Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-06 / 151. szám
r WffTSOÖtlS I ÜJ ötr^rx #T 0C Már aratnak, de kenyerük nincs fli ujgazdáknak, akik még mind g a iobbágy-szóhincw I beszélik, dm boldogan dolgoznak, mert tudják, hogy az © munkájuktól függ, hogy soha többé ne térien vissza a „robot44 Sűrűn halljuk iámét m olyan panaszokat, hogy « rne Lmosok nagy többsége kflsaae® 11 ja az aratás előtti „kenyérszüke" konjunk- tűrát és abelyett. hogy az ellátatlanok kenyér-, illetne liszt- .K-gyeit váltaná be, a lisztet illegális ötön Pestre sarállítja és torony-magasra szöktetett áron el- feketézi. Ugyanakkor, kinn, a falvakban, főként az újgazdák körében, akik ,Jiem tudtak még maguknak a ‘szőkébb napokra tartalékolni, lépten-nyom on megüti Fülünket az ilyesfajta beszéd: •— A múlt héten is két három napon keresztiig kenyér nélkül volt a htbz Vagy — Á gyerekeknek ma sem tudtunk ebédre kenyere* adni VáltozatoiKágképperi hallunk ilyet is: — Az uram kenyér nélkül ment '*1 dolgozni Érd-klödünk, mi az oka, hogy nem lehet liszthez, búzához jutni. — Akinek lenne búzája a faluban, nem adja el a magunk, fajta szegénynek, mert van- pafc, akik 150-—200 forintokat is megadnak érte. Hát ennyi pénzt mi honnan ’■ együnk elő? — földhitellel nem próbálkoztak? ■ legyint az egyik régi ganda: Nem jó ,,üzlet“ az nekünk, ‘törpebirtokosoknak kérem, mert «mit az OKH ad, arra annyi ■<szt“, meg „azt“ kell Fizetni, hogy mire kézhez kapja az ember, dörzsölheti a két szemét. S hogy ez aa elbánás nem újság, nem tekintik kivételes do. lógnak, az kitetszik abból, hogy minden különösebb indulat nélkül beszélnek róla. Nem is igen méltatJankódnak rajta. Megszok ták már a múltból. hitetlenül MOSOLYOGNAK, Maiikor azt mondjuk, hogy ez mind megváltozik, nem marad ennyiben. ■— A bank, az bank kérem. — mi meg csak szegény parasztok '■«■gyünk, — mondják. Közönséges esetnek tartják hogy a bankok nem bánnak kesztyűs kézzel a paraszttal, — ■ «mint közönséges esetnek tartják 32}1 is, hogy sokgyermekes Asz szonyok sokszor óraszám ieso •"Ognak a malmok szomszédságé 'an, várva., bogv valaki ne csak megkérdezze: „mi: akarnak?“, ha nem teljesítse is kérésüket és mentse meg őket a kenyértelen- ség kínzó gondjától. Szinte hihetetlen, hogy a demokrácia második évében is van ' v ucs*Hdoík. akiknek asztaláról Önhibájukon kívül hiányzik a mindennapi kenyér. A kényértelenaég gondját fó- sozz.3 a bőséges gyermekáldás. ■Nem lehet olyan háznál tnegfor. oulni ezekben a telepes községekben, ahol ne lenne legalább n<5gy-öt gyerek. NÉMETPALKONYA környékén párszáz szegény ember kapott °oct, házat. Dolgoztak szórgal- manan. dt- hideg tél, évek ao- ,a” történ lerongyolódásuk. sok ^ myt váratlan betegség követkéz, -«ben igen «igények és kenyérinek maradtak. Égy szűk kis kocsma helyiség- hÜ1, clnie;y félig vegyeskereaike- *s. félig „Olvasókör“, üldögélünk í^-tiz úisazdával, az UFOSz herei vei. Künn ömlik a nyári apor s szemben a nvitotr ablak kanyarodunk a kenyértől* őség problémájára. Neun tudjak megérteni, hogyan lehet az, hogy van teszt Magyarországom, — hiszen í etetésnek vele, — és nekik mégsem jut belőle. Hát ezt csakugyan nehéz megérteni, Itt csak kormányintézkedéssel lehet tenni valamit. De sürgősen, különben késő lehet a segítség. Ámít a régi világban elszenvedett megpróbál tatásaikról beszélnék, azt szinte le s* m