Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-24 / 140. szám

I VUp fiMtfcfehfe* egpeetitieUk!

„Nekünk, kommunistáknak, nincsen szükségünk arra, hogy más pártok kezdeményezéseit kisajátítsuk, hiszen ez nem egyéb, mint a szegénység beismerése. Aki csak a készbe akar beleülni s utólag azt állítja, hogy övé a kezdemé nyezés, arról a nép észre fogja venni, hogy idegen áruval kereskedik.“

(FaTkas Mihály vasárnap Rákosfalván elmondott beszédéből.)

IV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM

Ara 40 fillér

PÉCS, 1947 JÜNIUS 24. KEDD

Osztályharcos harmónia, vagy közös harc a reakció ellen?

Irta: Uku Pál

A fmnnkásegység kérdése az ntóbbi időben egyre gyakrabban foglalkoztatja elsősorban a két munkáspárt vezetőségeit, de a munkásságot is. Mi ezzel a kér. déssel nem jöttünk volna most sem a nyilvánosság elé, mert az a véleményünk, hogy ügyeinket magunk rendezzük olyan eszközökkel és módszerekkel, amelyek nem gyengítik, hanem erősítik a két munkáspárt összefogását. Azért vagyunk kénytelenek ezzel a kér. déssel most mégis a nyilvánosság előtt foglalkozni, mert a Du- nántúlt Népszava Június 22-i számában Osztályharcos harmónia cfm alatt foglalkozik valaki ezzel a problémával. Ez a cikk jószándékú és becsületes, megérdemli, hogy nyugtázzuk. Sorra aláírjuk megállapításait is, nemcsak a cikk becsületes szándékát.

Van azonban egy olyan megállapítása a cikkírónak, amivel érdemes közelebbről foglalkozni. A cikkíró ugyanis — nagyon helyesen — elítéli a pártsovinizmust. Akkor is ártalmas és feltétlenül kiküszöbölendő a pártsovinizmus, ha ez csak a két párt egymás közti viszonyában jelentkezik és nem akadályozza a reakció elleni harcot. De mi legyen akkor a dolgozóik véleménye a pártsovinizmusról, ha ez a reakció, az össze esküvők elleni felszámoló harcot akadályozza, nehezíti meg? Mert erről van szó és ez az, amiről mi beszélni akarunk testvérpártunk becsületes cikkének apropójából

V

álasztások előtt áll a magyar demokrácia. A 45-ös választás óta óriási változások történtek a demokrácia, a köztársaság életében. Egyrészt a kisgazdapárt majdnem teljes legfelső vezetősége bebizonyította, hogy nem a parasztság, a dolgozó nép, hanem a horthysta reakció ügyét viseli szívén. Eldőlt az a nagy vita tehát, hogy ki a parasztság igazi barátja. A régebbi vezérek egy jórészéről kiderült, hogy nem» a parasztság ügyének szószólói, hanem a belföldi és külföldi reakció álcázott ügynökei. Kiderült az is, hogy mi volt ezeknek az ügynököknek a céljuk a földreformmal, a demokratikus jogokkal. Senki sem á».'t- hatja, hogy a kommunisták alaptalanul verték félre a harangot, most már nemcsak rendőrségi, de bírósági vallomások is arTól tanúskodnak, hogy Nagy Ferenc legfőbb irányítása mellett a régi paraszt- és «nunkásnyuzó reakciót akarták visszahozni.

A másik oldalról viszont az bizonyosodott be, hogy a demokrácia legkövetkezetesebb eTői kezdeményezésére, azok vezetésével egész sor olyan kérdést oldottunk meg, amelyekkel bebizonyítottuk céltudatosságunkat, hallatlan szívósságunkat, elpusztíthatatlan életerőnket. Megoldottuk a stabilizáció nehéz munkáját és az összees küvők minden mesterkedése ellenére nemcsak óvni tudtuk a stabi lizációt, de a termelés további fokozásával megteremtettük a dolgozók életszínvonala emelésének lehetőségeit is. Kidolgoztuk, egyeztettük a hároméves tervet és most augusztusban ez a hároméves terv válik az állami tevékenység alapjává. Ezzel aztán megint példát mutattunk egész sor országnak ép pen úgy, mint a stabilizációval. Ezen kívül példaadóan gönpvöli- tettiik fel az összeesküvők írón'

ját. Visszavertük és mesemmisítet- tük a külföldi reakció leplezett és nyílt beavatkozását, megszilárdítottuk és tekintélyt szereztünk a magyar függetlenségnek.

■M em akarjuk részletezni, hogy« ezeknek az eredményeknek* az elérésében milyen döntő szere-f pe volt a Magyar Kommunista! Pártnak. Élen jártunk mindenütt! nemcsak a tanácsokban és a ter-í vek kidolgozásában, hanem azokg végrehajtásában is. Következete-I sek és hajthatatlanok voltunké programunk végrehajtásában és az! idő minket igazolt. Mi nem akar-« tunk egyezkedni az összeesküvők-! kel, ellenkezőleg, mindenki előtt! világos, hogy kommunista férfiak!

Demokratikus választási szövetséget

javasolt Rákosi elvtárs zempléni beszédében

Rákosi Mátyás mjiniszferel-1 nökhelyettest, a Magyar Kommunista Párt főtitkára vasárnap I

a sárospataki kollégium kertjében összegyűlt 15.000 eetnber előtt beszédet mondott.

Álláspontunkat nem változtatták meg a hu onbozo jegyzékek

Beszéde elején ismertette a jelenlegi politikai helyzetet. — Hangoztatta, hogy Nagy Ferenc személye akkor vált különösen feltűnővé, számára, amikor a Kisgazdapárt Kovács Béla és ösz- szeeskiivő társai ügyében parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését kérte. A bizottság tagjait Nagy Ferenc nevezte volna ki milyen döntő szerepet játszottak jazokból, akik szintén kompromitvoltak az összeesküvésben.

az összeesküvés felszámolásában.

Nyugodtan megyünk tehát a nép elé, hogy válasszon. Van mire bőven hivatkoznunk. És ha mi is a pártsovinizmus hibájába esnénk, ha mindenek előtt és fölött csakis pártérdeket néznénk, akkor most mi lennénk a leghangosabb köve telői a külön listán való szavazásnak. Hiszen nyilván senkinek

sem kell bizonyítani, hogy az elmúlt másfél év eredményei, amik-! nek kivívásában döntő, oroszlán« például Jékely László, a köztártálva

Azt szerették volna tehát, ha az összeesküvő képviselők vizsgálják ki az összeesküvő vezetők ügyét.

— Azok az urak, akik külföldre szQkdöstek — folytatta ezután Rákosi Mátyás — és akik odakint most a mellüket verik..

szökésük előtt a zsebükről sem feledkeztek meg.

része volt a mi pártunknak, nem gyöngítették, hanem ellenkezőleg erősítették pártunkat. Az is természetes, hogy olyan párt, vagy pártok rovására erősödtünk, amelyről a dolgozó nép azt lálta, hogy — vezetői hibájából — nem az ( érdekeit képviselte. Mégis az i pártunk álláspontja, hogy a „de mokrácia híveinek közös erővel kell fellépniök a választáson", ahogy ezt Farkas elvtársunk megfogalmazta. A pártok ne egymás ellen harcoljanak a választáson, hanem az összes demokratikus erők együtt, közösen a - reakció ellen. Ezt Így fogalmazta meg Farkas Mihály elvtárs, pártunk főtitkárhelyettese: „El akarjuk kerülni, hogy a választások nemzeti veszekedéssé fajuljanak. Nézetünk szerint fel kell újítani a Nemzeti Függetlenségi Frontot és a négyi demokratikus pártnak választási szövetségben együttesen kell felvenni a harcot a nép ellenségei ellen. Bűn lenne, ha Itt szűk pártérdekekből fcfduVnának ki. Nem egyes pártok százalékáról, hanem az egész demokrácia ügyéről van most szó. Ha a nép érdekeinek védelmezői közös családként lépnek fel, legyőzzük a reakciót. Ha egymás ellen harcolunk, úgy ezzel csak a nép ellenségei nyerhetnek és ez a demokrácia gvengü- léséhez vezt".

J gazak ezek a szavak? Feltét-j

* lenül! Nem lehet a becsüle.’ tes demokraták táborában egyetlen ember sem, akit most kellene még csak arról meggyőzni, hogy közösen jobban és könnyebbén győzhetünk, míg egymás elleni harccal csak annak a reakciónak, az összeesküvőknek segíthetünk, akiket végre erősen torkon ragadtunk. A demokratikus pártok nem kiizdhetnek a választáson egymás ellen a szavazatokért és úgvan akkor együtt az összeesküvők a reakció ellen Vagy, vagy ...

A Magyar Kommunista Párt most is, mint számtalanszor eddig is, csak a nép, az ország érdekeit tartva szem előtt, lemond arról, hogy nagy munkájának eredményét párlszámlára vételezze bo, meri mindennél fontosabbnak larl.

sasági elnök kabinetirodájának volt főnöke 13 ládát és koffert vitt magával. Úgy szökött ki, mint aki Hágába megy követnek. Ez á példa is mutatja, hogy

ezek az urak nemcsak politikai okokból, hanem vagyonkisíbolás céljából is mennek külföldre.

Szólt ezután az amerikai jegyzékekről. Nagy Ferenc lemondása után újabb .amerikai jegyzéket kaptunk, amelyben azt állítják, hogy Magyarországon • államcsíny történt, erőszakkal eltávolították a miniszterelnököt, kommunisták vették kezükbe a hatalmat. Tudni kell, hogy alvilág nagybirtokosai és nagytőkései összetartanak. Ezért érhető, ha az amerikai tízezcrholdas segíteni akar a magyar tízezerholdason.

Álláspontunkat nem változtatták meg a különböző jegyzékek. Védeni fogjuk a jövőben is, épúgy, mint a múltban magyar dolgozó nép érdekeit a régi rendszerrel szemben

és ettől a szándéktól semmiféle fenyegetés nem téríthet el bennünket.

Az agrárolló kezd összecsukódni

Hatalmas lelkesedéssel fogadta a hallgatóság Rákosi Mátyásnak a hároméves tervről szóló ismertetését. Kijelentette, hogy a Kommunista Párt álláspontja az volt, hogy jó termés esetén ne legyen semmiféle beszolgáltatás. - Az esetben, ha mégis beszolgáltatásra kerülne sor. mentesítsék ez- alól a 15 holdon aluli gazdákat. A párt nem tudta keresztülvinni azt a javaslatát, hogy idén ne tegyen beszolgáltatás, de azt sikerült elérni, hogy a 15 holdon aluli gaizdáknak nem kell beszolgáltatni termést. A búza árát sikerült felemelni a tavalyi 40 forintról 80 forintra, ezzel

az agrárolló tehát kezd összecsukódni.

Az iparcikkek «árát nem akarjuk felemelni, sőt, ha lehet, csökkentésük mellett foglalunk állást A 20 százalékos dezsma helvett visszatérünk a 12 százalékos őrlési vámra.

Óriási taps fogadta ezt a bejelentést. Rákosi Mátyás beszélt ezután a Sulyok-pártról. Vezető ikről most már egyre inkább nyilvánvaló, hogy

fasiszta, reakciós, népellenes pártot képviselnek.

Ha úgy látjuk, hogy a parlamenttel nem lehet tovább dolgozni, a magyar nép elé állunk s új választásokat követelünk. Csak arra vigyázzunk, hogy a magyar nép ezúttal olyan képviselőket küldjön a nemzetgyűlésbe, akikről nem derül ki utólag, hogy összeesküvők. Hozzunk létre olyan nemzeti, demokratikus szövetséget, amely egységesen veszi fel a harcot a nép minden ellenségével szemben. A választásra aizért is gyorsan szükség van, mert szeretnénk a hároméves tervet elkezdeni és nem akarjuk a hároméves tervet végrehajtása közepén egy választási küzdelemmel megzavarni.

Az újlból felfokozódó suttogó propagandáról szólva kijelentette, ezekről mind bebizonyosodott, hogy nem igazak. Mondták, hogy a Kommunista Párt öt évre eladta a Szovjetuniónak a hadifoglyokat. Sokan hallották, hogy különböző merényleteket követtek el Rákosi Mátyás ellen. A felszabadulás előtt olyan rémhírek keringtek, hogy ha az oroszok bejönnek és a kommunisták hatalomra jutnak1. bezárják a templomokat. A Kommunista Párt tiszteletben taTtja a magyar nép vallásos érzését.

Kapocs Ferenc vallomásából tisztán látszik az, hogy a fakultatív hitoktatás kérdését az összeesküvők vetették fel,

— mégpedig szándékosan, hogy nyugtalanítsák a magyarság vallsmertette a Sulyok-párt „mód-I lásos érzését, szereit“ és határozottan kijelen- j Rákosi Mátyás beszéde befe jetelte, meg van győződve arról, ha így folytatják tovább, meg fogják kapni a magyar dolgozó néptől azt, ami az ilyen népelle- nes, fasiszta szervezeteknek kijár. Nem azért hozott a nép két és féléven keresztül olyan példátlan áldozatokat az újjáépítésért, hogy most egy maroknyi félfasiszta, népellenes csoport a külföldi re. akcióval összefogva, megsemmisítse ezeket az eredményeket.

ző részében széli az egyre fokozottabban hazatjjső hadifoglyokról és megemlékezett arról, most yan hat éve, hogy a németek megtámadták a Szovjetuniót.

A tizenötezres tömeg hosszasan éltette a Kommunista Párt vezérét. Rákosi Mátyás a gyűlés bezárása után meglátogatta a sárospataki főiskolát és szívélyesen elbeszélgetett annak vezetőivel.

Afémet sofőrökéi visznek Görögországba és Törökországba

A Berliner Zeitung értesítése szerint Németország amerikai megszállási övezetben gépkocsivezetőiket toboroznak Görögországba és Törökországba. Előnyben azokat részesítik, akik amerikai vagy angol hadifogságból értek haza. A Berliner Zeitung hangsúlyozza, hogy ezeket a német gépkocsi vezetőket olyan munkára akarják felhasználni, amilyenre becsületes török, vagy görög nem vállalkoznék. A német lap nyíltan megmondja, hogy a német gépkocsivezetőket többek között a szabadságharcosok elleni küzdelemben is fel akarják használni.

ja az ország függetlensége, a dolgozó nép érdeke, a demokrácia szempontjából, hogy a demokratikus erők egyipás mellett küzdjenek az öszeesküvök és barátai, a nép ellenségei ellen.

Nyilván megengedi testvérpártunk cikkírója, ha itt aztán rátérek a pártsovinizmus kérdésére. A vasárnapi gyűlésükön foglalkoztak a választás kérdésével is. Kijelentették és ez nyilván válasz volt a mi pártunk álláspontjára, hogy a testvérpárt csakis önállóan ..függetlenül" megy a választásokba. És mi volt az indokolás? Talán az, hogy ezt a demokrácia, a magyar nép érdeke kívánja így? Nem! Nem is lehet így megindokolni. Az indökolás tipikusan „pártindokolás” volt. Ügy volt beállítva, mintha egy nagymultú párt tekintélye, presztízse csakis úgy védhető meg, ha — a választásnál külön megy A szónok Ismételten aláhúzta, hogy ez — pártérdek. De ezzel a pártérdekkel mi újra meg újra szembeállítjuk a nemzet, a dolgozó nép, a demokrácia érdekét. Mi már választottunk. A pártsovinírmns“ tudatos félrctolásá /ni a clcmokra

tikus eTŐk nagy összefogását vá- lasztottuk mert az a véleményünk, hogy csakis így vívhatjuk meg, fejezhetjük be az összeesküvők elleni nagy harcot. A demokrácia erejének növelése, megszervezése olyan érdek, amely minden becsületes demokratikus pártnak kell, hogy pártérdeke is legyen. Nem lehet demokratikus pártnak pártérdeke az., ami ennek éppen az ellenkezőjét szolgálja.

Röviden csak ennyit a pártso- vinizmus kérdéséhez, hogy valami hasznunk is legyen az elvileg nagyon helyes megállapításokból.