Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-20 / 137. szám

OJ DUÄANTÜt !4Í* JONÍÜS 3P Elképesztő állapotok a Kaszárnya u*cai napköziben: Negyven gyermek zsúfolódik két apró szobában — egyetlen takaró alatt négyen „pihennek" egy tábori ágyon A gondnoksággal megbízott Stefánia havi 50 forintot ad a napközi fenntartására — Orvosi felülvizsgálat: havonként egyszer szú kezicosóókolommal köszönnek Az óvónénik azzal a reménnyel szemükben, hátha mégis eredmé­nyez majd valamit ez a látogatás Visszanézünk a „Stockház" törött ablakaira, kusza cserepeire és mint egy álom dereng fel előttünk a NS napfényes, tágas otthona tejszagávali, Ihintőporos tisztaságával és dundi csecsemői­vel. A Kaszárnya-utcai napközi egy a múltból itt ragadt csökcvény. Azt a felfogást tükrözi, hogy a proligyerek olcsó, pár fillér­rel el lehet intézni. Ha már világra jött, az Isten esője megöntözi, a nap megérteti és katonának jó lesz majd így is. A fiatal magyar demokrácia két kézzel kell, hogy felrázza azokat az urakat, akik még min­dig azt hiszik, hogy 40 gyereknek adott havi 50 forinttal minden kötelességüket lerótták Isten és » nemzet előtt. Vasárnapi számunkban beszá­moltunk a Nemzeti Segély új modern napközi otthonában tett látogatásunkról. Ezzel kapcsolat­ban, — hogy a napsütés mellett az árnyékot is meglássuk, — fel hívták figyelmünket a Megyeri­úti kitérő melletti, úgynevezett „Siockház“-ban lévő városi gyer­mekotthonra, amely, — mint mondják, — elhanyagoltságáról közismert. e A keresett ház a Kaszárnya- utca 36. Kicsi, manzardos, sárga épület a város szélén, amely tu­la idonképen a vob Fcrenc-József iaktanyiacsoportba olvad bele. A laktanyák most üresen állnak, a falak megrepedezve a cserepek betöredeztek, ..tört ablakon sü­vít a szél.“ A napközibe az udvar íe.ő: van ,i bejárat. Az óriási kaszár­nya udvart felverte a gyom, az ofbont tőle csak egy düledező drótkerítés választja el: nem va lamj bizalmatkeltő jelenség gyer­mekek közelében. Az óvónőt éppen a padláson találjuk A gyerekek ünnepélyre készülnek Anyák napján, 28-án. és ahhoz kutat jelmezeket Mi­kor megtudják, hogy újságtól va­gyunk. egyszerre törnek ki bol­dogan: — Már vártuk magukat! — Kiderül, hogy a napközi, ami­lyen elhagyatottnak látszik, az utóbbi két hónapban nagy láto­gatottságnak örvend. Itt voltak a kvék erek tői másfél hónapja, a po'gármcstcr úr Is felkereste őket dehnt mindezideig még nem tör­tént semmi. Hogy minek kellene történni? Hát tessék talán beljebb kerülni,- ♦ mondja szomorkásán moso­lyogva az óvónő H a r d é n v < Ádé', kisasszony. Mikor belépünk, nem is talál­juk túlzottnak av napfény-árnyék hasonlatot, mert napfény ez az egyetlen cikk, melyet sem jegy­re, sem pénzért nem mérnek, hanem ingyen kapható, — kevés jut ide. Homályos, kis szoba fo­gad. áporodott szagú rossz leve­gőjű; mellette ntégegy ugyanilyen nagyságú, ami most teljesen el is van sötétítve, mert a gyerekek­nek délutáni álmukat kell alud- niok. Assaz csak kellene. mer' bentrő! fészkelődé« hallatsz-'" egvik-másik köhéc'cl. Nem '-.ínjuk zavarni őket. csak cs- ben bekukkantunk. — Azonba már ez a kukkintás is sokat megmagyaráz az óvónéni szomor- Vh- mosolyából: mintegy negyven gyermek „pi­hen" bent, négyen cgv tábori ágyon, négyükön egy takaró I/egnek, mozognak, nehezen t*. látják helyüké'. Igazán nem kel! nagy fantázia ahhoz hogy meg­értsük, milyen v könnyen terjedhetnek a beteg­ségek ekkora túlzsúfoltság mel­lett. Az egyik elköhinti magát s a köhögés szájról-szájna terjed. — Hiába, ilyen kis lyukban nem megy máskép, — pana szolja az óvónő. Pedig mindent elkövettek, hog> agvobb helyiséget kapjanak nrdultak id'" kérvényeztek ott - igényeltek Eredmény né! ül, Kénytelenek hát a jelentke ők felét elutasítani, mert szívesen jönne ide 80—90 gyet metk 1«, de a negyvennek is alig van hely. i környező laktanyák üresei' i'.iiak. Oda azonban nem lehel eköltözni, mivel iskolákká fog ják átalakítani Igv kínlódás az egész ebben a zsúfoltságban. Az udvarra életveszélyes ki­vinni a csöppségeket, mert a rozsdás szögesdrótkerítésbe minduntalan tnegsebzik magu­kat: a tetőről a cserepek hul­lanak, és nekivadult lovak vág­tatnak az udvaron. Így még a napsütést is kényte­len szűkén mérni nekik. A gondnoksággal megbízott Stefánia összesen havi ötven forintot ád a fenntartásra. Biztonság kedvéért még egy­szer megkérdezzük Most se lesz iöbb: hasi 50 forint, azaz ötven fo­rint 40 gyermekre. Hiszen még szappanra sem 'élik hogy megmosdassák őket. Az óvónő jmeanyi fizetést kap? Havi 184 forintot, a tanitónéni. Sós Konrádné, hadifogoly fele­ség ug\anannyit. a két dajka, akiket véletlenül mindkettő­jüket Ármunkának hívnak, még kevesebbet, 184 forintból egyik anyját, másák két gyermekét tartji cl. Nevelési pótlékot nem kapnak. — Orvosi felügyelet: kéthetenként egyszer a védőnő, havonta egy ízben dr. Linka, a város részéről tart vizitet. Aki közben megbetegszik, annak gondját a Jóisten viseli. És konzervdobozokból vannak a játékaik. Rúcsúzunk. A gyermekek hosz­[etentik még... Wilson brit külkereskedelmi miniszter pénteken Moszkvába repül, hogy folytassa tárgyalá­sait a brit—szovjet kereskedelmi egyezményre vonatkozóan A szovjet rádió jelend, hogy a főiskolákra 182.000 diák irat­kozott be, több mint Európa ösz- szes főiskoláira együttvéve. Elkészült Pécs lövő évi költségvetése A hároméves terv első részére előirányzott beruházást kizárólag a személyi és dologi kiadásoknál alkalmazott legszigorúbb taka­rékossággal hivánia megvalósítani a város Foglalkozott már az Uj Dunán­túl nagy általánosságban Pécs jövő évi költségvetésével, amely tegnapra már el is készü’t, és amely egy évre szigorúan meg­határozza az egész város életét. A költségvetéssel kapcsolatban Bárdosi Németh János a Tolnai, József elvtárs polgármester által összehívóét sajtótájékoztatón a következőket mondotta: — Az 1947—48 évi költségveté­si tervezet a múlt évi stabilizá­ciós költségvetés kialakult ered­ményére épült fel, — figyelem­mel aiz állami adórészesedés, il- letményiadó, fogyasztási adók. vásárvám, hússzemle, vágatási díj stb. kedvező kialakulására. Ennek eredményeképpen a zár- számadási feleslegből pénztári maradványként félmillió forintot állítottunk be az előirányzatba. Ez a körülmény tette lehetővé, hogy a gazdálkodási tervezetet az összes csoportoknál, a feltétle­nül szükséges személyi és dologi kiadások biztosításán felül a he­lyi politikai pártok által javasolt és elfogadott hároméves beruházási terv első évi részletének figyelembevéte­lével, a háztartási alapná’ 2.065.800 forint, az egyesített üzemeknél 2,500.000 forint rend­kívüli kiadásatí! állíthattuk be az előirányzatba, amely K költ­ségvetési főösszeg 14.5 százalé­kát, illetve az egyesfte.tt üze­meknél 12.7 százalékát teszi ki. Ez a beruházási terv rendkí­vül figyelemreméltó, mert — az erre vonatkozó pénzügyi és költ­ségvetési gyakorlattal szemben nem hitelművelet útján kerül megvalósításra, miértéke pedig felülmúlja a há­borús évek konjukturális beruhá­zásának mértékét. 194-i-ben a háztartás 12 mill, pengős költ­ségvetéséből 1.6 mill, pengő ju­Bűntetés, vagy juta om? Ä HOT igazságot" tett: Tizenhat bányász élete = hét évi kényszermunka MM Már a márciusban lefolytatott tanuk ilia liga tások alkalmával — melyet az ú jra felvételi tárgyalás szükségessé —, nyilvánvaló- alt előttünk, hogy Szeli an és Kovács György bá- yászelhuTeoltató bányatisztvise- i-ök büntetését a NOT enyhí'eni kívánja. A tanuk: bányaigtazgatők. de­tektív fel ügyelőit, miniszteriális tisztviselők voltak. Csak egy munkást hallgat:ak ki, — azt sem Pécsről, hanem Kaposvárról idézték meg Persze, \alamcnnv i tanú igyekezett be­bizonyítani Szeli és Kovács ártatlanságát és úgy látszik, hogy sikerült is a NOT bírák előtt semmissé tenni tizenhat árvánmaradt csúád vádoló ta­núvallomását Az eddigi fasiszta-mentések vi­lágossá tették előttünk, hogy a NOT újrafelvételi tárgyalása Ko­vács és Szeli javát szolgálja. De álmunkban sem gondoltunk arra. 1 hogy a NOT odáig merészke­dik, hogy az egyik szadistát, akit a pécsi népbírós-ág 8 évi kénya/errauti. kára ítélt, a büntetés alól tel­jesen felmentse, a másik bün­tetését pedig 12 évről 2 évre j szállítsa le. A NOT úgylátszik figyelmen I kívül hagyta, bogy Szeli István ' nagymértékben hozzájárult 16 bányász elhurcolásához, akik az­tán többé nem tértek vissza. Fel. mentette, pedig nem nyolc évet, de többet « jogosan megérde­melt volna. Kovács György hadiüzemi pa­rancsnok is bűnös a 16 bánvisz elhurcolásában, ö volt ennek az clhurcoltatásnak kezdeményezője. A tárgyalás folyamán be is bi­zonyosodott bűnössége, de úgy látszik, ez egyáltalán nem izgatta a Népbíróság Országos Tana csat. De nemcsak a 16 bányász elhurcol- t \tása tárbeli Kovács György lelkiismeretét, hanem a bőr­gyári, kesztyügyári, birdi ken­dertonógyári és a hirdi kőtörő munkásaivá] való kíméletlen bánásmód js. A pécsi népbíróság 12 évi kényszermunkára ítélte, a NOT azonban úgylátszik. soknak ta­lálta a büntetés- és két év­kény s ze lmunk ára csökkentette Ez történt 1947-ben, akkor, amikor végre aizt hittük. hogy a dolgozóké a/ ország és ^kik ellenük vannak, vagy voltak, bűneikért méltóan megbiinhód- nek Akkor, amik' azt hittük hogy végre a demokratikus hi­vatalokban d m ók ráták ülnek amikor egy demokratikus, újjá akkuit kormánnyal az építő­munkát akartuk elkezdeni. De ez az ítélet azt mutatja hogv ,i Népbíróságok Országos Tanácsában még tm is vannak olyanok, akiknek demokráciánk­ban nem lehet szavuk. Ezeknek el kell tű uniók. Követelik ezt a komlói bányászok, akiknek bá­nyásztársait. küldte Kovács és ■szelj a halálba. De nemcsak ők. hanem minden becsületes ember követeli a bűnösök megbünteté­sét. Nem lehet .közkegyelmet“ ját­szani, akármennyire is tetsze­ne ez a NOT bírálnak. Nem üzért dolgozik közel három éve megfeszített erővel egy új országért a magyar bányász, munkás, paraszt, kjsti&ztvisglő, kisiparos, hogy régi ellenségei felmentés, vagy két évi bün­tetés letöltése után ismét el­kezdhessék népellencs munká­jukat ott, ahol Szálasiék korában abba­hagyták. Ez az ország többé nem .1 Szelik és Kovács Gvörgyök országa akiknek helye nem a sza­bad magyarok hanem a hazaáruló népveszcitő fasiszták között «an A NOT bírái 'égre értsék meg: hogy a felmentések kora lejárt. Hozzon a NOT olyan ítéleteket, amelyeket a demokrácia kőv». hol • kozzon igazságos ítéleteket! Ha minden ember a neki meg­felelő helyen lesz, akkcu. de csak akkor, — végre megindulhat uz alkotás korszaka. tott beruházásra, amely a költ­ségvetés 13 százalékának, 1945- ben pedig 13 mill pengő előirány­zat mellett 1. 1 mill, pengő, vagy­is 8 százalékos beruházás volt eszközölhető, — jelentős hitel­művelet. felhasználásával, — szem­ben a most tervbevetit 14.5 szá­zalékos, illetve 12 százalékos be­ruházással. Érdekes párhuzamba hozni még. — jegyzi meg Bár­dosi Németh János számvevőségi főtanácsos, — hogy az államház­tartás, a hároméves terv kereté­ben első évben 16 százalékos be. ruházást kíván végrehajtani, — melynek fedezetét külön e célra beállított adó, illetve vagyon- dézsma hozama biztosítja, A város hároméves terve tehát mindezek felett áll, mert pusztán a rendes bevételekből, hitel­művelet és különadók nélkül, a s;> niélyi és dologi kiadások­nál a legszigorúbb takarékosság alkalmazáséval kívánja megváló sittanj az előirányzott bembá zást, A stabilizációs év tapasztalat» megmutatta, hogy takarékosság­gal és a nehéz időkben szükséges áldozatvállalással, a legnagyobb nehézséget is le lehet küzdeni. A stabil pénz megvalósít é*a a terv­szerű gazdálkodás előfeltétele volt. Indokolt tehát, hogy ennek sikere után most a tervszerű gaz­dálkodás bevezetésével tegyük jövedelmezőbbé gazdálkodásún kát. Ezek' a szempontok vezették a város vezetőségét akkor, ami­kor jelentős összegeket iránvoz tak elő például az Üdülőszálló, ban nyári vendégházak építésére, műjégpálya építésére. kőbánya gépesítésére, stb. Ez háztartásunkban, — mond­ja Bárdosi Németh számvevőségi főtanácsos. — természetesen nem a profi1 elv érvényesítését jelenti, hanem a tervszerű, gyümölcshozó be­ruházásokkal részben a föld­reform során Ifcesett, Illetve állami tulajdonba vett földek cs erdők elmaradt jövedelmé­nek pótlásét biztosítjuk, végül a város közönségének javát szolgálja: a tervbevett útak, nagyarányú szociális, közegész­ségügyi, kulturális és egyéb be­ruházások megvalósításával. A költségvetési előirányzatban először szerepel a Községi Te­metkezési Intézet, valamint a házikezelésbe vett Mecseki Üdülőszálló költségvetése. — 112.000, illetve 932.360 forint összeggel. Ugyancsak beillesztettük a költ­ségvetési előirányzatba a Pécshez csatolt Mecsek«:« bölcs nagyközség szükségletét is, mert a kormányhatóság jóváha­gyása biztosra vehető és a köz- igazgatási kirendeltség fenntartá­sáról a jövő évben már gondos­kodni kel! Figyelemreméltó kö­rülmény a 7 1 hogy a költségvetési tervezetben úgy a város közigazgatásánál, mint az üzemeknél, az új normál­létszám keretében állítottuk be a személyi kiadásokat A hároméves beruházási terv, valamint a normál-létszám betöl­tésével járó kiadások fedezésé­nek biztosítása végett azonban a költségvetés realitásának ko­moly határiig igénybevettük a várható bevételeket, a kiadásokat viszont a legnagyobb. takarékos sáp al apuin vettük számi "ásba. Ez a körülmény a költségvetés végrehajtásánál is a hitelHTa-,: nála ■’ sodó fokozott ellen őrzi ■ tesz maid szükségeis . hogy mindenkor csak a hav be vételek arányában történjék meg a felhasználás, úgy' « rendes, de roég inkább « rendkívüli ki«dá sok tekintetében. #

Next

/
Thumbnails
Contents