Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-20 / 163. szám

Mai ingyenes mellékletünk teljes heti rádióműsor :* M \ G Y A K OH M D r í! s t * r 'pm t 0 É L □ l! SÍNT U 1 1 LAPjí I nr. évfolyam, hu. szám Ara 40 fillér PÍCS, 1947 JÜUUS 20. VASÁRNAP A közeledés útján Irta: Ilka Pál A vfíégHan még mtndtg nem fiit el annak a négy cikknek visszhangja, ami az Os6ervatore Roman o-ban a Vatikán hivatalos tápjában a lap főszerkesztőjének tollából megjelent. Az a vélemény alakult ki, hogy ezzel a négy cik­kel éj koronák kezdődik a Va­tikán és a Szovjetunió kapcso­latainak történetében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ennek itt is 87 _ ideje. A négy cikk, aminek Íróját az újabb háborútól való félelem vezette, — megállapítja, amit most már senki sem tagad­hat. Megállapítja a Szovjetunió döntő történelmi jelntőségét, sőt • szocialista forradalmat is, ha ■agyon megkésve is, de most már £°*4tive értékeli a vatikáni lap. Ezt Írja többek között: „.. 3zo- "“1*8 forradalom útján olyan ha- ‘adást tett, amelyet tárgyilagosan történelminek kell elismerni és mgadni nem lehet“. Még ennél ® tovább megy a vatikáni lap. ^mgánapítja a kommunizmusról, (rógy azt útjéból semmiféle esz­közzel eltéríteni nem lehet. Ezt lrJa: „Ami a kommunizmust il- Ietí, bármilyenek is legyenek esz­méi, akciói, bölcseleté és erkölcs­tana politikája és gazdaságtana, keresztény és emberi módon •*nki sem gondolhat arra. bogy a háború erőszakosága, vérontása, temérdek gyásza, nyomorúsága és ^fróársága alkalmas eszköz lebet ntiának eltérítésére". J*e nemcsak a valóban fenn­álló tényeket ismeri el ilyetén­képpen a vatikáni lap, hanem a miérté«, az új épülő világ meg­értése felé egészen érdekes han­gokat üt meg. Ezt írja: „Mind- ®gyik tábor eszméiben vannak az esetleges tévedéseken felül magas igazságok, minden szociá­lis mozgalomban van félreértések és túlzások mellett igaz és jó tar­talom is“. Ez a mondat óvatos, de már pozitív elismerése nem­csak a szocializmus építése leta­gadhatatlan tényeinek. hanem an­nak a világnézetnek is, amely a szocialista világépítést mozgatja, "ersze, szó sincs arról, hogy most már megszűnt vagy megszűnőben van a két világnézet között a kü­lönbség. De erre nincs is szük­ség. Ha a Vatikán megérti (és ügy látszik, hogy ezt akarja) a szovjetunió döntő történelmi sze­Rábosi Mátyás: rendelkezésekkel szemben, mint eddig, akkor a demokrácia — és benne a kommunista párt is — szívesen vállalja a függőben lévő kérdések kölcsönös megegyezésen alapuló t e 11 j e s rendezést. Nem taktikáról van itt tehát szó, ha­nem annak a ténynek a felisme­réséről, hogy az egyháznak és a népi demokráciának meg kell ta­lálnia az útat, amely a megegye­zéshez megértéshez, tartós jó. viszony kialakításához vezet“, Világos, érthető, pozitív álláspont ez. A magyar katolicizmus köz­ponti hetilapja, az Uj Ember jú­lius 20-i száma foglalkozik a kom. munista párt most ismertetett álláspontjával, amelyről rögtön elöljáróban megállapítja, hogy .szokatlanul előzékeny hangon taglalja a magyar katolicizmus és a magyar népi demokrácia viszo­nyának lehetőségeit“. Ez a cikk természetesen kihangsúlyozza kü­lön világnézetének szilárd fenn­tartását é6 azokat a pontokat is, amelyeknek rendezését az egyház saját szempontjából fontosnak tart. Mi nagyon jól tudjuk, hogy vannak csakugyan függőben lévő kérdések, mert ha nem lennének, nem tettünk volna, -r- egyetlen feltétel mellett — ezek rendezé­sére pozitív szándékról bizony­ságot, Az Uj Ember cikkek idézeteit hordja össze annak bizonyítá­sára, hogy az egyház eddig is milyen módon és formában igye. kezett közeledni a népi demokrá cia problémáihoz. A vita tehát valóban jó úton halad. Nem ar­ról van szó, hogy ki a „hibás , hanem azokat a lehtőségeket ku­tatjuk kölcsönösen, amelyek meg­könnyítik a kommunista párt és a katolikus egyház együttműködé­sének problémáját. Ebben az igyekezetben az Uj Ember mos­tani cikke megállapítja, hogy vannak „eszmei érintkezési pon tok“ köztünk és az egyház kö zott. Ez azt jelenti, hogy a két világnézet különbözősége katoli kus felfogás szerint sem elválasztó erő, hiszen — különbözőségünk fenntartási mellett is, — vannak „érintkezési pontok“. De nem­csak „érintkezési pontok vannak“. Leszögezte a cikk, hogy „világ­Az új nemzetgyűlés első feladata az üzemi alkotmány megalkotása Vas Zoltán bejelentette: a bányászok elérték az 1938^as termelési eredményi Budapestről jelenti az MTI: Az üzemi bizottságoknak, kell Az ország gyárainak üzemi bi- ügyelniük arra is, hogy a racio- zottsági elnökei pénteken érte- naiizáíás ne váljék a munkások kezdetet tartottak. i munkaerejének kiuzsorázásának Ki s h á z i Ödön, a Szakszerre ] eszközévé. Az üzemi bizottságok zeti Tanács elnökének megnyitója' jogkörét ki kell bővíteni. Ha nem tévedünk, ez azt je­lenti, hogy a magyar katolikus egyház világnézetileg semleges 'Tét és olyan politikát kezde-1 nezet,letí semleges gyakorlati te. tnényez, amely a reális tények ru|ete '« van“ nemcsak az egy- “ényszerítő erején nyugszik ak- 1mas mellett való élésnek (a párt *ot nics akadálya a demokra- és az egyház egymás mellett való tfcns, jószándékú erők együtt-* éléséről van szó), hanem az egy- működésének Európa és a világ más mellett való munkálkodásnak újjáépítése érdekében. Ezeknek a kérdéseknek a vita- •“sa azonban nem a mi dolgunk. Rénk a négy vatikáni cikk katoli­kus vonalából csak annyi tartó- > területen nemcsak egymás mellett amennyi hatással ezek a cik. i élni, de együtt is akar dolgozni a kek a magyar katolikus egyház | kommunista párttal. Ennek a magatartására voltak. Tárgyila- szándéknak a kinyilvánítása na- *an meg kell állapítani, hogy 13>’on figyelemre méltó mozzanat a cikkek nem múltak el ha- a közeledés útján. Ugv vesszük, »anélkül a magyar katolicizmus ' mint helyes választ a Magyar életében sem. Talajt adtak és ta-; Kommunista Párt eddigi politiká- .lendületet is azoknak a tapo- ~?ródzásoknak, amik az utóbbi .dobén a katolicizmus felől ész­után Vas Zoltán elvtárs, a Gaz­dasági Főtanács főtitkára bejelen­tette, hogy / a bányászok júniusban elérték az 1938 júniusi termelési ered­ményt Rámutatott ezután a hároméves terv nagyszabású gyárépítés! be­ruházásaira, majd hangoztatta, hogy x minden üzemben tervbizottságo­kat kell létesíteni. Az üzemi bizottságok feladata — mondotta — hogy ügyeljenek a szociális és kulturális program minden pontjának betartására. Nem szabad megengednünk, hogy egészségtelen körülmények között dolgozzanak és éljenek a munkások. Bán Antal iparügyi miniszter előadásában kifejtette, hogy az államosítás döntő javulást idézett elő az üzemek helyzetében. Rövi­deséül megvalósul a bauxit- és az aluminiumipar államosítása is. K é t h 1 y Anna az üzemi 'bizott­ságokat a magyar gazdasági élet egyik legjelentősebb fórumának mondotta. Rákosi Mátyás hogy Felhívta az üzemi bizottsági elnö­kök figyelmét a munkásegység megszilárdítá­sára, mert ez a magyar demokrácia leg­nagyobb ereje. A hároméves terv­ben nagy szerepet játszanak az üzemi bizottságok. Ezeknek mun­káját alá kell támasztani azzal, hogy az üzemek élére kipróbált, szakmunkájukban kiváló munká­sokat áWtsunk, — mondotta. Az 1945-ben gyárak élére állító« munkások meg állták helyüket éa ezt a jogot, kiváló munkásoknak kijelentene, vezető helyre való állítását nem | lehet elkobozni. minél előbb ki kelt dolgozat az üzemi alkotmányt. Az új parlament munkaprogram­jában az első helyet kell elfog­lalnia ennek a kérdésnek, A hároméves terv nemcsak gaz­dasági, hanem politikai győzel­met is jelent a magyar demok­ráciának. Kossá István ismertette a kol­lektív szerződések körül folyó vitát és kijelentette, hogy a Szak- szervezeti Tanács nem húzza to­vább a tárgyalásokat, hanem a kormány döntését kéri. Azt kí­vánta még, hggy az üzemekben több jogot adjanak a nőmunká­soknak. Gerő Ernő: Az augusztus 31.-Í választáson dől el Magyarország jövője A MKP a kenyérlejadag leiemelését javasolja A MOT jelenti: Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter elvtárs szombaton látoga­tást tett a győri vagongyárban és itt a Magyar Kommunista Párt nagygyűlésén részletes tájékozta­tást adott a politikai helyzetről, valamint a munkásokat érintő kérdésekről. \, Az első és legfontosabb fel­adat most a drágaság letörése. Rá kell szorítanunk a gyároso­kat arra, hogy 15 százalékos béremelés mellett az árakat vál­tozatlanul hagyják, sőt bizonyos cikkeknél leszállítsák. Gerő elvtárs rámutatott arra, hogy a vasútnál bizonyos cikkeknél biztosította az olcsóbb szállítási tarifát és a személydijszabást új­ból csökkentik 10 százalékkal. Á közellátási feltétlenül meg kell javítani. Augusztus 1-tól a kenyér alapfejadag 25 deka lesz és a Magyar Kommunista Párt ja­vasolja, hogy augusztus 15-től kezdve, amikor már elegendő gabona gyölt be, emeljék fel 30 dekára. eIlletők voltak a népi detnokrá- ,!*• rószben pedig a kommunis- p. 'elá. A Magyar Kommunista art habozás nélkül igyekezett i^kr*nnyiteni a közeledést, ami. ,.r a következőkben szögezte ál- ^sR°n*iát: „És hadd mondjuk i ??. *z* >s, ha az egyház meg- m„rb tanúsít a de ratikufi fejlődést biztosító A hároméves tervet meg tud­juk valósítani saját erőnkből is azzal a feltétellel, hogy megfelelő kormányzatunk lesz, amely nem a kizsákmányolok és a régi rend embereinek, hanem a dolgozók­nak, a népnek az érdekeit tartja szem előtt. Egy jó kormányzat felér egy külföldi kölcsönnel. A szüksé­ges pénzt előteremtjük onnét, ahol találjuk. Fizessenek a gaz­dagok! Augusztus 31-én megtartjuk a választásokat. A mostani választásokon dől el Magyarország jövője. A Magyar Kommunista Párt nem a saját szűkös érdekeit védte ed­dig sem, hanem a nép érdekeit szolgálta. Nem Ígérünk mintegy varázsvesszöütésre jólétet, de be­bizonyítottuk, hogy saját erőnk­ből helyes vezetéssel, a rendelke­zésre álló erőforrások helyes ki­használásával biztosítani tudjuk a fejlődést. Feltétlenül szükség van a két munkáspárt szoros együttműködés sére. A koalíciós pártok között létrejött választási szövetséget a Magyar Koimmmista Párt meg­tartja, de feltétlenül elvárja ezt partnereitől is. Bizonyos benne, hogy a választások megszilárdít­ják majd azt a demokratikus for­dulatot, amely az Összeesküvés felgöngyölítésével az országban bekövetkezett. Ez a biztosítéka }ő- vőnknek. Szabad a burgonya szállítása Dr Erő« János közellátási mi­niszter új rendeletével szabaddá tette a burgonya szállítását cs ipari felhasználását, egyúttal^ fel­szabadította a hüvelyesek és a Kukorica forgalmát. A Kukorica őrléséi»ez engedély nem kelL A rendelet eltörli a magán vágásnál a zsírdézsmát, továbbá az olajos meg vámütéeénél a dézsmál jára. Nem avatkozunk be az egy­ház belügycibe, kínoson elkerül-, sáért, a dolgozó nép felemelkedé- tuk azokat a kérdéseket, amelyek I séért. Emellé még csak egyet ké­viharos vitákra adtak volna okot. Nem vitatkozni, egymás ellen a szándékunk és most. a három éves terű' megvalósításának kü­szöbén meginkább az. — össze­fogni az összes demokratikus erő­ket, amelyek becsületesen akar- tv k harcolni, küzdeni az. ország rünk, megértő magatartást a de­mokratikus fejlődéssel és a de­li arcot ni akartunk, hanem az vg-jL imokratikus fejlődést biztosító ren- - —i-ja—'' ’’ delkezésekkel szemben. Nem új kívánságunk ez. Ha az egyház központi lapja ennek a kívánság­nak ismerete után jelenti ki, hogy együtt akar dolgozni velünk, ak­kor azt kell remélnünk, hogy az felépítéséért, a romok cltakaritá- egyház irányában támasztott egyetlen kívánságunkat teljesítik. örülünk neki. A fejlődésnek nem lehet útját áDani. A Vatikán békülékeny, közeledő hangot üt meg a Szovjetunió irányában, mert kénytelen elismerni azokat a letagadhatatlan tényeket, ame. lyek a szovjeteket a világ legha- ladottabb, leghatalmasabb társa­dalmává tették. Az egyház min­dig értett ahhoz, hogy a tényeket elismerje és azokhoz, — elvei fenn­tartásával — alkalmazkodjék i*. A magyar demokrácia életerejét és elpusztithatatlansógát bizonyít­ja, hogy párhuzamosan a Vatikán állásfoglalásának módosulásával a magyar katolikus egyház is keresi a népi erőkkel való együttműkö­dés felé az útat Bárcsak komoly, nagy haszna lenne a jószándékok megvalósulásából a magyar nép­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents