Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-13 / 157. szám

2 OJDUNÄNTUö UMT ICLIUS !i „A közigazgatás ne nehézségeket okozzon a város iákéinak, hanem segítőtársa legyen“ Az elvégzett munkáról, az előttünk álló feladatokról és a közalkal­mazottak problémáiról nyilatkozik dr. Tamás György, aki munkává* ünnepli hetyeltes polgármesteri megválasztásának 2. évfordulói « Most van két esztendeje an­nak, hogy Tamás György eiv- tár.s Pécs helyettes polgármeste­re. Két esztendővel ezelőtt állí­totta erre a helyre a MKP és a két év alatt pihenésnélküli korlátot, mun1-"időt tűhn ismerő munkájával hatalmas jelen­tőségű szolgálatot tett Pécs kö­zönségének. Az évforduló alkalmából fel­kerestük « polgármesterhelyet ;es ©IvtáTsat és nyilatkozatot kértünk tőle, A nyilatkozat mintegy 20 percig tartott, ez alatt az idő alwti szinte félper­cenként csengett a telefon. Intéz­kedést kértek, aktákat hoz-ak. felvilágosításért jöttek Tamás elvtárs egyszerre legalább három­felé figyelt. Ezzel csak azt a munkatempó; kívántuk bemutat­ni amely Tamás elvtárs leg- icl'em'Zőbh tulajdonsága — Milyen szempontok vezették a két év alatt Tamás elv társat? —> tesszük fel az első kérdés-. *— Kizárólag egy szempont ve­zetett és ez az, hogy a város minden egyes dolgozójának élet- lehetőségeit megkönnyítsük és a közigazgatás ne nehézsége­ket okozzon a város lakóinak, hanem segítőtársa legyen. Természetesen elsősorban i régi rendszer által elnyomott, prole- táriátus érdekeit kell szem előtt tartani, mer; nem elég az, he egyenlő jogo kát adunk, bánéin egyenlő le­hetőségeket is kell adnunk mellé. .aj.; ;lgg hátiam*mi’ *• s'” több támaszt kell adni. hogy egyforma lehetőségük is legyen. Mindig szemem előtt volt az, hogy engem erre az ál\t>rs a MKP delegált, az a párt, amelynek célja a dolgozók széles rétegeinek élet- színvonalát felemelni és ugyan­akkor könyörtelenül harcolni a fasizmus maradékai ellen. A kérdés súlypontja azonban ott van, hogy ezek az alkalma­zottak, akik eddig teljesen ideig­lenesek voltak, véglegesítve lesz­nek és nyugdíjas állássá válto­zik át alkalmaztatásuk; egyszer s mindenkorra meg­szűnik számukra a munkanél­küliség veszélye, A város alkalmazottainak szo­ciális helyzetén azonban ezen túlmenően is segítenünk kell mindazon keretek között, melyet a város anyagi hé’.yzjte megen- ed. Érthetetlen előttem, hogy ogyan lehet be nem fejezett té­nyekről handabanelázni és olya­nok felett vitatkozni, amelyek még nincsenek rendeletileg egy­általán szabályozva, nem is szól­va arról, hogy ez a vita akkor kezdődött már meg amikor a vitatott rendelet eredeti szövege Pécsett még meg sem jelent. Lehet, hogy vannak egyes sze­mélyek akiket nem sorolt előbb­re a rendelet, azonban ezek ne kifogásolják azt, hogy mások előnyhöz jutottak. Átfogó köz- igazgatási reformra van szük­ség, nemcsak az ügyintézés te­rén, hanem a szervezés terén is. Ezeket azonban csak akkor lehet megvalósítani ha egy olyan po­litikai légkör alakul ki amelvhen nem egymás ellen harcolunk, ha­nem közös irányvonalon haladunk a cél megvalósítása felé. Ha a nagyferenoi kettős politika nem érvényesült volna ebben az or­szágban, akkor már régen előbb­re tartanánk ennek ,a kérdésnek megoldásában is. — Néhánv* szót a fövő tervei­ről? — A jövő vonala adva van. Menni tovább a megkezdett úton, a hároméves tervet megvalósíta­ni és ezzel a dolgozók életszín­vonalát felemelni, az egyenlőbb lehetőségeket biztosítani és vé­gül, ami a legfonlosnbb: megfelelni annak a bizalomnak, amelyet Pártom és a váltós kö­zönsége belémhclyezett akkor, amikor jelenlegi helyemre állí­tott. * A város közönsége nevében köszönjük Tamás eívtárs ed­digi munkáját és további ered­ményeket kívánunk jövőbeni te­vékenységéhez. Aki mindig a legnehezebb kérdéseket vállalta — Milyen eszközökkel igy.ke zeit ezeket a oé'okaí elérnj? — Amikor a Városházára ke riiltcm, az akkor legnehezebb problémát jelentő közel’álás ügyosztály vezetését vettem át. Azt hiszem nem k 11 bővebben beszélnem, vgjam ennyien ismer­jük az akkori idők közellátási problémáit és talán azt az ered­ményt el is tudtuk érni munka» társaimmal, hogy Pécs aránylag jobb helyzetben volf ebből a szempontból mint a többi magyar város. Később a város gazdasági • ügy­osztályának vezetését vettem át, itt pedig az a szempont vez 'c-t, bogy a városvezetésnek ezt az elhanyagolt részéi rendbehozzam, a jogviszonyt tiszt ázzam, azok­ban a kérdésekben, amelyeket m új idők vetettek fel, így a honvédkincstár, kultuszkormány- zat és a földreform kérdései —­Mindezeken kívül egyik legfontosabb kérd6« az üzemek problémája volt. Elsőrendű fontosságúnak tar­tottam a Községi filelmiszerüzem mégvtöósulását, hogy czálta’ is az árufelboziatal növekedjék Le­het, hogy nem mindenben értük még el a célunkat, de ebb. n sok szempont közrejátszott. A Községi Temetkezési intézet meg­alapítása elsőrendű fontosságú volt és az erdmények igazolják annak feltétlen helyességét és jo­gosságát. Átfogó közigazgatási reformra van szükség — Ml a helyzet a most fel­vetett tisztviselői kérdésben? — Ebben a kérdésben állan­dóan folynak a tárgyalások Bu­di pesten és meg kell érteni a közületi alkalmazottaknak azt, hogy mennyi nehézséggel küzd az önkormányzati tisztviselők fő­hatósága a belügyminisztérium, mikor olyan rendelkezésekei kell ki­adni. amelyek segítenek a köz­tisztviselőkön és ugyanakkor a pénzügyminisztérium is haj­landó akceptálni, A legnehezebb kérdés a fizikai dolgozók besorolása, roép nem nyert végleges rendezést egy azonban biztos: az ő helyzetük ift feltétlenül megjavul augusztus 1-re. Alexits György elvtársai ii Ily) Ili ára szállították Már a pedagógus értekezleten sulyo\ betegen magas lázzal vett részi Beszámoltunk arról. hogy A exits György eh árs közokta Asügyi államtitkár Pécsett meg­beszélést tartott a pedagógusok­kal. A felvilágosító jellegű tár­gyalás alkalmából ,-Vexits civtár sunk ismét mindenki számára pél­dát mutatott az igaizt kommunista felelősségtudat™. A megbeszélé­sen rész. vevő pedagógusok észre­vették, hogy- A'exits György már megérkezésekor rendkívül sápadt. és gyenge volt és a megbeszélés során többször is már-már ösz- szeesett, de hihetetlen önuralom mai és akaraterővel mindig úrrá lett gyengeségén. Sajnos, nem könnyű, pillanat• nyi indiszpozicióról voii*szó. ha­nem komoly betegségről. A meg besizéléoek után Ale'éits e’vtürs orvoshoz , ment, aki megállapítot­ta, hogy igen magast1 'lázzal küzd. Mikor az orvos szemrehányást e.tt neki, hogy könnyelműen éle­tét kockáztatta egy konferen­ciáért. Alcxits elvtárs kijelentet­te: Hadifogolyszol^álat A Harfifogolyíogsdó Bízottsáp; közleményei: !2-én <i következő hadifoglyok .•:ezte: Pécsre: Matyasovszk’ jyula\ v:k'.Ó6; Solt Károly, Pécs: iíeszier György Lánycsók) Nagy József Pécs: Dani Sándor, Mo­hács; Mälp János, Véménd) Ma­túra Lajos, Kislippó; Sveiczer Vilmos, Pécs: Kovács József. Ba­barc* Kis* Sándor üszög) Maróti hűre, Pécs) Reiger! József Ujpetret VVolí Márton, Gyoma; Mayer Jó­I zsef, Bakonysárkány. * Csányi Antal, Uzsgorai Nagy Antal, Bakola; Szabó Károly, Mélykút; Burkler Lajos, Kőszeg; Kiasz János, Püspöklaki Somogyi | I Sándor, Bogdása; Nagy János j Pécs, Fiume-út üzenik, jól van nak, rövidesen hazatérnek. ­— fin majd csak megúszom, de nem tehettem azt, hogy nem végzőm el a dolgomat azokkal, .'kik vártak rám... Alexits György elvtárs orvosi rendeletre nem is utazhatott vis« sza Budapestre és mivel állapota tegnapra sem javult, beutalták az egyik pécsi klinikára. MA *“»»“«*>• Sssüüf éne, V N ŐEGYLET BEN Zone: „BAMBI“ Több felelősségérzetet, semmi demagógiát 4 A demokratikus élet egyik leg­fontosabb alapfeltétele a szabad véleménynyilvánítás. A demo­krácia lényegéhez tartozik, hogy a közélet bármely megnyilvánu­lásáról a hatóságok és állami szervek bármely intézkedéséről akárki szabadon megmondhassa véleményét. Ennek a demokra- ttksus szabadságnak azonban csak akkor van jogosultsága, ha ez megfelelő politikai felelős­ségérzettel párosul. A politikai felelősségérzet pedig megköveteli mindenkitől, de f okozóét mér­tékben követeli meg a demo- k nitük us pártok hivatalos kép­viselőitől és szónokaitól, hogy mielőtt felszólalnak, legalább tá­jékozódjanak arról a kérdésről, amihez hozzá kivannak szólni. Tájékoztatásul kritizálta nem Rzabadságjog, hanem szabados­ság, nem demokratikus megnyil­vánulás, hanem demagóg politi­kai pecsenyesütés, I lyen tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot egyes fel­szólalók a Nemzeti Bizottság pénteki ülésén. Mohácsi Illés elv­társi a Szociáldemokrata Párt egyik felszólalója bírálat tárgyá­vá tette Rajk László belügymi­niszter elvtárs státusrendező in­tézkedését és ha nem tudnánk, hogy akkor, amikor ez a felszó­lalás elhangzott, a rendelkezés hivatalos ■ szövege még nem is érkezett meg Pécsre, felszólalásá­ból akkor is kirí az, hogy a fel­vetett kérdéssel nem foglalko­zott, vagy ha igen, akkor nem tárgyilagosan, hanem eleve elfo­gultan. Máskülönben nem tehe­tett volna olyan kijelentést, hogy: „A belügyminisztérium nem hall­gatta meg az érdekelteket, a ter­vezet tárgyalására mégaVAOSzt i.s elfelejtette meghívni.“ Ezzel szemben az igazság az, — amit a budapesti Szabad Nép már 24 órával előbb nyilvánosságra ho­zott. — hogy a belügyminiszté­rium az önkormányzatok tiszt­viselői fizetésrendezésének ügyé­ben tárgyalásokat kezdett a VAOSz-szal, amelynek képviselői ott Ikifejtettéik, bogy a segéd- jegyzőknek nem a X., hanem az egy fokkal hátrányosabb XI. fi­zetési osztályban kell kezdeni működésüket. Eze.kután a belügy­minisztérium — mivel a kisfize­tésű közitisztviselők helyzetén javítani és nem rontani akart — a VAOSz javaslata ellenére dől górta ki a R4Ő0 sr- új rendeletet. A fentiek teljes mértékben megdöntik Mohácsi ülés elvtárenak azt az állítását is, hogy „A tervezetet úgy látszik, nem odavalók készítették.“ Szerintünk — és meggyőződésünk szerint a kisfizetésű közfis züVclők véle­ménye szerint Is, — i;z ilye® ter­vezetek készítésére az az „oda­való", aki a kisemberen segíteni akar, mint a belügyminiszter, és nem az, aki hátrányosabb hely­zetbe akarja őket juttatni. Mohácsi azt is kifogásolta, hogy a státusrendezósben az altisztek­ről nem esik szó, hogy ezek a demokratikus fizetésrendezés mos­tohagyermekei, Ezzel szemben — mint azt a Szabad Nép ugyan­csak már korábban nyilvános­ságra hozta — a valóság az, hogy ezeknek státus rendé zését a bel­ügyminiszter már korábban ki­dolgozta és eljuttatta az illetékes gazdasági fórumokhoz, ahol art most vitatják meg. A szegődmé- nyes alkalmazottak és altisztek státuszáról szóló rendelet nem sokára meg is jelenik. A tárgya­lások most folynak . az altisztek és fizikai dolgozók státusbasorolá­sáról a Szaktanács, a pénzügy­éé belügyminisztérium között. Arról legyen meggyőződve min­denki; többet kap a rendezés után, mint azrflőtt kapott E ddig azonban —• feltételez­zük — csupán rosszul in­formáltságról ivott szó. Az a hangne.m azonban, amelyet Mo­hácsi Illés a továbbiakban meg­ütött, már túlmegy a tájékozat­lanságból eredő- tévedés határain, és joggal céltudatos politikai han­gulatkeltésnek, indokolatlan de­magóg megnyilatkozansak minő­síthető Mohácsi Illés elvtárs óva inti az intézkedyístől azt a Rajk Lászlót, akinek minden intézke­dése elismerten a demokrácia biz­tonságát és a dolgozók nyugat-1 mát, jólétét szolgálta. „Ne p fi- báljon íntézkedaű“ harsogja Mohácsi Illés a .Nemzeti Bizott­ság előtt a beliijgyminiszter felé. Hát a belügyminiszter igenis „próbál intézkedfoá“. Megpróbál­ta leleplezni az iSsszesküvőket é* ez sikerült te néiigi. De azt nem sikerült elérnie — amit Mohácsi Illés elvtám elfelejtett kihangsú­lyozni, — hogy a dr. Ries István elvtám irányítása ialatt álló igaz­ságügyi hatóságot megpróbálja­nak megnyugtató a demokrá­cia ellenségeit minden további összeesküvéstől elii'asztó ítéletet mondani felettük. Rajk László belügyikormányzata Igenis meg­próbálta rendőrkézi-e juttatni a gazdasági élei váinpj’r.Mt, a feke­tézőket. árdrágítók«^, árurejtege- tőket, megpróbálta áis sikerült is neki. De igazságügyi apparátu­sunknak nem sikeri.aJ más, mint már az ügyészségi fogházról sza­badlábra helyezni 'kot, felmentő ítéleteket hozni. ‘ asebben hal­lottuk volna Moh i illés c'vtúra felszólalását, ha az va'óban _ a demokratikus, kormányzás hibáira mufctt rá a Nemzeti' Bizottság fóruma előtt és nem a'bban me­rül ki, hogy a helyes .intézkedé­seket helytelen információk alap­ján próbálja támadni. Ez az a próbálkozás, ami árt a idemokrá. ciának káros a kisetrihereknek, nempedig Rajk László .-ákeres és helyes „próbálkozásai“. R osszul értelmezi a választási szövetséget az aki • úgy ér­telmezi, hogy annak pa.ja'a meg­védi őt minden támadással szem­ben. de annak biztonságából ő maga szabadon eregetheti jszövet- partnere felé a hatnisitá- mérgezett nyilakat. Rossz harcosa az a munkásegységnek, áld nem a reakció, hanem sajat szövetségestársa és annak 'helyes Intézkedései ellen harcok Rossz szocialista az, aki a kisemberek sorsán javító intézkedésekéi tá­madja ahelyett, hogy sejtene azoknak kibővítésében. A Szociáldemokrata Pánthoz bennünket nemcsak jelszavak, nemcsak választási kampányra megkötött Időleges «zövctséö 4 űz. Mi valóban testvéri egyi’L'Hjis- ben és harcostárs! összetartásban akarjuk megvalósítani ári. avul mindkét (várt tömegeinek: az ipt3- ri én mezőgazdasági proletariat cs­irák közös célja: a népi dente*- kratikus Magyarországot. Ebbein a harcban segítséget várunk test­vérpártunktól és nem indokolat­lan, alaptalan, tájékozatlan, rossJl- •ndulatií gáncsoakodást. Csak ettf lehet az alapja az egészséget együttműködésnek. 1 Több felelősségérzetet a demo« kratfkus szabad véleménynyilvá-a tatásban, hogy nagyobb credmé- j nyékét érhessünk el státvsbnhe- i 1 vezeti teszt viselőinknek c« az í egész magyar dolgozó tánsada- 1 lomnak. 10.000 forint juta! m a gyujfogafók nyomra vezetőiének Karádv Gyula elvtárs. a NIK főtitkárhelyettese megláto­gatta a tűzvészsújtotta Ganz-tele pet. Javaslatára a NIK 10.000 forintot tűzött ki jutalmul a gyújtogatok nyomravezetőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents