosi Má­tyás mondott nagy beszédet a párt választási feladatairól, rieve- etőber. rámutatod arra, hogy az MKP ereje, tömegbefolyása jelentősen megnövekedett a múlt választások óta mind az ipari munkásság, mind a pa- rasz ság és értelmiségi dolgozók körében. De megnövekedett a párt befo­lyása a dolgozó kisiparosság tö­sváb kérdés megoldását. Termő-1 kommunis.áknak nem szabad en- földek százazer holdjai szabadul- í gedniök. Abban, hogy mi a dolgo­sak így fel és nemcsak a. telepe- zó ,nép pártja vagyunk, a nemzet sek, hanem a föld nélkül maradt j nagy többségét jelentő munkások, III. Kongresszusa tett minden magyar központi gondolatává, amelynek törvénnyéválásáért hó­napokon át a legélesebb harcot folytattuk a nép ellenségeivel. a haladó értelmiség szin*e aimegeiben, a kisiparosok és kis- 8°ndolat nyilvánosságra hozatalá-lkwskeriők között is. "ak pillanatában átlátta, hoöyfj Az MKP térhódításának okait falóban ez a gazdasági kibonta-j*vizsgálva, Rákosi megállapított, ."rés egyetlen hathatós útjajb°gy a kommunistáknak a hadi­:-alzás nélkül állíthatiuk, hogy ««kosi Mátyásnak a Kongres.szu- -°Ü elhangzott szavai: „A MKP ínségesnek tartja a tervgazdál- °dásra való áttérést“, a szó szo- értelmében pillanatok alatt ®rJcdtek el az egész országban . teláltak mindenütt helyeslő ^szhangra. e amilyen természetes, hogy Cl /i /\1 rí '/ I r r* foglyok hiaizaszállitása érdekéb.n végzett jó munkája olyan töme­gek között is megérdemelt rokon- szenyet kei ett, amelyek eddig el­zárkóztak. öt-hatszázezer családot érint a magyar hadifogolykérdés; — mondotta Rákosi — és nekünk örömünkre szolgál, hogy orvo­solhatjuk ennyi magyar család keserűségét. Megnövelte a pár: tckintéVét Ors,,„ ® ,£°lgofók körében azg,, ma,,yar nóp jc]entÖ9 rétegében Ä CJ-a a Szovjct­ajyeslésre talált, ugyanolyan ter-| .tezeteti az is, hogy a másik | 1 rial, az elkeseredésre, nyomor-S nr zögazdasági munkásság jogos földigényét is kielégi hetjük. Rákosi Mátyás a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar nép ismeri a párt nagy eredményeit: a földreformot, a jó forint meg­teremtésé:, a hároméves terv megalkotásáért végzett nagy mun­káját. A kommunista pártvezetés fö­lényét ma mindenki elismeri. — Senki sem tévessze sz-m elől — folytatta Rákosi —, hogy a Miagvar Kommunista Párt az egész miagyar nemzet pártja, s mert azok vagyunk, büszkén lo­bog áthatjuk azt- a nemzetiszínű zászlót, amely alatt Petőfi, Kos­suth és Táncsics harcolt és ame­lyet most mi diadalra akarunk vinni, mint a magyar demokrácia lobogóját. parasztok, haladó értelmiségiek, dolgozó kisiparosok és kiskeres­kedők pártja. Nem vadászunk olyan szavaza­D e, hogy az egész magyar nép akarata és belátása kevésnek bizonyult ahhoz, hogy zavartalanul és akadálytalanul juthassunk el a mai indulásig, éppen ez mutatja meg világosan, hogy a reakcióval együttdolgozni tovább nem lehet, hogy végleg és mindörökre le kiéli számolni vele. Mikor a terv előkészítésé­ben ennyi akadályt gördítettek, ha a terv elindulása előtt tözcsó-' vákhoz, robbanólapokhoz és ame. rikai gengszterfilmekből veti eza- botázsötle.tekhez folyamodtak tokra, amelyek a dolgozó osz-gcsak azért, hogy munkánkat meg- tálvon k.vülállóklól jöhetnének Snehezítsék, mi szembenalltunk ve­Nincs az a választéki' eredmény,glük és legyőztük^oket.^ Ezek a amiért hajlandók volnánk ettől harcok végeredményben magának eltérni — hangsúlyozta Rákosi a hallgatóság ’elkes helyeslése köz­ben. Rákosi Mátyás beszéde befeje­ző részében rámutatott arra, hogy nemcsak idehaza, hanem az egésiz világon a dolgozók remény, kedéssel várják a magyar válasz tások eredményét. a hároméves tervnek a lebonyo­lítását még nem befolyásolták. A mai naptól azonban minden gyújtogató szikra és minden par­lamenti akadékoskodás már ma­gát a hároméves tervet bénít ia! A szeptemberben összeülő ország- gyűlés összeállításának olyannak kell lenni tehát, hogy abban a Rajta leszünk — mondotta Szervnek sem nyílt sem burkolt _, hogy ne csalatkozzanak re-1 ellenségei ne foglalhassanak he- iVben és a Magyar Kommu-|lyet. A kormányban azoknak njst/ePárt" SS"kil^ell túlsúlyra jutni, akik éberen _ ..íi _____________u*i őrködnek a dolgozok zavartalan ilasztá si küzdelemből 4 háború ellen lílfako7Ík Hollandia Moszkvából jelenti a MTI:, lésekkel és sztrájkokkal tiltakoz- A moszkvai rádió jelenti Háqá.l nak az indonéz háború miatt, ból, hogy egész Hollandiában gyű-’ őrködnek a dolgozók munkája felett és ha kell, kö­nyörtelenül lecsapnak mindenki­re, aki ezt a munkát meg akarja zavarni. A hároméves terv alapgondo­lata és célja a dolgozók életszín­vonalának emelése. A Te nagyobb darab kenyeredről van szó, az apád nyugdíjáról, az asszonyod gondtalanabb életéről, a gyerme­ked jövőjéről! A betevő falatról, az egészségről, a kultúráról, a jö­ra i. ,...................... • n „ . . »'őröl! A biztosított és megfize­Isq. °teagbcesesre spekulálok ta-| usz{us 2-án szombaton este fél 7 órakor a Műn’-ás Kaszinó (von Nemzeti Kaszmó.^tett munkalehetőségről és a gond- fa. ugyanilyen élénkén reagált j,* ®itenkező irányban. „Szakembe- a * mutatták kj^ pontosan, hogy ’ n tervet önerőnkből megvalósítani , tudhatjuk, hogy az csak ak- 0r válhat valóra, ha érdekében l^fteságilag és Politik ailqg clzá- »s ?°sitjuk a külföldnek egész or- -agunkat. Suttogó propagandisták jjtejesztétték a rémhirt, hogy a ,a,,omévcs terv a magángazdál- K°őás és az egyéni kczdcmcnyc­Iparosok! Kereskedők natívtermében Italán öregségről! Az egyéni sza­& rr m * ■ ■ - _ Ibadságró és a nemzeti független­;parcs és kereskedő nayygynlest tartunk. Efedók, dr. Hajdú Gyuia iparügji állam.ilkár é, Szirmay István A 3 éves tervről, sorsoiokról, jövőtökröl 'esz szó. Minden iparost és kereskedőt pártállásra Alaposan gondold meg és jól való tekintet nélkül szeretette! hív és vár a Magyar Kommunista Párt Nogy-pécsi Vezetősége Igya,zz, nehogy nyílt ellenségeid agy kétszínű barátaid kezébe juttasd a ma elinduló hároméves terv sorsát. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents