Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-20 / 163. szám

1947 JOUUS 2p ÜJ DUNÄNTÖC A hároméve» terv befejezéséig módszeres mankóval Kulturszövetkezetté fejlesztik ö pécsi Színhazat — mondja dr. Székety György színigazgató Kritúrétetűnk a magyar demokrácia ind olása óta lényegen javulást mutat. Ez a javuláa azonban még nem jelenti azt. Hogy minden vonalon eleget tettünk a demokrácia szabta kultúrköve- tetményeknek é# olyan eredményeket értünk el, amilyeneket kel­lett volna. Ahhoz, hogy ez valóban bekövetkezhessék, tervszerűen kidolgozott kultúrprogramm következetes végrehajtására van szűk. «ég. Erre szolgál és ennek a célnak az elérését biztosítja a három, éves terv kultúr vonatkozásban is. A hároméves terv szívügye minden magyar dolgozónak. Nem­csak ösztönösen érzi, hanem saját személyes tapasztalatából tudja, hogy anyagi és szellemi felemelkedésünk egyetlen biztosítéka csu­pán a tervgazdálkodás lehet. Ezért készül fel rá az országos terv mellett minden Ipart üzem, kereskedelmi vállalattal együtt az egész magyar mezőgazdaság, de valamennyi kulturális intézmény is­A MKP szinészparlamentje aj utat nyit az önálló opera, fOharmónikus zenekar és városi énekkar meg­teremtése. Ilyen kiegészítéssé: már teljes arcát mutatja majd' a pécsi szín­ház. — Az előbb szó volt valami „kerület" kiépítéséről. Mit értsünk ezalatt? — A harmadik évre 40 km-es könzetre bővül és nagy kul túrszövetkezetté szé. lesül az előző évek alatt jól előkészített színházi, zenei és irodalmi munka. _ Kulturális téren tömegneveié« wempon.tjából rendkívül nagy jelentősége van a színházaknak. A pécsi Nemzeti Színházra pe­dig * raub tapasztalatai alánján különösen nagy . feladatok vár­nak. Éppen ezert neun közömbös, hogy városunk és » környék kuítúrétetének ez a centruma, miként, készül, milyen programmal indul a demokratikus kultúrpoli­tika megszabta nagy feladatok megoldására és a ki tűzött cél elérőére Megkérdeztük dr. Székely Györgyöt, n pécsi Nemzeti Szín­ház újonnan kinevezett igazgató. ját„ mik * terve« ezzel kapcso­latban. — Nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is céltudatos munkára készül az ország, — mondja dr. Székely György. A nép legszélesebb rétegeivel érint­kező magyarnyelvű művészet is bel« kell, hogv kapcsolódjék a fejlődésbe. A Magyar Kommunista Párt­nak « budapesti Op"raházban tartott „Szinéazparlamentjén“ a Magyar Kommunista Párt. a Szociáldemokrata Párt és a kul- tuzsminisntérium hároméves színházi terveit egyeztették. Etzek a tervek egyaránt foglal­koztak a mflgyaT színművészet gazdasági, valamin; azePemi bel-' setével és problémáival. A ki­dolgozott megoldások így nem nsalt * színész-mim kanélküli.ségre és a színhá züzemek anyagi álla­potára bohém az egész magyar sataházj élet művészi nívójának emelésére is vonatkoznak. Pécs a bányász*ágna* köszönheti előkelő helyezését Az állam és « egyes városok ** eddigihez képest rendkívül lugas szubvenciókat juttatnak »bben »% évadban, — már a ren. d«s évi költségvetés keretén be- Ui is, — a színtársulatoknak A most elfogadott hároméves országos terv azonban még ezeken az összegeken túlmenő­en la, úgyszólván megduplázza «z egyes színházaknak nyúj­tandó segélyt. — Ilyen magas szubvenciók fellett van-e olyasfajta kikötés, ’’bgy azt mire kell fordítani? , Természetesen A szubven­ciókat elsősorban az egyes 'vá- rc«ok díszlet- és ruhatárénak ki. “ővitésére, másodsorban egy njCvészi munkára képes társulat ^tartásának biztosítására. tehát * színvonal emelésére kell for­dítani ~~ Milyen helyet foglal el * pécsi Nemzeti Színház w artn. bázi hároméves tervben? — Pécs és f> pécsi Nemzeti Színház igen előkelő helyen áll. — folytatja nyilatkozatát dr Szé- kely György igazgató; — mert, talán • az ország leffvárosiasabb várna« lévén, — nagy ipari munkás tömegei vei és a közvetlen környék bánya­telepeivel, elsőrendűen alkalmas­nak mutatkozik egy mintaszerű kerület kiépítésére. 4 terv részletei — Mik a k'anifcnét tervek le hát? — A speciális pécsi hároméves színházi munk-Ucrv első fázisé ban egy haladó szellemű és kor­szerű képzőművészeti formákban megjelenő, a prózát és operettet magas színvonalon művelő szín­ház üzemet kíván megteremteni. A szubvención kívül e oé! el­érésére. az a legfontosabb, hogy a szín­ház a város társadalma min­den rétegének, — tehát a sze­gényeknek is, anyagilag megközelíthető legyen. Ezt a célt szolgálja majd a rendkívül rugalmas és sokoldalú fiérlctrendsze r. Les ivk-e operaelőadások? — A második év feladata lesz majd Schmidt János és Balogh József tnágocsi lakosok tolvajszö- vétségre léptek és 1946 óta so­rozatos présház-betöréseket kö­vettek el Mágocsön. .Az egyes betörésekhez alkalmi társakat is fogadtak, összesen tizenhét má- göcsi lakost. A sorozatos tolvaj, lásokon több hektoliter bort és présházi felszereléseket loptak. A dolgokat Döbrökozön adták el, A tteztifóorvon felhívja a háztulajdonosokat házmegbí- zottakat, illetve házgondnoko- kát, figyelmeztessék a lakókat arra, hoprv a kötelező tífusz el­len« védőoltás határideje július 30-áv.a) lejár és ezért azok, akik tifiBSzoltásra 'kötelezettek, de Ugyanezen idő alatt technikai bővítések, modernizálások is tör­ténnek maid és teljesen kiépül « már első évben meginduló ka­maraszínház i műsor. Felesleges hancsúlyozni, hogv a színház ilyen gyarapodása mind « közé lesz, — végre « sajátjának te­kintheti majd a művészetben és közönségben meggazdagodott színházat Pécs városa. Három év alatt évtizedekkel előre ! Ha gazdasági vonalon az 1938- as színvonal elérését tűzik1 ki cé­lul « hároméves tervek, szellemi téren a jövőbe kell nézni, — fejetzi be nyilatkozatát dr. Szé­kely György színigazgató — és 1950-re évtizedekkel kell előbb­re vinni a magyar színikultúra ügyét. így a pécsi Nemzeti Színház ;>«m- csak helyi ügy lesz, hanem szel­lemi önállóságával, művészi szol­gálatával «z egész ország példá­ja. büszkesége lehet. Nagy megnyugvással és remény­séggel nézünk ezek alapján Pécs eljövendő szín {kultúrája elé és meg vagyunk győződve arról, hogy az átlagon felüli szakérte­lemmel és művészi gonddal fel­épített tervek gyakorlati keresz­tülvitele a szó vo'ód; értelmében kultúrvárossá, xu*' űrközponttá emeli városunkat. ahol telepeseknek mondták ina- gukáö (Így keletkaznek a telepe­sekről szóló rágalmak. Szctk.) A törvényszék Schmidt Jánost két évi és bat hónapi (egyházra, Ba­logh Józsefi két évi és két hó­napi fegyházra. a többi vádlottat az elkövetett bűncselekmények­hez mérten börtön. Illetve fogház­büntetésre ítélte. Az ítéletek ket­tő kivételével jogerősek. édőoltásban még nem részesül­tek, a jelzett határidőig feltét­lenül oltassák LfC alléig ukat, mert ellenkező esetben a város ható­sága ellenük az eljárást megin­dítja. — Oltóhelyek; Minden ö> délelőtt S-.’-ig ás délután 6-7 óráig az Egészségházban (Megye u. 21. wz.l Minden «zom- haíon délután 6-7 óráig a Stock. 1 lázban (Kaszárnya u. 36. sz.), a '••■.lyárosi elemi iskolában, a MajoiroÉ*>y Linné u. 10. t>z. óvoda ham. és a gyárvárosi elemi isko­lában. mw—i'if'ima—sii mi i i imiaiq« IRODÁK INTÉSETEK, CZJEMJBKl Számlákat, üzleti nyomtatvá­nyokat, levélpapírokat boríté­kokat levelezőlapokat memo­randumokat Ízlésesen, gyorsan, pontosan készít a .séABADSAG NYOMDA Munkácsy M.-u. 10. lel., 20-2?, NAGYSZABÁSÚ ANNABÁLT f mad«* (. be 26-«o, tzombatóa MARKÁNYFÜRDÖN öíUZeá terWfibeö és kerthelvi gégében A F11I3CHER VEIN1IDÉ@L<6 Elsőrendű hideg és meleg ételek és italok Polgári árak. Tánc reggelig Zenét a budapesti híres Gyimesí trió zenekara szolgáltatta ' Belépődíj nincs Béky Júlia dr. Telepeseknek hazudták magukat a tolvajok '«■aca—aawm -i ----­Kö telező a tífusz elleni védőoltás $ Ezt láttam a Szovjetunióban Irta i Dr■ BÁRDOS ISTVÁN, az Erzsébet Tudomány- egyelem hadifogságból hazatéri könyvtárosa Mintegy két hete annak, hogy tizenkilenchavi fogság után « Fekete-tenger partján lévő No- voros&zijszkból hazahozta a vo­nat családja szerető körébe dr. Bárdos Istvánt, az Erzsébet- tudományegyetem volt könyvtá­rosét. A tanár úr azelőtt nem ismerte a Szovjetúniót, hiszen Pécs térben még ma is elég mesz- szire esik « „végtelen orosz szteppéktől", a háború előtt pe­dig egy egész világűr választotta el tőtök. A tanár úr legfeljebb a fasiszta képes rajzolók förmedvé- nyejn keresztül ismerhefle meg a szovjeteomberefcet hegyesagyarú, vérben forgó szemű vademberek­ként, akik tüzizel-vassal törnek « világ békés néped elten, hogy bol­sevista, judeó-phrtokrota" iár inukba hajtsák őket A tanár úr, mint annyi sok más magyar, az Antjbolsevis+a Commité propa­gandistáitól úigy tanulta, hogy Oroszországban rabszolgaság van. Kétkedő szelleme azonban fenn­tartással fogadta csak ezeket a rágalmakat. Most visszatértekor kis. tanul­mányszerű levélben így ir a Szov­jetunióban folyó munkáról; — A Szovjetúnlóban a mnnka rendje szigorúan a szocializmus ismert alapelveiből indul ki. Ezek szerint minden embernek joga van a munkához s minden em­ber munkája arányában részesül az előállott javakból. —- Éppen ezért a Szovjetúnióhan nincs egyetlenegy épkézláb em­ber sem, • abi munka nélkül lenne kénytelen tölteni idejét. Bár a munkúnók a szocializmus elvein alapuló értékelése a magyar nép előtt is jólismert, amit a régi úgynevezett „jó időkből" szár­mazó: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!" szólás-mondás is bizo­nyít, mégis nálunk, valamint a nyugati államokban gyakori je lenség volt a munkanélküli;, különösen egy-egy gazdasági vál­ságot megelőző, vagy követő idő­közökben. A Szovjetúnióban azonban a munkanélküliség el­képzelhetetlen .., — A törekvés; a munka idejé­nek csökkentése: a termelő esz­közök tökéletesítésével a terme, lést minél magasabbra fokozni, a munka idejét viszont Jacsonvabb- ra szorítani, hogy végső fokon a munkás több időhöz jusson egyé­ni életének berendezésére. A fasiszta támadás megindulása előtt a munka idejét sikerül már 7 órában megállapítani, sőt mér a 6 órás munkaidő bevezetését is tervezték, amit azonban a há­ború kitörése akadályozott meg. — Ahogyan a Szovjetúnió pol-' gárai számára, úgy a különböző fogolytáborokban .is a munka rendjének és idejének megállapí­tása szociális elveken nyugszik. Itt azonban, — tekintve, hogy a győztes államok között n Szov­jetúniót érte a legtöbb károso­dás, — a jóvátétel kérdése Is szerepet játszik ... —A fogoly-mű aki Itatásnak lé­lektani szempontból van nagy előnye. A napi 8 órás munkaidő, a munkahelyek változatossága sok esetben s több fogoly-bajtárs megállapítása szerint is enyhítette a honvágyat, éa ha neon is telje­sen. de gyakran feledtette a fog­ság vigasztalanságát. S az a tu­dat. hogy a munkahelyek ált-ilá- ban nem voltak megerőltetőét, továbbá, ha valamilyen betegség folytán • fogoly-munkás legyen­gült, munkára átmenetileg alkal­matlanná vált. tnlndfg rendelke­zésére állott b '-alóban mintasze­rűen szervezett egészségügyi szol­gálat, megnyugtató volt mindnyá­junk számára s megnyugvássá tölthet el mindenkit, akinek hoz­zátartozója még rövid Ideig távol is marad régi, megszokott kör­nyezetétől. Dr. Bárdos István, volt hadifogoly. * Úgy tudjuk, s tanár úr vissza­tér régi foglakozásához: ismét az egyetem könyvtárosa lesz. mnráu rövid egyheti szabadsága alatt jól-rosszul kipiheni fáradalmait és megpróbál visszailleszkedni a megszokott környezetbe Ez elein­te lassan megy. A régi, ismerős arcok idegenszerűen hatnak uniformisban eltöltött évek után, az életmód is szokatlan, « leve­gő is más. De reméljük, ezen is hamar túlesik, és ismé* mindep a régi­ben tesz nzzal a különbséggel, hogy. Arrni jót látott odakinn, az idehaza is megvalósul: „Minden dolgozó a munkája arányában ré­szesüljön a javakból I“ AKARJA, hogy látása tökéletes (egyen? Szemüveget SZABÓ 1á t s»erésztől vegyenl Orvosi receptre 1* legolcsóbb m F a r • n e i • k-u te o 34 szám. Hazai Gépkereskedelmi Rt. áriisitqsqt ulbói megkezdte A TVJK vállalatoknál yissnamai-adt legkülönfélébb gyártási haszon* tananyagok, lemezek, lemezhulla- «lékok, rudanyagok stb., csavarok, szegecsek, golyóscsapénak, külön* féle szelepek és szerelvények, vil­lamossági anyagok, mezőgazdasági és mindennemű gépalkatrészek, szeráruk, szerszámok, szerszám­gépek, nagy választékban Budapest, XIII., Váot-út 47 Telefon t 200-264

Next

/
Thumbnails
Contents