Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-24 / 140. szám

I VUp fiMtfcfehfe* egpeetitieUk! „Nekünk, kommunistáknak, nincsen szükségünk arra, hogy más pártok kez­deményezéseit kisajátítsuk, hiszen ez nem egyéb, mint a szegénység beisme­rése. Aki csak a készbe akar beleülni s utólag azt állítja, hogy övé a kezdemé nyezés, arról a nép észre fogja venni, hogy idegen áruval kereskedik.“ (FaTkas Mihály vasárnap Rákosfalván elmondott beszédéből.) IV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 JÜNIUS 24. KEDD Osztályharcos harmónia, vagy közös harc a reakció ellen? Irta: Uku Pál A fmnnkásegység kérdése az ntóbbi időben egyre gyakrabban foglalkoztatja elsősorban a két munkáspárt vezetőségeit, de a munkásságot is. Mi ezzel a kér. déssel nem jöttünk volna most sem a nyilvánosság elé, mert az a véleményünk, hogy ügyeinket ma­gunk rendezzük olyan eszközök­kel és módszerekkel, amelyek nem gyengítik, hanem erősítik a két munkáspárt összefogását. Azért vagyunk kénytelenek ezzel a kér. déssel most mégis a nyilvános­ság előtt foglalkozni, mert a Du- nántúlt Népszava Június 22-i szá­mában Osztályharcos harmónia cfm alatt foglalkozik valaki ezzel a problémával. Ez a cikk jószán­dékú és becsületes, megérdemli, hogy nyugtázzuk. Sorra aláírjuk megállapításait is, nemcsak a cikk becsületes szándékát. Van azonban egy olyan megálla­pítása a cikkírónak, amivel érde­mes közelebbről foglalkozni. A cikkíró ugyanis — nagyon helye­sen — elítéli a pártsovinizmust. Akkor is ártalmas és feltétlenül kiküszöbölendő a pártsovinizmus, ha ez csak a két párt egymás közti viszonyában jelentkezik és nem akadályozza a reakció elleni harcot. De mi legyen akkor a dolgozóik véleménye a pártsoviniz­musról, ha ez a reakció, az össze esküvők elleni felszámoló harcot akadályozza, nehezíti meg? Mert erről van szó és ez az, amiről mi beszélni akarunk testvérpártunk becsületes cikkének apropójából V álasztások előtt áll a magyar demokrácia. A 45-ös válasz­tás óta óriási változások történtek a demokrácia, a köztársaság éle­tében. Egyrészt a kisgazdapárt majdnem teljes legfelső vezetősége bebizonyította, hogy nem a pa­rasztság, a dolgozó nép, hanem a horthysta reakció ügyét viseli szí­vén. Eldőlt az a nagy vita tehát, hogy ki a parasztság igazi barátja. A régebbi vezérek egy jórészéről kiderült, hogy nem» a parasztság ügyének szószólói, hanem a bel­földi és külföldi reakció álcázott ügynökei. Kiderült az is, hogy mi volt ezeknek az ügynököknek a céljuk a földreformmal, a demok­ratikus jogokkal. Senki sem á».'t- hatja, hogy a kommunisták alap­talanul verték félre a harangot, most már nemcsak rendőrségi, de bírósági vallomások is arTól ta­núskodnak, hogy Nagy Ferenc leg­főbb irányítása mellett a régi pa­raszt- és «nunkásnyuzó reakciót akarták visszahozni. A másik oldalról viszont az bi­zonyosodott be, hogy a demokrá­cia legkövetkezetesebb eTői kez­deményezésére, azok vezetésével egész sor olyan kérdést oldottunk meg, amelyekkel bebizonyítottuk céltudatosságunkat, hallatlan szí­vósságunkat, elpusztíthatatlan élet­erőnket. Megoldottuk a stabilizá­ció nehéz munkáját és az összees küvők minden mesterkedése elle­nére nemcsak óvni tudtuk a stabi lizációt, de a termelés további fo­kozásával megteremtettük a dol­gozók életszínvonala emelésének lehetőségeit is. Kidolgoztuk, egyez­tettük a hároméves tervet és most augusztusban ez a hároméves terv válik az állami tevékenység alap­jává. Ezzel aztán megint példát mutattunk egész sor országnak ép pen úgy, mint a stabilizációval. Ezen kívül példaadóan gönpvöli- tettiik fel az összeesküvők írón' ját. Visszavertük és mesemmisítet- tük a külföldi reakció leplezett és nyílt beavatkozását, megszilárdí­tottuk és tekintélyt szereztünk a magyar függetlenségnek. ■M em akarjuk részletezni, hogy« ezeknek az eredményeknek* az elérésében milyen döntő szere-f pe volt a Magyar Kommunista! Pártnak. Élen jártunk mindenütt! nemcsak a tanácsokban és a ter-í vek kidolgozásában, hanem azokg végrehajtásában is. Következete-I sek és hajthatatlanok voltunké programunk végrehajtásában és az! idő minket igazolt. Mi nem akar-« tunk egyezkedni az összeesküvők-! kel, ellenkezőleg, mindenki előtt! világos, hogy kommunista férfiak! Demokratikus választási szövetséget javasolt Rákosi elvtárs zempléni beszédében Rákosi Mátyás mjiniszferel-1 nökhelyettest, a Magyar Kom­munista Párt főtitkára vasárnap I a sárospataki kollégium kertjében összegyűlt 15.000 eetnber előtt beszédet mondott. Álláspontunkat nem változtatták meg a hu onbozo jegyzékek Beszéde elején ismertette a jelenlegi politikai helyzetet. — Hangoztatta, hogy Nagy Ferenc személye akkor vált különösen feltűnővé, számára, amikor a Kisgazdapárt Kovács Béla és ösz- szeeskiivő társai ügyében parla­menti vizsgálóbizottság kiküldé­sét kérte. A bizottság tagjait Nagy Ferenc nevezte volna ki milyen döntő szerepet játszottak jazokból, akik szintén kompromit­voltak az összeesküvésben. az összeesküvés felszámolásában. Nyugodtan megyünk tehát a nép elé, hogy válasszon. Van mire bőven hivatkoznunk. És ha mi is a pártsovinizmus hibájába esnénk, ha mindenek előtt és fölött csakis pártérdeket néznénk, akkor most mi lennénk a leghangosabb köve telői a külön listán való szava­zásnak. Hiszen nyilván senkinek sem kell bizonyítani, hogy az el­múlt másfél év eredményei, amik-! nek kivívásában döntő, oroszlán« például Jékely László, a köztár­tálva Azt szerették volna tehát, ha az összeesküvő képviselők vizs­gálják ki az összeesküvő vezetők ügyét. — Azok az urak, akik külföld­re szQkdöstek — folytatta ezután Rákosi Mátyás — és akik oda­kint most a mellüket verik.. szökésük előtt a zsebükről sem feledkeztek meg. része volt a mi pártunknak, nem gyöngítették, hanem ellenkezőleg erősítették pártunkat. Az is ter­mészetes, hogy olyan párt, vagy pártok rovására erősödtünk, amely­ről a dolgozó nép azt lálta, hogy — vezetői hibájából — nem az ( érdekeit képviselte. Mégis az i pártunk álláspontja, hogy a „de mokrácia híveinek közös erővel kell fellépniök a választáson", ahogy ezt Farkas elvtársunk meg­fogalmazta. A pártok ne egymás ellen harcoljanak a választáson, hanem az összes demokratikus erők együtt, közösen a - reakció ellen. Ezt Így fogalmazta meg Far­kas Mihály elvtárs, pártunk fő­titkárhelyettese: „El akarjuk ke­rülni, hogy a választások nemzeti veszekedéssé fajuljanak. Nézetünk szerint fel kell újítani a Nemzeti Függetlenségi Frontot és a négyi demokratikus pártnak választási szövetségben együttesen kell fel­venni a harcot a nép ellenségei ellen. Bűn lenne, ha Itt szűk párt­érdekekből fcfduVnának ki. Nem egyes pártok százalékáról, hanem az egész demokrácia ügyéről van most szó. Ha a nép érdekeinek védelmezői közös családként lép­nek fel, legyőzzük a reakciót. Ha egymás ellen harcolunk, úgy ez­zel csak a nép ellenségei nyerhet­nek és ez a demokrácia gvengü- léséhez vezt". J gazak ezek a szavak? Feltét-j * lenül! Nem lehet a becsüle.’ tes demokraták táborában egyet­len ember sem, akit most kellene még csak arról meggyőzni, hogy közösen jobban és könnyebbén győzhetünk, míg egymás elleni harccal csak annak a reakciónak, az összeesküvőknek segíthetünk, akiket végre erősen torkon ragad­tunk. A demokratikus pártok nem kiizdhetnek a választáson egymás ellen a szavazatokért és úgvan akkor együtt az összeesküvők a reakció ellen Vagy, vagy ... A Magyar Kommunista Párt most is, mint számtalanszor eddig is, csak a nép, az ország érdekeit tartva szem előtt, lemond arról, hogy nagy munkájának eredmé­nyét párlszámlára vételezze bo, meri mindennél fontosabbnak larl. sasági elnök kabinetirodájának volt főnöke 13 ládát és koffert vitt magával. Úgy szökött ki, mint aki Hágába megy követnek. Ez á példa is mutatja, hogy ezek az urak nemcsak politikai okokból, hanem vagyonkisíbolás céljából is mennek külföldre. Szólt ezután az amerikai jegy­zékekről. Nagy Ferenc lemon­dása után újabb .amerikai jegyzé­ket kaptunk, amelyben azt állít­ják, hogy Magyarországon • állam­csíny történt, erőszakkal eltávo­lították a miniszterelnököt, kom­munisták vették kezükbe a ha­talmat. Tudni kell, hogy alvilág nagybirtokosai és nagytőkései összetartanak. Ezért érhető, ha az amerikai tízezcrholdas segíte­ni akar a magyar tízezerholdason. Álláspontunkat nem változtat­ták meg a különböző jegyzé­kek. Védeni fogjuk a jövőben is, épúgy, mint a múltban magyar dolgozó nép érdekeit a régi rendszerrel szemben és ettől a szándéktól semmiféle fenyegetés nem téríthet el ben­nünket. Az agrárolló kezd összecsukódni Hatalmas lelkesedéssel fogadta a hallgatóság Rákosi Mátyásnak a hároméves tervről szóló ismer­tetését. Kijelentette, hogy a Kom­munista Párt álláspontja az volt, hogy jó termés esetén ne legyen semmiféle beszolgáltatás. - Az esetben, ha mégis beszolgáltatás­ra kerülne sor. mentesítsék ez- alól a 15 holdon aluli gazdákat. A párt nem tudta keresztülvinni azt a javaslatát, hogy idén ne tegyen beszolgáltatás, de azt si­került elérni, hogy a 15 holdon aluli gaizdáknak nem kell beszol­gáltatni termést. A búza árát si­került felemelni a tavalyi 40 fo­rintról 80 forintra, ezzel az agrárolló tehát kezd össze­csukódni. Az iparcikkek «árát nem akar­juk felemelni, sőt, ha lehet, csök­kentésük mellett foglalunk állást A 20 százalékos dezsma helvett visszatérünk a 12 százalékos őr­lési vámra. Óriási taps fogadta ezt a be­jelentést. Rákosi Mátyás beszélt ezután a Sulyok-pártról. Vezető ikről most már egyre inkább nyilvánvaló, hogy fasiszta, reakciós, népellenes pártot képviselnek. Ha úgy látjuk, hogy a parla­menttel nem lehet tovább dol­gozni, a magyar nép elé állunk s új választásokat követelünk. Csak arra vigyázzunk, hogy a magyar nép ezúttal olyan képvi­selőket küldjön a nemzetgyűlés­be, akikről nem derül ki utólag, hogy összeesküvők. Hozzunk lét­re olyan nemzeti, demokratikus szövetséget, amely egységesen veszi fel a harcot a nép minden ellenségével szemben. A válasz­tásra aizért is gyorsan szükség van, mert szeretnénk a három­éves tervet elkezdeni és nem akarjuk a hároméves tervet vég­rehajtása közepén egy választási küzdelemmel megzavarni. Az újlból felfokozódó suttogó propagandáról szólva kijelentette, ezekről mind bebizonyosodott, hogy nem igazak. Mondták, hogy a Kommunista Párt öt évre el­adta a Szovjetuniónak a hadi­foglyokat. Sokan hallották, hogy különböző merényleteket