Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-22 / 139. szám

ÜJ DUNÁNTÚL !94? JÚNIUS 38 Életük legnagyobb eseménye előtt állanak az iskoláikat végzett fiatalok A pécsi iskolákban most folynak az érettségi vizsgálatok A tanárok meg vannak győződve arról, hogy a MKP kivívja számukra is a jobb sorsol, az emberségesebb életet de most nem igen tudnak el-1 hivatást választották, többen fórj- helyetzkedni. Néhányon a tanári j hezmennek. A mit a MKP tett, komolyabb, mint az eddigiek Í94Í június 22. Ez a nap az emberi gyalázat, a hitszegé*, az álnokság, az orvtámadás, egyben a szabadság, az emberi méltóság védelmének, az újkor legdicsftségesebb szabadságharcának kezdő napja. Az em­beriség legrútabb bűneinek és legfényesebb ideáljainak emléknapja ez. mert. ezen a napon indult gálád támadásra a középkori barba­rizmus, a korlátokat nem ismerő haszonlesés szervezett rablóban­dája, a német, monopolnagytöke hitleri hadserege, a szabadság, a jog, a békés alkotó munka, az em béri méltóság szabad (hazája, a Szovjetúnió ellem. Hat éve már, — 1941 június 22-én hajnalban harsogta vi­lággá őntelten a hirt a német rádió és a szenvedő népek milliót feszült érdeklődéssel, szívszorongató reménységükkel lelkűkben figyeltek Kelet felé. Egész Európa a rablók csizmájának szorítása alatt nyögött A legderekabbak mindenüket feláldozva próbáltak küzdeni a kíméletlen gonoszság ellen. Ügy látszott, mintha az em­beri kultúra mindörökre elveszett volna. A első hírek, melyek a frontokról érkeztek, a gyengébb hitünket megrendítenék, a rablókat és csatlósaikat pedig példátlan gőggel töltötték el. De a legjobbak, akik tudták, hogy a barbár­ság nem kerekedhet tartósan a jog és igazság megdönthetetlen ereje fölé, tudták, hogy 1941 június 22-én az emberiség történel­mének forduló pontjához érkezett A barbárság lovagjai szabad or­szágot nem gyűrhetnek le soha. Es az Európában küzdő maroknyi igaz emberek csapatai, saját nemzeti szabadságukért harcolva, mind biztosabb hittel küzdöttek, hogy ugyanakkor segítségére le­gyenek a szabadság nagy védőjének a szabad emberek országának, a Szovjetúnfónak. Két éve dúlt már a háború és nem volt más remény a vilá­gon, mint a Szovjetúnió. Két éve sírtak Európában az anyák, verej­tékeztek a dolgozók és haltak mártírhalált a legjobbak. Két éve, hogy elszabadultak a börtönök lakói és a népek nyakára ültek. £* 1941 június 22-én ütött az óra, a rablók saját maguk rohantak ön- telt elvakultságukban a pusztulás és megsemmisülés biztos útjára: megtámadták az egyetlen szabad országot, a SzovJetŰBlót Es most, a támadás hatodik évfordulóján a Szovjet Hadsereg áltat felszabadított Európa hálás szívvel gondol azokra a hősökre, akik életüket adták szabadságáért,azokra a hősökre, akiknek meg­szabadulását köszönheti a történelemben addig ismeretlen pokol­ból és boldogan küldi hálás üdvözletét a Szovjetúnió népeinek és vezérének, a nagy Sztálinnak aki hiztosítja az emberiség béké­jét és a szabadságát. Boldogan és hálától eltelten küldi üdvözletét a magyar nép is, amelyik évszázados német elnyomatás, a féktelen fasiszta és nyilas terror után végre szabadon láthat hozzá országa újjáépíté­séhez. Közgyűlési tartottak a kereskedők Június vége felé záródnak az iskolák, útra bocsátják a vég­zett fiatalokat. De előbb vizsgát kell tenniük, hogy elég érettek-e a rájuk váró feladatokra. A pécsi iskolákban most foly­nak aiz érettségi vizsgálatok. Ä városi Kereskedelmi Leányközép­iskolában a vizsgák harmadik napja folynak. 59 leány izgul, drukkol a folyosókon, tantermek­ben. Eddigi életüknek talán leg­nagyobb eseménye előtt állnak. Dr. B & d e r Dezső és Fekete Miklós érettségi biztosok kedve, sen, szeretettel kérdezgetik a lá­nyokat. Nincs ok aggodalomra mégis mindenki ideges. Ennek va­lószínűleg az az oka, — mondja Zoltánné Farkas Lenke igazgató, — hogy a leányok két háború között A a'att nőttek fel. otthon is gondjaik vannak, és így nem olypn nyugodtak, mint pl. mi voltunk Ezenkívül szám­talan űj tétel is van, talán na­gyon sokat, és nagyon sokfélét is kívánunk tőlük. Nem biztos, hogy egy felnőtt ember is tudna-e valamennyi kérdésre válaszolni. Új tételek az érettségi vizsgán Uj tételek a szövetkezetek, a szakszervezetek, üzemi bizottsá­gok, kollektív szerződések, kul­túra és civilizáció, marxizmus. Ä lányok áttekinthető feleleteket adnak ezekből is. Egyébként pénteken résztvetí- ez érettségin dr. Boros István elvtárs, városi főispán is. Maga is intézett kérdéseket a leányok­hoz. Távozása előtt ígéretet tett, hogy tőle telhetőén mindent megtesz az iskola régi kérelmé­nek megvalósításáért. Arról van szó, hogy a kereskedelmi iskolá­nak nincs önálló iskolaépülete, .állandó délutáni tanítás folyik, viszont a már évekkel ezelőtt megkezdett és félbenhagyott új kereskedelmi iskola épülete hasz- navchetetlenül áll és a körnvek csibészbandáinak szolgál éjszakai menedékül. Ezt az épületet kelle­ne befejezni és erre Boros elv­társ meg is ígérte közben járása!. A tanári kar most abban re- ménykeedik. hogy iaRn a jövő tanév közepetáján kész lesz az iskola és akkor többé ném kell vándorolni egyik vendéglátótól a másikig, a tanítás is nyugodtabb és eredményesebb lehet. A lányoktól megkérdeztük: m - Íven pályára akarnak menni? Igen határozatlanok voltak a válaszok Legtöbb tisztviselőnek készült. E két szóra bizonyára felfigyel, nek lapunk olvosói. 'Megnyug­tatóan és szépen hangzik e két 6zó napjainkban. A mai nehéz időkben fokozot­tabb mértékben van szükség össze, fogásra és sieretétre. Szép példát mutatott erre varosunk dolgozó rétege, kereskedő és iparos társa­dalma. A pécsi VSK motoros és_ kerék- páros szakosztálya már hetek óta keményen dolgozik azon, hogy a hosszú évek óta nélkülözött nivós motoros és kerékpáros házak kö­zötti, illetve hegyi versenyt ren­dezzen s ezzel is előbbre vigye hazánk iparát, kereskedelmét to­vább öregbítse a magyar sport jó hírnevét. Ezen önzetlen munkásságnak ma délelőtt 7 órától 13 óráig rende­zendő házakközötti, valamint jövő vasárnap, f. hé 29-én 16 órá­tól 18 óráig lebonyolításra kerülő motoros és kerékpáros heoiriver­BeszélgetünJc a tanárokkal is. Elmesélik, hogy milyen nehéz anyagi körülmények között élnek. Egyikük például 12 évi tanárság után 290 forint fizetést kap, amiből négytagú családot tart el. Másik körülbelül 220 forintot kap kézhez havonta. Csak úgy tudnak megélni, ha külön órákat is adnak. Ez pe­dig a műnk,'; minőségének rová­sára megy. Megemlítettük a MKP politikai bizottságának a nevelőkért indí­tott harcát. Valamennyien hallót- tak róla, Olvasni nem olvasták, fizetésükből nem telik újságra sem. Éppen a megélhetéshez elég. Sokan igének már nekünk fize- tésrendeizést, eddig még azonban — Főcélom atz volt. hogy mi­nél előbb elrendezzem a tárgya- kát és az egészet a közönség rendelkezésére bocsássam. ön- céluságnak itt nincs helye. Ezeket a szavakat dr. Török Gyula régész, a pécsi Városi Mtiíeirm vezetője mondotta a most újra • megnyitásra kerülő Múzeum gazdag anyagával kap­csolatban. Valóban, valamely mű­kincs vagy lelet értéke annál na­gyabb, minél többen csodálják, élvezik