lehet írni. PERGŐ NYELVŰ. ELEVENSZEMÜ asszony jön be Az Alföldről! telepítették őket ide A földreform során 12 hold földet kaptak. Ő már derűlátó, — semmiféle kétségbeesés nem látszik najta. Boldogan újságolja, bőgj’ mikor megkapták a telepítési engedélyt, nem is tudták, hová legyenek az önömtől, mert ezzel aztán végleg megszűnt rájuk nézve a „robot“, ^melytől addig annyit szenvedtek. Figyelek, hogy jól értem-e amit mond? De „robotot" mondott, nem tévedtem. Zsellérek voltak s akkor kellett „urdolgápa“ menni, amikor hajtották őket. Pirs-utakat is kellett tisztítani az aikácásokban. aztán spáciumot vágni, a bozótot sarabolni, — «hogy parancsolták Hallgatom a javabeli asszony lelkendező örömét a szabadságon a mintha az ezernyolcszáznegy- vertes évek országgyűlési vitáiból elkapott szófoszlányokat hallanám. Ezek az emberek még a régi jobbágyszókincset beszélik. Ilyen kifejezéseket haszná' a fiatalasszony anyja is, aki olyan öreg már, hogy nem tudja megmondani pontosan, hogy hol és melyik évben i? született há:. Csak törölgeti a. könnyes szemét, — míg nagy bőbeszédűséggel előadja, hogy neki is bárom szép fka veszett el a „harcon.“ Igv nevezi a világháborút. Elvesztek és most már hiába várja. őket haza. Pedig mily«® jó lett volna, ha. megérték volna a felszabadulást. Hiszen most már nem kellene spáciumot vágni, vagy bozótot sarabolni az „úrnak.“ • Késő este van már, mire eláll a nyári zápor és hazafelé indulhatunk. Egy pillanatra megállunk még a téré®, a hősi emlékmű előtt, amelyre 70 halott nevét jegyezte fel a kegyelet. Valahol messze, a szétszakadt felhők között szinte vakító fénynyel égnek « csillagok. Odatá maszkodom az emlékmű vasrácsé« kapujához, felnézek a csille- goktól kigyúlt égre s arra gondolok. hogy azok, akiknek ne vét idejegyezte a. történelem, !ta Ián éppen most .onnan föntről, mint csillagok álmodoznak arról az új Magyarországról, amelyik kínban, verejtékben most kezd megszületni. A láthatáron még villám cikázik, — de itt már elvonul*, a vihar s utána tiszta, frissillatú, egészséges a levegő. Eíky Júlia dr. e»P@T„ PÚIM/Áll Amerikáitól könnyen kaphat' írjon rekordnak, inak siójának Észak- és Délarncrikába, hogy kü djöo Önnek utalványt * Transatlantic Gift Parcel« Inc. 28 Braver Street New-York 4 nt jam BÖRTEX pénz nélkül megkapja a raktárából Budapest, IV Ge.-lé czy-u 11 A fajgyűlölet elleni harc — tantárgy Budapestről jeleníti a MOT gozni, hogy hazánkban többé sen- Pénfeken délután ünnepélyes ki ne szenvedjen szárma zás-í, fajkeretek között nyitották meg a zsidómúzeumot. Ortutay Gyula kultuszminiszter mondott megnyitó beszédet. A kormányzat nevében kijelenthetem — mondotta —, abban az irányban akarunk dol:ája miatt. Ezen a helyen jelen tem be először, hogy a jövő tan- évben módszeresen foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogyan kell a faji gyűlöletet minden fohnájában kiirtani. SztráikhuUám Olaszországban Olaszországban újra megkezdődtek a sztrájkok. Genovában az ősz- szes állami alkalmazottak, még a ;elefon személyzete is beszüntette a munkát, a torinói vasúti műhelyekben háromezer munkás sztrájkol. Bariban az UNRR.A központ gépkocsivezetői szinté® beszüntették a munká: Őrök, ékszerek, 14 kar. jegygyűrűk Krímkor és Sánta Jókaí-tér 0 — Szentbeszéd az Irgahnaarcnó templomában. Július 6-án •= sámap este 7 órakor szentbeszedet tartja Pohli János k fw- rioanum prefektusa U*ána Jézus Szíve litánia. ipartestületi hírei W——- 11 UH«—wm kai eR> dróton lógó kormos pet^mPa mellett beszélgc. ^ a „világ folyásáról.“ bártJ?d meg aj! arcokat - Percenek" kezdünk, néhány belül megint csak vissza Kádáriparosok taggyűlése. Ká- dáripairosok folyó hó 6-án. vasár, nap délelőtt fél 10 órakor az ipartestületi (Iszlay féle) vendéglőben taggyűlést tartanak. Acsipari szakcsoport taggyűlése. Áosiparosök folyó hó 6 in vasár, nap délelőtt 10 órakor taggyűlést tartanak ae Ipartvstiilet Rákóczi, ut 24 sz. alatti biz tanácstermé-, ben. Tárgy: budapesti átirat ismertetést és megtárgyalása. Értesítjük a kéményseprő, tetőfedő, cukrász, fodrász, fehérneműtisztító, kozmetikus, vendéglős és Amerikai-magyar eszmecsere a fehér asztalnál békéről, háborúról, beavatkozásról, atombombáról, gondolat* szabadságról és a tájvédelemről Az alább közölt beszélgetés egy nemrégen két hétig Magyarországon tartózkodott amerikaival folyt le- A szereplőik személyisége nem fontos. Egyik sem híresség, se nem próféta a maga hazájában,- tehát nincs a riportnak szenzáció jellege. A közönség többnyire híres emberek véleményét szereti hallani mindenféléről: politikáról, színházról, konzervgyár- iásról, atombombáról. Az itt szereplő jenki, nohaVhazájában elég magas értelmiségi pozíciót, tölt be, mégsem neves egyéniség. Egyike az amerikai közönségnek, annak előítéleteivel, világszemléletével, s az európai dolgokról való saji-ó-förmájta véleményével, A magyar beszélgető fél is csupán egyik átlagos híve az új népi demokráciának. Barátságos eszmecserére ült. le egy asztalhoz két ember, akiknek hazáját a technika minden vívmánya ebben a modern huszadik században sem tudta annyira közel hozni egymáshoz, hogy egymás viselt dolgairól ferde képet ne kaphassanak. A távolság torzító tükréhez járul még manapság az a sokat emlegetett. „vasfüggöny", mellyel egye. sék szeretnék kettéválasztani a világot. Az amerikai véleménye körülbelül az, bógy, ami az Egyesült Államokban van, az nagyszerű, viszont mindent ami itt történik, szállodás iparosokat, hogy az Anyag- és Arhivatal részükre I gyanakvással fogad, szappant utalt ki. Felkérjük ezen | — Hogy milyen állapotok vaniparosok elnökeit, hogy szappan, nak „back in the States" (így igénylésüket legkésőbb 9-cn reggel 9 óráig az összeg egyidejű befizetésével az Ipartestület Anyag., ósztályátvál adják le. A tetőfed őiuari szakcsoport folyó hó 7-én, hétfőn este 7 óva. kor a Rákóczi ut 24 számú ház ’iináóstermébcn taggyűlést tart. Tárgy: cserép-igénylések és skappan elosztási. Karikagyűrűt! Órát! r Ékszert! FUTÁSZTÓL Irgalmatok-utca 6. mondja röviden: otthon az „Államokban")? Remek. Jóllehet az élelmiszerárak 50 százalékkal ma. gasabbak, mint. Ut, de az iparcikkek ára jóval alacsonyabb, ami az óriási ipari centralizálásnak tudható be. Például 1 dollár egy pár cipő. (Éppen előző nap egy Amerikából megjött igen magas- állású Ipari ember 8—9 dollárt mondott.) Készítenek típusruhákat Az amerikai kifogásolja, ho^y a nyugalmazottaknak olyan kiesd a nyugdíjuk. A magyar: A régi rezsim a bűnös abban, hogy az állam ma még szegény és nem tud többet nyújtani. Politikai síkra terelődik a beszéd. A magyar: Lehetségesnek tartja, hogy az USA háborút indítson? Az amerikai: Ki van zárva Minket csak akkor lehet háborúba vinni, ha megtámadnak, vagy megsértik az ország érdekeit. A magyar: Tegyük fel, hogy a Szovjetunió gazdasági szakértőket, katonaságot és pénzkölcsönt, adna, mondjuk, Mexikónak, amely az USA peremállama. Mi történnék erre? Az amerikai: Ez nyílt támadást jelentene és háborút vonna maga után. M.: Dehát ugyanezt cselekszik az. Államok Görögországban, Törökországban és Perzsiában, melyek a Szovjet peremén fekszenek. A.: (Meghökken és nem tud válaszolni.) A magyar túliba jön H tovább támad, M.: Mi lenne az amerikai „man- ín-the-street", az átlagember véle. ménye, ha egy korszakalkotó találmányt, mely a világ gazdasá gát óriási mértékben fellendítené a Szovjetunió visszatartana háborús célra? A: Hatalmas felháborodást keltene. M.: Nos, hisz önök ezt teszik az atomenergia kihasználásával. A: (bevallja, ezt maga is helyteleníti. Majd arról beszól, hogy az „Államokban" nagyarányú termelési fellendülés mutatkozik.) M. (ravaszul): Hogy ezt a nagymennyiségű árut értél asítsék, szükség van külföldi piacokra Mit kénytelen csinálni egy állam, hogy piacokat szerezzen? A. (Magátólértetődőeri): Mindenáron ki kell kapcsolnia a konkuirenciát és minden eszközzel biztosítania kell a maga számára a piacot. M. (hamiskásan mosolyogva). Nana, nálunk ezt gyarmatosító lg resszív külpolitikánál; hívjak! A.: — Well, ez felfogás dolga De hiszen a Szovjet is csak ugyanarra törekszik. M. (még ravasz&bbul): — Ha egy gyárigazgató és egy gyári munkás vetélkednek egy gyárban dolgozó nőért, mit gondol, melyiknek a helyzete könnyebb: a gyárigazgatóé-e. aki pénzt, ékszert, selymet Ígérhet a nőnek, hogy szeretőjévé tegye, vagy a munkásé-e, aki legfeljebb házassá got és dolgos életet ajánlhat fel neki? A: —'A hasonlat, nem jó. (Félpercnyi gondolkozás után): tál.) M.: — Mi a vétLemémye. a vasfüggönnyel kapcsolatban arról, hogy az USÁ-ba nem engednek be kiváló tudósokat pártállásuk miatt? A.; Hát, kétségtelen, hogy Amerika védekezik a forradalmár eszmékkel szembe®, de ezt csak önvédelemből teszi. Nálunk különben teljes gondolat é* közlési szabadság van, M.: — Nem gondolja, hogy kis. sé időszerűtlen ezekkel a szabadságjogokkal dicsekedni akkor, amikor sztrájktörvényeket hoznak, meg a legjobb színészeiket és művészeiket perbe fogják csak azért, mert nem a hivatalosan jóváhagyott álláspontot vallják? A,: — Hát igaz, vannak hibák .,.- M. (újabb ravasz felscsillanássa] szemében): — Mit szólnának maguk Ameikaiak ahhoz, ha meghallanák, hogy valahol embereket üldöznék, jogajktól megfosztanak, sőt. legyilkolnak pusztán azért, mert más faúak, mint a többsén? A.: (diadallal!: — Hogy m.t szólnának? tme itt a bizonyíték az amerikai nép nagyszerű humanizmusa mellett! Hiszen Amerik# hadat üzent, jéntt és vért áldozott azért, hogy megszüntesse Európában a faji üldözést. M. (nyugodtan)-. — Ez igazán gyönyörű. De akkor miért nem kísérlik meg megszüntetni 4 faji üldözést. magában Amerikában? A. (zavarban): — Hógyhogv? M.: — Ügy, hógy végét vemének a lincseléseknek és a négerek szabadságát korlátozó Intézke déseknek. A. (fölényesen): —- Oh fnaz az csak néhány államban fordul elő. M.: — Hát tényleg Alaszkában nem s lincselnek négert, csak ott. ahol tiégerek élnek. Az amerikai e’nevetí magát, kiissza poharát és annak a meggyőződésének ad kifejezést., hogy egy ilyen baráti eszmecsere még Amerikának is hasznosabb, mint a egy féltucat atombomba.