követ­tek el Rákosi Mátyás ellen. A felszabadulás előtt olyan rémhí­rek keringtek, hogy ha az oro­szok bejönnek és a kommunisták hatalomra jutnak1. bezárják a templomokat. A Kommunista Párt tiszteletben taTtja a magyar nép vallásos érzését. Kapocs Ferenc vallomásából tisztán látszik az, hogy a fa­kultatív hitoktatás kérdését az összeesküvők vetették fel, — mégpedig szándékosan, hogy nyugtalanítsák a magyarság val­lsmertette a Sulyok-párt „mód-I lásos érzését, szereit“ és határozottan kijelen- j Rákosi Mátyás beszéde befe je­telte, meg van győződve arról, ha így folytatják tovább, meg fogják kapni a magyar dolgozó néptől azt, ami az ilyen népelle- nes, fasiszta szervezeteknek kijár. Nem azért hozott a nép két és féléven keresztül olyan példátlan áldozatokat az újjáépítésért, hogy most egy maroknyi félfasiszta, népellenes csoport a külföldi re. akcióval összefogva, megsemmi­sítse ezeket az eredményeket. ző részében széli az egyre foko­zottabban hazatjjső hadifoglyok­ról és megemlékezett arról, most yan hat éve, hogy a németek megtámadták a Szovjetuniót. A tizenötezres tömeg hossza­san éltette a Kommunista Párt vezérét. Rákosi Mátyás a gyűlés bezárása után meglátogatta a sá­rospataki főiskolát és szívélye­sen elbeszélgetett annak veze­tőivel. Afémet sofőrökéi visznek Görögországba és Törökországba A Berliner Zeitung értesítése szerint Németország amerikai megszállási övezetben gépkocsi­vezetőiket toboroznak Görögor­szágba és Törökországba. Előny­ben azokat részesítik, akik ame­rikai vagy angol hadifogságból értek haza. A Berliner Zeitung hangsúlyozza, hogy ezeket a né­met gépkocsi vezetőket olyan mun­kára akarják felhasználni, ami­lyenre becsületes török, vagy görög nem vállalkoznék. A né­met lap nyíltan megmondja, hogy a német gépkocsivezetőket töb­bek között a szabadságharcosok elleni küzdelemben is fel akar­ják használni. ja az ország függetlensége, a dol­gozó nép érdeke, a demokrácia szempontjából, hogy a demokra­tikus erők egyipás mellett küzdje­nek az öszeesküvök és barátai, a nép ellenségei ellen. Nyilván megengedi testvérpár­tunk cikkírója, ha itt aztán ráté­rek a pártsovinizmus kérdésére. A vasárnapi gyűlésükön foglalkoz­tak a választás kérdésével is. Ki­jelentették és ez nyilván válasz volt a mi pártunk álláspontjára, hogy a testvérpárt csakis önállóan ..függetlenül" megy a választások­ba. És mi volt az indokolás? Ta­lán az, hogy ezt a demokrácia, a magyar nép érdeke kívánja így? Nem! Nem is lehet így megindo­kolni. Az indökolás tipikusan „pártindokolás” volt. Ügy volt be­állítva, mintha egy nagymultú párt tekintélye, presztízse csakis úgy védhető meg, ha — a válasz­tásnál külön megy A szónok Is­mételten aláhúzta, hogy ez — pártérdek. De ezzel a pártérdek­kel mi újra meg újra szembeállít­juk a nemzet, a dolgozó nép, a demokrácia érdekét. Mi már vá­lasztottunk. A pártsovinírmns“ tu­datos félrctolásá /ni a clcmokra tikus eTŐk nagy összefogását vá- lasztottuk mert az a véleményünk, hogy csakis így vívhatjuk meg, fejezhetjük be az összeesküvők elleni nagy harcot. A demokrá­cia erejének növelése, megszerve­zése olyan érdek, amely minden becsületes demokratikus pártnak kell, hogy pártérdeke is legyen. Nem lehet demokratikus pártnak pártérdeke az., ami ennek éppen az ellenkezőjét szolgálja. Röviden csak ennyit a pártso- vinizmus kérdéséhez, hogy valami hasznunk is legyen az elvileg na­gyon helyes megállapításokból.

Next

/
Thumbnails
Contents