és okulnak belőle, s egy igazi tudós elsősorban nem ma­gáért a tárgyért gyűjti azt, ha­nem továbbadja, megismertesse ,i közönséggel. Ez a nemes szándék vezette dr. Török Gyulát fárad, hatatlan munkájában, amely vég­re gyümölcsöt hozott: most va sárnap délelőtt fél 10 órakor dr. Boros István főispán ünnepélye­sen megnyitja a Városi Múzeum Régészeti-, Római kő-, Céhemlék-, Zsolnay kerámia-, Iparművészeti- és Modem Képgyűjteményét. A tudós, aki már 1945 őszén hazatért az orosi hadifogságból, sennyel óhajtja tanujelét adni a Pécsi Vasutas Sport Klub. örömmel nyugtázzuk soraink között a rendőrség, katonaság, mentőik és a cserkészek támoga­tását. Megköszönjük a város út­építési hivatalának, hogy soron kívül kijavíttatta a verseny útvo- nalait, a villamosvasút és a MÁV támogatását Zsolnaygyár, Mest- rits Endre úr, Kutas és Czijáki, j Meggyes, Tóth és Csikós, Richter cégek, valamint még húsz pécsi | cég nagy áldozattal adott szép tiszteletdíjait hálás köszönettel fo. gadjuk. Tudjuk, hogy ma nehéz időket élünk, de ilyen pártfogás, szere­tet és munkásság láttára, melyet a fenti nemes cél érdekében ta­pasztaltunk, — mind a közönség, mind a versenyzők részéről — hízunk a hamarosan megvalósuló magyar demokratikus jövőben. PVSIC vezetősége nem történt semmi. De ez az Ígéret, amit a MKP tett, komo­lyabb mint az eddigiek. Meg vagyunk győződve róla, hogy valóban ki is harcolja számunkra az életszínvonal eme­lését a Kommunista Párt úgy, ahogy eddig is minden követe­lését kiharcolta, minden ígéretét megvalósította. Igen, a Magyar Kommunista Párt úgy, ahogy eddig minden célját, ezt is el fogja érni Ki­vívja a jobb életlehetőséget, na­gyobb darab kenyeret, cipőt, ru­hái. könyvet és újságot a magyar nevelőknek. Csak az életszinvo, nal emelése biztosítja azt, hogy fontos és szép feladatukat: aiz új magyar generáció felnevelését végre tudják hajtani. azonnal nekilátott a múzeum rendbchozásáihoz. Munka volt elég, minthogy akkoriban az épü­let az Eihiagyott Javak Raktára volt és a múzeumi tárgyakat össze-vissza hányták: sok meg is sérült a pincében. Amint ürültek ki az elhagyott javak, úgy nyo­mult előre dr. Török, miként ő mondja lépésröl-lépésre és állí­totta helyre a tárgyakat. Végigjártuk a különböző ter­meket. kezdve a Paleölitb-kor- beli kb. 15 ezer éves mamut­csontoktól, pannon agyag-edénye­ken, hun ezüst-ruhadíszoken, tö­rök vízvezetékcsöveken keresztül a múlt század elejéről származó céh-levelekig. Az emberiségnek egész Biagyr r­országi története össze van itt foglalva dióhéjban. A professzor elárulja, hogy a Természetrejzi Osztály tervez a Rákóczi ut 54 alatt egv kiállí­tást, amely az élet fejlődését hi­vatott bemutatni aiz egysejtű lény tői a modern időkig. Szobáról -szoba m menve, mint nyitott könyv tárulnak elénk a különböző korók: kőkorszakbeli pattintott és sziszolt bőbalták, a Kr. c. 25410 éves Zók-i kultúra mészbetétes edényei, Thrák- Tilyr maradványok, a jakabhegyi földvárból, a kelta pannonok fej­lett. városi életéről tanúskodó edények, üvegek, vasszerszámok, római korsók, koporsók, továbbá egy hanfoglaláskorj sisak, amely Magyarországon az egyetlen pél­dány á maga nemében. De van még egynéhány lelet, mely pár­ját ritkítja az egész országban: így a Zóki kultúra emlékai. a s a legkülönfélébb honfoglalás­kori tárgyak, gepidák, gótok, lon- gohardok stb. maradványai. Bízvást el lehetne tölteni egy uapot is nézelődéssel, tanulmá­nyozással, nem beszélve a gyö­nyörű kerámiai készítmény ékről, melyek Pécsnek európai sőt vi­lághírt szereztek. Gratulálunk dr. Török Gyulá­nak ehhez az önfeláldozó hasznos és kiváló szaktudásról tanúskodó munkájához. Pécs város a római Sopianae méltán büszkclkcdhctik .Múzeumával. vNagy érdeklődés mellett tar­totta meg a Pécsi Kereskedők Testületé, mint a KOKSz kerü­lete, ez évi rendes közgyűlését. AZ elsőfokú Iparhatóság kép­viseletében dr. Pataki Sándor tanácsnok, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara részéről dr. Kas­sai József, dr. Somos Ferenc és dr. Bors Dezső titkárok je­lentek meg, míg a Pécsi Ipar- testületet Juhász Ferenc ipar- testületi alelnök képviselte, A termet zsúfolásig megtöltő nagyszámú hallgatóság jelenlété­ben dr. Kari Lajos ügyvezető elnök a hároméves terv keres­kedőkre is előnyös várható ered­ményeit ecsetelte és ismertette a hallgatóság előtt azokat a szo­ciális intézkedéseket, melyet a Testület veeeiösége a gazdasági érdekvédelmen túlmenően a de­mokratikus berendezéseik szolgá­latában tett. Javaslatot terjesz­tett elő arra. nézve, hogy a deportálásban mártírhalált halt, valamint a hősi halott tag­jainak emlékét márvány táblá­val örökítse meg a Testület. Az elnöki megnyitó után F ö I- d e s György terjesztette elő fő­titkári (elöntését, részletesen fe- tárta a Testület gyakorlati mun­kásságát cs vázolta azt a fejlődést, amely az inflációs adópengő megjele­nése óta a forint bevezetésével fokozatosan mutatkozik és azt a biztonságot, amelyet a helye­sen irányított gazdaságpolitika, a gazdasági élet számára a kö­zelmúlthoz képest megterem­tett. A kartársi megbecsülést, az em­beri szolidaritást, egymás iránti bizalom megerősítését hirdette é« a szeretet szellemében haladva jelölte meg az utat a Testület munkásságában. Brenner Kálmán a zárszám­adásokat, költségelőirányzatot is­mertette, majd dr. Adorján György a számvizsgáló bizottság jelentését tette meg. A közgyűlés a jelentéseket egyhangúlag el­fogadta. Dr. Kassai József, a. Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara tit­kára a Kamara képviseletében a jelentésekkel kapcsolatos szak­kérdésekben adott részletes és értékes tájékoztatást a közgyű­lésnek, majd a Pécsi Ipartestület üdvözletét Juhász Ferenc al­elnök tolmácsolta meleg kartársi együttérzéssel. Fürj Dénes társelnök, majd Rosenfeld Ármin elnöki ta­nácstag az elnökség és a tiszt­viselői kar munkásságát méltatta és megköszönte a közgyűlés előtt. Pécsi művészek sikere Budapesten 1947 június 13-án a budapesti rádió részleteket közvetített Weö­res Sándor Holdbéli Csónakos cimű mesejátékából Takács Jenő zenéjével. Közreműködött Farkas Ferenc, Lukács Margit és Bencze Miklós. A rádiózenekart. Polgár Tibor vezényelte. Június 17-cn Molnár Klára hegedült Händel, Elgar, Bartók cs Takács műveket. Június 16-án a Vallás és Köz oktatásügyi Miniszter védnöksége alatt „LÍj szerzők, új müvek“ be­mutatója volt a Zeneakadémia nagytermében. A filharmónikuapk zenekarát Ferencsik Játtós vezé­nyelte. A műsoron kőt pécsi szer­ző műve szerepelt Takács Jenő Weöres Sándor Holdbéli Csóna­kos cimű mesejátékához írt 14 tételes miniatűrjei és Maros Ru­dolf Bábjáték-nyitánya. A június 18-i kamarazene esten Halász Kálmán zongoraművei ke­rültek előadásra. A pécsi szerzők u j műveit úgy a közönség, mint a sajtó nagy elismeréssel és tetszés­sel fogadta. szerkesztőségi Ügyben szíveskedtek tárcsázni A 29-49 TELEFONSZAMOT! Pártfogás és szeretet. .. Az emberiség egész magyar- országi történetét „meglátjuk“ a Városi Múzeumban amely vasárnap nyitja meg kapuit a nagyközönség számára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents